Matchbox MB-39 Bentley Continental GT - UPDATE II.

Legutóbb, a fehér Matchbox Continental GT kapcsán is írtam, hogy Joe szerint az a verzió éri meg legjobban az árát. Nos, valóban nagyon szép abban a színben, de nem nagyon tudnék közötte, és a 2009-ben megjelent barna verzió között választani, ugyanis ez a szín is eszméletlen jól áll neki. Régóta vadásztam egy ilyen variációra, de végül tavaly decemberben rám köszöntött a szerencse, és egy játékbolt maradékai között felbukkant, egy hasonlóan régóta vágyott másik modell társaságában. A két verzió között csak színbeli eltérés van, ami érintette a belteret is, ugyanis a külső színhez hasonlóan, az is sötétebb lett. Tökéletesen kimeríti a recolor fogalmát, melynek kapcsán be is került a 2009 Matchbox legjei - Az év legjobb recolorja szavazásba.

Matchbox MB-39 Bentley Continental GT

Szép fény-árny játék

Nem króm, de szerencsére nem is fekete a kipufogó

A kép mindennemű természetes fény nélkülözése mellett készült

Rövid videó a Mack történetéről

A közelmúltban értesülhettünk arról, hogy az idén sem lesz új Convoy, meg egyébként is tényleg iszonyú régen írtam Convoyról, ezért míg ez változik, egy videó a Mack teherautók történetéről - például arról, hogy mitől a buldog a cég emblémája. (Az első pár másodperc után majdnem lelőttem az egészet, de bírjátok ki Ti is, megéri!)

Matchboxok eredetijei

Találtam pár jó képet olyan járművekről, melyeket Matchbox formájukban ismerünk, az eredetijükről meg szinte semmit sem tudunk. Gyorsan közétek szórom őket!

A nagyon kis léptékben készített teherautók kevesek szívének a csücske, de ettől még szerintem az MB-21 Foden Concrete Truck egy nagyon szép darab. A már régen megszűnt brit cég egy 1961-ben megjelent, kétoldalas hirdetése került a kezembe. Ami minket érdekel a jobb oldalon terül el – fentről lefelé a második –, de a többi Foden is olyan érdekes, hogy nem volt lelkem kivágni ezt a darabot.

Egy 1961-es Foden hirdetés. (Ha megkattintod, olvasható méretűre nő.)

A 2009-es modellévben jött ki az MB-43 Heritage Ice Cream Truck – sajna ilyenem még nincs, de ami késik az a vonat. Tipikus, „nincs nevesítve, de sejthető mi ez” modell. Szerény véleményem szerint ennek az eredetije egy brit jármű, egy 1952 és 1969 között gyártott Bedford CA lehet. Sok izgalmasat nem lehet róla összehordani, 1508 köbcentis, sornégyes benzines motorja volt, mely kiviteltől függően kb. 52-55 sátáni lóerőt adott le.

MB-43 Heritage Ice Cream Truck. A képet Porsche sütötte el a Modellshow fórumon. Hátul a premiermodell, elől az újabb kiadás.

Ez pedig egy 1961-es Bedford CA. Hasonlít, nemde?

Jé, ez pedig egyenesen egy fagyis járgány, Bedford CA alapokon, más hűtőráccsal.

Matchbox Lesney Edition - Az első képek

Matchbox kolléga ebben a postban már közénk hajította a hírt, hogy az idén nem lesz Superfast, ellenben lesz helyette Lesney Edition. A nagy kérdés már csak az, hogy csak a Nagy Pocsolyán túl lesz-e, vagy itt az öreg kontinensen is. Az viszont újdonság, hogy a Lesney Edition modellek alváza is fémből készül, nem csak a karosszériája! Az első adag (1st batch, 1st wave) már megjelent Amerókában. Pár képet is találtam az első fecskékről - tulajdonképpen Matchbox az Index fórumra rakta fel őket, amin egy picit meg is vagyok azért sértődve. Nagyobb felbontásban nem leltem meg őket, bocs a bélyeg méretért.

LE-04 1960 MG A. Gondolom ennek a tesója lehet az Elvis szettben. Hé, ezt is elszúrták volna? Ezt nem MG A-nek kéne írni, úgy mint ahogy én is?

LE-02 Chevy Stepside. Nem rossz, nem rossz, de az eddigi festések (ITT, meg ITT) nekem jobban tetszenek.

LE-03 Cadillac Sedan DeVille. Ezt látni kéne élőben, de a negyvenedik évfordulós Superfast kiadás eddig sokkal jobban tetszik. (Meg lehet szavazni Best of 2009 recolornak - már amikor ezt a post megjelenik, akkor még.)

LE-01 Austin Mini Cooper. Na, ez szép! (Matchbox kolléga a fentebb linkelt postban Mini Van-t említ, de gondolom az egyszerű elírás.)

Matchbox MB-61 Dodge Charger

A Chrysler 2005-ben kezdte árulni a 300C modellt, melynél a HEMI név is előkerült. A típus nagyot ütött megjelenésekor, elég sikeres modell lett. Az alapok tehát megvoltak, így összedobtak belőle egy kombit, melyet Dodge Magnum név alatt forgalmaztak - sajnos csak három évig. Ennél a pontnál kellett volna megállniuk, de nem tették, és leporolták a Charger nevet, mely a hatvanas években megjelent modellekkel a kultuszautó státuszig vitte.

De mi az a HEMI?
A HEMI félgömb alakú égéstérrel rendelkező motorok gyűjtőneve, ez a név az angol hemispheric – hemiszférikus szó rövidítéséből ered. A HEMI motor tulajdonosa a Chrysler Corporation, melyeket autókban 1949-től kezdve használtak. Az első ilyen motor egy hathengeres erőforrás volt, melyet egy Jaguar-ban használtak, a tervezője Harry Westlake volt, aki repülőgép-motorok tervezése közben szerzett tapasztalatait használta fel. Néhány évvel később, 1951-ben a Chrysler bemutatott egy 180 lóerős, nyolchengeres, 331 köbinch-es (5.4 literes) motort, melyet sok modellben használtak. Az erőforrás sikerein felbuzdulva a cég folytatta a HEMI motorok fejlesztését, melynek eredményeként megjelent a 354-es (1956), és a 392-es (1957) is, majd valamivel később, 1964-ben bemutatkozott az azóta legendássá váló 426-os (7 literes) hajtómű is. Elsősorban versenyre tervezték, és a NASCAR amerikai autóverseny-sorozatban elért sikerei mutatják a motor elképesztő képességeit. Egy évvel később mégis kiadták az utcai változatot 426 street HEMI néven, a teljesítménye pedig 425 lóerő volt. (Forrás: Wikipédia)

A Charger régen és ma
A muscle car-ok fénykorában a Charger nem volt más, mint egy több mint öt méter hosszú, kétajtós kupé, hatalmas motorokkal, egészen a 426-os HEMI blokkig. Sikeres modell volt, a mai napig számos film fő-, és mellékszereplője, mondhatni már legendás modell. Ellenben a mostani változat egy ötméteres négyajtós sedan, mely nyomokban sem nagyon emlékeztet elődeire, leszámítva a hatalmas motorokat - akár 6,1 literes HEMI blokkal is kérhetjük. Az autó maga nagyon jól néz ki, agresszív a megjelenése, jól átültették a Dodge modellekre oly jellemző négy részre osztott hűtőrácsot. A tető vonalát igyekeztek kupésra rajzolni, és a C oszlopnál egy kis vállat is kialakítottak neki, bár jóval elmarad az ősétől. Jól néz ki, jól megy. Joggal kérdezhetitek, hogy akkor mi vele a bajom, ráadásul úgy, hogy tetszik is. Nem más, mint a neve. Nem értem, miért ezt a nevet kapta, mikor semmi köze sincs az elődeihez, egyértelműen csak a még nagyobb eladhatóság miatt kapta a vadló elnevezést. Amiként a Magnum modellre, ehhez is készült egy rendőrségi csomag, azaz így már kész rendőrautókat kínálva a hivatali szerveknek. Gondolom a kombi nem volt olyan népszerű a rendőrség köreiben, ezért volt szükség egy sedan-ra.

Matchbox Charger

Katalógusban 2005-ben láthatjuk először MB-61 néven, tehát a most bemutatott darab a premier modell. Következő évre már MB-12 és kék színű lett, míg 2007-ben már fényhíd nélküli rendőrségi jármű és MB-50. 2008-ra sportosabbra vették a figurát, és egy eléggé vad, zöld színt kapott, melyet fekete motorházzal kombináltak, amit ezúttal MB-14-ként találunk a katalógusban. Tavaly újfent rendőr, és MB-61 lett, azonban volt recolor-ja is. Ezek mellett a különböző pakkok sem kerülték el, valamint a Superfast sorozatban is feltűnt, itt megtekinthetitek a különböző variációit. A modell minden részletre kiterjedően, szépen megalkotott darab, amiként ez megszokottá válik mostanában. Fő pozitívumként kiemelném, hogy az alvázat krómozták a kipufogók miatt, ami a későbbiekben eltűnik, illetve átkerül a Superfast éra kiváltságaihoz. Ami negatívumot el tudok mondani erről a darabról, az kimerül a ködlámpák festésének, illetve a hátsó rendszám hiányában, de cserébe kárpótol a többi elem részletes festése. A kerekek sem tartoznak a telitalálat kategóriába, de csúnyának még sem mondanám vele az összképet.

Matchbox MB-61 Dodge Charger

Dodge névjegy a négyfelé osztott hűtőrács

Jót tesz neki a krómozott alváz

Kupés ugyan, de mégsem kupéIlyen az eredeti

2009 Matchbox Legjei – Az év legjobb recolorja

Közös erővel összegyűjtöttük a 2009-es év Matchbox legjeinek jelöltjeit, négy kategóriában is. Az első két kategória szavazása már le is zárult, de az eredményeket majd később, mind a négy kategória megszavazása után teszem közzé és emelem képzeletbeli dobogóra az érintett modelleket.

Mostantól azonban indul a szavazás a harmadik kategóriában! A szavazási idő a szokásos egy hét.

Ez alkalommal az év legjobb recolorját keressük, az alábbi jelöltek közül:

• 40th Anniversary Superfast: MB-04 '69 Cadillac Sedan Deville
• MB-06 Citroën DS
• 40th Anniversary Superfast: MB-09 '77 Chevy Van
• MB-11 Chevrolet El Camino
• MB-20 Porsche 911 GT3
• MB-21 Audi R8
• MB-22 Dodge Viper GTS-R
• MB-26 Honda Civic Type-R
• MB-39 Bentley Continental GT
• MB-40 Lincoln Navigator
• MB-41 Chevy Van
• MB-47 Ford F100
• MB-86 Desert Thunder V16
• MB-92 Chevy Stepside
• MB-93 VW Type 181
• MB-94 VW T2 Bus
• MB-96 Land Rover Discovery

A szavazást megtaláljátok a menü tetején, a jobb oldalon!

Matchbox MB-13 1965 Ford Mustang GT – Avagy mi is az a Pony Car?

Pokoli nehéz legendákról írni, mert a legendákat mindenki ismeri többé-kevésbé és persze mindenki máshogy ismeri őket. Ezt a konkrét legendát először 1964 április 17-én ismerte meg a közönség a Világkiállításon New York-ban. Az akkor debütáló Mustang, mára a Ford második legrégebben, folyamatosan használt márkaneve az 1953-óta futó, F-sorozatú teherautók után és a második legsikeresebb új, piacra dobott termék a Model A után.

A változó Mustang

Eredetileg a Mustang valami másnak indult, mint ami lett. A prototípus még egy középmotoros, kétüléses roadster volt, de még időben meggondolták magukat a cég vezetői és nem készítettek egy házon belüli konkurenciát a Thunderbirdnek. A tervezőcsapat az első prototípus elkészülte után öt új „parancsolatot” kapott a sportos megjelenésű kétajtós megalkotásához: az új autónak négy kagylóülése kell legyen, a padlón kell lenni a váltójának – a kormányoszlopon lévő váltót akkoriban a gyengék fegyverének tekintették, amiben van is valami, mert a padlón lévő karral sokkal gyorsabban lehet váltani –, nem nyomhat többet, mint 1133 kilogramm, nem lehet hosszabb, mint 4,5 méter, nem kerülhet többe, mint 2500, 1960-as évekbeli dollár, illetve számos teljesítmény, komfort és luxus opciója kell legyen. Tulajdonképpen vicces, hogy a 4,5 méteres kétajtós autó akkor kompaktnak számított. Manapság egy kombi Opel Astra ekkora (nagyjából) és azt családi kombiként szoktuk számon tartani. Persze Európában vagyunk és pár évtizeddel később.

A Mustang rekordidő, 18 hónap alatt öltött testet. Igaz, a költségeket kímélendő az akkori szintén kompaktnak számító Ford Falcon – totálisan jellegtelen dobozautó, ami előtt hosszasan gondolkodnak a levegőmolekulák, hogy ez most az eleje, vagy a hátulja-e a gépnek, de én szeretem a dobozautókat, ezért tetszik – és a középkategóriásnak számító, az automobilizmus történetében szintén nem túlságosan mély nyomokat hagyó Fairlane alkatrészeiből építkeztek – inkább az előbbiből, mint az utóbbiból.

Hányféle az első generációs Mustang?

A Mustang háromféle kivitelben készült. Lenyitható tetejű (convertible), keménytetős (hardtop) – mellékes, de nekem ez tetszik a legjobban – és a lefordíthatatlan fastback verzióban. (A Matchbox ezt mintázta meg, szóval egyszerű elintézni a dolgot annyival, hogy „nézzétek meg a képeket, na olyan!”) Az viszont felettébb érdekes, hogy a tudományos mustangológia egy kalap alá veszi és első generációsnak tekinti az 1964-1973 között gyártott összes verziót. A köztes váltásokat a megjelenésben egyszerűen ráncfelvarrásnak tekintik, pedig szerintem a különbség óriási. A Matchboxnál a Mustang kedvelt téma, sokszor feldolgozzák – néha úgy, hogy nem hívják Mustangnak, csak mi tudjuk azt, hogy az –, tulajdonképpen az első generáció mindhárom verziója megvan, igaz néha nagyon torz változatban.

A pony car

A Mustang fogadtatása messze meghaladta a várakozásokat. Az első modellévre a Ford 100 000 Mustang értékesítésével számolt, ezzel szemben az első két gyártási évben majdnem 1,5 millió darab készült. Három üzem ontotta az autókat, hogy kielégítsék az igényeket.

A Mustang stílust teremtett, aminek neve is van: pony car. Abban, hogy mi fán is terem a „póni”, arról nincs általánosan elfogadott, kőbe vésett definíció. Ameddig mindenki egyetért, hogy a pony car egy megfizethető, stílusos, sportos megjelenésű, kétajtós amerikai autó, mely az ős-Ford Mustang arányait követi. Hosszú motorházfedél mögött viszonylag rövid, jellemzően négy utasnak helyet biztosító utastér terül el, amit rövid far zár le. Amiben már nem mindenki ért egyet, hogy a pony car-nak szükségszerűen nagy teljesítményűnek kell-e lennie, vagy csak a megjelenése kell, hogy sportosságot sugározzon. Én az utóbbi állásponton lévők táborát erősítem. Ha megnézzük a Mustang motorizáltságát, akkor bizony sorhatos, 2,8 literes blokkal kezdődik a motorok listája, ami 101 pacit adott le. A majdnem 1,2 tonnás autóhoz ez nem valami olyan hű de sok. Nem is véletlen, hogy az alapmotor szerepét nagyon hamar a 3,3 literes, szintén sorhat veszi át, ami már 120 lovas – igaz, ez sem az, amit a gyorsulásira vinnék. Tehát az ős-Mustang egyáltalán nem szükségszerűen bivalyerős, bármivé lehetett konfigurálni a megrendeléskor, az akkori mércével gazdaságos, „munkába járós” kétülésestől kezdve. Tehát nem minden Mustang muscle car is egyben. (Jelezném, hogy ez alapvetés! Tessék megjegyezni, hogy a pony car nem egyenlő muscle car, illetve hogy nem minden Ford Mustang muscle car!)

A Mustang érkezése szinte felkészületlenül érte a konkurenseket. A General Motors csak 1967-ben tudott konkurenst állítani a Mustanggal szemben a Chevrolet Camaro és a Pontiac Firebird képében. Akkor már a piacon volt a Ford házon belüli konkurense is, a „luxus-Mustang” a Mercury Cougar. A „nagy háromtól” független AMC 1968-ban dobta piacra a Javelin-t. Még a Chrysler volt a leginkább résen, mert az első generációs Plymouth Barracuda még pár héttel meg is előzte a Mustangot és később a típus elismert és igencsak kívánatos konkurense lett – bár az első generációt nem nevezném szépnek, de pony carnak sem, bár vannak akik szerint az. (Rájen: Nudge-nudge.) Az 1967-ben debütáló második generáció már más tészta – bár megjelenésben a Mustang szerintem még mindig megeszi reggelire –, a harmadik, 1970-es generáció azonban igazi Mustang-evő, gyönyörűséges fenevad.

Matchbox Mustang 2008-ból

Mint azt már említettem, a Matchboxnál a Mustang számos verzióját megmintázták az évek során. A mostani verziót csak és kizárólag logisztikai okokból vettem elő. Az alvázán 1998-as keltezés olvasható, ami annak tudható be, hogy 1999-ben MB-72 volt a nagy pocsolyán túl, de ez a konkrét kék darab, 2008-as kiadás. Érdekessége, hogy időtlen-idők óta az első fém alvázas Matchbox volt 2008-ban, ezért én már láttam börzén irgalmatlan áron is árulni, pont e mellékszolgáltatása okán. Hogy maradéktalanul elégedett vagyok-e a fastback Mustang e megjelenítésével? Nos, nem teljes egészében. Egyfelől az óriás szekérkerék felnik és irgalmatlanul peres abroncsok nem illenek ehhez a járgányhoz. Sokkal „ballonosabb” kerekekkel is megjelent ugyanez a cucc más kiadásokban, érdemes szemügyre venni hozzá Areh gyűjteményét. Igen, ez ugyanaz az öntvény! De még ezek is túl nagyok alá, szerintem bigfoot jelleget kölcsönöznek neki, de ma valahogy ez egyáltalán nem szokatlan, sajna. Másrészt a „GT-ségével” sem vagyok elégedett. A fehér csíkok túl szélesek és a motorháztetőről hiányzik az – amennyire én tudom –, az 1965-ös GT felszereltségi szinthez járó szipoltyú. (Azt, hogy ez csak díszítő elem volt-e akkor, vagy működött is, azt már nem tudnám megmondani.) A gép oldalán, a hátsó kerék előtti szipoltyúk sem állnak ki eléggé. Ezt leszámítva, ebben a méretarányban teljesen elfogadható a gép.

Bevallom, nekem csak ezt a fotót felnagyítva sikerült elolvasnom, hogy ott a csíkban az a felirat "Mustang".

Nincs a motorház fedelén szipoltyú, pedig elvben kéne lennie - már ha jól tudom.

Fastback. Tudja valaki, hogy ezt egyébként minek fordítjuk?

Matchbox MB-13 1965 Ford Mustang GT, NRFB.

Ilyen az eredeti. A Matchboxon nem stimmel a fehér csíkok szélessége, a szipoltyú és a lökhárító alatti idom sem - már ha ezt az autót autentikusnak, változtatás nélkülinek tekinthetjük.

Más idők, más reklámok. Én ettől biztos nem kaptam volna kedvet, hogy Mustangot vegyek.
(Megjegyzés: A képeken szereplő garázs Porsche kézügyességét dicséri! Igaz, egyszer már szerepelt itt, de akkor elfeledtem érdemben megemlékezni a teljesítményről.)

Elcserélném! - UPDATE

Rendrakási projekt keretében kezembe került jó pár tárgy, amitől szabadulnék, mert csak fogják nálam a helyet teljesen feleslegesen. Mint mindig, csere érdekel.

Matchbox CC-1 és CC-24 hordtáskák

ELKELTEK! Ezekről 2008-ban még postot is kanyarítottam és már akkor is megfordult a fejemben, hogy megválnék tőlük. Mivel azóta sem használtam őket semmire, most döntöttem. Menniük kell! A linkelt postban láthatóakhoz képest azóta sem változott az állapotuk. A CC-1-ből – a piros – egy darab van, a CC-24-ből – a kékek – kettő.

Prefo Auto Rennbahn

ELKELT! Akkor, amikor gyerekkoromban megkaptam, talán egyszer volt összerakva ez a slot car pálya – bár akkor fogalmam sem volt róla, hogy így hívják – és azóta se került ki a dobozából. A Német Demokratikus Köztársaságban készült holmi ovális pályát ad ki, minden kiegészítője – korlátok, rajt-cél tábla –, az elemek, az azokat összefogó műanyag pücükék és a két irányító megvan, hibátlan, hiánytalan és működőképes. Ellenben a két autóról elképzelésem sincs, hogy hová tűnhetett! Én nem vettem ki belőle és bár feltúrtam értük mindent, nem találom őket. Képek a Használtautó-Kereskedésben!

Ferrari és F1 relikviák

• A 2004-es Marlboro Magyar Nagydíj hivatalos programfüzete.
• 2004-es Ferrari Pit Tour Guide, angolul és olaszul.
• 2004-es Ferrari (ferrariworld.com) kiadvány a széria és a versenyautókról, angolul és olaszul.

Matchbox MB-31 Volkswagen 4x4

A bogárhátú Volkswagen kitűnő alapot nyújt, hogy egyedi autókat építsenek belőle az erre hivatottak. A kezdeti időkben strandcirkálókat alkottak belőle, de készültek például trike-ok is Bogárból. A krúzolás jó dolog a parton, de a száguldás még jobb a terepen, amire az előbbi modellek nem alkalmasak, de könnyen alkalmassá lehet tenni rá, így született meg a Baja Bug, ami kis hunyorítással ráillik a most bemutatott Matchbox modellre. Utóbbira a kerekek és a névválasztás miatt van szükség, mivel ezek szerint egy négykerék hajtású terepjáróról van szó, ami nem igazán jellemző a bogárból készült átalakításokra. A Mattel a fantázia és a licencelt modell egyvelegét alkotta meg ilyen formában.

A Matchbox 2007-es katalógusában bukkan fel MB-61-ként - beharangozó képen ott is van az utalás eredetére a rendszámtáblán. 2008-ra átkeresztelték MB-31-re, ami a 2009-es évre is megmarad. Ezek mellett rendszerint feltűnik a különböző pakkokban is., hasonlóképpen elődjéhez, ugyanis a korábbi, hasonló kivitelű Beetle 4X4-et váltotta le. A kidolgozás minősége egy erős közepesre tehető, elnagyoltan bár, de minden részlet megtalálható, amiként a hasonló kivitelű fantázia szülte járgányokon. Sok energiát nem öltek e modell fejlesztésébe, ugyanis az alváz és a motor a leváltott típusból jött, még a beltere is megmaradt, csak a karosszéria jelent újdonságot. A belsejéből továbbra is kimaradt a kormány, ugyanakkor van egy üzemanyag kanna a hátsó ülések helyén és egy elsősegély csomag a kalaptartón. Mivel a karosszéria ezúttal magasabbra került, így a beltér elég mélyre került, a műszerfal és a szélvédő között hatalmas űr tátong. Összességében egy aranyos kis modell lenne, de a bumszli kerekek sokat rontanak az összképen, kisebb kerekekkel sokkal jobban mutatna.

Matchbox MB-31 Volkswagen 4X4

Terepre vele!

A léghűtés garantált

A D.E.R. rövidítés itt is feltűnik

1:1-ben számtalan verzióban előfordul

Matchbox 2009 Best of British: MB-07 Austin FX4 London Taxi

Kedves Gyerekek! Akkor most a Boney M együttes, „Brown Girl in the Ring” című dalának dallamára énekeljük el, hogy „Le vagyunk húzva, salla-lalla-la! Le vagyunk húzva, salla-lalla-lala!”

Teljesen világos, hogy egy Best of British sorozatban a londoni taxi az kötelező jellegű gyakorlat. Ez oké, nincs vita. De drága Mattel! 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben is elsütni, minden különösebb extra nélkül, egyszerű recolorként, egy „Best of” szériában azért már nagyon ciki! Most tényleg akkora kaland lett volna felnyomni az oldalára legalább egy hirdetést úgy, mint a valóságban számtalan FX4-en látni lehetett? Tetszik tudni, csak azért, hogy méltó legyen az 1-75 szériához képest többszörös árra.

Olyan jó lenne egyszer legalább tíz percet beszélgetni valamelyik Mattel fejessel, aki a Matchbox termékfejlesztésekért felel...

Matchbox 2009 Best of British: Austin FX4 London Taxi, NRFB.

Válasszuk ki a Best of British sorozatban megjelent jármű azon extráit, melyek indokolják az árát! Menzai pörköltzaft szín? Nem! Kifestett kilincsek és oldalindex? Egynek talán jó, bár ezt egy korábbi 1-75 is tudta.

Borostyánszínű szabadjelző, kifestett hűtőrács és lámpák? Ilyesmi is volt már korábban az 1-75 sorban. (Link mint fent.)

Mindenféle kiemelés nélküli hátsó? Hmmm... Ilyen is volt már 1-75, de kifestett is. Szóval? Mitől is érdemesített ez a darab a "Best of British" sorozatra?

Matchbox N9638 #6 - 5 pack: Porsche 911 GT3

A tavalyi, 2009-es Porsche 911 GT3-as kivitele számomra nem azt adta amit vártam, de kárpótlásul idén nem csak abban a kivitelben jelent meg. Nagyon szép, szürke színben is hozzáférhető egy ötös és egy tízes pakk keretein belül, melyet én az előbbi verzióban tettem magamévá. Szerencsére nem csak a modell lett nagyon szépen megalkotva, hanem a színválasztások is nagyon jól sikerültek hozzá, már alig várom az idei modell megjelenését, mondjuk picit tartok tőle, hogy nem-e ez a szín marad a normál sorozatban is. A pirossal egyetemben, ez is "normál", utcai rendszámot kapott, mely indokot ad ezúttal is egy kis fejtegetésre. Nekem van rá ugyan egy elképzelésem, de magyarítani nem nagyon tudom, így akinek van egy tippje vagy megfejtése, az ne habozzon megosztani egy hozzászólásban.

Eddig nagyon jó színeket találtak hozzá

A spoiler sem üt el jelentősen a festék színétől

2 C15012 = BE COOL talán?

Matchbox 40th Anniversary Superfast: MB-03 - Quarry King

A gyűjteményes kiadások egyik hátulütője, hogy az embernek döntenie kell: vagy megveszem a teljes szériát azért, hogy elmondhassam, hogy a sorozat hiánytalanul megvan, de akkor belekerülnek olyan darabok is, melyek nem tetszenek, vagy kihagyom a nem szimpatikus darabokat, de akkor nem teljes sorozatom van. Én általában az előbbit szoktam választani.

A 2009-es negyvenedik évfordulós széria „tehet arról”, hogy ez a homlokrakodó egyáltalán bekerült a gyűjteményembe, mert amúgy, az 1-75 sorozatban megjelent változataiért nem adtam volna pénzt. A „Kőfejtő Királya” – merthogy a neve ezt jelenti – 2007-es keltezést visel az alvázán, de először az 1-75-ös sorozatban 2008-ban jelenik meg, mint MB-57. Munkagép szakértőnek kéne lenni ahhoz, hogy az ember megmondja, hogy mire hasonlít leginkább, ami persze nem vagyok, de hogy kegyetlenül őszinte legyek, annyira nem is érdekel. Elkönyvelem annak, ami homlokrakodó, ami szintén ugyanúgy kötelező gyakorlat egy játékszereket gyártó cégnek, mint egy kukáskocsi, vagy egy tűzoltóautó.

Erre a darabra is igaz az a régi megállapítás, hogy sokszor a feláras, spéci sorozatokban megjelenő darabok nem érik meg azt a pluszt amit a gyártó kér értük. Persze a színezés eltér a többi változattól, de kutyaközönséges 1-75-ben és 10-es csomagban is jelentek meg legalább ennyire látványos változatai.

Matchbox MB-03 40th Anniversary Superfast - Quarry King. NRFB.

Tulajdonképpen semmi olyan részlet nincs rajta...

...amitől többet nyújtana, mint egy sima...

...1-75 szériás, vagy multipackban megjelent...

...lényegesen olcsóbb változat.

2009 Matchbox Legjei – Az év legjobb fantáziamodellje

Közös erővel összegyűjtöttük a 2009-es év Matchbox legjeinek jelöltjeit, négy kategóriában is. Az első kategória szavazása már le is zárult, de az eredményeket majd később, mind a négy kategória megszavazása után teszem közzé és emelem képzeletbeli dobogóra az érintett modelleket.

Mostantól azonban indul a szavazás a második kategóriában! A szavazási idő a szokásos egy hét.

Ez alkalommal az év legjobb fantáziamodelljét keressük, az alábbi jelöltek közül:

• MB-41 MBX Mover
• MB-44 Street Sweeper
• MB-75 Quick Sander
• MB-76 Rock Shocker
• MB-77 Sahara Survivor
• MB-78 Jungle Crawler

A szavazást megtaláljátok a menü tetején, a jobb oldalon!

Matchbox MB-61 Peterbilt Wreck Truck és MB-05 Peterbilt Tanker - UPDATE

Nem is olyan rég mutattam be a Matchbox Peterbilt Wreck Truck általam birtokolt verzióját, ahol említettem, hogy kap majd testvért is maga mellé. Nos ez megtörtént, és ahogyan mondani szokták, a baj nem jár egyedül, ugyanis egy Shell-es tanker is jött vele, utóbbi bontatlan dobozosként. Mindkét verzió szerepelt már itt, a rendőrségi vontató a Peterbilt extravaganza post keretein belül, a tankert pedig már egy update poston belül, annyi különbséggel, hogy az én verziómon a kipufogó is krómozott. Tankernek szerintem kicsit rövid, de mivel Shell-es, így számomra kötelező darab, na meg tetszik, hogy csupa króm a járgány - amiként a sofőr is -, ahogyan az egy ilyen amcsi dögön elvárható. Ezen utóbbi két darab újabb löketet adott, így szerintem bővülni fog még ez a flotta, legalább egy dömperrel.

A baj nem jár egyedül

A narancs most már nincs egyedül

Csupa króm, ahogyan az illik

Ebben a formában kicsit életszerűtlen

Matchbox MB-05 Peterbilt Tanker, itt még NRFB

Matchbox Collectibles – Elvis Favorite Cars Collection

Pár napja – egészen pontosan nyolcadikán – volt 75 éve, hogy egy kis srác született Mississippi állam Tupelo nevű városában. 11 évesen kapja meg az első gitárját. A világ csak úgy ismeri őt, mint Elvis Aaron Presley, „A Rock and Roll Királya”.

Hogy mit keres Elvis e lapokon? Hogy mi köze lehet a Királynak a kisautókhoz? Nos, a Matchbox Collectibles sorozatban jelennek meg „Elvis Kedvenc Autói”... Na és itt el is akadtam! Charlie Mack hallgat erről a sorozatról, mint a sült hal. Annyit sikerült biztosan kitúrnom a netről, hogy 2000-ben megjelent egy ötdarabos sorozat Graceland Collection néven, melyek egyforma dobozaiban Graceland főbejáratát ábrázoló dioráma előtt ácsorgó autókat találni. Ezek fehér falú, gumi kerekekkel, krómfelnikkel és számos apró részlettel erősen feljavított változatai azoknak az autóknak, amiket az a doboz is tartalmaz, ami nekem megvan. A kakukktojás, az egyetlen darab, ami kimaradt ebből a szettből, egy 1957-es Ford Thunderbird. (A kép erről a sorozatról alább.) Azt már régen tudjuk, hogy Matchbox Collectibles ügyben elég komoly összevisszaság uralkodik, nehéz információt kitúrni arról, hogy egy-egy széria a postán rendelős, vagy a boltokban kapható adagban jelent-e meg, illetve legfőképp, hogy mikor. Charlie visszatérő hibája, hogy az őt kevéssé érdeklő sorozatokat képes agyonhallgatni, vagy pár semmitmondó sorral elintézni az enciklopédiában – a magyarországi gyártású Matchboxok kérdése is pont ilyen. Az „Elvis Kedvenc Autóit” tartalmazó doboz alján olvasható keltezésből úgy tűnik, hogy ez a holmi 2001-ben látott napvilágot és arra tippelek, hogy az előd széria „jóárasított” változata lehet. Az biztos, hogy az én négydarabos szettemben – biztos ami biztos, a háttér itt is Graceland – lényegesen szerényebb kivitelben, de ugyanazok a járművek találhatóak, mint a fentebb említett szériában. De micsoda járgányok!!! Haladjunk csak szépen sorban!

Jeep DJ-3A (Jeep Surrey)

A bal egyes helyen (rendezői bal) egy rózsaszínű, rózsaszínű-fehér csíkozású vászontetős Jeep foglal helyet. Mielőtt sikítva kirohannátok a sivatagba, hogy egy dűnén letelepedve homokot hintsetek fejetekre, azt kiabálva, hogy „Miért tettétek?!” szomorú hírem van: Ilyen autó pedig volt! 1955-ben dobják piacra a háromsebességes váltóval – az változó, hogy padló, vagy kormányváltós –, és két kerék hajtással szerelt DJ-3A-t. Számos változata volt, vászontetős – mint itt is – kemény tetős, de dobozos áruszállító is. 1959 elején a Willys Jeep Gala néven dobja piacra a DJ-3A vászontetős változatát az export piacokra, melyek Mexikó és a karib-tengeri területek parti üdülőiben nagy népszerűségre tesznek szert, mint olcsó, igénytelen bérautók. A vászontető körbe rojtozást kap – atyaég! – és rózsaszínre, jajjzöldre és borzalomkékre festik őket. Hasonló modell kerül az amerikai piacra 1959 őszén, Jeep Surrey néven. Ha lehet itt sikerül még jobban porba alázni a háborús veterán közvetlen leszármazottját. Rózsaszín festése mellé, fehér-rózsaszínű vászontetőt, ugyanilyen mintás üléshuzatokat és a hátulra felfüggesztett pótkerékre, ugyanilyen mintázatú takarót kap gyárilag, na meg persze fehér falú gumiabroncsokat. Elvis kedvenc autói közé ez, a Surrey kerül be. Hogy miért? Nos, az 1961-es, Kék Hawaii című filmjében szerepel ez a jármű.

A Matchbox értelmezése pár bakitól eltekintve egészen pontos megelevenítése az eredetinek. Az MB-05 U.S. Mail Truck kapcsán már puffogtam egy sort azon, hogy a cégnél elég szabadosan kezelik a Jeep kérdést. Ennek a Jeep DJ változatnak is az alapja ugyanaz az MB-02 Jeep Hot Rod, mint az összes többi, a Willysre legalább távolról emlékeztető Jeep-nek, de nyilvánvaló, hogy ez egy módosított, új öntvény. (A Willys helyzet az idén alapvetően változni fog, már alig várom!) Eltűntek a gyalogsági ásók az oldaláról és a kormány átkerült a bal oldalra. Ez utóbbival nem vacakoltak sokat, a kormányt „beleszúrták” a régi műszerfal kesztyűtartójába. Hátulra műanyag pótkerék került, illetve a már említett postás Jeephez hasonló módszerrel került rá „vászontető”. A rózsaszín csíkok azonban széltében kerültek rá és nem hosszában mint az eredetire. Arról pedig már ejtettem szót, hogy ez a 2001-es kiadású változat olcsóbb, 1-75 szériából ismerős kerekeket kapott.

1956 Cadillac Eldorado

Az Eldorado a Cadillac egyik legtovább használt márkaneve. A kétajtós luxus személyautók 1953 és 2002 között viselték ezt a nevet, nyolc különböző generáción át. Amit a Matchbox megmintázott, a második generáció, ami először 1955-ben került a piacra. Iszonyatos méretű csatahajó, az 1956-os verzió 5640 milliméter hosszú – ne feledjük, egy kétajtós, lenyitható tetejű autóról beszélünk – és vagy 365 köbhüvelykes (kb. 5,9 liter), 310 lóerős, vagy 331 köbhüvelykes (kb. 5,4 liter), 270 lóerős, V8-as dolgozik az elejében.

A Királyhoz a gépnek annyi köze van, hogy a valóságban is birtokolt egy ilyet. Elvis és az akkori barátnője, June Juanico Houstonban vásárolta az autót 1956 június 12-én, 10 000 darab zöldhasúért. Eredetileg fehér volt, fekete bőrbelsővel. Elvis azonban Jimmy Sanders kezeibe adta a gépet, akit úgy instruált, hogy a sárvédőjén szétnyomott egy maroknyi szőlőt, mondván hogy ilyen színt akar. Az autó így kapta a lila egy árnyalatát – ebből sejthető, hogy milyen szőlőről van szó. Az autó teljes kárpitozását is lecserélték, melybe Elvis monogramja, egy gitár és két hangjegy is került. Úgy hírlik, hogy Elvisnek sok baja volt az autóval ezért ez lehetett az oka, hogy 1957 december végén beszámíttatta egy új autó árába. A gép jelenleg Graceland-ben van kiállítva – már ha jól tudom.

1955 Cadillac Fleetwood 60 Special

A Fleetwood Metal Body Company eredetileg egy karosszériaépítő cég volt, melyet 1909-ben alapítottak abban a pennsylvaniai városban, melyről a nevét kapta. 1925-ben a General Motors egyik divíziója felvásárolta. A Fleetwood nevet a GM a Cadillac csúcsmodelleknél használta 1927-től kezdve. Az 1955-ös Fleetwood pontosan az, aminek sejthető, egy 250 lóerős V8 hajtotta iszonyatos méretű csatacirkáló, minden földi jóval teletűzdelve, amit Detroit az ötvenes évek közepén képes volt kitalálni.

A Király ismert volt autómániájáról, meg arról is, hogy számos autó volt a tulajdonában, melyek közül sokat ajándékozott el barátainak, vagy éppen vadidegeneknek. Egyetlen olyan autója volt, melyet sohasem adott, vagy ajándékozott el, hanem haláláig megtartott. Ez, egy eredetileg kék 1955-ös Cadillac Fleetwood. Úgy tudni, hogy igazából az anyjának vásárolta 1955 júliusában – bár a hölgy végül sohasem vezette. Az autó még abban az évben kapja meg a világos-rózsaszín festést, még az előtt, hogy 1955 szeptember másodikán egy baleset során 1000 dolláros kár keletkezik benne. 1956 márciusa környékén festik át a tetejét feketéről fehérre. Jelenleg az öreg Caddy Gracelandben van kiállítva.

1959 MG A 1600 Roadster Mk I.

A legendás brit sportautógyártó nem kevésbé legendás, 1955 és 1962 között gyártott MGA típusának, 1588 köbcentis, 78 lóerős változata a már említett, Kék Hawai című filmben szerepel. Az autónak ezt a változatát 1959 és 1960 között gyártották. Az 1961-ben játszódó film sztorija szerint a Király barátnője két évig vigyázott az autóra, míg ő a seregben teljesített szolgálatot. A dobozban található Matchbox fényezése inkább bordó, mintsem a filmben látható élénkpiros, de ezt leszámítva szerintem ebben a méretarányban tökéletes.

A szett sépci doboza, az 1980-as évek kék, ablakos Matchbox dobozaihoz hasonló módon ragasztott oldalsó fülekkel bír, így egy éles késsel nyom nélkül lehetne nyitható és ragasztó segítségével újra zárható, de nálam marad NRFB.

Matchbox Collectibles – Elvis Favorite Cars Collection. Az egy évvel korábbi, ötdarabos széria "jóárasított" változata.

Ezek a járgányok ezekben a színekben csak itt szerepelnek.

Tulajdonképpen nyom nélkül nyitható és zárható is lenne a doboz, de nálam már marad NRFB.

Az eredeti Jeep Surrey a filmből.

Az MGA 1600 Mk. I. a Királlyal Hawaiiin.

Ez a szett nem ez a sorozat. Ez lényegesen részletesebb kidolgozottságú és az ára is északra húzódik ettől a szettétől - úgy ötször messzebb tőle.