Folytassuk ezt a remek ötös csomagot a múlt hétről egy újabb hibriddel! Egészen meglepett, hogy ez sem egy mai öntvény, tíz év után vette újra elő a Mattel. Az Insight második generációjának 2010-ben, az eredeti debütálásával egy időben, három verziója jelent meg. Egy fehér egy 10-es pakkban, bordó MB-25, amit megírtunk abban az évben – ezzel le is tudva a típusismertetőt, szóval ez a mostani post akár update-ként is felfogható –, illetve gyöngyházfehér ugyanezzel a számmal, ugyanebből az évből. 2011-ben MB-31 lesz és metál-sötétkék. Itt következik könnyű tíz év kihagyás, 2022-ben egy kilences csomagban mattfeketébe öltözik. Ezzel megérkeztünk ehhez a csomaghoz, szintén tavalyról: A metál-(világosabb)kék is exkluzív szín, mindezeddig csak ebben jelenik meg.
2023/01/30
Matchbox MBX Electric Drivers 5-pack 2022 – Honda Insight
2023/01/29
Matchbox Convoy CY-22 DAF Boat Transporter
Ebben a postban olyan
konstellációban van a
DAF 3300-as vontató és a kettő közül az
újabbik hajószállító, ahogyan még nem szerepelt e lapokon.
A fenti linkeken foglalkoztunk velük bővebben, az utóbbin azt is
láthatjátok, hogy mennyire úszóképes a rakomány. Egyértelműen
játszottak ezzel a szerelvénnyel, de normálisan ez a játékszerek
sorsa.
2023/01/27
Matchbox MBX Electric Drivers 5-pack 2022 – Toyota Prius Taxi
Nagyon sokszor leszedjük a keresztvizet a Mattelről ha indokolt, de amikor elsül a kezük, villantanak egy jó ötletet, annak szívből tudunk örülni! Itt pedig pont ez történt.
A 2009-es Prius öntvényt a Matchbox egy picit átfaragta, hogy 2017-ben taxiként hozza vissza az 1-xxx sorozatba. Az akkori „civil” verziót megírtuk, ott típusismertető is van, szóval elég csak visszalinkelnem arra a postra. A köztes időben lejárt a licenc, de a Mattel hosszabbított a Toyotával és 2020 óta újra a kínálatban van, igaz az 1-xxx sorba csak abban az évben került be, a köztes időben csak 5-ös pakkok lakója volt.
Egyfelől valamelyest meglepő az ötlet, de egyáltalán nem típusidegen a dolog. A taxisok hamar rájöttek, hogy a Prius úgy bírja a gyűrődést, mint a selyemhernyó – jól – másfelől olcsó a fenntartása is. A Matchbox olcsón oldotta meg a szabadjelzőt: vágott egy lyukat az öntvényen és a szélvédő anyagát dugta ki rajta. Közel sem olyan igényes megoldás mint az ezt a postot megelőző kettőben a külön alkatrész, de még az a határeset, amit nem neveznék rossznak.
Magát a kiinduló alapot is jónak tartom, a taxi változatainak is jól sikerültek a festései, de valahogy úgy alakult, hogy soha nem kerültek elém ezek az ötös csomagok. Szerencsére a 2022-es Electric Drivers igen. A Matchbox csalt, mert ezek nem kizárólag villanyautók – hanem mint a Prius – hibridek is vannak benne.
Viszont ami a taxi Priust illeti az eddig megjelentek közül vitán felül ennek a legjobb a festése! Ugyanis teljesen hitelesen reprodukálja New York taxijainak megjelenését. A típus ott abszolút gyakori, ugyanis a kétezres évek közepén az addig túlnyomó részt Ford Crow Victoriákból álló taxiflotta kisebb fogyasztású és kevésbé levegőszennyező járművekre cserélését kezdte szorgalmazni a városvezetés. Ekkor jelentek meg a nagy és tágas Ford Escape Hybrid SUV-ok és a kettes Priusok. Ez utóbbiak már javarészt kikoptak, de a sokkal tágasabb Prius ötösök javára (is).
Teljesen hitelesnek találom a megjelenését, egyetlen apróságtól eltekintve: rossz oldalon van a vezető munkahelye! Ez ugyanis jobbkormányos, bár ebből a tönkresötétített szélvédő sokat elrejt és a fekete beltér sem segít kiszúrni a bakit.
(Fotó: Wikipédia)
2023/01/25
Tomica No. 57 Toyota Crown Comfort Taxi
A Tomica sajnos nem az a tag, amit tönkre használunk a címkefelhőben, én lennék a legboldogabb, ha több jutna belőle, mert mindig rácsodálkozom a minőségére. Amit ebben a postban láthattok, az igazi különlegesség, mert – kicsi csalással – JDM és taxi is!
Korona Kényelem
Gondolnátok,
hogy a Toyota közel 23 évig gyártson egy személyautó egyetlen
generációját – nyilván ráncfelvarrásokkal? Az ilyesmi inkább
a volt Szovjetúnióra jellemző, nemde? Pedig pont ez történt.
1995-ben mutatták a Crown Comfort modellt, ami egy nyújtott
tengelytávú, közepes méretű szedán. Alapvetően a flottás
vásárlóknak, taxi és limuzinszolgáltatóknak szánták a japán
belpiacon, a Nissan Crew és Cedric modellek konkurenseként.
(Kép: Tumblr - Szégyellem, de elkutyultam a linket erre a zseniális képre, ha meglelem pótolom!)
Ennyi idő alatt számos motorral szerelték. Benzines erőforrásból hatfélét – sornégyesek, két sorhatos –, dízelből háromfélét – mind sornégyes, egy közülük turbós –, LPG-sből pedig háromfélét – egy sorhatos, a többi sornégy – építettek az autó elejébe. A teljesítményük 79 és 139 lóerő közt mozgott, váltóból négysebességes automata, vagy 4- és ötsebességes manuális kerülhetett beléjük.
364
000 darabot gyártottak az autóból. Azt hiszem kis félrenézéssel
tekinthetjük JDM modellnek, mert csak nagyon kis számban
exportálták őket újként Hong Kong-ba, Indonéziába és
Szingapúrba. Az már más kérdés, hogy a használt, nagyon jó
állapotú japán taxik aztán milyen mennyiségben kerültek máshová
Ázsiába, ahol az autóknak jobb oldalon van a kormánya.
Mozgóképes óda a Toyota Crown Confort taxihoz! Komolyan, mintha csak nekünk forgatták volna! Csinos ázsiai hölgy mellett vegyétek észre a jellemző japán taxi akszesszoárokat, úgyis mint a vezető által nyitott bal hátsó ajtó, oldalsó csipkefüggönyök és üléshuzatok és a sofőr fehér szövetkesztyűje! Érdekessége, hogy Indonéziában forgatták.
Minőség
Nem
is vártam mást ettől a gyártótól, egyszerűen süt belőle a
minőség! Beszélgettem ázsiai Tomica gyűjtővel és nagyon sok
olyan dolgot mesélt, ami párhuzamos a Matchbox gyűjtők (egy
részének) nézeteivel. Szóval Takara Tomy / Tomica fronton is van
egyfajta #regenmindenjobbvolt, „a japánban gyártott Tomicák az
igaziak” becsípődés. Ők is értékelik, ha egy modell rugózik
és igen, ők is pattogtatták a kisautókat mint mi,
gyerekkorunkban. (Megemelni az elejét vagy a hátulját és nézni,
hogy rugózik-e a kerekein.)
Nos, ezt az 1/63 méretarányú kis Toyotát 2007 júliusában dobták piacra japánban, 53-as szám alatt. 2020-ban az Egyesült Államokban és Kanadában is árulták – Walmart exkluzív modellként, nagyon valószínű, hogy az enyém is onnan lehet –, és Dél-Koreában is.
A bal hátsó utasajtó nyitható, de csak az. Ez azért egy nagyon érdekes részlet, mert japánban a taxik járda felé néző, hátsó ajtaját a sofőr nyitja egy mechanikus, vagy pneumatikus szerkezet segítségével. Nem tudnám megmondani, hogy ez kötelező felszereltség-e, de minden taxiban van, ugyanúgy mint a függönyök a hátsó oldalablakokon és csipkehuzat a hátsó üléseken.
A
kis Crown Comfort Vietnámban született és elképesztően jól
rugózik! Az első hűtőrács és világítótestek közös műanyag
alkatrészeken osztoznak és az ezen lévő indexeket festéssel
külön kiemelték. A beltér – meglepő módon – elnagyolt, a
kormány is csak egy pizza – ejnye! – de cserébe a szabadjelző
mindkét oldalán ott a taxi felirat! Külön szeretem, hogy a
Tomicákon mind a mai napig előfordul vékony kerék, nem ütik
agyon az autók arányait széles abroncsokkal. Ja és az alváza is fém!
Nagyon jó minőségű holmi, nagyon kedvelem.
Szeretném hangsúlyozni, hogy ez NEM egy speciális kiadás! Krómbetét a hűtőrácshoz és a lámpákhoz, festett indexekkel, szabadjelző a tetőn, keskeny, arányos abroncsok.2023/01/23
Matchbox Star Car Sunshine Cab #804 Ford LTD Taxi
Teljes lett a Ford LTD taxi sorom, a valaha gyártott négy verzióból* megkerült az eddig hiányzó is!
Sunshine Cab
A
Star Car sorozat tévéfilmes, illetve tévésorozatos autókról
szólt. A post tárgya az 1978 és 1983 közt futó, Taxi című
helyzetkomikumra építő vígjátéksorozatra (szituációs komédia,
situation comedy azaz SitCom, csak hogy a közszolgálati jellegnek
is áldozzunk) épít. Ez valamikor futott nálunk is, de azt már
nem tudnám megmondani, hogy melyik csatornán és mikor, de arra
világosan emlékszem, hogy sokat láttam belőle és szerettem.
Igazándiból a Sunshine Cab hétköznapjait feldolgozó sorozatban
az autók még csak statiszta szerepet is ritkán kaptak. Amúgy a
New Yorkba helyezett történetben a
korszakra és a helyszínre jellemzően helyesen Checkerekből állt
a flotta. Nem véletlen, hogy a Checkerről szóló posthoz is a
sorozat főcímét használtam anno.
Szinte anakronizmus
Ismét
áldozzunk a közszolgálatiság oltárán: A Ford LTD-t
összefüggésbe hozni a fikcionális Sunshine Cab taxivállalattal
majdnem időbeli ellentmondás. A sorozat 1978-ig futott, a Matchbox
1998-ban jelenik meg, másodikként a négy taxi LTD közül. Az
a Ford LTD generáció, amit a Matchbox megmintázott, pont
1978-ban jelenik meg, úgyhogy ha nem is lehetetlen, de nagyon necces
lett volna hogy bekerüljön a szériába. Ehhez biztosan kellett
volna a Ford segítsége ha így akarták volna promótálni az új
LTD-t, de a Taxi sorozat nem egy Hazárd Megye Lordjai volt, nyilván
fel sem merült. Checkere meg még nem volt a Matchboxnak, az csak
2004-ben jelenik majd meg. A magyarázat nyilvánvaló, ez volt az
egyetlen olyan járműve a cégnek, ami az Egyesült Államokban,
mint taxi elképzelhető volt, a Paramount Television-nek meg
nagyjából mindegy volt, boldogan odaadta a licencet. Egy már húsz
éve kifutott szériával kapcsolatban az ilyesmi talált pénz.
Persze mindez semmit nem von le az apróság élvezeti értékéből! A személyes tapasztalatom az, hogy a mi földrajzi koordinátáinkon ez a változat a legnehezebben elérhető. Hónapokig vadásztam rá eredménytelenül, majd az USÁ-ból megvásároltam az eBay-en – mint később kiderült, egy félreértésnek köszönhetően rögtön – két darabot, ami igen jutányos árat jelent. Amerikából kisautót vásárolni csak akkor érdemes, ha valaki azt személyesen hozza el, mert a postázás nagyon drága, hozzá a sérülés- és lopásveszély magas, valamint ÁFÁ-t és vámot kell fizetni. (Anno A Kéz megoldotta ezt is, amikor az amerikai V8 olcsó beszerzésének és fenntartásának a problémáját: „Ki kell menni, meg kell venni, ott kell maradni!”) Hónapokat vártam arra, hogy ideérjenek és pár nappal azelőtt, hogy az, akinél tanyáztak, bejelentette hogy jön hozzánk, felbukkant egy példány nagyon jutányos áron az egyik hazai börzén. Szóval most van három, amiből a leglepukkantabb dobozút bontottam ki. Slusszpoén, hogy persze az van a legszebb állapotban, amit itthon vettem. Úgyhogy majd egyszer áruba bocsátom a feleslegessé vált példányt.
Mint azt fentebb már említettem és mint a mellékelt ábra mutatja, ez nem az 1-75 szériában, hanem egy speciális kiadásban jelent meg. Ha jól számolok, a Star Car Collectionból nekem ez pont a második kisautóm, nem éppen egy gyakori széria mifelénk. Amúgy összesen négy „évada” volt, jellemzően olyan címek járműveivel, amik nálunk kevésbé ismertek. Ha pedig igen, akkor valahogy a jármű lett kevésbé vonzó. Például Kinght Rider K.I.T.T. is van ilyen, de olyan, hogy meg sem merem mutatni.
Ugyanazt tudom róla mondani, amit a korábbi verzióiról is – melyeket megtaláltok a Bubba-Gump ráklistában: Teljesen jó, hiteles, egyedül a rendőrségi verzióval megegyező beltér vicces kicsit a kalaptartón látható kiegészítő fények miatt, de az meg alig látszik.
*Már ami a normál, kereskedelmi forgalomban kapható LTD taxikat illeti. Léteznek mesés Code 2 / klubmodellek, gyakorlatilag elérhetetlenek.
A sorozatban a vállalat neve "Sunshine Cab Company" volt és az autókon ilyen félkör alakú logó volt, szóval ilyennek kéne lenni az LTD-n is.
2023/01/22
Matchbox MB-54 DAF XF 95 Space Cab
A Matchboxnak meg volt az a szokása, hogy ha egy-egy új vontatót vezetett be a Convoy sorozatban, akkor azt az 1-xx-ben is kihozta, jellemzően olyan festéssel, ami nem került be a Convoyba. Ezt én mindig szerettem, remek móka egy gyerkőcnek csereberélni a vontatókat és vontatmányokat. A DAF 95XF vagy XF 95 – ki mihez tartja magát, a valódi nevéhez, vagy ahogy a Matchbox írta – is sorra került 2008-ban.
A típussal itt foglalkoztunk részletesebben – és bár ez pont egy másik méretaránnyal és Corgival foglalkozó post, innen eljuthattok a Convoyokhoz is.
2023/01/20
Welly Two Pack – Toyota Land Cruiser Prado
Két posttal ezelőtt kezdtem bele a Welly annak a remek csomagjának méltatásába, ami két olyan terepjárót tartalmaz, amik a való életben nem jönnek zavarba attól, ha a plázaparkolónál komolyabb akadályt kell leküzdeniük. Lelövöm a poént: Az előzmény is remek, ez is.
Hányféle a Land
Cruiser, számold meg fiam!
A
globális piacra dolgozó gyártók könnyedén zavarba tudják hozni
az embert, hogy az eltérő piacokon hogyan nevezik ugyanazt.
Alapvetően a Prado más piacokon azt a Land Cruisert jelenti, amit
Európában is forgalmaznak, megkülönböztetendő attól a még
nagyobb (!) Land Cruisertől amit például az Egyesült Államokban.
Ez utóbbit nálunk Land Cruiser V8 néven ismert, de hivatalosan nem
forgalmazzák. Mi több – legalábbis mikor e sorokat írom –, a
Prado Family a nálunk egy felszereltségi szint, mind közül a
legalacsonyabb, ami „mindössze” 25 040 000 forintot kóstál. A
kedvenc felszereltségi szint nevem a Kakadu, de hasonlóan a
háromajtós változathoz is, azt nálunk nem forgalmazzák – vagy
ha igen, akkor másként hívják.
A J150 kódú Land Cruiser a negyedik generáció, 2009 óta gyártják – nyilván ráncfelvarrásokkal. Abszolút forgalmazásban lévő modell, tehát mindenféle részletes infóért tessenek kedves lenni a Toyota Magyarország sallangoktól mentes, lényegre törő oldalára elfáradni, van ott minden, mi szem-szájnak ingere. Mivel ez bizonyosan el fog tűnni a jövőben egy modellfrissítéskor, javaslom még a Vezess.hu tesztjét. Kevésbé a Totalcar.hu anyagát, amiből süt, hogy Winkler Robi már ekkor nagyon utálta az egész autós-újságírást.
Fekete és jó!
Ezt
a kis Toyotát is pont ugyanúgy és ugyanazért tudom dicsérni,
mint a pakkból a Mitsubishit: Minden részlet a helyén – itt még
egy „króm” hűtőmaszkot is sikerült reprodukálni –,
festékes kiemelések ott ahol kell, a beltér részletes, nem
szállít oszlopot és még a kormánykerék is kidolgozott. A felnik
erősen emlékeztetnek a nálunk kapható alapmodellen lévőkre és
még az alján is felfedezhetőek részletek.
2023/01/18
Matchbox 1994 Lexus LS 400
Autótörténelmi szempontból érdekes, japán gyártmány, egy (a bemutatásakor) új márka debütáló zászlóshajó modellje, luxusautó. Csupa olyan paraméter ami bizonyosan soha nem találkozott még egyetlen Matchboxban sem. Hozzá még jól is sikerült.
A japán bálna
Úgy
1991-1992 tájékán láttam életemben először LS 400-ast. Egy
japán elektronikai és telekom multinál dolgoztam éppen. Az
irodaházba ahol a cég volt, a felettünk lévő emeletre
beköltözött egy amerikai telekommunikációs cég és az ottani
vezérnek volt ilyenje. Az illető amerikai magyar, végtelenül
pökhendi, arrogáns, felfuvalkodott és leereszkedő alak. Az
iparági pletykák szerint a cég gyors, tündöklésmentes hazai
bukásában a jellemhibái jelentős szerepet játszottak. Utálták
a beosztottjai, utálták az irodaházban „lakó” többi cégnél
dolgozók, gyanítom a potenciális ügyfeleknek sem lehetett túl
rokonszenves. Ennek ellenére sem tudtunk – a többesszám a
szintén autószexuális kollégáimat is jelenti – máshogy nézni
a – jenki rendszámos – LS 400-asára, mint csodálattal.
Sugározta a minőséget, mégsem volt fennhéjázó mint egy –
mondjuk – akkori S-osztály, nem lengte körül gengszter imidzs.
Akkor nem kívántam – most is jobban szeretem a közepes, meg
kicsi méretű autókat – de ennyi év távlatából a jelenben
nagyon is el tudnám képzelni játszóautónak. (Persze ez csak egy
képzeletbeli anyagi létsíkon lehetséges.)
Ami az eredeti autó paramétereit és történetét illeti, bátran hátradőlhetek! A Totalcarnál tökéletes munkát végeztek az ügyben, cirka két évvel ezelőtt. Tessenek kedves lenni átkattintani, abszolút érdemes!
Majdnem tökéletes
Érződik
az igyekezet, hogy precízen reprodukálják az eredetit és ez
többé-kevésbé sikerült is. A beltér azonban méltatlan a
Lexushoz, nem tudom eldönteni, hogy ez a megoldás a szörnyűbb –
majd lásd alább – vagy a pizzakormány lett volna az. A kerekek
alig észrevehetően, de azért pont annyival nagyobbak, mint
kellenének, hogy legyenek, hogy az ártson az autó arányainak.
Cserébe nincs oszlop a beltérben és a gyöngyházbézs színt is
sikerült eltalálni! A fentebb citált autó is ilyen fényezésű
volt, jó értelemben égett bele a retinámba. Nem mondom, hogy egy
Tomica, de tényleg soha rosszabbat!
Van egy érdekessége. Ez a modell 2021-ben jelent meg. Akkor 1-100 sorozat volt éppen, de ez a kisautó valamiért nem kapott számot, afféle ráadásként jelent meg a normál szériában. Egyáltalán nem tudom, hogy mi lehet az oka, teljes rejtély az ügy! Majd 2022-ben is ugyanez történt, teljesen változatlanul tavaly is ugyanígy került a polcokra. Ha megvizsgáljátok a csomagolást, "jól látszik, hogy nem látszik" MB-xxx számozás rajta.
2023/01/16
Welly Two Pack - Mitsubishi Pajero
A blog kezdeteikor abszolút Matchbox csőlátásom volt, de ez már nagyon-nagyon régen elmúlt. Az is hol van már, hogy a Welly a lenézett gyártó volt?! Két igazi terepjárót csomagoltak össze egy dupla pakkba és úgy érzem, hogy bőven van bennük annyi, hogy megérdemelnek két, külön postot – szemben azzal, amikor az adott típust már tárgyaltuk korábban! Nem utolsó sorban nyomokban CICÁS TARTALOM is, AMI igenis MENŐ!
Foltos pampamacska
A
Welly az 1999 és 2006 (Kínában 2004 – 2011) közt gyártott,
harmadik generációs Pajero-t mintázta meg. Vérbeli terepjáró,
önhordó karosszériával, de integrált létraalvázzal. Benzines
erőforrása csak V6-os elrendezésű volt, 3,0-, 3,5-, 3,8 literes
hengerűrtartalommal, míg dízelből sornégyes blokkokat hordott az
orrában, 2,5-, 2,8-, 3,2 liter méretben. A három- és ötajtós
kivitelben is létező autót ötsebességes kézi, négy-, vagy
ötsebességes automata váltóval szerelték.
A magyar webűrben van róla teszt és ugyanitt Pajero történelem is olvasható, úgyhogy javaslom fogyasszátok ezt a cikket az Alapjárat.hu-n.
Ők is birizgálják a név kiejtésének kérdését, ami egyidős az autóval és én is letenném a voksom valami mellett. Szóval az autó névválasztása bizonyos szempontból igen szerencsétlen. A dél-amerikai, foltos pampamacskáról nevezték el (Leopardos Pajeros). Egészen pontosan Ecuador, Chile, Argentína, Peru és Bolívia az ahol honos. Ezekben az országokban a spanyolt beszélik, tehát ez alapján a név helyes kiejtése valóban „pahero / pahéro”. Csakhogy jön az a bizonyos, jelen esetben igazán kínos „DE”! Mint annyiszor pontosan ezeknek az országoknak a szlengjében azt a személyt jelenti, aki... Hűha... Hogy fogalmazzam meg ezt családbarát módon? (Tulajdonképpen nem véletlen, hogy az autós portálok nem szokták ilyen mélységben feszegetni a kérdést.) Szóval hímnemű és éppen azzal foglalatoskodik, hogy önnönmagát dédelgeti. Valamelyest rímel a magyar szlengre, mert lusta, ostoba személyt is jelenthet. (Így azt hiszem végképp megvan a jelentése.) Nikaraguában azonban a vízvezeték szerelőket becézik így, amitől az egész külön vicces!
A gyártó japánok – és az angolul beszélő, észak-amerikai kontinensen élők is, ahol elég nagy számban fordul elő – azonban úgy ejtik ki, hogy „pazséró”. Szóval a több évtizedes vitát – 1982-ben mutatták be az első generációt és azóta foglalkoztatja az autószexuálisokat – szerintem azzal lehet eldönteni, hogy mindkét kiejtési mód jó, nyilván aki beszél spanyolul az „paherót” fog mondani, aki angolul az „pazsérót”. Aki meg egyiket sem, annak szerintem az utóbbi a biztonságosabb elkerülendő ostoba félreértéseket.
Ami jó, az jó!
Azt
gondolom, hogy egy játékautónak a 2020-as évek elején így kéne
festenie ahogy ez a pici Mitsubishi! Kívül-belül részletes és
még a kormánya sem pizza!!! A kritikus helyeken ott vannak a
festékes kiemelések és még a felnije is hasonlít a gyárira, bár
egy küllővel kevesebbje van. Nem látom hibáját és még az ára
is teljesen elfogadható, a dupla csomag 1200 forintba került.