2026/01/17

Shou Chang Jia – 1:64 Scale Transparent Acrylic Car Model Display Case with Dust Cover – (úgy is ismert mint) a „Temus Kisautó-bemutatóterem”

Higgyetek nekem, van annak haszna, ha az ember nem használ reklámblokkolót! Ha használnék, akkor soha az életben nem tudom meg, hogy létezik ez a cucc, nem vásárlok belőle és nem születik meg ez a post, amiből megtudhatjátok, hogy jó vétel volt-e!

Már hagyománya van nálunk a kisautók látványos tárolására szolgáló holmik bemutatásának amúgy közszolgálati jelleggel. Tehát a LIDL Livarno – azóta se került be újra a kínálatukba, sajnos – és a Hot Wheels Multibrick Car Case kombó, IKEA Detolf vitrin barkácsbővítés, illetve a Homcom függő vitrin után következzék a fenti, hosszú nevű holmi, ami kivételesen nem bútor!

Megjegyzés: Az alábbi NEM szponzorált tartalom – mint ahogy semelyik másik bejegyzés sem az a blogon.

A Temus Kisautó-bemutatóterem
Talán még a tavasszal botlottam bele a hirdetésbe és kattintottam is egyből. A képek, és a videó, no meg a kizárólag pozitív – ez azért kicsit gyanús is volt – visszajelzések alapján rögtön felhorgadt bennem a birtoklási vágy. Ezt gyorsan elfojtottam, mert a pénztárcám határozottan azt mondta, hogy nem. Ez szerencsére az év végére változott és ezért próbából beszereztem egy példányt a sokszor megénekelt, gyűlölt-szeretett Temuról. Hamar megjött, pofás narancssárga dobozban, szépen becsomagolva.

A gyártó videója annyira jól megmutatja, hogy mi ez, hogyan kell összeállítani és mire való, hogy annál jobbat én sem tudok készíteni, ezért arcátlanul lenyúltam a Temu-tól.


(Videó: Temu.com)

Anyagok és összeállítás

Az összeállítás pofonegyszerű, legózás – abból is az alapszint, a duplózás – szintű képességeket feltételez. Az alkotóelemek pontosan vannak kialakítva és az összeállításhoz előkészítve. Az egész legnehezebb része az átlátszó plexi darabok védőfóliájának eltávolítása. Nem vicc, nehéz felkapargatni valamelyik sarokban, aztán már könnyen lejön. Csak egész közelről látszik, hogy a fehér részek nem fából vannak, hanem valamiféle műanyagból. De hogy pontosan miből, annak meghatározásánál megáll a tudományom. A leírás akrilt említ, de azt hiszem, hogy az a kirakatokra vonatkozhat. Én teljesen fogalmatlan vagyok a kérdésben, ezért maradnék azon a biztonságos platformon, hogy „valamiféle műanyag”.

Az összerakás legnehezebb része, a védőfólia leszedése a plexiről!

Mint fentebb látható, háromféle motívummal, egészen pontosan falfestéssel rendelhető – a padló mindegyiknél szürke. A minőség kifogástalan, a falakra valamiféle nyomtatási technikával került a minta, nem matrica – én az utóbbit vártam. Mindegyiket merem ajánlani, nekem mind tetszik. Egyedül a fekete hátterűnél került itt-ott az oldalfalra is vékony csík a feketéből. Nem a legszebb, de nem is tragikus, de a többinél ilyet nem tapasztaltam.

Az összeállítás után a szerkezetet csak és kizárólag a gravitáció tartja egyben – azért ez mégsem LEGO –, ezért ne nagyon tervezzetek a pakolgatással. Nem is annyira az fenyeget, hogy széthullik – azért erre az ember számít amikor megfogja – de a hosszú kirakat, az amit ki lehet húzni oldalra és így feltölteni tartalommal a termet nagyon könnyen jár, semmi nem rögzíti a helyén!

Ugyan a leírása megemlíti, hogy „egymásra halmozhatóak”, de az olyan emeletes elrendezést, mint amilyenben nálam is állnak, semmi nem segíti a gravitáción kívül, hogy együtt maradjon – ismét: ez nem LEGO.

Csendben bíztam benne, de sajnos nem lehet „balosra”, meg „jobbosra” összerakni, a rövid fal az – szemből nézve – rendezői jobbra, a rövid „üvegportál” pedig rendezői balra fog esni. Én még csak annyira sem vagyok barkácsszaki, hogy megítéljem, hogy át lehet-e őket alakítani.


Ez a padló, ami mindhárom változatnál egyforma. Az is látszik, hogy miért nem lehet - sajnos - felcserélni a bal oldali falat, a jobb oldali "portállal".

Arra készüljetek fel, hogy a plexi nagyon vonzza a port és minden érintés – nyilván – meglátszik rajta. A csomagolásban a falak anyagából finom por található. Nincs kétségem afelől, hogy ez a csomagoláskor került oda és nem hinném, hogy azt jelenti, hogy a falak mállani fognak – legalábbis ebben reménykedem. De amikor azt gondoltad, hogy makulátlan minden, akkor biztosan fogod nézni olyan szögből, hogy azt lásd, hogy koszos az egész! Ami viszont pozitívum, hogy karccal nem találkoztam – azért kilenc darab már szerintem jó merítés ahhoz, hogy az általános minőségről tegyünk kijelentéseket.

Amit nem említettem még, az a méret. 15 cm széles, 10,5 cm magas és 26,5 cm hosszú. Jelzem ahol én vettem, ott összekutyulták a szélességi és magassági adatokat.

Világítás
A legnagyobb attrakciója a plafonba süllyesztett világítás, ettől néznek ki elképesztően jól. Határozottan igényes a megoldás, „tejüveg” műanyagból készült „burát” süllyesztettek a plafonba, ami mögött minden bizonnyal egy egyszerű LED szalag rejtőzik. Az elektromos csatlakozó a plafon hátsó fal felé néző oldalába van süllyesztve.


A világítás csatlakozóaljzatai a hátlap felőli oldalon. Sajnos a kábelen a csatlakozó nem L-alakú, így még több helyet foglal, nagyobb lesz a rés hátrafelé.

A videóban láthatóhoz képest ilyen kábelt mellékelnek, USB-csatlakozóval és kapcsolóval.
(Kép: Temu.com)

Cirka 70 cm hosszú lehet. Érdemes rá vigyázni, mert nem szabványos, ezért nehéz, ha nem lehetetlen pótolni, ha megsérül! Az USB csatlakozónak több darabomon is érintkezési problémái voltak.

A videóhoz képest fontos eltérés, hogy a mellékelt kábelt teljesen lecserélték. Ott egy tápegység lengőaljzattal szerelt kivitelű látszik, melyet hozzá még sorba is lehet kötni, hogy egy tápegységről több bemutatóterem világítását is meg lehessen hajtani. Nos, ezt egy cirka 70 centi hosszú, kapcsolós kábelre cserélték le, ami USB-A aljzatban végződik. Nyilván ez manapság sokkal praktikusabb, az áramforrás egy USB töltő, vagy akár powerbank is lehet – nyilván egyik sem tartozék. Viszont ha valaki olyan tornyot épít mint én, annak a négyportos töltő(k), illetve az USB hub-ok jelenthetik a megoldást. Nekem volt a ládafiában két ősrégi, de teljesen működőképes – egyszerűen képtelen vagyok kikukázni bármiféle elektronikus kütyüt, ami működik még akkor is, ha elavult – talán még 1.1-es szabványú USB hubom. Egy négyportos töltőbe dugva őket megvolt a kilenc bemutatótermet kiszolgáló „erőmű”. A LED-ek annyira csekély fogyasztásúak, hogy nem kell tartani attól, hogy „Pokoli Tornyot” építek, amúgy sem szándékszom folyamatosan bekapcsolva tartani őket és a töltő sincs áram alatt amikor nincs rá szükség. (Kapcsolós konnektorba van dugva.)

Két öreg USB hubon keresztül látom el az egész telepet árammal egyetlen tápegységről.

A kábel minőségét, egészen pontosan az USB csatlakozó kialakítását azonban szapulnom kell kicsit. Nem illeszkednek elég szorosan, megszenvedtem némileg azzal, míg megtaláltam, hogy a rendelkezésemre álló, összesen 12 USB aljzatból melyik kábel, melyikkel hajlandó érintkezni. Az USB szabvány elterjedése, évtizedek óta használok univerzális soros buszos eszközöket és soha nem találkoztam hasonló minőségi elégtelenséggel. Sajnos a kábel speciális, nem valamiféle szabványos, kisebb USB csatlakozóban végződik, hanem megtartották a tápegység csatlakozót. Ezért nagyon körülményes lehet – már ha egyáltalán lehetséges – pótolni! Sajnos a szóban forgó csatlakozó nem L-kialakítású, hanem egyenes. Ez azért nem a legjobb megoldás, mert így sokkal nagyobb rés fog maradni a kisautó-bemutatóterem hátsó fala és a bútorlap, vagy fal közt – attól függően, hogy hová akarjuk elhelyezni. Apró, de felettébb bosszantó baki.

Ilyen a "csillár" a plafonban amikor világít. Nyilván egy LED-szalag van mögötte. Nagyon látványos! Igen, ez az a szög, amikor azt látod, hogy a tisztának gondolt kirakat koszos.


Ilyen a "csillár" a plafonban amikor még nem világít. Sőt! Amikor még a plafon nem is plafon.

Szállítás és ár
Az első „próbadarab” légipostával érkezett hozzám pár nap alatt, szépen becsomagolva. A második adagot, a maradék nyolcat azonban csak egy nylon zsákba tették be. Persze a dobozok hánykolódtak, nyilván dobálták is a zsákot. A dobozok némelyikén voltak sérülések, de a tartalmuk szerencsére makulátlan volt. A cirka nyolc kilós zsák már nem légi, hanem szárazföldi úton érkezett majdnem egy hónap alatt.

A "próbadarabot" szépen becsomagolták, a második szállítmányt már csak beszórták egy zsákba. Több doboz is megsérült, átszúrta őket valami, de szerencsére a tartalomnak nem lett baja, csak a fóliának, amibe csomagolták.

Nos, ami az árat illeti, a Temu nem tréfál. Ők mindenféle olyan praktikát alkalmaznak az árképzésnél és a vásárlásra ösztökélésnél, amit az öreg kontinens fogyasztóvédői nem díjaznak különösebben. Az első darabot 4600 forintért sikerült megvennem. Mikor megérkezett és „leteszteltem”, majd további nyolcat szerettem volna rendelni, akkor 10 250 (!) forintért akarta rám melegíteni darabját, azzal nyomasztva, hogy ezek már az utolsó darabok. Nyilván győzött a józan eszem és töröltem a kosarat. Nem is keveset kellett várnom, hogy hajlandó legyen nekem eladni ezeket ésszerű áron. Heteken keresztül puhított e-mailekkel, hogy most már „csak” ennyi meg annyi. A fentebb említett szintet nem sikerült kivárnom, de végül 5200 forint darabárban kiegyeztünk. Nekem így sikerült, de ti legyetek ügyesebbek nálam!

Én még vámmentesen jutottam hozzá mindkét „adaghoz”, de mikor e sorokat írom nem sokkal 2025 karácsonya előtt, az a hír járja, hogy egységes vámot fogunk fizetni 2026-ban minden Kínából érkező kiscsomag után, tehát ez változhat. Persze az is igaz, hogy magasabb darabárú tételekkel is megoldották már a kínai online áruházak a vámmentességet.

Hasonló termékek vannak a Temun, más stílusban, zömében nem teljesen zártak. Szerintem messze ezek a legklasszabbak, de nyilván ízlések és pofonok különböznek. Ha ilyesmire kerestek, akkor a „Model Display Case” a megfelelő varázsige.

Verdikt
Ez a hosszú nevű cucc igazán jópofa férfibarlang kiegészítő egy polcra. Relatíve helypocsékoló, ezért én a legkedvesebb darabok kiállításához javaslom – nekem az 1957-es Chevy kollekció fog beléjük költözni. Én azzal számoltam, hogy négy 1:64 körüli méretarányú kisautó fér el bennük majd látványosan, de végül ötöt helyeztem el bennük. A kialakításuk olyan, hogy személyautók, pickupok, talán még van-ek mutatnak bennük jól. Sajnos nem lehet balos-jobbos kivitelben összerakni őket és ez hátrány. Óriási előnyük, hogy teljesen zártak, arra számítok, hogy sokáig pormentes marad a belső terük.

Mindenképpen „állandó tárlathoz” gondolom őket jónak, már csak a szuperlátványos belső világításuk vezetékezése miatt is. Ha nem molesztáljátok a tartalmukat sokat, akkor fontoljátok meg, hogy méretarányos figurákkal és bútorzattal dobjátok fel a látványt! Ez utóbbiakból vettem párat próbaként szintén a Temuról. 3D nyomtatottak és a korábbi műhelybútor beszerzéseimhez viszonyítva gombokért mérik őket. Mikor e sorokat írom még nem döntöttem el véglegesen, hogy egy darabot nem vetek-e be fotóháttérként.

A fentiek alapján én javaslom őket, a pozitív visszajelzések a Temun nem kamuk. Könnyen összerakható és mutatós cuccok, de csak és kizárólag gyűjtőknek kiállítási kelléknek! Vegyétek komolyan, hogy ezek nem játékszerek, nem gyerekek kezébe valók, mind a kialakításuk, mind a felhasznált anyagok okán!

Már a helyén, de még feltöltés előtt. Látszik, hogy a csatlakozó kialakítása miatt mennyire lehet csak őket hátratolni.

Négy kisautóval számoltam, hogy annyi fog benne jól mutatni, de végül öt kerül majd beléjük. Figurákkal meg bútorral fel lehet még dobni - igény szerint.

2026/01/15

Pocket Tomica Vol. 1 P052 Hino Dolphin Dumptruck

Igyekszem nem túladagolni a maroknyi Pocket Tomicám bemutatását, mert gyanítom, hogy kisebbségben vagyok azzal a véleményemmel, hogy izgalmasak és érdekesek. A mai postban egy Japánban, de Ázsiában is ismert teherautómárka dömperével foglalkozunk.

HINO Dolphin

A Hino Motors-t (日野自動車株式会社 - Hino Jidōsha Kabushiki-gaisha) a Második Világháború alatt, 1942-ben alapították, más, többprofilú cégek dízelmotorok, teherautók és buszok gyártásával foglalkozó részlegeinek egyesítésével. A jelenben a cég többségi részvényese a Toyota.

A Hino Dolphin sorozatot, 1981-ben mutatták be Japánban. Számos néven ismert a szigetországon kívül – 700-as sorozat, Super Dolphin, Kia Granto – gyártása Japánon kívül Tajvanon, a Kínai Népköztársaságban, Indonéziában, Malajziában, a Fülöp-szigeteki Köztársaságban és még Írországban is folyt. A Dolphin első generációja összesen hét ráncfelvarrást ért meg, a sorozat pedig három generációt. A másodikat 2003-ban mutatták be, a jelenleg is regnáló harmadikat pedig 2017-ben. A második generációval át is keresztelték, az addig „keresztnévként” használt Profia lépett előre a sorozat nevének.

Első generációs Hino Super Dolphin GN dömper 2011-ben Tajvanon. A Tomica is ebbe a generációba tartozik, de mivel az hét (!) ráncfelvarrást ért meg 1981 és 2003 közt, ezért sok az apró eltérés. (Kép: Wikipédia)

No. P052 Hino Dolphin Dumptruck

A Dolphin dömperhez is egy normál sorozatú Tomica adta a mintát, a szintén 52-es számú, ugyanolyan színű és nevű dömper, amit 1989 márciusában mutattak be és egészen 2006 júniusáig kínáltak. Természetesen az nagyobb, 1:102 léptékű és a billenőplatója emelhető-süllyeszthető.

Azt biztosan tudjuk, hogy a Pocket Tomica sorozatokból rögtön a legelsőbe kerül be a Hino dömper, de hogy ez mikorra datálandó az kérdéses. A tévedés jogát maximálisan fenntartva a legjobb tippem 2006.

Azt biztosan tudjuk, hogy a Hino Dolphin Dumptruck az első Pocket Tomica sorozatban debütált, de a mikor erősen kérdőjeles. Mint ebből a kis katalógusból is kitűnik, valamikor P016 sorszámot is viselt. Az általam értett nyelveken gyakorlatilag nincs dokumentálva a sorozat.

Csak ismételni tudom magam: Ez a Pocket Tomica gyösz is pont olyan, mint amiket eddig láthattatok e lapokon, azaz bár műanyagból van, szuper-részletes és minden porcikájában igényes. A kialakítása nagyon hűen hozza a lemásolt nagy részleteit, teljesen megtévesztően úgy tűnik, mintha működne a billenőplatója, pedig nem.

Ázisában ismert, felénk csak annyira nem, hogy ez az első HINO gyártmány e lapokon.

Annyira részletes és precíz rajta minden, hogy nem is gondolná a képek alapján az ember, hogy teljes egészében műanyag, pedig az!

Nézzétek meg a "hol van a járdaszegély" ablakot az anyósülés - nyilván jobbkormányos - oldalon! Megmondanátok, hogy nem külön alkatrész a fülke és a belső üvegezés? Na, ilyen egy precíz festés!

Annyira megtévesztően hozza az eredeti "mainline" Tomica részleteit, hogy a billenőplató "zsanérja" is megvan.

Kémlelőnyílások a billenőplató végében. Odáig vagyok a részletességéért!

Ezen az oldalon is megvan a "zsanér", pedig a plató fix.

Még csak véletlenül sem "csaltak", a két oldala nem szimmetrikus.

A minőség 10/10!

Annyira részletes, hogy a képek alapján a mérete megítélhetetlen, ezért mellé állítottam egy Matchbox Volvo Container Truckot, hogy legyen mihez viszonyítani. Gondoltátok volna, hogy ennyire pici?

Nekem még olyan dobozú változatom van, amely a megtévesztésig hasonlít a „mainline” Tomicák dobozára. Ezen később változtattak, nyilván azért hogy ne lehessen véletlenül, vagy szándékosan összekeverni őket.

Ez a Pocket Tomica doboza

Ez pedig a "mainline" sorozaté. Érthető, hogy miért változtattak a Pocket Tomicák számozásán és dobozán később. (Kép: tomica.fandom.com)

Később ilyen stílusú dobozokat kapott a széria, mint amilyen a háttérben látható. Alább a doboz többi nézete, kommentár nélkül.




2026/01/13

Matchbox HKX99 9-Pack 2023 - MB-49 '20 Audi TT RS

Újabb, ez úttal igazán remek kisautó a 2023-as, „jó áras” 9-es csomagból a mai postban. Már szerepelt nálunk ez az öntvény, ezért igazán rövid az olvasnivaló.

Mint fentebb említettem volt, szerepelt már nálunk ez az öntvény, ezért az eredeti jármű ismertetőjét nagyon gyorsan letudhatom egy linkkel.

Amit a Mattel ebbe a 9-es csomagba belepakolt 2023-ban, az 2022-ben debütált MB-49-ként az 1-100 sorozatban. Ugyanabban az évben egy kilences pakkba is bekerült. 2023-ban jelen bejegyzés tárgyán túl a „Germany” sorozatban is szerepelt szakasztott ugyanez. A vörös festés csak ebben a két évben jelent meg.

Remek öntvénynek tartom, egy vonzó autót mintáztak meg, szerintem klassz! 2025-ben az 1-125 sorozatban is szerepelt ezüst színben, illetve egy ötös- és egy 8-as csomagban is sárgában, ezért gyanítom látjuk majd még ezt az Abe Lugo tervezte öntvényt.

A 9-es csomag teljes (eddig megjelent) tartalmát a címkefelhőben a megfelelő linkre kattintva láthatjátok, de a hozzám hasonlóan lusták kedvéért ide is elhelyeztem egy hiperhivatkozást!


A nézése!

Szeretem, hogy nem spóroltak a részletek (festékes) kiemelésével.

Az összes, eddig megjelent változatán ilyen kerekek vannak.

A beltér szép részletes, a műszerfal, konzol és az ülések is. A kormány feltétes pizza, de én meg vagyok elégedve vele.

A hátuljánál sem fogyott el a festék és a piros fényezésű autóról sem spórolták le a világítótestek kiemelését.

Ez a szög is sokat megmutat a beltér részleteiből.

Klassz az eredeti, klassz a kisautó is!

Nem minden autónak áll jól a piros, de ennek az Audinak nagyon! Csajozós.

A 9-es csomag, amiben lakik. (Kép: eBay)

2026/01/10

Matchbox MB-40 '68 Toyota Land Cruiser 2009

Teljesen véletlenül az előző postunkban is egy 2009-es kiadású premierváltozat szerepelt, ami szintén Ryu Asada munkája. Az viszont már egyáltalán nem véletlen, hogy az ebben a bejegyzésben látható fotókat is porsche készítette.

2025 augusztusában foglalkoztunk a Matchbox FJ40 értelmezésével. Abban a bejegyzésben alaposan körbejártuk a témát mind az eredetit, mind a kisautót tekintve. Ezért feltételezve, hogy az ott olvashatókat olvastátok, folytatnám a történetet... Nos... Ha egy történetet lehet folytatni az előzményekkel. Mondjuk, ha jobban belegondolok számos példa van rá, hogy lehet, még ha nem is gondolom magam egy George Lucasnak.

Tehát ami ebben a postban szerepel még annyira a retooling előtti öntvényváltozat, hogy a premiermodell! Egészen pontosan az egyik a premiermodell 2009-ből, mert abban az évben egyszerre két változata is debütál. A másik világoskék. Rendelkezem ebből is példánnyal, úgyhogy ez majd a jövőben lesz egy bejegyzés tárgya.

Az 1-75/100 sorozatban szereplő korai verziókon még nem fukarkodtak a festékes kiemeléssel az orron. A típus jellegzetessége a fényszórókat körülölelő – nem tudok jobb hasonlatot – fehér pápaszem. Sajnos idővel ez eltűnik a modellről, a fentebb linkelt változaton sincs, pedig nagyon is ott lenne a helye. A retooling utániakon egyáltalán nincs, csak a 2023-as és 2024-es Moving Partsokon, melyeknek az ajtajai nyílnak, de egyáltalán nem horgasztották fel bennem a birtoklási vágyat és ennek pont ez(ek) a premierváltozat(ok) az oka(i).

Nagyon klassz öntvény, amihez a mintát egy érdekes, autótörténeti szempontból is mérföldkőnek számító autóról vették.

A későbbi verziókról eltűnik a típus jellegzetességének, az első fényszórókat körülölelő "pápaszemnek" a festékes kiemelése és vele a Toyota feliraté és az összes világítótesté is.

Gyengém a kéttónusú fényezés - de ezt mondtam már mostanában.

Porsche az eredeti autó természetes élőhelyén fotózta le a Matchboxot és így igazán remek képek születtek!

A retooling előtti összes változatára ez a kerék került, csak az változik, hogy a "felnin" van-e fehér festés vagy króm.

A hátuljára is jutott festék, igaz én még látok olyan helyet, ahová lehetett volna kenni.

NRFB

2026/01/08

Matchbox MB-02 '64 Austin Mini Cooper S 2009

Az eredet kötelez, sohasem értettem, hogy a Matchboxnál miért nincs „rendes”, utcai Mini. Nagyon sokáig nem volt a Matchbox kínálatában, ezért nagyon kedvelem ezt az öntvényt.

Az ős-Matchbox Minit sohasem szerettem, a belőle képzett csillagmotoros izécskét meg még annyira sem. Azt még csak elnéztem neki, hogy rajtszáma van – gyerekként biztos matrica-mentesítettem volna – de a fura arányait nem tudtam neki megbocsátani.

Egészen 2009-ig kellett várni, hogy a kedvenc, korán elhunyt Matchbox és Hot Wheels tervezőm, Ryu Asada munkája napvilágot lásson. A premierváltozat az, amit ebben a bejegyzésben láttok. 2009-ben együtt debütált a British Racing Green változattal, mely szintén kéttónusú festést kapott, annak fehér volt a teteje. Egyik jobb mint a másik, de csak egyetlen évig szerepeltek az 1-75/100 sorozatban.

Az öntvény későbbi változataival foglalkoztunk már e lapokon, a 2019-es (nem)karácsonyi ötös pakkban lévővel, a nagyon menő festésű 2021-es MB-70-el, egy 2022-es ötös csomagban debütáló, de később egy 2023-as, 9-es pakkba is bekerülővel. Ha végigkattintgatjátok őket, akkor típusismertetőt is találtok.

Amit viszont még nem láthattatok e lapokon, az évjárat pontos Mini Cooper S katalógus. Nos, ilyennel sajnos nem bírok, csak a Matchboxra írtnál egy évvel korábbit, 1963-ast tudok prezentálni ezt láthatjátok alább.




Nomen est omen: A Mini Cooper S katalógus sem éppen enciklopédia terjedelmű!

Az öntvény alján a „Austin Mini Cooper 1275S (1964)” felirat olvasható, de hogy az eltérő kiadások csomagolására mit írtak az erősen változó, a bejegyzések címében mi ezt követtük.

Remek öntvény, nagyon sok változata van, remek színekben, mert 2009-2013 közt a Mattel ontotta a verziókat. Innentől lassul a tempó, legközelebb 2017-ben vették elő és mint a fenti linkek is bizonyítják, azóta is elő-előveszegetik, legutoljára 2024-ben. Örülnék ha ott még nem ért volna véget az öntvény életútja.

Az alább látható fotók mind porsche kolléga munkái!

Nagyon szép, részletes öntvény, sem a festett részleteken, sem a krómozáson nem spóroltak és ez nem csak ennek, a premierváltozatnak a sajátja!

A kerékválasztás is jó - bár szerintem némileg nagy -, a legtöbb későbbi verzióhoz ezt használták.

A kéttónusú fényezés nekem a gyengém.

Piros autó, piros beltérrel!

A hátuljára viszont elfogyott a kiemelési akarat.

NRFB.