Matchboxon kívüliek: Majorette Deluxe Collection - Porsche 911 Turbo

A Matchbox-hoz hasonlóan a Majorette is létrehozott egy sorozatot, amiben egy kicsit felextrázott, már-már modell szerű kisautókat kínáltak.

Serie 1000

1990-ben debütált az ezres széria, barátibb nevén Deluxe Collection. Összesen hét modell jelent meg, ezek közül mindegyik két színben. 1993-ban lett vége a sorozatnak, így az addigra elkészült nyolcadik modell már nem jelenhetett meg. Míg a Matchbox főként beérte a részletek kifestésével és gumis kerekekkel, addig a francia gyártó ennél jóval nagyobb mértékben nyúlt hozzá az alapokhoz. Természetesen a kívánkozó részek itt is ki lettek festve, azonban a fő lámpatesteket külön műanyag elemből alkották újra. Mindegyik modell a típusra jellemző felniket kapott.

A sárga lámpás

Nem meglepő módon a figyelmemet a Porsche 911 Turbo keltette fel, amiből a fehér festésű változatot itthon sikerült beszereznem "dobozával" együtt. A külső karton csomagolás és a rögzítő csavar híján volt ugyan, de a papír nem hiányzik, a csavart pedig sikerült itthon pótolnom. Őszintén szólva megdöbbentően jól néz, mert ugyan a sima verzió is bővelkedik a részletekben, de azok így kifestve érvényesülnek igazán. A fényszórók műanyag búrát kaptak, a többit pedig festéssel hozták felszínre. A hátsó lámpát három darabból sikerült összehozniuk, így egy sima piros csík helyett meg van a tolatólámpa és az index is. Természetesen a közepéből a Porsche felirat sem hiányzik. A hatalmas hátsó spoiler is új, ugyanis itt már a három hosszanti bordákat is megcsinálták. Alig észrevehető, de az ablaktörlők is kaptak króm kiemelést - talán a fekete szerencsésebb lett volna. A kerekek természetesen króm peremmel ellátott fekete Fuchs felnik, amiket valódi gumi vesz körbe. Mintázott a futófelület is, ráadásul a két tengely eltérő szélességű is. A beltérben sok változás nincs azt leszámítva, hogy van rendes ajtókárpit, amiből megcsinálták a visszapillantókat, tükörfóliás betéttel. Nem csoda hát, hogy ilyen jó fest, bár van csekély árnyoldala is. Kötelességemnek érzem ezeket is megemlíteni, mert bár élőben nem túl szembeötlőek, a képeken ezek nagyon is jól látszanak. Az öntő szerszám sorjái sajnos a kelleténél jobban szem előtt vannak, a Porsche logó kicsit nagy lett az orrán, illetve én hiányolom a kilógó kipufogóvégeket. Apró szépséghiba, hogy ezen a példányon a bal elején kicsit elcsúszott a tampózás.

Majorette Deluxe Collection - Porsche 911 Turbo

A sárga fényszórók egyértelműen a francia gyökereire utalnak

A Fuchs felnit is megcsinálták hozzá

Talán a hátsó fertály alakult át leginkább. Több elemből áll a hátsó lámpa, a spoiler is részletesebb, valamint a tükör valóban tükör.

Az alja is fém, ráadásul csavaros rögzítésű. A gumik szélessége is eltér a két tengelyen.

Egy csavar fogja középen az autót

 Kapott feliratot is az alap

Buborékba zárva

 A két kis felhajtódó fülecske értelme bizonyos szögekben jól érvényesül

 Látszik, hogy számos helyen hozzányúltak az alap öntvényhez

 Az ajtókárpitból alakították ki a visszapillantó tükröt

Az 1990-es Majorette katalógus aktuális oldala

Matchbox GMC Wrecker UPDATE

A Matchbox GMC Wrecker gyűjteményem nem is olyan régen gyarapodott egy újabb, viszonylag ritka kivitellel. Ezzel a festéssel csak abban a nagyon frankó Formula 1 Gift Set-ben jelent meg, amiből a Porsche 959-es és az Arrows F1-es autót már mutattam korábban. Állapota sajnos nem teljesen makulátlan, de még bőven a vállalható kategóriába esik. Természetesen nagyon örültem, mikor a kezeim közé akadt, ezzel is szűkítve a még hiányzó példányok listáját.

 Egyszerű, de lényegre törő dekoráció

Elég feltűnő színt kapott a hátsó fertálya

Katalógusok: Majorette 1972

1972-ből már mutattuk a katalógus formátumú termékismertetőt, de az egyoldalas formátumot sem szeretnénk eltitkolni előletek. Egyre inkább azt gondolom, hogy ez inkább direct-mail marketingeszköz lehetett, melyet a játékboltok tulajdonosainak küldtek el postán.

Matchboxon kívüliek: Hot Wheels 2010 Pontiac Firebird 1977

Tapasztalatom szerint a kisautó gyűjtés óhatatlan velejárója, hogy olyan darabok is bekeverednek a gyűjteménybe, amik nem feltétlenül reprezentálják a gyűjtő ízlését. Keletkeznek ezek leginkább úgy, hogy ajándékba kapja az adott darabot az ember, vagy valami internetes piacteres vásárlás hordaléka az ilyesmi. Mai szeánszunk tárgya pont ilyen darab, ami bizonyos szempontból még az “állatorvosi ló” ismertető jegyeit is magán viseli.

Az indiánfőnök tűzmadara

Szokásos típusismertetőnket letudnám egy linkkel egy érzéssel adagolt lexikális tartalmú postra a múltból – ahonnan aztán ízlés szerint lehet tovább kattintgatni Firebird ügyekben. Hogy azért ebben a postban is legyen valamiféle érdekes tény olvasnivaló: Ti tudtátok, hogy Pontiac egy indián törzsfőnök volt, aki felkelést szított a britek ellen, nem sokkal azután hogy az indiánok a franciákkal háborúztak?

Ezen kívül a típusismertetés oltárán még áldoznék az 1977-es Firebird katalógussal is. Azért ezzel, mert bár az alvázon nincs évjárat megjelölés, a South Texas Diecast erre a modellévre datálja ezt a járgányt.

 

Imidzsrombolás

A (képzeletbeli) „hogyan szerezzünk új barátokat” mozgalmi tevékenységem jegyében comingoutolnék egyet: Nem vagyok valami nagy Hot Wheels rajongó, mert az amerikaiak közel sem azt az iskolát követik, amin én a gyerekkori Matchboxaimmal felnőttem. Azaz vagy teljesen fantázia szülte egy kisautó, vagy a lehetőségekhez képest precízen követi a megmintázott eredetit – ami aztán vagy összejön, vagy nem, de azért a 70-es években az igyekezet azért látszott. Ki nem állhatom a csicsás festést (pipa), az aránytalan, óriási szekérkerekeket (pipa), és a miattuk kényszerűségből óriásira vágott kerékjárati íveket (pipa), illetve az elsőnél teljesen indokolatlanul sokkal nagyobb hátsó kerekeket (pipa).

Ezen az 2010-es mainline-ból származó kisautónál ezek a „nem szeretem” részletek bizony mind-mind ott sorakoznak.

Szódával elmegy

Persze, tudom én azt, hogy ez egy játékautó és nem makett, mégis szeretem, ha egy játék minél pontosabban követi az eredetit. Hogy ez nem túlzó elvárás, azt bizonyítja a tény, hogy az akadályt még a kevésbé neves(ként számontartott) ázsiai gyártók is rendre megugorják.

Az 1978-ban debütáló modell 2006-ban lecserélik, de bevallom férfiasan én egyáltalán nem érzékelem a kettő közti különbséget a képek alapján. Az viszont biztos, hogy a megmintázás nem sikerült valami jól, a hátsó szélvédő környéke rettentően duci, olyan mintha felszedett volna popóra pár extra kilót. Feltételezve, hogy a Texasiaknak igazuk van és ez tényleg az 1977-es autó miniautúrája, néhány apró részletből – melynek egy részét teljesen eltünteti a festés - arra következtetek, hogy ez igazából a Firebird csúcsváltozata, a Trans Am. Erénye, hogy az alváza is fém, szóval ez még a “volt benne anyag” érából való. A beltere azonban botrányos! Szinte már az is jobb lenne, ha egyáltalán nem lenne.

A Hot Wheelsnek nagyon „el tud sülni a keze”, különösen amerikai autók esetében. Ez most nem az az eset.

 Eddig jó! Már persze ha elvonatkoztatunk a festéstől.

 Jaj! Azok a felnik, azok a színek!

 Szekérkerekek, ronda lángnyelvek... Redneckmobil!

 A beltér jobb lenne ha nem lenne.

 A szélvédő színéről ne is beszéljünk és deréktől lefelé, fenéktájt felszedett pár kilót...

Katalógusok: Majorette 1972

A Majorette 1972-ben még a kifutó divatot követi, mely szerint nem a termékek fotóit jeleníti meg, hanem amúgy remek rajzokat róluk. Érdekes, hogy a britek sokszor egészen mérnöki szintű rajzokat készítenek a Matchboxokról, a franciák sokkal bohémabban állnak a kérdéshez, ebben a katalógusban valamilyen jelenetbe helyezik a némiképp elnagyolt módon ábrázolt kisautókat. Igazi csemege.