Gy.E.T. 1.2

Észrevettétek, hogy picinyke hazánkban vannak olyan dolgok, amihez mindenki ért? A foci és a politika bizonyosan két ilyesmi, meg még van egy rahedli. Amikor valahol szóba kerül a hobbim, akkor bizonyosan van valaki a laikus társaságban, aki elkezdi hangoztatni azokat a sületlenségeket, amik valamiért a köz fejében makacsul élnek a Matchboxokról. Csokorba szedtem ezeket a Gyakran Elhangzó Tévedéseket, tizedelendő a homályt és amint hallok újabb ilyeneket, azok ide kerülnek.

• Alapvető, égbekiáltó GyET: „Kisautó = Matchbox”

Soha az életben nem fogjuk tudni megváltoztatni ezt, ez úgy beleivódott a fejekbe, mint anno az, hogy Frigidaire = Jégszekrény. (Sőt, ez még rosszabb is, mert a frizsider az bizony legitim szó lett édes anyanyelvünkben.) Viszont agyvérzést tudok kapni attól, amikor egy játékboltban rám veti magát egy eladó és amikor azt kérdem tőle, hogy Matchboxot tartanak-e, akkor odavezet a kisautós polchoz, ahol persze egy darab Matchbox sincs.

• Első számú GyET: „Csak az angol/Lesney Matchboxok érnek valamit!”

• Második számú GyET:„Na, majd a gyerek régi játékait jól eladom és egy csomó pénzt kaszálok vele!”

Ami az első Gyakran Elhangzó Tévedést illeti, arra a summás és cinikus válaszom az, hogy: „Igen, ez így igaz! Kérlek add nekem a brazil, bolgár, magyar és a többi gyártmányú Matchboxaid, úgy is értéktelenek!”

Mivel a laikusok valamiért mindent az értékkel hajlamosak mérni – teljesen mindegy, hogy porcelánvázáról, festményről, vagy történetesen kisautóról van szó – feszegessük egy kicsit most ezt az érték kérdést! Alapvetően nagyon értékes és nagyon ritka Matchbox kisautó viszonylag kevés van. Ne feledjük, hogy a cég fénykorában volt olyan, hogy hetente milliós nagyságrendben gyártottak kisautókat. Persze minél régebbi egy Matchbox, értelem szerűen annál kevesebb marad fent belőle – pont mint mondjuk a porcelánvázáknál. Nyilvánvalóan csak a koruk okán e játékszerek értéke növekszik. Nagyjából az 1970-es éveknél lehet meghúzni azt a lélektani határt, amelyeknél korábbi Matchbox játékautók már meglepő árakon képesek gazdát cserélni és igen, ezeket kivétel nélkül még az Egyesült Királyságban gyártották, de persze ezen a márkán kívül is van élet.

Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy csak a dobozos, tökéletes állapotú kisautók érnek olyan összeget, amire egy laikus felfigyel, de a nagyságrend még ezeknél is inkább az egy tank benzinnyi összeg, mintsem az egy családi háznyi. Ha pedig egy kisautóval játszottak és nem csak a vitrinben tartották, akkor állapottól függően az értékük meredeken képes zuhanni a sérülések mértékével, és leggyakrabban az egy doboz családi gyufáéhoz tart. Kedvenc pénztemetőm mindenható ura mesélte, hogy őt gyakran keresik meg telefonon azzal, hogy vajh' mennyit érhet a gyerekkorból megmaradt gyűjtemény és nagyon elszontyolodnak, amikor kiderül, hogy nem lehet egy tucatnyi, húsz-harminc éves kisautó árából venni egy lakást. Mindig igyekszik elmondani, hogy csak a közel tökéletes állapotú darabok érnek valamit, ezért ne vágjanak útnak ennél gyengébbekkel, abban a reményben, hogy jó pénzt kapnak érte. Ezzel együtt persze volt már olyan, aki Kecskemét mellől csak azért vonatozott el Budapestre, hogy a nagyjából a „homokozóból kikaparta Morzsi kutya” minőségű roncsból megpróbáljon eladni egy cipős doboznyit.

Vannak olyan modellek, melyek pusztán a gyártásuk helye miatt is értékesek, de ismétlem magam: a minőségük, az hogy megvan-e a dobozuk hatványozottan számít az értéküket tekintve.

• Harmadik számú GyET: „Bezzeg a régi Matchboxok mind egyforma méretarányban készültek!”

Az előző két GyET-hez hasonlóan erre is megvan a némileg cinikus válaszom: „Ne már, hogy soha nem láttál londoni emeletes busz Matchboxot!”

A helyzet az, hogy az úgynevezett 1-75 sorozatban – a Matchbox európai kínálatában mindig 75 kisautó jelent meg minden évben azért, hogy ne kelljen a bolti bemutató kellékeket (display) cserélgetni – szereplő járműveknél mindig az volt az irányadó, hogy beleférjenek az egységdobozba. A termék neve is onnan jön, hogy az egyik cégalapító kislánya csak akkora játékot vihetett magával be az iskolába, ami belefért egy gyufásdobozba és így született meg a gyufaskatulyában elférő járműveket gyártó cég és az ő terméke a Matchbox. Ezért is szokás az 1-75 szériát „háromhüvelykesnek” (7,62 centiméter) hívni. A jellemző méretarány az 1:64 környéke, de bőséggel akad ebből messze kilógó modell. Csak a hogy két végletet említsek, a már emlegetett londoni emeletes busz egyik, 1972-es keltezésű változata 1:121 méretarányú, de a két évvel később készült Hondarora motorkerékpár csak 1:35 léptékű. Olyan azért előfordult, hogy magának a doboznak a méretével is „csaltak”, nem feltétlenül ugyanakkora dobozban laktak a járgányok, de a jellemző léptékeken ez nem változtatott.

• Negyedik számú GyET: „Az a jó/eredeti Matchbox aminek rugóznak a kerekei!”

Jó, ezt az autórugóztatósdit mi is játszottuk gyerekkorunkban – sőt, legnagyobb megdöbbenésemre ez egy egész világra kiterjedő szokás volt, mint ahogy ezt gyakran igencsak jelentős földrajzi távolságban élő gyűjtő kollégáktól megtudtam –, de szó sincs arról, hogy ez így lenne. A Matchbox az 1969-es modellévben vezeti be az úgynevezett Superfast kerekekkel szerelt, gyorsan és messzire guruló kisautóit, hogy megőrizze versenyképességét az amerikai Mattel, Hot Wheels nevű termékeivel. Ez előtt a Matchbox játékautók jellemzően nem bírtak rugózással.

• Ötödik számú GyET: „Csak az angol Matchboxok eredetiek!”

Szó sincs róla! A cég az idők során a világ számos helyén végeztetett gyártást, hogy csökkentse az előállítás költségeit, de mindez teljesen hivatalosan történt. Ennek hazai vonatkozása kifejezetten érdekes történet.

• Hatodik számú GyET: „A Matchboxok alján az évszám azt jelenti, hogy mikor gyártották!”

Ezzel kapcsolatban megengedő vagyok, mert tulajdonképpen lenne benne logika, de az igazság egyáltalán nem ez. A hosszú történet röviden: Az évszám nem ezt jelenti, de még csak azt sem, hogy mikor jelent meg először a Matchbox kínálatában, hanem... Hűha. Először majdnem azt írtam, hogy mikor tervezték az adott kisautót, de ez sem teljesen igaz. A legpontosabb meghatározása az évszámnak, hogy mikor készült el a szerszám aminek segítségével megkezdték a gyártását. Mutatok erre egy példát: Az MB-51 Citroën SM igazi klasszikus, nagy kedvencünk. Az alján 1971-es keltezés olvasható, első katalógus, amiben felleltem az 1973-as. Valószínűleg az én katalógus gyűjteményem hiányos, mert egyes források 1972-re teszik az 1-75 szériába való bekerülését. Ugyanez a forrás 1977-re datálja regnálásának utolsó évét, de én állítom, hogy 1978-as katalógusomban is szerepel. Viszont abban egyetértünk, hogy 1979-1980 közt átkerül a 900-as szériába, hogy igencsak pofás vontatója legyen egy motorokat hordozó utánfutónak. Ha ez nem lenne elegendő, akkor 1983-ban elkezdik a Bulgáriában gyártani és igazából senki sem tudja megmondani, hogy meddig készül ott illegálisan, mert amikor a vasfüggöny lehullásával a Matchbox szeretné leállítani az ottani gyártást, ottani barátaink megtagadják a szerszámok visszaszolgáltatását. A slusszpoén sejthető: a tíz évnél is tovább gyártott kisautó valamennyi évjáratán az eredeti, 1971-es évszám szerepel. Persze ez nem is csoda, egy-egy ilyen szerszám elkészítése döbbenetes pénzbe kerül.