Matchbox 75 Challenge: MB-23 Volvo Container Truck

Ne, ne is mondjátok! Pontosan tudom és érzem a nyomasztó hiányt, ami miatt zokogva ébredtek ti is felhőtlen, holdfényes éjszakákon: Régen volt már Matchbox Volvo Container Truck!

1997-ben az USÁ-ban a normál 1-75 sorozat mellett megjelent egy második 75 tagú, limitált darabszámú – 10 000 / változat – sor is, a „75 Challenge”. Valamennyi tagja aranyszínű volt. Porsche kolléga dédelget(ett?) két verziót ebből a sorozatból, úgyhogy láthattatok már belőle mutatóba e lapokon.

Őszintén szólva soha nem tetszett ebből egy sem, pedig több olyan öntvény is szerepel benne, ami amúgy vonz. Számtalanszor mentem már el ilyen-olyan állapotú (NRFB, csak kis doboz, minden nélkül) Volvo konténerszállító mellett, mert nem mozgat meg bennem semmit. Aztán porschéval jött szembe egy annyira jelképes áron, hogy amikor rákérdett, hogy biztos, hogy nem akarom, akkor végül beadtam a derekam.

Van ilyen is – de tényleg leginkább azért, mert nagyjából kifutottam a „nincs meg és meg tudom fizetni” halmazból – de a szép szerintem nem ilyen.

"Golden-golden, goldenáááááááááj!"

A szélvédő teljesen átlátszatlan - na, nem mintha olyan nagyon sok minden látnivaló lenne odabent.

Azt hiszem, hogy leginkább a fekete konténer az oka, hogy nem tetszik.

Nem hiányzik róla semmi, ez gyárilag ilyen.

"Black is black, I want my Baby back..."

Fekete kanális - mert hogy a művészet az, amire azt mondják!

Mondjuk a hamvaim - egy részének, mert nem vagyok kicsi sem széltemben, sem hosszamban - tárolására állati stílusos lenne, ez tény!

Aranyoskám.

NRFB (Fotó: eBay)

Matchbox MB-61 Superfast 2005 - 1957 Chevrolet Bel Air – UPDATE

Soha ne mondd, hogy soha: Cirka 15 év után folytatni tudok egy postot! Tri-five függők, szevasztok!

2005 nagyszerű év volt az 1957-es Chevyk rajongóinak. A Matchbox négy verziót is kiadott belőlük a Superfast szériában: két kupét és két kabriót. A csavar a történetben hogy más szín jutott az Egyesült Államokba, és egy másik a világ összes többi piacára, ahol forgalmazták a Superfast szériát. Nem esküszöm meg rá, de mintha abban az évben nálunk nem lett volna Superfast – ne kövezzetek meg, ha nem így volt. A sors fura fintora, hogy a négyből nekem pont a kabrióból az USA kiadást sikerült beszereznem, ami érthető okokból maradt NRFB. Erről készült ez a post.

Nos, ennek a folytatása ez a mai, ugyanis sikerült bontott példányra szert tennem belőle! Végre meg tudom mutatni blisteren kívül is!

2005! Az év amikor a Mattelnél még pontosan tudták, hogy a krómnak nincs pótszere!

A zöld szélvédő valamiért nagyon tetszik, pedig a türkiz fényezéssel nem biztos, hogy harmonizál. Ha mégis, majd a Kéz kijavít, ő keni-vágja az ilyesmit.

Ezek a kerekek nem biztos, hogy egy 1957-es amerikai autó alá illenek, de régi Superfast Matchbox kerekekre hajaznak, ergo nekem nagyon tetszenek!

A részletek, Barátaim! A részletek! A jellegzetes Bel Air részlet, a felirat és alatta a fehér ööö... nem is tudom mi ez! Az amerikai elintézi annyival, hogy "trim". Magyarul akkor legyen díszítés!

A rendszám nem hordoz rejtvényt, a részleteken van kiemelés. Oké, ez egy Superfast, tehát ez a minimum.

Nem mondom, hogy szuper-részletes, de az 1957-es Chevy műszerfalának a részletei felismerhetőek! Részletes, jellegzetes kormánykerék, kormányváltó. Egy nyitott autónál különösen fontos részlet! #regenmindenjobbvolt

Ez a szög is megmutatja a beltér részleteit, meg az uszony díszítéseit. #regenmindenjobbvolt

A "felniket" leszámítva gyári verzió, ami nekem mindig közelebb áll a szívemhez, mint a felpiszkáltak.

Elől sem spórolták el a kiemeléseket!

Az USA és a ROW (Rest of the World - mindenhol máshol) verziók csomagolása is ugyanazt a dekort kapta meg, az amerikaiét.

Az a két oldal ami nem látszik a képeken, pont ugyanolyan, mint amit láttok. A bontatlan blisterpackot meg már láttátok a 15 évvel ezelőtti postban - link fent.

Matchbox MB-22 Extending Ladder Fire Engine WRC Collector's Choice No. 19

Rövid post ez a mai – már ami az olvasnivaló részét illeti – mert minden lényegest megírtunk a tárgyáról korábban. A White Rose Collectibles Collector's Choice szériáról itt írtunk bővebben, a sorozat eddig e lapokon megjelent, illetve majd a jövőben megjelenő darabjait pedig erre a linkre kattintva találjátok meg.

A hihetetlenül fantáziadús, „Tűzoltóautó” nevű öntvényről itt olvashattok bővebben.

Az 1994-es White Rose kiadás annyiban ad többet, mint a „simán” Matchbox testvérei, hogy igazán nem spóroltak a festékkel és számos kiemelést, apró részletet kapott, de ezt majd inkább a képeknél mutatom alább. Illetve „Kihúzható Létrás Tűzoltóautónak” hívja a White Rose, mely elnevezésben szintén őrült sok meló lehet.

A White Rose Collector's Choice kiadás a festékes kiemelésekben ad többet. Kezdetnek rögtön négy, piros pötty a megkülönböztető fényjelzőkön az orrán.

A festett részletekből is jutott jó sok. A tűzoltósági embléma és az első kerék előtt, illetve afelett az egység száma az 1-75 sorozatú Matchboxokon is visszatérő motívum,...

...de az oldalsó csíkok,...

...a taposólemez szürke festése, illetve a létra felirata extra.

A hátulján már nem dolgozott a "sminkes".

Messzire elér a létrája és körbe is forog - ezt a trükköt nyilván a többi Fire Engine változat is tudja.

Megy a teljes kör, mind a 360 fok.

A taposólemez szürke festékéből került kicsi oda is, ahová nem kéne. Kézi munkával vitték volna fel?

A doboz a kortárs kék, Superfast Matchbox dobozon alapul. A White Rose az elnevezést is továbbfejlesztette: „Kihúzható Létrás Tűzoltóautó”.

Matchbox logó, évszám.

"Egy a 10 000 példányból". Ti elhiszitek ezeket a "limitált széria" számokat? Nem csak a WR-nél, hanem úgy általában.

"A Collectors (sic!) Choice sorozat 1995-ben, 48 egyedi, izgalmas modellel folytatódik. Keresd őket a helyi szaküzletben." Nos, nem így történt. Az 1994-es széria nem kapott folytatást.

Matchbox MB-24 Ferrari F40

Egyszerűen nem megy a fejembe, hogy a brandjét már-már betegesen védő Ferrari, hogy a csodába engedte ezt a verziót piacra dobni a Matchboxnak!

Ez a bíborvörös legrondább árnyalatából, BKV-kékbe tartó fényezés a Matchbox F40-esek Mansory-jává teszik ezt az amúgy remek öntvényt. Hozzá sikerült a Matchbox márka történetének egyik legrondább kerekét is alá tenni. Igaz, hogy létezik szép, ötágú „felnis” verziója is, de az sem sokat segít az összhatáson. Mindössze egy évig, 1996-ban volt MB-24 az amerikai 1-75 sorban és ugyanazt gondolom erről, mint a két posttal ezelőtti, De Tomaso Pantera elfajzásról: Hot Wheelst akartak csinálni, így sikerült.

Nézzétek meg ebben apostban, hogy milyen a Matchbox Ferrari F40 öntvénye, amikor szép! Ugyanebben a megmintázott autóról is olvashattok, illetve felbukkan a fentebb említett, szép kerék is.

Innen még nem is olyan veszélyes.

Na, innentől már pusztító a látvány! A Mansory rajongók most elolvadtak a gyönyörűségtől.

A Matchbox történetének egyik legrondább kerekét sikerült alátenni.

Egyszerűen nem megy a fejembe, hogy az a Ferrari, amelyik olyan már-már mániákusan védi a brandet,...

...hogy engedte ki ezt a dekort!

Nem sokkal később, csúnyán összerúgták a port a Mattellal,...

...ennél sokkal kevésbé durva okból, amikor nem hivatalos Ferrari színt használtak a Hot Wheels Ferrarikon.

Létezik ugyanez szép kerekekkel is, de nem sokat javítanak az összhatáson.

"Type N" Superfast egyendoboz. Soha nem értettem, hogy mi járhatott annak a marketingesnek a fejében, aki úgy gondolta, hogy az amerikai piacon majd érdemben versenyeznek a Hot Wheels-el úgy, hogy az már akkor blister packokat használt, ami a kisautó minden részletét megmutatja, egy olyan dobozzal, ami minden részletét elrejti.

Ennyiből kellene szerelembe esnie a vásárlónak a tartalommal.

Matchbox MB-08 Greased Lightning

A Matchboxnak egyértelműen voltak olyan pillanatai, amikor megrémültek a Hot Wheelstől. A Superfast kerekek bevezetése 1969-ben egy ésszerű reakció volt, de sokkal később készültek olyan modellek, amikre magyarázat a rémület, de koránt sem mentség! Ebben a bejegyzésben egy ilyet láthattok.

A Matchbox De Tomaso Panterája gyerekkorom egyik vágyott és nagyra értékelt kisautója volt. Én még az illegális hazai másolatát is szerettem, mert bár műanyagból volt, egyáltalán nem sikerült rosszul. Porsche kolléga összehasonlító postjából érdemes elindulni és edukálódni az eredetiről, a Matchboxról, illetve annak hazai másolatáról.

A kitűnő Matchbox a Lesney csődjével sírba száll. Az új tulajdonos égisze alatt a meggyalázott hullájából lesz a Greased Lightning. (Szabadfordításomban: „Megolajozott Istennyila”. Igen, tudom, a grease közel sem olaj, de talán ez jobban kifejezi, hogy a jenki azt akarja mondani, hogy valami olyan mint a villám amit még meg is zsíroztak.) 1983-ban és 1984-ben szerepel az amerikai 1-75 sorozatban – szerencsére csak ott – ez a borzalom, aztán szerencsére eltűnik a süllyesztőben.

Erős a gyanúm, hogy meg akarták szondázni az amerikai piacot, hogy mennyire lesz kelendő egy ilyen Hot Wheels stílusú kisautó. Nem tudom ki tervezte ezt és hol, de sehogy sem sikerült ráéreznie a Hot Wheels stílusára.

A Matchbox történetének egyik legszörnyűbb kisautója.

Olajozott istennyila.

A "készítsünk Hot Wheelst" lehetett az indok, de ez nem mentség.

Hogyan tegyünk tönkre egy gyönyörű autót, egy remek öntvényt? Így!

A Panterákba többféle Ford motorot is beépítettek, de kivétel nélkül V8-asokat. Ez a V6 ez mi?

Borzasztó!

A szörnyű az, hogy az alvázán a De Tomaso Pantera felirat maradt.

Hogy a csudába nem verte ki a palávert a De Tomaso emiatt a borzalom miatt?

Vagy pont hogy reklamáltak és azért került ki két év után az USA 1-75 sorozatból?