MB-38 Ford Model A Van, NRFB, egy brit, piskótához való spéci - talán vaníliacukros - liszt színeiben.József vagyok, Matchbox függő. A mai összejövetelünkön ismét a hülyeségi adóról szeretnék mesélni! Kezdetben volt az MB-12 Morgan Aeromax az 1-75 sorozat 2008-as modellévében. Kitűnő szépen kidolgozott modell, az 1-75 széria, pofátlansági együtthatótól és forintárfolyamtól sújtott 300-500 forint közötti árának minden fillérét megéri. A tengerentúlon a 40th Anniversary Superfast: MB-06 Morgan Aeromax a közvetlen folytatása, ami az amerikai hülyeségi adó befizetésére irányuló kísérlet, hiszen minimális különbséggel ugyanazt árulják, négy-ötszörös pénzért. Ne búslakodjatok kedves barátaim, az idén, köszönhetően a csak Európában forgalmazott Best of British szériának mi is befizethetjük a már említett sarcot! Ha az amerikai kiadásra azt mondtam, hogy minimálisan tér el az 1-75 szériás változattól, akkor valami kicsinyítő képzővel kéne felruházni a BoB verziót, mert ez még annyira sem. Nyilvánvalóan bordó, más a rendszáma – ez az Ikarus 256 módszerrel – arra kódolódik ki, hogy „Luxury”, azaz „luxus”. A kerekei ugyanolyanok, a hátsó, kör alakú lámpák egy-egy ezüst pöttyöt kaptak és a hátsó csíklámpákat emelték ki egy-egy ezüst csíkkal. Ennyi. Ki örül?
Matchbox 2009-es Best of British: MB-06 Morgan Aeromax, NRFB.
A minimálisnál is kisebb az eltérés az 1-75-höz képest.
A rendszám: LUXURY.
Kiemelték a csíklámpákat.A múltkoriban megegyeztünk abban, hogy minden, magára valamit is adó kisautógyártónál KELL, hogy legyen kukáskocsi a kínálatban, mert a szemetesautó az a gyerekembernek, mint a férfinépnek Aishwarya Rai szemei. A Matchboxnál korán felismerték ezt az alapvető igazságot és gondoskodtak a kukás ellátásról.
Az MB-36 először az 1981-es katalógusban bukkan fel és mint a mellékelt ábra mutatja, az alján 1979-es keltezést viselő járműből nekem pont a premiermodell van meg. A kisautó teljességében „unisex”, semmiféle egyértelműen azonosítható jellegzetessége sincs így tökéletesen kortalan. Viszont mint arra Ikarus256 és Zsolti kollégák rámutattak, a gépezet gyanúsan hasonlít a Ford Transcontinental nevű típusra, melyet feldolgozott a Matchbox, mint SuperKings szerelvény. Számtalan és egy változata van, sokféle szám alatt, számos festéssel és színezéssel felbukkan a kínálatban. A legutolsó változata 2006-os (!), ami azt jelenti, hogy legalább 25 éven át nyúzták le róla a bőrt, aminek ékes bizonysága Areh kollekciója.
A vezetőfülke belső terét nemes egyszerűséggel elhagyták, az erősen színezett szélvédő lenne hivatott jótékonyan elfedni ezt a hiányosságot. Annál izgalmasabb, hogy amit a hátán hord működik. A Collectomatic nevet viselő szeméttömörítő – meglepő módon – nem teljesen légből kapott, a Heil gyártott a múltban ilyen nevű eszközt. Mint az a mellékelt ábrákon jól látszik, a tömörítő mozgatható és a hátsó traktus is felbillenthető, hogy a képzeletbeli szemetet ki lehessen pakolni a gépből. Apró papírgalacsinokkal kompatibilis a cucc, szóval nem is muszáj annak a szemétnek képzeletbelieknek lenni. Klassz játékszer, a már linkelt, hasonló mai Matchboxok közel nem tudnak ennyit.
Matchbox MB-36 Refuse Truck. A számos verzió közül ez az első, az 1981-es katalógusban debütál.
A Collectomatic egy létező eszköz volt.
A hátsó valamit fel lehet nyitni.
A két oldalt lévő piros pöcökkel pedig a szeméttömörítő lapátját - vagy mi ez - lehet mozgatni. A képeken nem a Kéz szerepel, hanem én.
Ilyen, amikor nincs rendesen lezárva.Ultra rövid post lesz ez! A 2007-es Unimogot megénekeltem már itt és itt, úgyhogy a 2008-as MB-61-gyel kapcsolatban semmi más dolgom sincs, mint közölni a képét. Lásd alább!
Matchbox MB-61 Mercedes-Benz Unimog U300, NRFB.Nagyon távol áll tőlem a "dögöljön meg a szomszéd tehene is" mentalitás, de nem állítom, hogy nincs bennem némi kaján kárörvendés ezt a darabot látva. Ritkábban mint velünk – lásd BoB, BoI, BoM sorozatok –, de a Mattel az amerikai gyűjtőkkel is befizetteti a hülyeségi adót.
Superfast, de mitől?
A Superfast széria negyvenedik szülinapjára kiadott tízdarabos sorozat hatodik tagja egészen minimálisan tér el az európai MB-12 Morgan Aeromaxtől – amit voltam bátor két posttal ezelőtt részletesen kivesézni – pont ennyire minimálisan tér el a 2008-as Morgan Aeromax-től és ha a 2009-es amerikai 1-100 sorozatban is úgy fog kinézni az MB-24, mint az európaiban, akkor attól sem különbözik olyan hú de nagyon. Felsorolom az összes eltérést: a színe szürke, de én látok benne egy egészen minimális kékes beütést, a kerekeit a szép, vékony küllősről lecserélték ronda vastagküllősre és az oldalsó indexek kaptak egy-egy narancssárga pöttyöt. Ennyi. Szóval mitől is Superfast ez? Két bolhapattanásnyi festékpöttytől, meg a doboztól?
Matchbox MB-06 40th Anniversary Superfast: Morgan Aeromax, NRFB.
Lusta voltam kibontani a dobozból,...
...mert így is tökéletesen látszanak az eltérések.
Az oldalán kifestették az indexeket...
...kapott négy csúnya kereket...
...és más lett a színe. "Nagyon" megéri az 1-100 sorozathoz képest négyszeres-ötszörös árat.
4
comments
Labels:
2009,
40th anniversary,
American issue,
box,
Matchbox,
MB-06,
Morgan,
NRFB,
sportscar
Az 1-75 sorozat történetében számos, nagyon kis léptékben készített teherautó jelent meg, lényegesen kisebbek, mint az amúgy 1:60-körüli személyautók. Gyereknek sohasem szerettem ezeket, de csuda tudja miért, változik az ízlésem, elkezdtem őket érdekesnek találni.
Foden, made in England
A Foden egy brit, teherautó és autóbusz gyártó cég volt. 1980-ban felvásárolta az az amerikai Paccar, melyhez olyan márkák tartoznak, mint a Peterbilt, Kenworth – nem semmi, mi? – és a DAF. 1998-ban leállítják az eredetileg is Foden tervezte modellek gyártását és DAF teherautókat készítettek Foden emblémával. 2006 júliusában legyártják az utolsó Foden márkajelzést viselő járművet is. Ez után a tulajdonos Paccar többé nem használta a nevet.
Még éppen Regular Wheel
1969-ben a Regular Wheel modellek hattyúdalára jelenik meg az MB-21 Foden Concrete Truck. Amit megmintáztak az egy 1967-es, Foden S24-es. (Ha tudnátok mi meló van ebben a mondatban! Órákig túrtam a netet és csak addig jutottam, hogy ez mi nem. Nem lehet S20, S21, S36, S39, mert ezeknek osztott szélvédője és kör alakú első lámpái vannak.) Az igazán sajátságos formájú kabint abban az időben Miki Egér fülkének becézték – ha megnézitek az eredetiről készült fotókat, akkor nem kell különösebben magyarázni, hogy miért. Szerintem találó. Az 1969-es Regular Wheel második tengelyére épített csiga hajtja a betonkeverő tartályát. A csigahajtás sima felületen inkább blokkolja a tengelyt, mintsem forogna, de szőnyegen remekül működik és tépkedi is a bolyhokat rendesen – a mamák legnagyobb örömére. 1969-70-ben elkészül a Superfast verzió, az utolsó katalógus, amiben nyoma van, az 1972-es. A kerekeken kívül sok különbség nem látszik a két változat között, de az igazság az, hogy minden alkatrészét átalakították a Superfast verziónak. Eltűnik a betonkeverőt forgató mechanizmus, csak az erősen színezett szélvédő marad változatlan. Ez az üres, belső tér nélkül hagyott vezetőfülkét rejti.
Matchbox MB-21 Foden Concrete Truck változatok egymás között.
Csak ebben a színösszeállításban készültek, bár a Superfastból Charlie Mack három színárnyalat verziót is megkülönböztet.
A tartályt forgató kis dieselmotor háza rejti az RW-n a tartály fogaskerekét, amit a második tengely csigája hajt.
Nagyon hasonlítanak, pedig csak a szélvédőjük ugyanaz az alkatrész. Egy árulkodó jel: a fülke illeszése az alvázkerethez az RW-n.
Ebből a szögből teljesen egyformának tűnnek, holott nagyon eltér a felépítésük.
Újabb árulkodó jel: Az alváz borításának illesztése az alvázkerethez a Superfaston.
Az oldalukra fordítva kalimpálnak. Az RW alvázkeretének nincs borítása, a Superfastnak viszont igen. Abból a tartályt forgató mechanizmus hiányzik.
Önjáró Foden alváz egy 1967-es autóbemutatóról.
Ez a kép Andrewboy érdeme, ő találta én csak lenyúltam. Bár ez nyilvánvalóan tartálykocsi és nem betonkeverő, de az arányai nagyon hasonlók a Matchboxéhoz.
Ritkán teszek ilyet, hogy sokkal az eredeti post megírása után bővítem azt, de a fenti és az alábbi fotót...
... egyszerűen hiba lett volna nem feltenni ide! Igen, egyértelműen ezek az eredetiek! Jól sejtem, hogy az alsó kép utólag lett kiszínezve?A 2008-as modellévben a Matchboxnál végre igazán izgalmas és különleges autókat is feldolgoztak, gondolok itt a fantasztikus MB-1 Citroën DS-re, (Az OpenOffice.org azonnal automatikusan rádobta a Citroën e-betűjére a két pontot! Hoppácska! Hol tart már a tudomány!?) vagy az MB-16 VW Thingre. Az MB-12 Morgan Aeromax is egy az izgalmas és különleges autók közül – hogy szép-e arról be kell lássam, lehet vitatkozni.
Brit tudósok
A gyártó Morgan egy apró brit manufaktúra, ahol nagyjából 170 munkás készít kézi munkával évi 600 és 700 közötti számú autót. Az 1909-ben alapított cégnek valahogy sikerült mindmáig túlélni, holott az angoloknak megvan az a mániájuk hogy apró, autógyártó manufaktúrákat hoznak létre, hogy azok néhány száz vagy ezer, szépséges, de jobbára megbízhatatlan roadster vagy kupé legyártása után csődbe menjenek. Ráadásul a Morgan nem éppen arról híres, hogy olyan nagyon sokat változtatna a kínált típusain, a Morgan +4 és Morgan +8 szakasztott ugyanúgy néznek ki, az utóbbit 35 évig gyártják, a benne dolgozó motorok és váltók meg annak függvényében változnak, hogy éppen mely beszállítóval sikerül a cégnek megállapodnia, az alumínium karosszériaelemeit fa (!) váz hordozza. Bevallom elképzelésem sincs, hogy mi a Morgan sikerének a titka. A múltban akár tíz évet is kellett várni egy-egy új autóra a megrendelés után, de a várólista még ma is 1-2 év türelmet követel attól, aki feliratkozik egy új autóra.
Morgan Aero 8
2001-ben a Morgan piacra dobja az első teljesen új tervezésű modelljét 1948 (!) óta először, mely teljesen fémből készülő vázszerkezetre épül – de szó sincs arról, hogy a korábbi modellek készítésével felhagynának. Az Aero 8 szíve egy 4,8 literes BMW V8-as, hatsebességes – vagy opcionálisan automata – váltója van. A gyönyörű vonalú autót sokan kritizálják az első fényszórók kialakítása miatt, amiktől úgy néz ki, mintha kancsal lenne, ezért ezt a cég megváltoztatja. A vászontetős autó a BMV Z4-nél és az M3-nál is lényegesen könnyebb, az utolsó szériája 367 lóerős, így az 1175 kilós, 50/50 százalékos súlyelosztású autó szupersportkocsis teljesítményt nyújt: A végsebessége 270 km/h felett van, 0-100 km/h-ra 4,5 másodperc alatt gyorsul fel.
Morgan AeroMax
Az Aero 8-on alapuló AeroMax tanulmányt négy évvel ezelőtt mutatta be a cég a Genfi Autószalonon. Egy Matt Humphries nevű, 21 éves fiatalember tervezte a kupét, aminek a végül tavaly piacra dobott végleges változata megjelenésében alig különbözik a tanulmánytól. Eszem ágában sincs vitatkozni azon, hogy az AeroMax szép, vagy sem, de abban az is egyet fog érteni, aki szerint ronda, hogy mindenhol utána fordulnak ahol megjelenik. Nem sok közöm van a művészettörténethez, de az AeroMax-ról – főleg a hátuljáról – az art deco ugrik be, meg a steampunk – bár mint a fentiekből kiderült, bizonyosan nem gőzzel megy. Hogy az AeroMax „nem veszne bele a márkatársak szürke tengerébe az indexes topictalin” – ahogy azt a Kéz szokta volt mondani – egyrészt garantálja a 130 000 eurós ára, meg az, hogy összesen 100 darabot készítettek belőle és az mind el is kelt. A tulajdonosok között van Richard „Ham(m)ster” Hammond aki az autós tévéműsorok királyának, a Top Gear-nek az egyik istensége. Az amúgy Porsche 911 tulajdonos Hammondot persze tönkre cikizte az AeroMax miatt a Top Gear másik istensége, az a Jeremy Clarkson aki nem átallotta „félszemű skót idiótának” nevezni Gordon Brown-t. (Aztán a skótért bocsánatot kért, az idiótáért meg nem. A teljes sztori itt olvasható. Aki az MTI-nél képes volt lefordítani a Top Geart „Csúcssebességnek” – és mindazok akik képesek voltak a történetet változtatás nélkül átvenni az MTI-től – azok nyugodtan magukra vehetik amit Jerry a brit miniszterelnökről mondott, mínusz a félszemű és skót.)
Matchboxban ugyanez
Nézegetem az eredetiről készült fotókat és akárhogy is hasonlítgatom őket a Matchboxhoz, nem látom hibáját. Világítótestek elől-hátul – még a hátsó csíklámpák is – megvannak, de a kilincsek, oldalsó kopoltyúk, az üzemanyag tartály sapkája, a három ablaktörlő is. Sejthető, hogy furán oldalra nyílnak a hátsó ablakai, megvan a dupla dudor a jobbkormányos verzióban elkészített autó műszerfalában, ott vannak a visszajelző-órák, látszik a széles elválasztás a két ülés között, a bordák a csomagtartóban. Ebben az árfekvésben teljesen elégedett vagyok azzal, amit a modell nyújt, szerintem a 2008-as modellév egyik legjobban sikerült darabja és az idén is benne van az 1-75 sorban sötétkékben, mint MB-24. Nem szoktam ilyesmivel foglalkozni, de „nem tudtam nem észrevenni”, hogy ez a modell milyen szépen fut. Az „Ikarus256 módszerrel” dekódolt „15ROM1X” rendszám az „AEROMAX” szóra kódolható ki, bár ez az esetek többségével ellentétben most meglehetősen egyértelmű.
Morgan AeroMax. Akárhogy is nézem, minden apró részlet a helyén van rajta.
Jól látszik a három ablaktörlő is.
Talán a csík-hátsólámpa lehetne picit hangsúlyosabb, de még az is ott van a helyén.
Matchbox MB-12 Morgan AeroMax, NRFB.
Az eredeti akkor is száguldani tűnik, ha éppen áll. Bár itt most egyértelműen nem ácsorog.
Űrhajó? Tengeralattjáró? Zeppelin? Vagy ezek szerelemgyereke?
Igen barátaim! Az ott bizony fa! Most komolyan: láttatok már ennél szebb műszerfalat? Mert ha igen, akkor én is látni szeretném!
Egy szó: hű.
A ki-be pakolás nem egyszerű, sokminden nem fér bele és nem is lehet eldugni a kíváncsi szemek elől, ami bent van, de... KIT ÉRDEKEL?!A közelmúltban elkezdett 1-es Golf sorozatot egy a mi tájékunkon viszonylag ritkább verzióval folytatom, egy Nagyláb Nyuszival.
Azt az előző szeánsz alkalmával már tisztáztuk, hogy a Golfot az Egyesült Államokban Rabbit-nek, azaz Nyuszinak hívták. Az alvázán 1981-es keltezést viselő, de először 1982-ben megjelenő, amerikai kiadású MB-07 ezért lett Romping Rabbit, azaz nagyjából Hancúrozó Nyuszi. Hát... Akárhogy is nézem ez a név... ez bizony gáz. Nagyjából olyan, mintha a South Park karakterének, Nagy Meleg Al-nak a szolgálati járművéhez tartozna. Egy fokkal talán jobb a „Vaduló Nyuszi” fordítás, amihez ha hozzáveszem az unokahúgom korából fakadó kiejtési problémáit, akkor úgy hangzik, hogy „Vadujó Nufi” ami másfél fokkal teszi jobbá.
Vadujó Nufi bigfoot, azaz Nagyláb. Alá hatalmas kerekeket szerkesztettek, így a későbbi Golf Country is csak félve nézne fel rá. Az alváz annyira jól sikerült, hogy a hátsó kerekek időnként belemarnak a hátsó kerékjárati ív csücskébe. Fél milliméternél kevesebbel kéne csak, hogy hátrább legyen. Vadujó Nufi kormánya a jobb oldalon van és rendszáma is megegyezik mindkét végén (FLT 878). Van rajta extraként egy remekül kihasználható vonóhorog, hiszen mint tudjuk, nem is Nagyláb a bigfoot lakókocsi nélkül! A Nufinak az alvázára sikerült tisztességgel kiírni a nevét, de a karosszériáján lévő festésről már lemaradt az utolsó betű és még egy felső vesszővel sem sikerült elkerülni a helyesírási hibát.
Vaduló Nyuszi.
Hancúrozó Nyuszi.
Vadujó Nufi.
A remek extra, a vonóhorog!Az 5-ös bömösről szóló kimerítő részletességű postomban már említettem, hogy ugyanaz megvan nekem versenyfestéssel. Nos, előkotortam. A két modell mintha nem egy és ugyanaz lenne, annyira más hatású ez a festés. Talán igazat fogtok adni nekem, de ez a csicsás megjelenés nagyon rosszul áll neki, különösen, hogy igazából nincs is szépen tampózva, elég gyatrára sikerült. Érdemes ránézni Areh gyűjteményére, a neki meglévő verzió minimálisan, de eltér az enyémtől. A hátsó ajtón lévő feliratok különböznek és a hátsó kerék mögött lévő Michelin felirat és Bibendum is fekete, nem kék.
Matchbox MB-31 BMW 5-series, verseny gúnyában. Tulajdonképpen az tetszik, hogy a rajtszám összecseng az 1-75 sorozatban kapott számával.
Az én verzióm eltér Arehétől, aminek az lehet a magyarázata, hogy ez csak pirossal és kékkel van tamponnyomva, az övén van fekete is.
A BMW-embléma eléggé túlméretesre sikerült.
Nem a legszebben megnyomott darab a gyűjteményemben.Ford Pick-Up kérdésben a létező összes töltényt elpuffantottam már ebben a postban és ebben a postban. (Direkt lassan gépelek, hogy legyen időtök elolvasni a postokat. Sőt, várok is egy kicsit. Mindenki végzett? OK, megyünk tovább!) Nos, itt az ideje, hogy kamingoutoljak: befizettem a hülyeségi adót és megvettem ezt a változatot a múltkori börzén egy sráctól. Élőben nem tudtam ellenállni ennek a tömény sztereotípiának! A közhiedelem szerint, egy így felcsicsázott pick-up tulajdonosa csak egy igazi, vérbeli, büdös lábú redneck lehet. (Redneck = vörösnyakú, az amerikai szlengben ugyanannak a személyiségtípusnak a szinonimája, amire mi a földműves egy szinonimáját használjuk. Ez úton követnék meg minden dolgos parasztembert, le a kalappal előttük!) Fekete festés, az orron lángnyelvek... Van ennél elcsépeltebb optikai tuning? Annyira gáz szegényke, hogy azonnal beleszerettem, meg kellett vennem. Ha létezne kisautókról szóló „Ezt igazán kár volt...” blog, akkor biztos nevezném oda. Élvezzétek ki a képeket Ti is!
"A Jimmy hozta be, 'mer a 'mútkor amikor dinamittal ment halászni...
...akkor beragadt vele az öreg Daniels halásztava mellett a sárba...
...'oszt mikor a Kicsi Bobby kihúzta az apja traktorjával, leszakította a 'gardányt."
Döbbenetes, hogy egy cégnek ilyen sokszor, ilyen óriási mázlija tud lenni. A Volkswagen-nek hiába volt egy egyszerűségében nagyszerű, olcsó, szeretni való formájú autója – igen, a Bogár – ha nincs hozzá egy lelkes brit katonatiszt – bizonyos Ivan Hirst őrnagy – aki fantáziát lát az autó háború utáni gyártásában. Ha ő nincs, akkor a Bogár egy jobbára ismeretlen lábjegyzetként szerepel csak az autógyártás történelemkönyvében. Az 1970-es évekre a Bogár felett a ráncfelvarrások és frissítések ellenére eljár az idő, a nagyjából negyven éves terveket fel kell váltani valamivel, különben a cég lehúzhatja a rolót. A Type 3 és Type 4 nem nyerte el a vásárlók tetszését – bár az előbbiből az 1600-as Fastback szerintem gyönyörű, de ezt is inkább tán a ritkasága mondatja velem, mint az őszinte lelkesedés. A konszern első, vízhűtéses, előre épített motorral gyártott autója, a négy rövid évig, 1970 és 1974 között gyártott K70 óriási bukásnak bizonyult, mindössze 210 000 darabot gyártottak belőle. Kellett valami átütő, ami kihúzza a már-már bajban lévő VW-t a kátyúból. A megoldást az 1964-ben a Daimler-Benz-től vásárolt Audi hozza. Az Audinak volt gyakorlata a vízhűtéses motorok és fronthajtású autók építésében és pont ez kellett a Volkswagennek – a K70 gyenge, de nagy étvágyú 1,6-os, és már tűrhető teljesítményű de még mindig éhes 1,8-as motorja az NSU-tól jött. 1973-ban piacra dobják az Audi 80-hoz főbb elemeiben igencsak hasonlatos Volkswagen Passatot és 1974-ben a Golfot. A formatervek a legendás ItalDesign-tól, Giorgetto Giugiaro-tól származnak. A Passat sem fogy rosszul, de a Golf az igazi telitalálat.
Az első Golf
A Volkswagennek óriási szerencséje van az első Golffal. Hogy mi a siker titka? A forma akkor telitalálat, a dobozautók divatosak, az I-es Golf pedig két egymás mögé helyezett doboz. De az igazi titka talán az, hogy mindegy, hogy milyen korú és nemű aki utazik benne, a Golf mindenkinek jól áll. A Golf készül 3- és 5-ajtós, kabrió és pickup kivitelben. Európában 1974 és 1984 között gyártják, de az Egyesült Államokban, Mexikóban és Dél Afrikában is készítik. Ez utóbbi helyen mind a mai napig gyártják (!) Citi Golf néven. Ami a nevet illeti, a Golf, Rabbit (nyuszi) az USA-ban (az embléma a post elején erről való) és Caribe Mexikóban. Ha pickup akkor Caddy, ha pedig vászonteteje van, akkor Cabriolet. Ez egyébként jócskán túléli az első generációs modelleket Európában is, mert a második generációs Golfból nincs kabrió, ezért egészen 1995-ig készül, mikor megérkezik az harmadik generációs Golf kabrió verziója. Az első Golfba kizárólag soros négyes motorok kerülnek, a legkisebb az 1,1 literes, 49 lovas, a legnagyobb az 1,8-as 112-pacis. (Dízel motorokból pedig1,5 és 1,6 literes a kínálat, 48-52/68 pacival.) Számtalan és egy verzió készül az autóból, a tápláléklánc csúcsán a sportos GTI áll.
Golf I a Matchboxnál
A legelső Golf az 1977-es európai katalógusban bukkan fel, mint MB-7. Az LS-változatot mintázza, amiben ha lehet hinni az adatoknak, amit a netről túrtam, 1,3-as, nyolcszelepes, 60 pacis benzinmotor dolgozott. A metálzöld kisautó a tetején egy tartóban két szörfdeszkát hord – ennyit arról, hogy a Golf mindenkinek jól áll. Viszonylag nehéz elfogadható áron olyan MB-7-et találni, amiről ne hiányoznának a deszkák, vagy ha meg is vannak, akkor a tartó már rég kikopott, és nem maradnak a tetőn. Ha megvannak és nem lötyögnek, akkor az ár is elindul szépen a csillagok felé. Az MB-7 meglepő módon jobbkormányos és van vonóhorga. 1981 a deszkás Golf MB-7 utolsó éve, amikor citromsárga színezést kap. 1982-ben szerepel az európai katalógusban utoljára, amikor eltűnnek róla a deszkák, ezüst festést, ronda zöld csíkot és Golf feliratot kap. Nem látszik raja, de ez a Golf karosszéria más, mint az előző. Az ugyanis úgy öntik, hogy a tetején négy lyuk van amibe illeszkedik a tetőcsomagtartó, ennek viszont nincs, ez egy teljesen másik alkatrész. Charlie Mack 25 különböző változatot említ, amit tovább tarkít a tény, hogy ezt is gyártották Bulgáriában. (Ha valakinek van egy ezüstszürke testű, kék belsőterű változata, akkor most kezdjen fel-le ugrálni, 300-400 amerikai dollárt ér.)
Meglepő módon pont a leggyakoribb verzió a Golfból nekem hiányzik, köszönhetően leginkább annak, hogy nem vagyok hajlandó ilyet vásárolni, csak érzékszervi vizsgálat után, pont a deszkák miatt. Viszont viszonylag ritkának számító verziókból a véletlenek összejátszása okán sikerült kisebb készletet felhalmoznom. Kezdjük egy Makaón készült, japán kiadással!
Matchbox MB-05 Volkswagen Golf. Japán kiadás, makaói munka. Az alvázát sikerült elrontani, ott "V W Golf" áll.
A lecserélt karosszéria érdekes dolgot okoz. Nem látszik a fotón és kézben tartva, szabad szemmel is nehéz kibetűzni, de a fekete alvázból kiálló hűtőrács és lökhárító alatt a "JBV 149R" rendszám van.
A karosszéria részét képező hátsó rendszám viszont "FLT 878." Az alvázon megmaradt a vonóhorog helye, de a belső térből nem lóg ki a műanyag vonóhorog. Ez nem csonkolásos sérülés, a japán piacos változat ilyen.
Matchbox MB-5 VW Golf, NRFB. Japán piacos doboz. Az autó egy citromsárga műanyag idomban foglal helyet.
Japán barátaink is 100 kisautó közül válogathattak. Ki sorolja fel őket a dobozfeliratok alapján?
Matchbox Japan LTD.
A doboz fenekén folytatódik a lista.
