Matchbox Convoy Collectibles CCY12 - Mobile Kenworth W900 Conventional Aerodyne Tanker

Korábban már beharangoztam, hogy nem sok maradt a Convoy Collectibles szériából. Nos, elérkeztünk a tulajdonomban lévő utolsó darabhoz!

A kötelező körök: Ebben a postban foglalkoztunk azzal, hogy mitől „Conventional” a Kenworth W900 és ugyanitt leltek linket a vontatóval kapcsolatos további részletekhez, illetve a félpóttal kapcsolatos részletekhez is.

Ez a szerelvény közel nem a leglátványosabb ebből a sorozatból, de a „légierő szürke” vontató és a metálszürke tartály együttese telitalálat. Van ezen is egyedi részlet a többihez képest, de ezeket inkább a képeknél „mutatom”.

Jé, hibás a krómozás a hűtőn! Eddig fel sem tűnt.

A feliratot az ajtón én már szabad szemmel nem tudom elolvasni.

A vontató "légierő szürkéje" és a tartály metálszürkéje szerintem nagyon ütős együtt.

Pegazus.

Ilyen felirat sincs másik tankeren: "A lámpáink (közlekedés)biztonsági okokból világítanak (nappal)."

BM Creations Junior 1989 Suzuki Swift GTi

Nem kell túlmagyaráznom: „A mi autónk” Suzuki Swift. 1:64-ben. Kell? Naná!

1992 óta az utcakép része és szerintem még egy ideig marad is, mert nagyon úgy fest, hogy minden elhanyagolás ellenére a Swift csak akkor adja fel, ha elporlad. Minimális személyes kötődésem is van a típushoz: Egy volt egy réges-régi munkahelyemen. A fénymásoló szervizes kollégának ilyet vett a cég, mert ledöntött hátsó ülésekkel vidáman elfért benne a legnagyobb másoló is, amivel akkor rőföltünk. Még nem esztergomi gyártású volt, mert ez még 1990-1991 tájékán volt. Néha én is vezettem és mindannyian egyetértettünk abban, hogy az 1,3 literes sornégyes 71 lova igencsak vehemensen mozgatja a könnyű kis bodegát. A GL felszereltséggel olyan rövid ülőlapú szék járt, amit a közel 190 centimmel pokoli kényelmetlennek ítéltem meg már középtávon is, és a kormánykerék is olyan vékonyka volt, hogy az minden csak nem komfortos. Később megtapasztaltam, hogy a GLX felszereltség lényegesen jobb volt mindkét téren.

A japán, aki Esztergomban (is) született

Elgondolkodtam rajta, hogy kell-e róla típusismertetőt írnom. Legnagyobb meglepetésemre nem találtam a neten az elvárásaimat kielégítő típusbemutatót. „Korabeli” anyagot nyilván nem lelhettem, hiszen akkoriban még javában dúl a polgárháború. Titkos támaszpontjukról a felkelők először hajtottak végre sikeres támadást a gonosz Galaktikus Birodalom ellen. otthoni internet hozzáférés sem létezett még, nemhogy autós portálok lettek volna. FidoNet BBS-eken nyomtuk, betárcsázós modemeken és az is forradalmi volt. 2400 bps, szoftveres hibajavító... Hely, daliás idők! Elkalandoztam!

Úgyhogy marad a Wikipédia bejegyzése, ami az első generációs, „szögletes” Swiftre építve meséli el a „gömbölyű”, második generációs Swift történetét. Kicsit nehéz kihámozni, de a post tárgya, a GTi felszereltség csak háromajtós karosszériával készült, 1,3 literes, két vezérműtengelyes, 16 szelepes motor hajtotta ami 101 lóerőre volt elegendő, valamint minden kerekét tárcsafék lassította.

Az élő példa arra, hogy a Swift élni akar a végső elporladásig.

BM
Az a helyzet, hogy én a BM Creations-ről addig nem is hallottam, míg az általuk készített Swift fel nem bukkant az egyik online pénztemetőm akciós kínálatában. Hongkongi, érzetre nem túl nagy cég lehet, olyan weboldallal, amit úgy tűnik, hogy két éve nem frissítettek. Jó kapcsolatot ápolhatnak a Suzukival, mert kínálatukban szerepelt a Jimny is.

Ami pedig a terméket illeti: Nos, minőségben mindenképp a pedigrésebb, nem tömeggyártó márkákkal vetekszik és árban is oda van pozicionálva. Amiben különlegeset nyújt, hogy mellékelnek a járgányhoz egy szett, könnyen cserélhető bling-bling felniszettet is, de én maradtam a gyári, eredeti Suzuki felniket meggyőzően felidéző készletnél. Mi több, az első kerekek el is fordulnak. További érdekesség, hogy a kis modellt kínálják jobb- és balkormányos kivitelben, pirosban és feketében is. A részleteivel tökéletesen elégedett vagyok, ami festékkel kiemelhető volt, azt kiszínezték, és még az első-hátsó ablaktörlők karjai is megvannak műanyagból. A hátsó ablakban lévő fűtőszálak imitációja túl hangsúlyosra is sikerült, de a fotókon a helyzet rosszabbnak tűnik, mint a valóságban.

Amiben viszont nem vagyok egészen biztos, az a méretaránya. Előrebocsátom, hogy nem vagyok jó a méretarány megítélésében és azt is tudom, hogy a „háromhüvelykes” kategóriában a gyártók igen nagyvonalúan kezelik a kérdést. Talán ez teszi, de érzetre nekem túl apró. Ez viszont lehet, hogy csak attól van, hogyha a Swiftet a Mattel gyártja bármelyik brandje alatt, vagy akár a Welly, vagy a Majorette, biztos vagyok benne, hogy nagyobbra veszik. A mellé állított 1:64 méretarányú figura arányosnak tűnik hozzá és az ilyen léptékű nyergesvontatóimhoz képest is azt teszi, amit tennie kell: Eltörpül.

Kifejezetten jó minőségű, hazai vonatkozású, egészen ritka darab. A magam részéről jöhet a többi Suzuki is ilyen léptékben és minőségben!

Kicsinek éreztem a dobozból kibontva, de az 1:64-es figura nem tűnik mellette aránytalannak. A részletek gyönyörűen kiemelve, az első kerekek elfordulnak.

A BM-nél készült jobbkormányos kivitelben, pirosban és feketében is. Ezek amik rajta vannak, meggyőzően hozzák a gyári felniket.

A hátsó ablakban lévő fűtőszálak talán túlságosan is hangsúlyosra sikerültek, de a fotón rosszabbnak tűnik, mint amilyen a valóságban.

Egyetlen csavar tartja az alvázat, nem lenne ördöngősség lecserélni a kerékszettet...

...a mellékelt bling-bling szettre, csak nekem a gyárival tetszik.

Impozáns doboz, amiben eltörpül.

Jó kapcsolatokat ápolhatnak a Suzukival, Jimny-jük is van. Nekem lenne igényem a többi, hazai vonatkozású Suzuki modellre is.

Matchbox MB-19 Peterbilt Cement Truck – UPDATE

Egészen meglepő, hogy az 1-xxx sorozat többi Peterbilt haszongépjárművéhez képest mennyire kevés verziója készült a betonkeverőnek. Hozzá a kevés verzióból is sok csak szettekbe, vagy speciális kiadásokba került. Tehát a kevésből egy: Ez a verzió igazi „egynyári” cucc, egyetlen esztendeig, 1996-ban volt MB-19.

Nagyon visszafogott dekor, de nagyon szép szín. Egyszerű, nagyszerű.

Szeretem ezeken, ha felkerül a Peterbilt logó.

Tudom, hogy az azonos alváz teszi, de a "Caution" feliratú hátsó lökhárító mindegyiken telitalálat.

Matchbox MB-18 - 40th Anniversary Superfast - Lotus Evora

Egészen meglepett, hogy milyen régen foglalkoztunk a Matchbox Lotus Evoráival – konkrétan itt és itt – tíz éve. Az meg még jobban meglepett, hogy tavaly befejezték a gyártását. Persze érthető, 11 évig gyártották ami egy ennyire időtlenül gyönyörű formájú autónál is sok.

A 2009-es, negyvenedik évfordulós Superfast sorozatot nem kell bemutatni nektek. Jókora elmaradásban vagyunk vele kapcsolatban, de ami késik az a vonat.

Szemből van benne valami halszerű. Azzal együtt nekem tetszik.

Szép színt kapott - szemben a fentebb linkelt BoB testvérével.

Hátulról az Exige-re emlékeztet, de ez egyáltalán nem baj.

Matchbox CCY05-M Convoy Collectibles - Mack CH600

Nagyon közeledünk már a sorozat végéhez és mint ígértem az előző, eléggé megkérdőjelezhető esztétikájú szerelvénnyel foglalkozó postban, egy csinos darabbal igyekszem kárpótolni titeket.

Egészen hasonló szerepelt már e lapokon, még a hőskorban, az alapítás évében, 2006-ban a CCY05 C-M. A CH600-as vontatóval itt foglalkoztunk kicsit behatóbban, az Ultra pótkocsi pedig pont az elsőként linkelt postban debütált. E post tárgya is 1997-es és egyszerűségében pont az egyik legvagányabb darab mind közül.

"Whoa, Black Betty (Bam-ba-lam)"
Gőzöm sincs, hogy miért de ez ugrott be a Ram Jam klasszikusából, bár Tom Jones-al jobb.

"Úgy épült mint egy Mack teherautó."

Szimmetrikus a festés. Egyszerű, semmi csicsa, de nekem pont ezért tetszik nagyon.

Bulldogos embléma.

Matchbox MB-10 Mercury Park Lane Police (Lightbar) 1982

Ismereteim szerint ez az utolsó Mercury Park Lane rendőrautó, ami az 1-75 sorozatban szerepelt és több más szempontból is érdekes.

A Mercury Park Lane-el kapcsolatos előzményekért javaslom figyelmetekbe a fejlécben lekattintható Bubba-Gump ráklistát, aminek a kapcsolódó része kezd brazil szappanopera hosszúságúra nyúlni, de így van ez jól.

Az e postban szereplő verzió 1982-ben került az 1-75 sorozatba. Ezzel szemben ha kinyitjátok bármelyik 1982-es katalógust, akkor abban nem ezt, hanem egy szakasztott ilyen festésű Plymouth Gran Fury-t fogtok látni. Hogy tisztázzuk, hogy hogy is van ez, picit bele kell merülnünk az utóbbi történetébe. 1979-ben debütál egy egyszerű fekete-fehér festéssel, mint MB-10 az oldalán Police felirattal. 1982-ben változik a motívum, az oldalán a Police felirat kap egy pajzsot és a legendás „Metrórendőrség Trafikellenőrzés” feliratot, valamint a 012-es számot a tetejére. Az 1982-es katalógusokban egy köztes állapot látható, a pajzs már megvan az oldalán, a többi előbb említett ismertetőjegy nincs. Azonban az 1983-asban már így látható. Hogy mi történhetett? Szerintem lehetett legyártva egy halom Park Lane és meg akartak szabadulni a felhalmozott készlettől. Persze erre semmiféle bizonyítékom nincs, a ti teóriátok pont annyira jó, mint az enyém.

Amiben azonban az 1979-1983 közti, fekete-fehér motívumú MB-10 rendőrautók megegyeznek az, hogy a festésük a Matchbox történetének egyik leggyatrább minőségét képviseli. A fehér alapra felvitt fekete annyira nem szeret a helyén maradni, hogy egy erősebb rágondolás hatására is szeret azonnal lekopni. Szerintem tökéletes, sértetlen festésű darabot gyakorlatilag lehetetlen ebből találni, még akkor is, ha azt soha nem vették ki a dobozából, mert maga a papírdoboz is képes volt lesikálni a feketét a fehérről. (A későbbi, más színű darabok ezekből a típusokból már mentesek ettől a hibától.) Fura, mert az 1981-es, szintén fekete-fehér, Code Red változatra ez a hiba nem jellemző.

Az összes 1982-es katalógus változatban Plymuth Gran Fury-t találtok mint MB-10. Ezzel szemben ez is MB-10, 1982-ből való, és Mercury Park Lane.

Az 1979-1983 közti MB-10 rendőrautókból nagyon nehéz - ha nem lehetetlen - valóban tökéletes állapotút találni, mert a fekete festék elképesztően könnyen lekopik róluk.

Ez az oldal kicsit kevésbé megviselt.

Már eleve ahogy felvitték a fekete festést nagyon pontatlan volt. Az efféle gyenge minőség egyáltalán nem volt jellemző a márkára, de ne feledjük, 1982 volt az év, amikor a Lesney csődöt jelentett.

1981-1982-es Brit katalógus. Az MB-10 a Plymouth Gran Fury.

Egyesek azt mondják, hogy nem lehet gépben mosni és az összes cserepes virágát Lacinak hívja! Hölgyeim és uraim, ahogy mi ismerjük ennek a szépségnek a tulajdonosát: A KÉZ! 1982-ből való, már rajta van a "Metro Police" felirat és Plymuth Gran Fury. Azért van ilyen parádés állapotban mert befektetési céllal lett vásárolva A KÉZ azóta sajnálatosan elhunyt rokona által és soha nem került ki a dobozából. Ha megnézitek a doboz grafikáját, azon nincs "Metrórendőrség" felirat. (Nem, nem eladó, lebeszéltem róla. Majd Kis Kéz ebből, meg a gyűjtemény - hát igen, én is megkönnyeztem a gyönyörűségtől - többi darabjából alapozza meg a lakásvásárlását.)

Hot Wheels Tesla Cybertruck

Amikor először találkoztam a Hot Wheels Cybertruck értelmezésével, valami olyasmi fordult meg a fejemben, hogy „na, ebből se lesz tengernyi változat”. Közben ez már a harmadik. De hát ez van, a Hello Kitty Darth Vader óta én már semmin sem csodálkozom.

Vellanytank
Megfogadtam, hogy én Tesla ügyekben nem nyilatkozom se pró, se kontra addig, míg nem vezettem legalább egyet. Cybertruckot meg állati nehéz lenne vezetni, mert ha minden jól megy, 2023-ban lesz belőle kereskedelmi forgalomban kapható termék. Éppen ezért outsource-oltam a bemutató feladatát a Totalcarnak, a 2019-es bemutatóról készült anyaggal, benne Karotta videójával.

Tesla Cybertruck - szerintem ez amúgy nem valódi fotó, hanem render. (kép: Tesla sajtófotó)

A harmadik
A Mattel eredetileg 2020-ban szándékozta piacra dobni a Cybertruckot a mainline-ban, ami tökéletes időzítés lett volna a Tesla 2019 novemberi bemutatóját övező hypehoz. Eredetileg nyitott platósra tervezték, amin a Cybertruckkal egy időben bemutatott Cyberquad parkolt volna. Ennek több értelme is lett volna, mert az elektromos négykerekű kültelki közlekedési eszköz, az előbbivel rendelhető extraként lett bejelentve és annak platójára állítva (is?) tölthető. Mivel Cybertruck sincs még, így Cyberquad sem.

Tesla Cyberquad. Én nem értek hozzá, de azt mondják hogy ez egy Yamaha Raptor új műanyagokkal, az elektromos hajtáslánc meg a Zero Motorcycles nevű cégtől jön, szóval Elon és csapata nem sokat ízzadt a tervezőasztal felett - már ha igaz mindez. (Kép: Wikipédia)

Nos, a fentiekhez képest a fedett platós Cybertruck 2021-ben debütál. Abban az évben két kerékváltozattal is napvilágot lát, némi festésbeli eltérés is van köztük – igen, a híresztelésekkel és az első felületes megtekintés okozta látványélmény feldolgozása sugallta benyomással szemben ezen van festés. Viszont mind közül ennek van a legvagányabb kereke és talán-talán ez hasonlít a legjobban a bemutatott járművön lévőhöz, bár a 2021-esek közül az egyik is erős versenyben van.

Hogy milyen? Nos, egy a gyakorlatban még nem létező járműhöz viszonyítani nehéz, a bemutatott – nevezzük így – prototípust hozza, valamiféle beltere is van, szóval én úgy gondolom nem rossz ez, sőt. Én igényelném a nyitott platós verziót is, lehetőleg Cyberquad nélkül.

A képen némi festést rejtettünk el. Az a dekorcsíknak tűnő vékonyka izé, a LED-es világítótest és bizony festékből van. Észrevette valaki? Én sem magamtól.

Van valamicske beltér, de annyira sötét a szélvédő, hogy zseblámpával belevilágítva derül ki, hogy létezik. Nem hibaként mondom, az eredeti is gengszterre van sötétítve, ez így autetntikus.

Vicces, de ez a 2022-es kiadás már a harmadik verzió a Hot Wheelsből. A legvagányabb kerekek ezen vannak.

Ezen a képen további festéket rejtettünk el, de ezt könnyebb meglelni, mert piros.

Hot Wheels Tesla Cybertruck 2022, NRFB.

Matchbox BR37/38 Super G.T. Ford Capri

Nemrég tértem haza a vásárlásból és átnézve az aktuális Hot Wheels kínálatot pont az járt a fejemben, hogy volt az az idő, amikor a Matchbox beltér nélküli, átlátszatlan szélvédőjű, „jóárasított” szériáját annyira nem becsülték semmire, hogy a gyűjtők kerülték mint a pestisest. Most meg simán vannak ilyenek a mainline-ban.

Ha már a közelmúltban Ford Capriztunk – egyszer itt bővebben, aztán meg itt a leggyakoribb változattal – akkor gondoltam előszedem a Super G.T.-t belőle. A szériával foglalkoztunk a múltban többször is, ezért a részletekért kövessétek amit a linken találtok – a kereső ezt a postot is fel fogja dobni, ez ellen nem tudok mit tenni. A korábbiakban elmondottakhoz képest annyi történt, hogy ennek a korábban semmire sem becsült szériának is elszállt az ára, mint a viadukt. Nyilván mivel korábban senki nem halmozta, most már ritka is, szóval valahol törvényszerű.

Ami ezt a verziót illeti: a szokásos Super G.T. jellemzőket hozza, miszerint csicsás festése van, átlátszatlan ablakai, műanyag alváza – hát igen, ez akkoriból van, amikor ez Matchboxban nem volt jellemző. De abból a szempontból viszont szerintem jobb, mint az 1-75 szériás változatok, hogy ennek sokkal élethűbb arányú, normális méretű kerekei vannak.

A szokásos Super G.T.-s típusjegyek: Csicsás festés, átlátszatlan ablakok, beltér nincs, műanyag alváz.

Viszont normális méretű kerekei vannak, nem olyan bébi-úthenger papucsok, mint az 1-75 szériában szereplő változatoknak, aminek ez tulajdonképpen a derivátuma.

Juj, csak el ne olvassák ezt a Mattelnél: Simán el lehetne sütni a kortárs Hot Wheels Mainline-ban.

Ebből a szögből majdnem nem látszik rajta a csicsa.

 

Matchbox CCY004 Convoy Collectibles – 1929 WL 45 TWIN HARLEY-DAVIDSON Kenworth W900 Conventional Aerodyne

Szerintem ez a post megdönti a „leghosszabb cím” kétes értékű rekordját a blogon, de mit csináljak, ezt a holmit így hívják. A szokásokhoz híven akkor tehát a kötelező körök. Kenworth W900 Conventional Aerodyne ügyekben erre tessenek kedves lenni fáradni edukálódás céljából, ultra félpót ügyekben pedig erre.

A Harley-Davidson témájú sorozat 1997-ben jelenik meg és... Hogy fogalmazzam meg szépen? Amennyire szépek a sörös, meg olajcéges témájú szerelvények, ezek annyira nem. A négyből ez a legszebb úgy, hogy szerintem az ehhez választott színek katasztrofálisak, és a témából MESSZE többet ki lehetett volna hozni. Az Adobe Photoshop 1990-ben jelenik meg és már előtte is éltek bitang jó grafikusok, akinek megtervezni ilyesmi gyerekjáték lett volna. Aki ezt elkövette nem volt egy közülük, szóval semmi mentsége az illetőnek. Tehát ez az egy van meg a sorból és nem is tervezem beszerezni a többit, mert egyáltalán nem tetszenek.

A jövő héten kárpótlásul valami sokkal szebbet mutatok, ígérem!

A színek tökéletesek... Lennének a Diszkromatopsziás Katatón Dzsentri kávézólánc új, mindenmentes kapucínerének promótálásához. De ez egy Harley-Davidson tematikájú szerelvény, az isten szerelmére! Fekete? Króm túladagolás, ilyenek?

Mondanám, hogy "Ízirájder, Öcsém!" de Csoki idejönne és kemény lenne. Az első kerék gumija fúzionált a doboz hungarocelljével - felgyűrődött a selyempapír ami pont ettől volt hivatott megvédeni. Azóta lekapirgáltam, most meg tegyünk úgy, mintha hó lenne, jó?

Annyira gyorsan tolatott, hogy visszahajoltak az antennái. Hogy azok minek kellettek ezekre, az sem tudná megmondani aki tervezte.

New kidz in da blokk.

Matchbox MB-67 Ikarus Coach

Újabb nagyon régi adósságunkat törlesztem ezzel a posttal, ami a mindez idáig egyetlen magyar gyártmányú járművet mintázó Matchboxról szól. Persze hogy Ikarus és hozzá az egyik legszebb ami ezt a nevet viseli.

A Matchbox a története során összesen két olyan járművet dolgozott fel, amelynek az eredetijét a vasfüggönyön innen gyártották. A Škoda 130 LR rali versenyautót és egy Ikarus 300-as szériából származó autóbuszt. Ez utóbbi több szempontból is különleges.

300
Ikarus ügyekben jellemzően nagyon könnyű dolgom van, mert általában mindig akad valaki, aki sokkal jobban ért hozzájuk mint én és remek típusismertetőt jegyez magyarul. Most is könnyű dolgom van, mert az Origón kitűnő anyag olvasható a 300-as családról úgy általában és ez nekünk – majd később kiderül, hogy miért – nagyon kapóra jön. Érdekes kortörténeti relikvia az ezen az oldalon megtekinthető Ikarus 385 prospektus. Szintén említésre és megtekintésre érdekes az az oldal, ami pont a Matchbox kapcsán értekezik a 300-as típusról.

Arra a kérdésre, hogy minket a Matchbox szempontjából pontosan melyik érdekel a tengernyi 300-as altípusból az a helyes válasz, hogy nem tudjuk bizonyosan. Nagyon sokáig az volt az általánosan elfogadott álláspont, hogy az Ikarus 325-öst vették alapul, mert ennek az arányaihoz áll legközelebb a Matchbox, de sem az utasajtók elosztása – a 325-ös 1-1-0, a Matchbox 1-0-1 – nem stimmel, sem a beltér üléseinek száma. Magából az arányokból én nem indultam volna ki a típus megállapításánál, mert például azért, hogy a Greyhound Scenicruser – nahát, pont egy busz – beleférjen az egyendobozba, nemes egyszerűséggel lecsaltak belőle egy ablakot. Hozzátenném még azt is, hogy az első sorozatgyártású 300-as buszok 1986-ban gördülnek ki a gyárból. A 325-ös, egyetlen példányban létező prototípusa szintén ebben az évben. Mindez nagyon valószínűtlenné teszi azt, hogy a Matchbox ugyanabban az évben el tudott volna készülni a kis Ikarussal, ahhoz előre kellett dolgozniuk.

A magam részéről én a 350-est, vagy a 385-öst tippeltem volna a sorozatgyártású buszok közül, mert ezekkel stimmel az ajtók elosztása és a legtöbb részlet is, de a legvalószínűbb az, amit a Modellauto.hu, ezzel a Matchboxszal foglalkozó részében olvasni: az 1984-es Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállított 386 K2 prototípus terveiből dolgozhattak a kisautó tervezői. Ez összecsengene több dologgal is. Egyrészt azzal, hogy a terméket „Ikarus távolsági busznak” – a „coach” busszal kapcsolatban emlegetve leginkább ezt teszi, bár ezt nyelvterülete válogatja – hívják. Másrészt azzal, hogy – és ezt a számítógépes játékokkal kapcsolatos múltamban tapasztaltam meg – soha nem rövid és egyszerű folyamat egy járműgyártó engedélyét megszerezni ahhoz, hogy engedje ráírni a nevét arra a termékre amit előállítasz. Mindezt egy szocialista céggel megfejelve a másfél éves átfutás teljesen reálisnak tűnik. Sőt! Azt kell mondjam, hogy még csak nem is sok, szerintem az Ikarusnál örülhettek és akarták az Ikarus Matchboxot.

A sorozatgyártású Ikarusok közül az egyik tippem a 385-ös lett volna, hogy a Matchbox ezt mintázta meg. (Fotó: Ikarus promó)

Az egyetlen magyar
Az 1-75 szériában – mint az fentebb már kiderült – 1986-ban debütál az Ikarus Coach mint MB-67. A normál és speciális, de kereskedelmi forgalomban beszerezhető szériákban 17 körüli változata ismert – ha idevesszük azt is, hogy mely országban készült ugyanazzal a motívummal akkor valamivel több. Ha hozzávesszük a Code 2 verziókat is akkor nagyjából tengernyi, 60 feletti változat ismert. Az Ikarus Matchbox verzióival kapcsolatban a már emlegetett Modellauto.hu viszi a pálmát, érdemes átkattintani hozzájuk.

Ami e post tárgya, az az 1988 és 1991 között kiadott verzió. Az én konkrét példányom az MC-20, 20-as pakkból való, melynek a tartalma bemutatásával a jelen tempót figyelembe véve nagyjából a büdös életben nem fogok végezni.

Azon túl, hogy ez az egyetlen magyar jármű amit a Matchbox megmintázott és jó eséllyel az egyetlen is marad – ha csak valami csoda nem történik –, még egy érdekessége van: az egyik legkisebb méretarányú is az 1-75 szériában, 1:140-hez kicsinyítésű.

Némileg folytatva a fenti gondolatmenetet: még ha a 386 K2 prototípus alapján is dolgoztak, akkor is csaltak az arányokkal. A hátsó utasajtó a Matchboxon annyira közel van a kerékjárati ívhez, hogy konkrétan érinti is azt, az ajtó alsó – ha szemből nézzük jobb alsó – csücske egyenesen a kerékjárati ívhez igazodva domború.

Így vagy úgy, az egyetlen magyar jármű a Matchbox történetében mindenképpen izgalmas és szerethető darab egy hazai gyűjtő számára.

Ikarus buszok az eredeti járművek bemutatásának időrendjében:

• 1951-1957 Ikarus 30

• 1952-1973 Ikarus 66, és egy másik Ikarus 66 post, illetve egy harmadik is

• 1954-1973 Ikarus 55

• 1959-1971 Ikarus 630

• 1960-1972 Ikarus 31, és Ikarus 311, illetve egy még egy Ikarus 311

• 1965-1973 Ikarus 556

• 1970-1996 Ikarus 250

• 1972-2002 Ikarus 260, és egy második Ikarus 260 post is

• 1973-2002 Ikarus 280

• 1974-2002 Ikarus 256

• 1986-???? Ikarus 300-as sorozat, a post amit most olvasol

• 1987-2002 Ikarus 415

 

Szépségben a mindent vivő Ikarus 55 és 66 méltó párja a 300-as sorozat.

Hasonlítsátok össze a 385-ösről készült képpel! Ebben az apró méretarányban (1:140) szerintem világbajnok.

A részlet ami miatt leginkább valószínű, hogy a 386 K2 prototípus alapján tervezték: A szellőzőrács az első kerék mögött.

A részlet, ami miatt egészen biztos, hogy csaltak az arányokkal, bármelyik 300-as alapján is dolgoztak: A hátsó utasajtó belevág a kerékjárati ívbe.

A legendás hátfal, amit aztán az egész szakma pofátlanul másolt.

"Ő" ebből a csomagból származik, de mostanság már vitrinben lakik.

Matchbox 1999 Airport 5-pack Peterbilt Tanker Truck

Ha pár napja elsütöttem az ugyanebből a csomagból származó Ford LTD taxit, akkor gondoltam jó az alkalom, hogy elsüssem azt is, ami még megvan nekem egy ilyen csomagból. A Peterbilt teherautókkal kapcsolatban meg sem próbálok mentegetőzni, függő vagyok, ez van, meglátszik a tartalmon.

Azt hiszem sohasem csináltam még olyan képet, amin ennyire jól látszik - ha belenagyítottok - hogy a pilóta tulajdonképpen egy T-1000 sorozatú Terminátor, mert mimetikus polialoid. (Ajánlott irodalom erre, a 37. percnél.)

Tartálykocsiknál semmi sem olyan vagány, mint a króm tartály! A Peterbilt logó kifestve, közben a szintjelző "műszerek" meg egészen "játékszeresek" az oldalán.

Mennyire vagány már, ahogy egymás krómtartályában tükröződnek?!

Ilyen az ötös csomag amiből származik. Kéne a maradék három is! (Kép: eBay)