Hot Wheels Big-Air Bel-Air 2021

Na tessék! Itt fenyegetőztem még áprilisban, hogy jól nézzétek meg az amúgy csodaszép Hot Wheels id Bel Air-t, mert nem lesz több 1956-os Chevym, erre itt van egy. Jó, hát leginkább azért vettem meg, hogy nektek ne kelljen.

A fenti linkkel letudva érzem a teljes „ez történt az előző részekben” kötelező gyakorlatot, Pósalaki bácsival szólva: „Ugorgyunk!” Az öntvény amit ebben a postban láthattok, 2020-ban debütál és azóta minden évben jelent meg új változata, némelyikben több is. A Big-Air Bel-Air – amit a Hot Wheels így kötőjellel ír, pedig a GM nem –, ugyanannak az '56 Chevy öntvénynek a derivátuma, amit a fentebb citált HW id is. OK, most már muszáj lesz kerítenem egyet, illetve kettőt, mert abból van kabrió is. Csak ezt „jelentősen módosították off-road versenyzéshez”, ahogy a hivatalos szöveg deklarálja valamelyik blisterpack kártyájának hátulján.

Őszintén szólva az eredmény szerintem egyrészt valószínűtlen, másrészt rettenetes. Ezek az öreg autók nehezek, mint a kő. Épp eszű ember ilyet nem művel velük! Más kérdés, hogyha valaki ilyennek látszót akar építeni egy csővázra, üvegszál panelekből. De az meg nem csinál olyat, hogy kivágja a csomagtérfedelet, hogy abba bepasszintson egy üzemanyagkannát! Eleve mekkora üzemanyagkannának kell lennie annak, hogy ne férjen el, meg hát... Mi a bánatért nem fekteti el? Nem szeretem, pont az a fajta Hot Wheels amiért egy piculát sem vagyok hajlandó adni és le is van lakva. Csak azért vettem meg, mert 56-os „Chevyből van”, meg hogy nektek ne kelljen, meg hogy erősítsem a titkos jelmondatunkat: „Soha ne mondd, hogy soha!” Egyébként is jelképes ár alatt mérték, egy negyed gombóc fagyi se jött volna ki belőle és postaköltség racionalizáló tétel volt egy online vásárlásnál más, értelmes dolgok mellett.

Aztán az agyam gyártott egy fényes magyarázatot, hogy mi ez: Mad Max-mobil! Posztapokaliptikus, „abból főzünk ami van” sivatagi túlélőjármű amit – és akkor megáll a fenti állításom – olyasvalaki fabrikált akinek az épp esze már réges-régen oda.

Nem lesz belőle másik verzióm, becsszó! Megállok ennél a 2021-es mainline kiadásnál.

Majdnem olyan valószínűtlen, mint a rendőrségi villástargonca!
(Akik tagjai a My Wheels csoportnak a Facebookon, most tudják miről beszélek.)

Épp eszű ember nincs, aki valódi Bel Air-ből farag ilyet.

Ellenben egy posztapokaliptikus, Mad Max univerzumban egyértelműen csajozós!

Könnyen hozzáférhető pótkerék!

Max Rockatansky elnézően mosolyog a benzinkanna elhelyezését látva.

Mocskosul nagy benzinkanna lehet.

Leginkább azért vettem meg, hogy nektek ne kelljen!

Meg azért is, mert 1956-os Chevy.

A bizonyíték, hogy a tervezője, Brendon Vetuskey írta így a nevét, nem én.

Matchbox Fire 5-pack 2015 (CJM04) – 1956 Buick Century Police

A Mattelnek megvan az a szokása, hogy olyan autókat is megmintáz, amiről a felületes szemlélő nem is gondolná, hogy azok mennyire jelentősek autótörténeti szempontból. Amit ebben a bejegyzésben láthattok is ilyen. Nem titkoltan miatta vettem meg ezt az ötös csomagot. Egy apró probléma van vele: A Matchboxnál csaltak!

Ilyen állat pedig nincs!

Mielőtt megmerítkeznénk a történetben, rögtön az 1956-os Buick katalógussal indítanék, hogy magatok is megbizonyosodhassatok róla, hogy „ilyen állat pedig nincs is”!

Ha alaposan átvizsgáltátok a brossúrát – változatlanul imádom ezeket a rajzolt (festett?) katalógusokat, az én szememben ezek műalkotások, amikben óriási munka van – akkor észlelnetek kellett, hogy nem láttok olyan autót, ami stimmel a Matchbox részleteivel és elnevezésével! Létezik kétajtós kupé, három VentiPorttal – azok a kör alakú nyílások az A-oszlop előtt-alatt a sárhányón –, B-oszloppal. Csakhogy azt úgy hívják, hogy Special!

Buick Century CHP Special 1955
Az 1955 Buick Century California Highway Patrol Police Special – gyári kódján Model 68 – az amerikai rendőrautók történetének egyik legikonikusabb darabja. Ez a modell volt az egyik legelső olyan jármű, amelyet egy autógyár kifejezetten rendvédelmi feladatokra, egyedi megrendelésre tervezett és épített.

Az 1950-es évek elején az amerikai nyugati parton felerősödött a „Hot Rod” kultúra. A fiatalok átalakított, bivalyerős autókkal száguldoztak az utakon, amivel a California Highway Patrol (CHP) akkori járőrautói nem tudták felvenni a versenyt. A Hot Rod és Muscle Car fogalmakat tisztázandó írásunkban már birizgáltuk ezt a témát, javaslom a figyelmetekbe. Egy olyan gyors és stabil autóra volt szükségük, amely képes volt megállítani a tuningolt járműveket is. Mivel a Buick Century eleve a márka „izomautója” volt (a kisebb kasztni és a legerősebb motor kombinációja), ideális alapnak bizonyult.

A CHP státusza különleges az USA rendvédelmi szervei közt. Számos kisebb szervezet követi és kezeli kvázi sztenderdként – „ami nekik bevált, az nekünk is jó lesz” – a nagy kiterjedésű és gazdag Kalifornia állam autópálya-őrségének járműválasztásait. Ezért a gyártók boldogan kiszolgálják a CHP speciális rendeléseit, akár olyan konfigurációkkal is, melyek amúgy a normál modellpalettán nem léteznek, hiszen tudják, hogy az további megrendeléseket is fialhat.

1955-ös eredeti Buick Century CHP Special, négy VentiPorttal! (Fotó: Facebook)

1955-ben a CHP pont ezt tette: leadta a megrendelést 270 darab – már eleve ez egy akkora szám, amiért bármelyik gyártó „lehajol” és közvetlenül elégíti ki azt, nem pedig a dealerhálózatán keresztül – olyan Century-ra, amit a nagyközönség nem tudott megvásárolni. Ezt a témát is érintettük már korábban és pont a General Motors – mely alá a Buick is tartozott – egy másik márkája a Chevrolet kapcsán. A Central Office Production Order-ről (COPO) itt olvashattok bővebben.

A legolcsóbb és legkönnyebb modell, a Buick Special kétajtós szedán (Model 48), B-oszlopos karosszériáját használták. A civil piacon a Century kétajtós verziója csak oszlop nélküli „Riviera” hardtopként volt elérhető. A rendőrségnek a merevebb, biztonságosabb és könnyebb B-oszlopos kivitel kellett.

A motorháztető alatt a Century és a Roadmaster 322 köbhüvelykes (5,3 literes) „Nailhead” V8-as motorja dübörgött, amely egy négytorkú karburátorral 236 lóerőt adott le. Ez az autó könnyedén átlépte a 100 mérföld/órás (160 km/h) sebességet.

A megállásról a csúcsmodellből származó, nagy teherbírású Roadmaster fékek gondoskodtak, a stabilitást pedig gyárilag megerősített „rendőrségi” (Police special) lengéscsillapítók és rugók biztosították.

A motorháztető oldalán lévő ikonikus Buick-nyílások (VentiPort) megkülönböztették a modelleket: a Special 3, a Century 4 VentiPortot kapott. A rendőrségi modelleken – a Special kasztni ellenére – a Century motor miatt 4 díszelgett.

A CHP-nál nem bíztak a korszak új automata váltóiban, hogy azok bírják-e a kemény rendőrségi üldözéseket. Ezért a 270 darabos rendelést pontosan megfelezték. 135 autót 3-sebességes manuális váltósat rendeltek a kormányoszlopon lévő váltókarral és 135-öt, kétsebességes Dynaflow automatával.

1955-ös Buick Century CHP Special alaposan körbejárva egy bemutatón. A baloldalon CHP festéssel, a jobb oldalán pedig az 1955-1959 közt futó, "Highway Patrol" című sorozatban szereplő autók festésével.

Mivel ezeket a rendőrautókat is a szolgálati idejük végére kíméletlenül elhasználták, vagy bezúzták vagy átfestve magánszemélyeknek adták el, a 270 eredeti példány szinte teljesen megsemmisült. A szakértők szerint mindössze 1-2 darab eredeti, hitelesített túlélő maradt belőlük a világon. Emiatt a ma látható darabok többsége, beleértve a veterántalálkozók sztárjait is, utólagosan, megszállott gyűjtők által épített replika. Ez a magyarázat arra is, hogy ha rákerestek a neten, találtok olyan CHP festésű, három VentiPortos, 1956-os Buickot, mint a Matchbox.

A Matchbox 1956 Buick Century Police premiermodellje CHP-festéssel és a tetőn lévő villogóval bír. Annak ellenére, hogy „támogatjuk a fényhíd-ipart”, le kell szögeznünk: Ez a kisautó egy fiktív koncepció! Fogták az 1955-ös valódi rendőrautó festését, és elhelyezték az 1956-os széria Special karosszérián! A katalógusból meggyőződhettek róla: 1956-ban a Centurynak nem volt B-oszlopa, de négy VentiPortja igen. A tetőn lévő villogó sem stimmel, a mellékelt ábra (a videó) mutatja, akkoriban milyen megkülönböztető jelzéseket használtak!

Mi több, a CHP nem vásárolt az 1956-os modellévben Buickokat! Más amerikai rendvédelmi szervek, például a massachusettsi állami rendőrség használtak 1956-os négyajtós Buick járőrautókat és annak már a tetején volt az akkoriban „bubble gum machine-nak” (rágógumi automata) gúnyolt megkülönböztető jelzés.

Szép, de...

Az 1-75 sorban MB-69-ként debütál ez az öntvény, mint fentebb már kiderült szép, de fiktív, nem évjárathelyes CHP motívummal. Ez után még négy dekor változat, de öt kiadás – a két tűzoltóparancsnoki festés azonos – követi. Mindegyik fiktív, MBX rendőrség és tűzoltóság dekorral.

Az öntvény Buick Specialnak jó, de apróbb pontatlanságokat látok rajta, amiket majd a képeknél tárgyalnék inkább. Az „ezüstszürke műanyag nem pótolja a krómot” baja ennek is megvan, az összes változat közül háromra került krómozás, ami egy az ötvenes évekből, az amerikai autógyártás csupa túlzás barokkjából való modellen szerintem komoly baki. A tetőn lévő ilyen fajta megkülönböztető jelzés akkoriban kezdett terjedni, ezért kategorikusan nem mondanám rossznak, sőt! Legalább van.

A dekor természetesen a csomag tematikájához igazított tűzoltó-parancsnoki, ami hagyományosan kedves a szívemnek. A festés fiktív, MBX Megye tűzoltóságáé. Egészen 2024-ig csak erre a csomagra jellemző volt, de akkor az USÁ-ban megjelent egy „County Rescue” nevű sorozat, melyet csak a Walmart forgalmazott. Abban a hatodik volt ugyanez a hatból.

Érdekes történetű Matchbox, de nem értem ezt az évjárat kavarodást. Miért nem az 1955-ös változatot mintázták meg? A GM valamiért nem adta oda a licencet?

Az ötös csomag teljes tartalmát ide kattintva, vagy a címkefelhőben lévő tag-re kattintva tudjátok kilistázni.

Króm. Nincs pótszere.

Nehéz megítélni, de én úgy látom, hogy az első lökhárítón lévő jet-hajtóművek túl hosszúak.

A tetőn a szélvédő felett lévő foltok a frissen felbontott csomagból kivett autón "gyárilag elhelyezett" bibik.

Ezüst díszléc, kis hibával.

Ez a fajta megkülönböztető jelzés akkoriban kezdett elterjedni.

Szörnyű szürke.

Szerintem a hátsó lökhárító túl nagyra sikerült.

A motívum nekem tetszik, de a festési minőség már véleményes.

A nyilvánvaló minőségi bibiktől eltekintve szerintem csinos.

NRFB (Kép: eBay)