Döbbenten vettem tudomásul, hogy bizony húsz éve mutatta be a Disney-Pixar a Verdákat! Ebből az apropóból bemutatjuk azt a kiemelkedő minőségű játékautó sorozatot, amit 2006-ban mellékeltek a Mekikben a gyerekmenühöz. Az első rész „ki” másról is szólhatna, mint a főhősről?
A mai posttal – ami egy nyolcrészes sorozat első része – alaposan kimozdulunk a komfortzónánkból már ami a méretarányt és a „gyártót” illeti. A témaválasztás – filmes autók – azonban abszolút a kedvenc témáink egyike és ami azt illeti ez a film is a szívünk csücske – amivel már szembesülhettetek korábban többször is e lapokon.
Az abszolút autós
film
2006
júniusában mutatja be a Disney a Pixar hetedik, egész estés
animációs filmjét. A Verdák óriási siker és bár már húsz
évvel ezelőtt sem voltam tinédzser, moziban nézem meg és azonnal
beleszeretek. A Disney – szerintem legalábbis – a legjobb
időszakát éli. Az egész estés gyerekfilmjei szerethetőek,
ártatlanok, kedvesek és a felnőtt közönség számára is
szórakoztatóak – ez azóta sajnos változott. A Verdák különösen
zseniális azon a téren, hogy a(z) – főként észak-amerikai –
autóbolond szülőknek szóló autótörténeti és popkultúrális
utalásokkal legalább olyan szinten szórakoztatja, mint a
csemetéket – igyekszem majd ezekről is szót ejteni a
szereplőkről szóló részekben. A popkultúrális hatása is
kiterjedt, szerintem egyértelmű, hogy mostanában miért látunk
annyi kamion szélvédője mögött LED szemeket.
A Verdák csak akkora siker volt, hogy megért két, egész estés folytatást. Készült rövid sorozat belőle (Matuka Meséi), sorozat amit MÉG nem láttam és egy spinoff film is, Repcsik címmel – mondjuk ez pont nem lett igazán sikeres.
Amikor az ajándék
lónak kifogástalan a fogsora!
A
bemutatókor a Disney nem bízhatott maradéktalanul az első olyan
filmjének a sikerében, amivel a fiúgyerekeket – meg az apukáikat
– célozza meg. Elképesztő összeget költhettek az egész
világra kiterjedő, McDonald's Happy Meal promócióra, mert a
mellékelt játékok nagyon jó minőségűek, nagyok – én ugyan
legendásan rossz vagyok az ilyesmi megítélésében, de
1:43-körülire saccolom a méretarányukat – valamint mindegyik
tud valamilyen trükköt. A minőségük messze kiemelkedőnek
számított akkoriban és ami azt illeti mostanra meg aztán végképp.
Nézzétek
meg ezt a 2007-es, Burger King promócióban szereplő Matchbox
felhozatalt!
És ezek az öntvények – más dekorral – szerepeltek az akkori
aktuális 1-xxx sorozatban is! Oké, ez a Matchboxnak az a korszaka,
amikor komolyan aggódtunk a márka jövőéért, de jól
érzékelteti, hogy mennyi pénzt költhetett a Disney erre a
promóra.
Mikor szembesültem ezzel – bár nem az én célzott méretarányom –, az esélytelenek nyugalmával kezdtem el vadászni rájuk gyerekmenük vásárlásával. Az, hogy végül összejött a teljes sor, az akkori barátnőmnek köszönhető, akinek volt egy Mekiben dolgozó ismerőse és az ő révén valahogy beszerezte nekem a hiányzó darabokat is.
Összesen nyolc különböző modell készül. Követve a gyári csomagoláson lévő számozás sorrendjét:
Villám McQueen – őt láthatjátok a jelenlegi bejegyzésben
Matuka
Sally Carrera
Hudson Doki
Ramone
Tőti
Luigi
Fillmore
Viszont mindegyikből készül több verzió! Mindenek létezik több szemállású változata, ami megdöbbentően meg tudja változtatni az arckifejezésüket! (Oké, itt most torpanjunk meg egy pillanatra! Elnézést kérek, de csak úgy tudok beszélni a film szereplőiről, mint személyekről! Talán bocsánatos e „bűnöm”, hiszen a film pont erről szól, hogy egy képzelt világban járműveket személyesítenek meg.) Mi több, a legtöbbnek szín, vagy dekor verziói is vannak – tehát azt, hogy nekem megvan a teljes sor úgy kell érteni, hogy mind a nyolc modell, de közel sem az összes verzió. Nem tudom megmondani, hogy hány változat létezik, pedig kutattam az infó után, de valahol 20 és 30 közt egészen biztosan!
A főszereplő
A
film legtöbb szereplőjét – a mellékszereplőket is –
valamilyen létező járműről mintázták, legalább „arra
hasonlít a legjobban” szinten. Nos, pont a főszereplő kivétel!
Eredetileg a
Chevy Corvette C6-ra akarták venni a fazonját, de végül
elvetették ezt az ötletet. A történetbe jobban illett egy
általános, amerikai versenyautók stílusára hajazó modell. A
rajtszáma is afféle „easter egg”, referencia az évre – 1995
–, amikor az első egész estés filmje a Toy Story első része
megjelent. Eredetileg 57 lett volna, ami John Lasseter születési
évéből (1957) jön, aki a Pixar kreatív vezetője volt akkoriban,
nem mellékesen animátor, rendező és producer. A neve pedig tisztelgés Glenn McQueen
előtt, aki 2002-ben hunyt el és vezető animátor volt a Pixarnál
és a Verdákon is dolgozott, melynek a munkálatai már 2018-ban
megkezdődtek, akkor még „Route 66” (66-os út) munkacímmel. A Pixar
világsztárokat kért fel az autók hangjának megszólaltatásához.
Villám McQueen eredetiben Owen Wilson – magyarul Tóth Roland –
hangján szólal meg.
Ami a kisautót illeti, Villám kunsztja, hogy egyrészt pull-back motorja van. Egészen őszintén szólva, fogalmam sincs, hogy hivatalosan ezt hogy hívják magyarul! Engedjétek meg, hogy innentől úgy emlegessem ahogy már gyerekkoromban is hívtuk ezeket az isiben: „hátrahúzós”! Ha valaki tudja a hivatalos technikus terminust, akkor kérem kommentelje be! Másrészt jókora súlyt hord a hátsójában és ezért ereje teljében, igazán sima felületen képes volt a két hátsó kerekére állva kilőni – ezt a trükk most húsz évvel később már nem annyira megy neki, igaz nem is erőltettem a végletekig a motorját.
Ami a dekorváltozatait illeti, több „szemkifejezése” is van, illetve tiszta és „koszos” festéssel is készült. Az utóbbi meghatározás így nem teljesen pontos. Verseny közben szerzett szennyezést képzeljetek el, melyben benne vannak apró, felverődések és más versenyzőktől beszerzett bodicsekek nyomai is. Nekem az előbbi változat van meg, de őszintén szólva jobban is tetszik így.
