Pocket Tomica Vol. 15 P020 Mitsubishi Fuso Canter Refuse Truck

Ez a nap is elérkezett: kifogytam a Pocket Tomica készletből! Nem jósolok semmit, de egyelőre nem tervezem újabbak beszerzését. Cserébe egy relatíve érdekesebb modellt hagytam utoljára!

A készlet leürülése okán keresek diplomáciai futár melót a Budapest - Tokió viszonylatban és mivel ez a széria utolsó postja, gyorsan letudnám az előzményeket is: A Pocket Tomica sorozat mibenlétéről úgy általában itt olvashattok, míg az e lapokon megjelent Pocket Tomica sorozatú kisautókat pedig itt találjátok csokorba gyűjtve.

Fuso Canter
A Mitsubishi Fuso Canter (japánul: 三菱ふそう・キャンター) a Mercedes-Benz Grouphoz tartozó Daimler Truck részét képező Mitsubishi Fuso Truck and Bus Corporation által gyártott könnyű tehergépjármű-család. A Cantert 1963 óta gyártják, és jelenleg a nyolcadik generációjánál tart. A Canter a ló vágta előtti könnyű galoppozását leíró angol szóról kapta a nevét, ami a Mitsubishi teherautók „fajtiszta” (nemes) jellegét hangsúlyozza. A márka legalábbis névlegesen egy ideje már kivált a Mitsubishiből és a Fuso Canter típusnévből márkanévvé lépett elő. Hazánkban is forgalmazzák, a honlapjuk itt érhető el.

Ami bennünket legjobban érdekel, az a negyedik generáció – legalábbis én ennek nézem ezt a cuki kis gyöszt. A negyedik generációtól kezdődően japánban a Canter kínálata 2-, és háromtonnás, széles fülkés (wide cabin) változatokkal egészült ki – FE1 és FE2. 1980 februárjában a széles fülkés modellekhez opcionálisan szervokormány vált elérhetővé, majd ugyanezen év végén egy keskeny fülkés 1,5 tonnás és egy széles fülkés 3,5 tonnás változat követte a sort. 1982 novemberében új dízelmotorok jelentek meg: a 4D30 indirekt befecskendezésű szívómotor, 90 LE teljesítménnyel és a 4D31 direkt befecskendezésű, szívó- vagy turbófeltöltős, 115 LE. Egyes források szerint ezeknek a motoroknak a teljesítménye valamivel magasabb, 100 LE (74 kW) és 130 LE (96 kW) volt, ami valószínűleg a bruttó teljesítményértékek használatának tudható be. 1983 decemberében egy 1,5 (Az itt említett súlyok mindegyike a hasznos teherbírást jelöli.)

Az apró kukásautó
Az apró Tomica az FE1 szériából kerül ki, ami a magyar szemlélő számára groteszkül kicsi és igen valószínűtlen kukásautónak. Nos, a látszat csal! Japánban a városok jellemzően és kevés kivétellel keskeny és girbegurba utcákból állnak, aminek a történelmi okai vannak.

A legtöbb mai japán nagyváros egy-egy várkastély köré épült a feudális korban. Az utcákat szándékosan útvesztőszerűre és keskenyre tervezték, hogy megnehezítsék az ellenséges seregek dolgát. Ez egyébként Ázsiában számos más helyen sincs másként.

Fuso Canter kukásautó a legkisebb kaliberből. Nyilván egy sokkal fiatalabb generáció.

(Fotó: Truckpages.co.uk)

Japán területének nagyjából 70-80%-a hegyvidék, így a lakható és megművelhető sík terület rendkívül kevés. Az utak eredetileg a rizsföldek közötti természetes határvonalakat, gátakat követték, amelyek a domborzathoz igazodva kanyarogtak. Mivel a termőföld és a lakóterület is kincsnek számított, az utakra a lehető legkisebb helyet pazarolták, hogy maximálisan kihasználják a hasznos területeket.

Az Edo-korban (1603–1867) a közrend fenntartása és a lázadások megakadályozása érdekében a sógunátus szigorúan korlátozta a szekerek és kerekes járművek használatát. Az emberek szinte kizárólag gyalogoltak, a tehetősebbeket pedig gyaloghintón szállították. Mivel nem kellett helyet biztosítani nagy méretű lovas kocsiknak, az utaknak sem kellett szélesnek lenniük. (Közszolgálati jelleggel az ajánlott irodalom: James Clavell – A sógun. A tévésorozatok is zseniálisan jók!)

Tehát az ennyire apró alvázra épülő szemétbegyűjtő autó egyáltalán nem mókás baki, hanem nagyon is létező kategória, csak felénk nem annyira jellemző „súlycsoport”.

Volt ő is nagy!
Mint az eddigi Pocket Tomicák, természetesen „ő” is szerepelt a Tomica mainline-ban és minden valószínűség szerint annak kicsinyített változata. A No. 47 Mitsubishi Canter Refuse Truck 1981 februárjában debütált és 2006 januárjában került ki a sorozatból. Az 1:72 méretarányú kisautó meg tudta dönteni a szemétprését. 

A dobozban mellékelt Vol. 15 katalógus, talán 2021-ből.

A többi Pocket Tomicához hasonlóan a mozgatható alkatrészek képességet ez sem örökölt. Igazából róla azt gondolom, hogy ha nem ismered az eredetit, akkor semmiféle hiányérzeted nincs, de nyilván a jelentősen nagyobb méretarányú modellhez képest nagyon sok egyszerűsítést végeztek el és ezért ha elkezded összehasonlítani őket – ami alapvetően unfair – akkor sokszor lesz „hát, ez nem sikerült olyan szépen” érzésed, de persze ez abszolút nem helyes, nem ugyanaz a kaliber a kettő, sem méretben, sem árban. A Vol. 15-ben lila szemétpréssel is szerepelt.

Króm. Ilyen apróságon. Hát igen. #regenmindenjobbvoltjapanbanmegaztanfoleg A feliratokat némileg felfalja ez a szín.

Ugyanebben a sorozatban lila szemétpréssel is szerepelt.

A Google Translate kicsit bizonytalankodik a fordítás tekintetében, de valami olyasmit jelent a felirat, hogy köztisztasági szolgálat.

A Tomica mainline-ban szereplőnek billenthető volt a szemétprése. Ő is mindent megtesz annak érdekében, hogy elhitesse ezt magáról...

...de nem tud ilyen trükköt.

Az ott nem egy tengely és nem fémből van, a jobb hátsó kerék mögött.

Semmiféle hiányérzete nincs az embernek addig, míg meg nem nézi a jóval nagyobb, Tomica mainline eredetit.

Nem ő rossz. Az annyira jó!

Promóciós kiadású Matchbox Volvo Container Truck mint mérőmókus.

Dobozképek.