Matchbox M6400 10 Pack 1957 Ford Thunderbird

A Matchbox M6400-as 10-es csomag 2008-ból is olyan, ami külön tag-et ért, mert olyan jó a tartalma. Mi több, csak olyan kivitelű kisautók kerültek bele, ami abban a színben bizony csak ebben fordult elő.

Az 1957-es Thunderbird már nem új vendég nálunk, ezért a típus történetét illetőleg, illetve a kisautós manifesztációihoz tessenek kedves lenni egy ide kattintással innen elindulni!

Pont a napokban tette nyilvánossá a Ford az archívumát a cég századik születésnapja kapcsán, ezért álljon itt egy fotó tőlük az 1957-es Viharmadárról az opcionális keménytetővel.

Ebben a színben csak ebben a csomagban szerepelt.

Ez a kerék szerintem tökéletes választás!

Az ön- és közveszélyes extra a pótkeréktartó.

EFSI MAN Container Truck Trans-Bavaria-Tex

Pár bejegyzéssel ezelőtt riogattalak titeket az EFSI túladagolással. Ezzel a posttal megkezdeném az óverdózist. Cserébe szintet lépünk, olyan EFSI – jellemzően – nyergesvontatókat fogok mutatni, amik még nem szerepeltek az oldalon és azokhoz képest amilyenek meg igen, egy másfajta minőséget képviselnek.

Mindkét világ legjobbja
Azok az EFSI járművek melyeket e lapokon láthattok, egyértelműen a játékszer kategóriában indulnak. Igényes darabok, felveszik a versenyt bármely kortárs márkával, de terepasztalra nem tenném őket. Egyetlen kivétel talán a Jonckheere Bermuda busz, de a Mercedes-Benz LP-ket meg NG-ket, bizonyosan játszani szánták, hiába 1:87 a méretaránya az előbb felsorolt mindegyiknek, ami a vasútmodellezés világában a H0. Igazából én nagyon rossz vagyok ezekben a méretarány dolgokban, az 1:110 Convoyok mellé nekem sem ezek, sem a köztes 1:90-ek sem lógnak ki a sorból, nem igazán látom bele a nagy eltérést, ezért is kezdtem ezekbe az irányokba is mozogni. A terepasztal kiegészítők meg sohasem vonzottak. Hiába gyönyörűek, egyrészt műanyagok, másrészt elképesztően drágák, nem az én világom az ilyesmi.

Elnézve a friss beszerzéseimet – merthogy egy elég komoly flottát sikerült leigazolnom porsche kolléga segítségével – ezek a nyergesvontatók a két világ összes erényét egyesítik. Meglepően részletesek, tehát elég jók ahhoz, hogy egy igényes terepasztalon is ott legyenek, ugyanakkor túlnyomórészt fémből készültek ezért játékszerként is megállják a helyüket. Az árakról nem nyilatkozom, az amúgy is olyasmi, az ilyen 30-40 éves holmiknál, hogy kinek, hogy sikerül szert tenni az ilyesmire.

Talán emlékeztek, hogy még az ős-EFSI postban említettem, hogy a cég eredetileg csökkent munkaképességűek foglalkoztatójának indult. Elnézve ezeket a szerelvényeket, rá kellet csodálkoznom, hogy úgy lettek tervezve, hogy olyan könnyű legyen őket összerakni, mint egy LEGO készletet. Ugyanakkor az alkatrészek együtt akarjanak maradni, sőt! Ne is igazán legyen könnyű szétszedni őket. Lenyűgöző mérnöki munka!

Meglepően sokféle alkatrészből építkeztek az EFSI-nél. Az alvázakkal némileg csaltak, mert felfedezhető ugyanaz az alváz eltérő típusú kamionok alatt is, de többféle létezik ebből is. A félpótok fém alváza többféle kivitelű (dupla, szimpla) és tengelyszámú lehet, a felépítményekből is sokfélével dolgoztak. Ahogy elnézem csak dobozosból létezett háromféle.

Nagyon kevés EFSI katalógus férhető hozzá a neten, a dokumentáltsága a közelében sincs a Matchbox Convoyokénak – pedig az sem valami rózsás. Ezért roppant nehéz gyártási éveket, típusokat, vagy verziókat kutatni. Ami biztos, hogy a cég nem tett különbséget a fentebb már citált egyértelműen játékszer Mercedes-Benz LP / NG-k, illetve a sokkal részletesebb széria közt. (Funfact: Ebből is van MB NG.) Mindkettőhöz odaírja a katalógusokban, hogy 3 év felett ajánlottak és nekem az a benyomásom, hogy inkább a céges ajándékok piaca felé kacsingattak, mintsem a vasútmodellezők kegyeit keresték. Ebből kifolyólag elképesztően sok verzió létezik belőlük, nekem több olyanom is van, amiknek nyomát sem leltem a neten. Pont ezért is nagyon érdekesnek találom őket! Az is szembetűnő, hogy sem abban a kevés katalógusban amit felleltem, sem a nekem meglévő példányok közt nincs matricázott szerelvény! Minden felirat és embléma bizony szitanyomott.

MAN F8
Tehát az első fecske az általam önkényesen prémiumnak tekintett sorozatól az MAN F8-as sorozatának egy tagja. A helyzet az, hogy nem találtam olyan EFSI katalógust, amiben szerepelne ez a nyergesvontató, de az összes többi nyergesnél egységesen egyáltalán nem jelöl meg pontos típust, megelégszik a gyártóval.

Szóval ami biztos, hogy az MAN F8 szériájának egy korai kiviteléről van szó. A bulldogfülke nappali- és háló kivitelben is létezett és meglepő módon a francia, azóta a Renault-ba beleolvasztott Saviem-el együttműködés gyümölcse. Az 1967 és 1987 közt regnáló szériában kezdte el a cég használni azt a pontos altípus megjelölést, amit a mai napig is alkalmaz. A xx.xxx formátumban az első szám a jármű összsúlyát, míg a második a motor teljesítményét jelöli lóerőkben kifejezve. Az 1970-es évek közepén a MAN felvásárolta a Büsinget és az addigi V-elrendezésű blokkjai helyett a tőlük jövő, soros elrendezésű, alacsonyabb fordulatszámon pörgő, de nyomatékosabb motort kezdte használni. Érdekes, hogy ez mindössze 280 lóerőt tudott a konkurenseknél a korszak jellemző csúcsát jelentő 320 lóerősekhez képest, de takarékosabb volt és – állítólag – mindent tudott, amit azok. 1978-ban a 19.280, melyben ez dolgozik, bezsebeli a Truck of the Year díjat a szakújságíróktól. 1980-ban menesztik a Büsing eredetű erőforrást, mert már nem felel meg az akkori zajkibocsátási normáknak. A D25 motor már MAN fejlesztés, hathengeres soros, turbó feltöltéses, köztes hűtős és már nem csak 280-, de 320 lovas kivitelben is létezik.

A korszakból származó MAN katalógus egy háromtengelyes kivitelt mutat be és bár nem tudom, hogy melyik évből származik, egészen biztos, hogy még a Büsing-származék motor hajtja. Teljesen véletlen, de vicces, hogy pont a holland importőr, holland nyelvű kiadványa.

 

Ez mi ez?
Mint ahogy azt fentebb is írtam, ennek a szerelvénynek a nyomát sem találtam a neten. Az egyetlen támpont, hogy mikor készülhetett, az eredeti gyártásának ideje és mivel egészen biztosan az első generiációt mintázták meg – ez látszik az első lökhárítóból – akár a díjnyertes 19.280 is lehet. A többi észrevételemet inkább majd mondom a képeknél.

A Trans-Bavaria Gmbh egy mai napig is létező cég, úgyhogy az is elképzelhető – sőt nagyon is valószín –, hogy ez is céges promóciós kivitel. Erre utal az is, hogy semmi nyomát nem leltem sehol.

Összegzésképp csak ismételni tudom, magam: Meglepően részletes, kitűnő minőségű, akár terepasztalon is a helyét megállni képes járgányok ezek, ugyanakkor elég masszívak ahhoz, hogy játszanak velük.

Az orrkiképzésbe nincs mit belekötni, az látszik, hogy a legelső F8 generáció. Beltér bár elnagyolt, de legalább van. Ez amúgy a hálófülkés kivitel.

A teljes szerelvény. Legalább háromféle kereket használtak ehhez a sorozathoz - már a pótkocsikat is beleértve -, midegyik külön abroncs-felni kivitel és műanyag. A Trans-Bavaria ma is létező cég, link fentebb.

Az alvázakkal is érdekesen variálnak - majd később látni fogjátok. A fülke és az alváz is fém, ami itt műanyag az a beltér és a kerekek. Az a hengeres dolog az alvázon pótkeréktartó. Az fakultatív, hogy van-e rajta abroncs, vagy sem. Gyanús, hogy ezen gyárilag nincs, semmi nyomát nem látom, hogy lett volna valaha is rajta.

A traktor és a vontatmány 90 fokban elfordítva illeszthető össze, illetve szedhető szét. Örökéletű megoldás, nincs ami kikopjon a pótkocsi fel- és leakasztásakor. Mondom én hogy játékszernek is zseniális!

Az alváz fém. Hogy hány tengelyes és milyen kivitelű kerekek kerülnek rá, az változó. Láttatok már független felfüggesztést játék kamionon? A konténer az alváz kis pöckeibe illeszkedik, le lehet szedni és egymásra is stószolhatóak - lásd alább. Én nem bolygattam, mert ez olyan kikopós megoldás, inkább maradjon a helyén!

Fent pöckök a konténerek egymásra pakolásához, alul megfelelő helyen mélyedések.

Hátsó ajtók nyithatóak - ez látszik a résekből - de inkább nem feszegettem, nagyon paszentosak. Érdekes, hogy három tengelyes a pótkocsi, de csak szimpla kerekek vannak rajta. Végülis ha hiszünk a feliratnak, hogy konfekcióruhákat fuvaroznak, az nem igazán nehéz rakomány.

NRFB. Az UV már megtámadta kicsit, de még nem vékonyodott el. Nagyon érdekes, hogyha megfigyelitek, akkor felső rész úgy van kitalálva, hogy egy papír inzertet is bele lehetne tenni az egyik oldalába. Ez most pont a kamerához közeli oldala, a másik oldala merevítve van két ívvel.

Matchbox Classic Riders 5 pack - Jaguar E-type

A Matchbox Jaguar E-Type második feldolgozása is egy kiváló kisautó lett, szerepelt is már nálunk nem egyszer. A fenti linkre kattintva előhozhatjátok az összeset amit már feldolgoztunk. Ez a mostani narancssárga kivitel 2011-ben jelent meg a Classic Riders nevű ötös csomagban. Sok újat erről sem lehet elmondani, hozza a kötelező jegyeket, vagyis van rendszáma és lámpafestése is.

Nem egy tipikus színválasztás, de szerintem ebben is nagyon jól néz ki

Az első rendszámot mindig variálják, de hátulra itt is csak egy Jaguar felirat került a rendszámtábla helyére

Matchbox MB-26 Swiss Collection Volvo Tilt Truck

Sohasem értettem, hogy mi lehet az oka, hogy a háromtengelyes, ponyvás Volvóból ennyire kevés verzió létezik. Ideális lenne Code 2-nek, de valamiért mégsem készültek belőle ilyenek. Lejárt volna a licenc? Sohasem fogjuk megtudni! Szóval amikor az első, második és harmadik, meg a negyedik változata hozzám került, akkor úgy éreztem, hogy a zöme az bizony megvan, sok esélye, hogy lesz még nincs. Aztán lett. Ez is porsche érdeme, börzés fellelés.

Hogy mi is ez pontosan? Egy 1989-es, svájci sorozat része. A Henniez pedig egy svájci ásványvíz márka, úgy tűnik köszönik szépen, mind a mai napig léteznek. Ha megnézitek alább a kártya hátulját, látszik hogy a svájciaknak köszönhető egy csomó, a sima 1-75 sorhoz képest ritkább verzió, szóval van mit bepótolni belőle.

Mely ország speciális kiadása ez a Matchbox? A helyes megfejtők közt életfogytig tartó Matchbox Memories előfizetéseket sorsolunk ki!

Ez marad bontatlan.

Ennyi kell egy játék teherautóhoz, hogy klassz legyen vele játszani: Levehető ponyva és egy üres plató, ami szállíthat bármit.

Svájc sokat tett a Volvo Container truck - újabb ismert függőségem - és Tilt Truck változatok ügyének előremozdítása érdekében.

Matchbox 1985 Porsche 911 Rally - Toy Fair 2019

Mikor egy új Matchbox Porsche típust mutatok be nektek, akkor szeretem azt a premier darabbal megtenni, szerintem úgy a stílszerű. Mikor megjelent a 911 Rally verzióból az első kiadás, azt hittem ez ebben az esetben nem fog sikerülni. Mint látható, szerencsére mégiscsak összejött, mert ez is egy olyan darab a gyűjteményemben, ami erősíti azt a szabályt, hogy soha ne mond, hogy soha nem lesz ilyened.

Porsche kemény terepen
Szerintem 1984-ben sokan meglepődtek, amikor a Porsche három 911-est benevezett a Párizs-Dakar versenyre. A versenypályákon megszokott látvány a stuttgarti sportautó, ám a világ talán legnehezebb terepversenyén igencsak szokatlan volt egy ilyen jármű. Az meg talán végképp tágra nyithatta az emberek szemét, hogy az egyik autó elsőként ért célba, vagyis megnyerte a versenyt. Hogy pontosan hogyan keveredett oda a Porsche és mi fán is termett a 953-as kódjelűként futó versenyautó, arról egy jól összerakott cikket találtok a porscheforever.hu oldalán. Ezek után gondolhatnátok, hogy a Matchbox is ezt az autót mintázta meg, de ha jobban megnézitek az évszámokat és a győztes autóról a képeket gyorsan kiderül, hogy ez nem így van. Sokkal inkább a Patrick Long és Howie Idelson által jótékonysági célból épített és 2016-ban a Luftgekülth rendezvényen elárverezett autó lehetett az alapja. A linkre kattintva, vagy az onnan vett videót megnézve láthatjátok mennyire egyformák:

Porsche a Matchbox terepén
Ahogy az autógyárak egy-egy új típusuk bemutatóját valamelyik nagy autószalonra szokták időzíteni, úgy a játékgyártók is gyakran tesznek így a nagyobb játékkiállítások alkalmával. A Matchbox 1985 Porsche 911 Rally-ja a 2019-es Toy Fair kiállításon debütált, természetesen annak rendje és módja szerint egy speciálisan ide készülő kivitelben. Ráadásul korlátozott mennyiségben és csak a kiállítás helyén lehetett hozzájutni, ezért is gondoltam anno, hogy bizony ilyen tutira nem lesz az én gyűjteményemben. Szerencsére tévedtem. Ha a fehér igazihoz nézzük, látható, hogy nagyon szép munkát végeztek a lekicsinyítésével, minden részlet a helyén, jók az arányai. Nyilván a vékony csövezést elől nem lehetett volna ennél jobban kivitelezni, ahogyan a tetőcsomagtartót sem, így ezeket a kis szépségfoltjait elnézem neki. Ha már kicsinyítés, akkor talán ezt a részt kicsit túlzásba is vitték, így ezek a kerekek nagyobbnak hatnak alatta, mint kellene. Egy dolgot viszont mindenképpen kiemelnék hibaként, az pedig a B oszlop hiánya, legalább az üvegezés műanyagjából stilizálhatták volna valamennyire, így olyan Hangyászos lett. Mivel elég spéci kiadás, így természetesen festés/dekoráció terén minden részletre kiterjedően odatette magát a gyártó. Az alap szín egy érdekes bronzos árnyalat, azonban a képek nem igazán adják vissza, hogy milyen is valójában. A dekoráció témája is a kiállításhoz lett igazítva. Csomagolás tekintetében hasonlót kapott, mint a 40th Superfast sorozat, ám nem oldalról, hanem alulról vagy felülről nyitható a műanyag doboz. A benne található papírdoboz viszonylag egyszerű, mondhatni puritán kivitelezést kapott.

Aki Supekings méretben is szívesen látná a 911 Rally-t, annak Játékdoki remekművét ajánlom megtekintésre, ami eljutott az eredeti autó gazdájához.

A felfele nyúló csövezés így nem a legszebb, viszont a lámpafestések nagyon pofásak

Ebből a szemszögből mutat a legjobban

Minden rajta van: Porsche, Matchbox, Toy Fair 2019

Jól nézzük meg a hátsó lámpasort is, egyrészt mert szép, másrészt mert a normál sorba tuti nem fogjuk így viszontlátni

A tetőcsomagtartó és annak rakománya is ki lett festve

De hova lett a B oszlop?

A Ducktail számomra mindig is a legszebb hátsó spoiler marad

Matchbox 1985 Porsche 911 Rally - Toy Fair 2019

Ez a doboz hátulja, ...

... ez pedig az alja

A rövid oldala sem üres

2022 Matchbox Convoy Lonestar Cab and Trailer - 1972 Ford Bronco 4x4

A magamévá kell tennem azt a mantrát, hogy „sohase mond, hogy soha”. Éppen azelőtt beszélgettünk a kollégákkal egy Lamley Group – bővebben majd később – post kapcsán, hogy teljesen elengedtem az új Convoy sorozat beszerzését, mert végre láttam róla egy alapos postot és „műanyagabb a műanyagnál”. Nagyjából erre egy hétre porsche elejtette nekem a vadat. Erről szól ez a post.

2020
A Mattel úgy döntött, hogy 2020-ban visszahozza a Convoy szériát. Mindent lecseréltek. A vontatókat, a vontatmányokat, a szerelvények nem szólóban érkeztek, hanem melléjük volt csomagolva valamilyen 1-xxx szériás jármű is, de ami a legfontosabb: Európában nem forgalmazzák őket. Persze az eBay világában bármi megoldható, de akármennyire is igyekeztem volna, a szállítás, ÁFA, vám megfizetése után cirka 15 000 forintra jött volna ki darabjuk. Lehetetlenség. Egyszerűen ennyit nem érnek. Különösen azok után voltam ebben biztos, hogy végre nagy felbontású fotókon is szemügyre vehettem őket. NAGYON műanyagok, egytől-egyig. Már az is sokat elmond, hogy a csomagoláson is igen óvatos fogalmaznak: „Fém alkatrészek”. A régi és az új Convoy sorozat nem átjárható, a vontatók és a félpótok nem kompatibilisek – mondjuk nem is kell annak lenniük, ettől csak nem fájt annyira, hogy nincs az új. El voltam szontyolodva azért, de elengedtem. A Matchbox csőlátásom már régen elmúlt, van még mit találni a nyergesvontató témában hasonló méretarányban, különösen hogy más kortárs gyártók is nagyon igyekeznek.

Aztán porsche kolléga ledobta az atombombát, bekövetkezett, aminek matematikailag zéró esélye volt: Fel sem hívott, hanem azonnal megvette nekem amit itt láttok egy börzén, mert kihagyhatatlan áron volt.

Azóta is bombáz: Ki fogod bontani vagy sem? Nos, ne szaladjunk ennyire előre! Nézzük át, hogy mi van a csomagolásban.

International Lonestar
Amerikai nehézjármű gyártó, gondolom pont annyira ismerős nektek is mint nekem*, ezért linkelném a weboldalukat. Tessenek kedves lenni körülnézni, a daycab változat az, amit a Matchbox dobozba tett. (*Na jó, én annyival talán bentebb vagyok, hogy van nekem ilyenem is az American Truck Simulator nevű játékban, képek róla alább.) 

A hálófülkés International Lonestarom az American Truck Simulator című játékból, ahogy éppen komponálok egy kompon állok. Karácsonyi ajándékok a rakomány, aminek fuvarozása hagyomány minden karácsony előtt ebben a játékban.

Klasszikus Bronco
A 2008-as amerikai Superfast sorból van nekem ilyenem, nem igazán indukál bennem különösebb érzelmeket, „csak” egy klasszikus amerikai terepjáró még a SUV-ok előtti időkből.

Mert ez műanyag!
Nos, húsz másodpercembe került eldönteni, hogy ez bizony marad örök életére NRFB. Mert hogy jót tesz neki a csomagolás. A Broncot talán hagyjuk is, engem csak a majom a kamion érdekel! Ami műanyag. Nagyon. Rettentően. A traktornak nincs beltere, egyedül a fülke az ami fém. A félpót teljesen műanyag, kivéve azt a darabot, ami a tengelyeket tartja a helyén. Szeretnétek közelebbről is szemügyre venni? Semmi akadálya! A Lameley Group – fentebb már citált – kitűnő postja feltárja az összes szomorú részletet. Elvben nyolc új Convoy létezik, de... Ez nem az a minőség és anyagválasztás, amit én keresek, főleg nem azon az áron, amibe akkor kerül, mire a tengeren túlról ideér. Szomorú. #regenmindenjobbvolt

Porsche csodával határos beszerzése - ez úton is hálás köszi! Marad így, jót tesz neki a csomagolás és egy kis távolság. Ha ügyesek vagytok, kiszúrható az 1/8 is a csomagoláson.

A kártya hátulja beszkennelve. A fene a jó dolgukat, mert nagyon izgalmasak lennének! Tesla Semi-ra nagyon kíváncsi lennék, a Ford Cargo kifejezetten jó volt 1-75-ként, a félpót a farönkökkel és a hozzájuk való rakodóval mekkora jóság, de agyonműanyagolva... Háááát...

Matchbox MB-69 1933 Willys Street Rod – Update

Alapos átalakítás kapcsán szerepelt már e lapokon a 33-as Willys, de az eredeti állapotáról csak két kép és hát nyilván igencsak lepukkant darabról volt szó – ezért is lett jelentősen átdolgozva. Később az én birtokomba került, és ezt megünnepelendő elkövettem róla egy újabb postot, leginkább azért, hogy megmutassam rajta azt is, amit porsche nem tartott fontosnak, meg hogy felvillanthassak pár képet az eredetiről.

Ez alkalommal az MB-69 eredeti állapotát szeretném megmutatni. Az én példányom a Motorcity MC-20, húszas csomagból származik. Ebből már láthattatok pár dolgot a múltban – illetve az egész szettről is képet. Mivel jelentős mennyiségű kisautót tartalmaz, ezért külön tag-et is kapott, amit ha megkattintotok lentebb a címkefelhőben, vagy az előző linken, akkor láthatjátok őket. Az MC-20 csomagolásán 1987-es keltezés olvasható, de az MB-69 az 1-75 szériában meglepően hosszú ideig szerepelt ezzel a dekorral, ahogy itt is látható: kilenc évig, 1983-tól 1992-ig.

Ebből a szögből még csak-csak elhiszem, hogy Street Rod, azaz utcai autó - bár a rajtszám ugye máris ellentmond ennek.

A motorháztető hiánya, és a lángnyelvek is megyarázhatóak úgy-ahogy.

Az ilyenfajta emelés egyértelműen gasserre utal, az oldalsó kipufogók meg afféle határeset.

Az ernyő pedig nem fékezésre való a fenekén, hanem arra az esetre, ha hirtelen eleredne az eső, legyen mivel betakargatni. "Teccikérteni, drága Biztos Úr?"

White Heat - a legfrappánsabb fordításnak a "fehér ízzást" tartom, de jelenthet a végletekig felfokozott elme, vagy érzelmi állapotot is.

Matchbox MB-93 Peterbilt Cement Truck

Több szempontból is szokatlan ez a 2000-es, amerikai piacos Peterbilt betonkeverő. A legszembetűnőbb, hogy nem Convoy kerekei vannak! Érdekesség, hogy akár lehetnének is, mert olyan verziója is van. Aztán az alváza, ami a leggyakrabban „krómozott” szokott lenni, annak érdekében hogy az első-hátsó lökhárítók és legfőbb éke a hűtőrács is az legyen, egyáltalán semmilyen színezést sem kapott. Ez különösen mókás annak fényében, hogy az ős-Peterbiltek azért nem lettek nevesítve a Twin Pack sorozatban, mert nem volt króm ezen az alkatrészen és a gyártó nem engedte a névhasználatot. Ha már verziók: Ennek nincs „Matchbox 2000” logó a fülkéje tetején. Mert hogy lehetne és az is növeli a változatok számát, hogy előfordulhat a Convoy kerekű variáción is. Ha nem hosszú, amerikai kártyán lenne, ami egyértelművé teszi, hogy ez az amerikai 1-100 sorból a kilencvenharmadik, akkor MB-73 is lehetne a világ bármelyik másik tájáról, de szintén 2000-ből.

Azt hittem elhasználtuk már az összes számot 1 és 125 közt, de nagyon úgy fest, hogy ez az első MB-93 a blogon - vagy csak elfelejtettük használni eddig ezt a tag-et. Amerikai kiadás, NRFB.

Egyik érdekessége: Nincs sem krómozva, sem színezve az alváza és így az abból képződő egyéb alkatrészek se. Ez azért vicces, mert az ős Twin Pack szériában pont a hűtőrács krómozatlansága miatt - fekete volt abban a szériában - nem engedte a gyártó használni a Peterbilt márkanevet.

Másik érdekessége: Nem Convoy kerekei vannak - bár létezik olyan verziója is. A sárutánzat festés sem éppen gyakori. Más Peterbiltet nem is tudok ilyesmivel, illetve hát úgy általában nem sokszor lőtték el ezt a poént a Matchboxokon.

Nyilván a hátsó lökhárító is színezetlen / krómozatlan.

Matchbox M6400 10 Pack Chevrolet SSR

A retróhullám meglovagolása kétféleképp tud elsülni az autóiparban: vagy rettenetes mennyiségű eladást szül, vagy óriási bukást hoz. Amiről ebben a postban szó lesz, az az utóbbit eredményezte. Állítom, hogy a kisautó messze jobban néz ki, mint az eredeti!

Kabriópickup
A General Motors nagyon nem akart lemaradni az amerikai retróautó divatról. A Chrysler tíz éven át gyártotta a PT Cruisereket – 2000 és 2010 közt –, mire az amerikaiak ráuntak és óvatos volt, nem mert igazi utódot készíteni belőle – bár egyesek a négyajtós Fiat 500L-t annak tekintik, de én semmiképp sem. Négyajtósként is megosztó a forma, kabrióként meg végképp, de nagyon bejött nekik. Viszont a 1997-2002 közt gyártott Plymouth Prowler már nem annyira.

2005-ben jött elő a Ford a Mustang, egyértelműen az ős-pónira hajazó ötödik generációjával – tessenek a Bubba-Gump listához ellátogatni Mustag verziókat spottolni –, aztán 2015-ben a jelenleg is regnáló hatodikkal. (A Mustang Mach-E-re nincs mentségük, azt ne vegyük ide! Mármint, hogy az elnevezésre.) Megkockáztatom, hogy bejött nekik az elképzelés.

Nyilván a GM sem akart kimaradni a buliból, ez adhatta az ötletet a 2003 és 2006 közt gyártott Chevy SSR-hez. Hogy előre lelőjem a poént: óriási bukás lett. Azt hiszem a legnagyobb probléma – már nyilvánvalóan a nagyon-nagyon megosztó megjelenésén túl – az, hogy olyan állatot akartak kreálni ami nincs. Az SSR amúgy rövidítés és a Super Sport Roadster a feloldása. A hallatán én valami Camaro-szerű jóságot vízionálnék. Nem úgy a GM. Ők egy nyitható keménytetős kisteherautót – nyilván teljesen más drogbázison vagyunk én megálltam a kávénál, a napnál világosabb, hogy ők nem. Azt hiszem sejtem, hogy mi vezette a kezüket: az Egyesült Államokban már jó ideje sokkal több kisteherautót adnak el, mint személyautót. Ebben az irányban indultak el és az 1940-es, 1950-es évek Chevy pickupjaiból – meg tudatmódosítókból – próbáltak ihletet meríteni. Megkockáztatom, hogyha egy retro megjelenésű, de amúgy technikáját tekintve hétköznapi pickupot készítenek, akkor irtózatosat kaszálnak a piacon. Vessünk csak egy pillantást az ősökre! Egyszer, kétszer, háromszor is tudok mutatni olyan Chevy teherjárgányokat, melyek igencsak kívánatos utódokat tudtak volna „szülni”. Vagy egy El Camino szerű dolog is lehetett volna jó irány. De ehelyett ők valami olyat akartak, ami nem volt még.

2004-es, kétoldalas szórólap, leginkább azzal a célzattal, hogy leengedett tetővel is megmutassam. A 20-oldalas brossúrája is megvan, csak őrületesen túlzásnak éreztem ahhoz képest, hogy nem tetszik az eredeti autó.

Az eredmény valami olyasmi lett, amit a fene sem tudja, hogy hányan tartottak volna kívánatosnak. Lenyitható tetetjű pickup... Hmmm... Valaki? Mindezt bonyolult mechanikájú – és nem könnyű – elektromosan mozgatható tetővel. Mivel ennek fészke a kabin és a plató közé ékelődik be, mindkettőből értékes területet rabol el. Szigorúan csak kétüléses, de legalább a plató kicsi – rövid is, keskeny is.

Túl komolyan vették az SSR-ből az R-t, tehát a motorválaszték csak és kizárólag egyetlen fajta V8-ra korlátozódott. 2003-2004 közt egy 5,3-, 2005-2006 közt egy 6-literes blokkra, időrendi sorrendben 300 és 390/395-400 lóerős teljesítménnyel. Kezdetben négysebességes automata, 2005-tól opcionálisan hatsebességes manuális váltóval.

Vitathatatlan, hogy sok extra alapértelmezett volt – bőrülések, CD-játszós hifi, elől 19-, hátul 20 hüvelykes kerekek – ami még feljebb srófolta az árát. Pickupnak, pickup célra drága volt, játszós / villantós / csajozós autónak túl prosz... pickup. Összesen 24 500 darabot gyártottak belőle , de volt úgy, hogy öt hétre be kellett zárni a gyártó üzemet, mert 300 napra elegendő készlet álldigált belőle a gyárudvaron.

És akkor még nem is beszéltem a megosztó formáról. Hátulról és oldalról még csak-csak, de szemből... Húha. Hát... „Érdekes arcú”. Volt hozzá szerencsém személyesen és valahogy iszonyatosan nem működött a forma. Nehéznek érződött és tohonyának. Közben nélkülözött minden olyasmit, amitől a PT Crusier sikeres és sikkes volt. Az egy személyautó, ami az 1930-as évek derekának, a 40-es évek elejének személyautóira hasonlít – mi több, az éra drága és olcsó autói őrülten hasonlítanak egymásra, szóval mindenki azt lát bele, amit akar.

Linkelném ide a Vezess.hu tesztjét, amiben első kézből szerzett tapasztalatokat írnak le, illetve videót is mellékeltek, amiben tetőt zárnak és rúgják is a gépnek. (A Vezess téved az értékesítési és legyártott mennyiségeket illetőleg. Amit ők említenek az eladásra szánt autók száma volt, amiből lejöttek a töréstesztekre, sajtóflottába és hasonlókra szánt darabok. Az értékesített mennyiségben is tévednek. A forgalmazás első évében 1664, a következőben 9648 darab fogyott. Ez is őrülten kevés, de összesen, 2003-2008 közt 23 479 darab fogyott.)

Kisautónak jobb!
Egyáltalán nem véletlen, hogy az autógyárak mind a mai napig, őrületes költséggel 1:1 méretarányú agyagmodelleket készíttetnek. Egyszerűen másként működik egy-egy forma az életnagyságútól kisebb – meg hát nyilván nagyobb, de most autókról beszélünk, nem lovasszobrokról – méretarányokban. Kisautónak azt kell mondjam, hogy állati menő. Közben meg 1:1-ben – számomra legalábbis –a legkevésbé sem kívánatos.

Kívülről csak annyiban tudok belekötni, hogy nem dolgozták ki rajta a fellépőt, ami az alapfelszereltség része volt. A narancssárga nem gyári színe, de nem áll neki rosszul – mint ahogy a két, fekete „menjgyorsan-csík” sem.

A beltérről nem tudok nyilatkozni – azon túl hogy van neki olyan – mert a lőrésszerű, picuri ablakokon nem igazán látni be.

Meglepően sok változatot készített belőle a Matchbox. 2002 és 2009 közt 17 változata készült, amire 2012-ben rádobtak még egyet. Jellemzően nagyon csicsás, szuperhősös, videójáték- és rajzfilmfigurás dekorokkal. Ez a narancssárga a két fekete csíkkal – ismét csak – kizárólag ebben a 2008-as 10-es csomagban fordul elő.

Nem tervezem halmozni, mert eredetiben nem tetszik, de mint kisautó elképesztően menő!

Nagyon nehéz megítélni, de mintha elől nagyobb "él" lenne az orrában, mint ahogy az a kisautón látszik.

Kisautónak sokkal menőbb, mint a valóságban. A fellépőt nem dolgozták ki.

Hátulról amúgy nagyon tetszik.