Matchbox Budweiser Peterbilt Tractor Trailer

2006 decemberében mutattam be utoljára Matchbox Collectibles kamiont, ezért éppen itt az ideje. A Peterbilt Extravaganza után kézenfekvő volt egy Peterbilt vontató. A helyzet az, hogy sok bemutatnivaló sem a vontatón, sem a vontatmányon, sem annak Budweiser festésén sincs. Pusztán azoknak, akik lemaradtak az Americana kitűnő anyagáról a Peterbiltekről, álljon itt ismét a link, lejjebb meg a képek erről a szépségről.

Matchbox Skybusters és Playart helikopterek

1973-ban a Matchbox piacra dobta a Skybusters sorozatot, mely 16 civil és katonai repülőgép miniatúrájából állt. Gyerekként nem nagyon érdekeltek, mert rém bénának találtam, hogy az apró gépek zöme alá az 1-75 sorozat regular wheel-jeit szerkesztették, aztán egy Matchbox katalógusban – amiről tudvalevő, hogy a gyerekember Playboya – szembetaláltam magam a sorozat helikoptereivel. Akkoriban az 1-75 sorozatban egyetlen csoffadt helikopter volt csak, amik meg később bekerültek azok sem tetszettek igazán. (Ez így nem teljesen pontos és igaz, de egyszer majd foglalkozom az 1-75 helikoptereivel is.) Ellenben az SB-20 néven futó helikopter meg annál inkább. Bár nem tűnik egyetlen igazi gép másolatának sem, hasonló méretű volt az 1-75 sorozat tagjaihoz, amikhez nekem nagyon hiányzott egy helikopter, amikor még a szőnyegen tologattam őket. Mit sem tudtam én még akkor arról, hogy a Matchbox a népszerű Dinky repülőgépek konkurenseként hozta létre a sorozatot, mely a gyenge népszerűsítése és annak okán, hogy a Matchbox termékfejlesztési üzletága nem igazán foglalkozott vele, népszerűtlenségbe fulladt.

Találtam egy Skybusters összefoglaló oldalt, melyet fel is tettem a linkek közé, itt nagy részükről kép is látható és valamennyi információ is olvasható róluk. Érdekesség, hogy emlékeim szerint több Skybusternek is készült teljesen illegális, viszont felettébb jó minőségű hazai koppintása is. Az SB-8 Spitfire rémlik, az SB-9 Cessna 402-re határozottan emlékszem, hogy létezett, míg az SB-17 Ram Rod-ban is 90 százalékig biztos vagyok, hogy nem kerülte el a hazai kisipari másolást. (Ha valaki lel ezek közül a ládafiában, nagyon örülnék nekik, mint ahogy minden Matchbox cuccnak.)

Viszont örömmel jelenthetem, hogy EG-nek köszönhetően – aki nem habozott harcba bocsátkozni tulajdon testvéröccsével emiatt –, szert tettem a hőn áhított SB-20 egy példányára. Ez úton is hálás köszi neki. Az SB-20 – természetesen számos festésvariáción túl – létezett kerekekkel és négytollú forgószárnnyal is, mely változatokra változatlanul fáj a fogam.

Minden amerikai akciófilm sztárjából, a Bell Jet Ranger-ből is készült Skybusters feldolgozás. Az SB-33-ból egy gyönyörűséges, dobozos darab van a birtokomban. Nem is lenne vele semmi bajom, ha gyerekkoromból nem maradt volna meg egy abszolút névtelen, kínai gagyigyártótól származó darab, ami egy pár járgányból álló rendőrségi készlet tagja volt. Ez a kínai értelmezés pedig sokkal korrektebbnek tűnik, mint a Matchbox-é – attól az apróságtól eltekintve, hogy a súlypontja túl hátul van és a farkára huppan, nem áll meg a lábán. Érdemes a két változat forgószárnyát – pontosabban annak tengelyét – az eredetihez hasonlítani. Ezen kívül az arányai sokkal jobban eltaláltnak tűnnek, a szerelési minőségéről már nem is beszélve, mert a Matchbox két fém része között gyakorlatilag átlátni.

Skybusters SB-20 helikopter három nézetből. Go well, go Shell!

Skybusters SB-33 Bell Jet Ranger. A doboz már nem a premier pilótafejjel ékesített változata, de még nem is a Mattel féle blister.

Playart Bell Jet Ranger értelmezés LAPD (Los Angeles Police Dept.) színekben. Farokra esik, de szerintem szebb és pontosabb kivitel, mint a Matchbox.

Végezetül pedig itt az igazi, hogy mindenki eldönthesse, hogy kivételesen a "kínai gagyi", vagy a Matchbox a jobb.

Matchbox Peterbilt extravaganza – Peterbiltek az 1-75 sorozatban

A Matchboxnak „mániája”, hogy összekutyulja a kiadott modelleken az évszámokat. A Convoy sorozatot az 1982-83-mas modellév katalógusában találjuk meg először, én hajlamos vagyok a Convoyokat 1982-re datálni. Eddig még világos a történet. A Convoyban használt vontatók többségét az 1-75 sorozatban is kiadták. Csak egyetlen volt közülük, melyet módosítottak és felépítménnyel láttak el, a csőrös Peterbilt Conventional Sleeper Cab vontató. Összesen négyféle módosított verzió készült. Ugyan mindegyik alvázán 1981-es dátum olvasható, először az 1982-es katalógusban bukkan fel az MB-19 Peterbilt Cement Truck, és az MB-61 Peterbilt Wreck Truck. Arra, amit mi nemes egyszerűséggel dömpernek hívunk, 1983-ig kell várni és MB-23 Tipper Truck néven fut, azaz lemarad a neve elől a Peterbilt a katalógusból. Nem lehet véletlen, mert a másik két, már bevezetett változat neve elől is eltűnik ugyanebben a prospektusban. A negyedik változat pedig tartálykocsi és 1985-ben szerepel először katalógusban, mint MB-5 Peterbilt Petrol Tanker, azaz érdekes módon visszatér a gyártó neve. További érdekesség, hogy a négy változat kétféle alvázra és karosszériára épül. A betonkeverő és a dömper, illetve a vontató és a tartálykocsi osztozik ezeken a közös alkatrészeken. Természetesen mindegyik verzióból dögivel készült különféle festésű változat, elég csak Areh-nél rákeresni a Peterbilt-re az autótípusok közt.

Matchbox MB-19 Peterbilt Cement Truck

Matchbox MB-61 Peterbilt Wreck Truck

Matchbox MB-23 Tipper Truck. A premierkor a katalógusból valamiért kimaradt a Peterbilt név.

Matchbox MB-5 Peterbilt Petrol Tanker

A fenti két képen az azonos alvázon osztozó verziók. A hátsó lökhárítók az árulkodó nyomok.

Matchbox Convoy CY-25 DAF 3300 Space Cab Box Truck - UPDATE

Ez a szegény, ütött-kopott kamion két szempontból is érdekes. Egyfelől ez az első manifesztációja ennek a DAF vontatónak az oldalon, másfelől ez egy úgynevezett Code 2 modell. Haladjunk sorban!

A DAF 3300 Space Cab vontató 1987-ben került be a Convoy sorozatba, az 1982/83-as három premiermodell, a csőrös Peterbilt, a bulldogfülkés és csőrös Kenworth-ok, illetve az 1985-ben kiadott csőrös Scania után. Olyan borzalmasan sok mindent nem lehet elmondani róla, azon túl, hogy a második európai vontató a Convoy sorozatban, masszív fém fülkével és alvázzal – még hűtőrácsa is fémből készült, ami nem véletlen, hiszen egy darab az alvázzal. A vezetőfülke kidolgozásával nem vesződtek, ezért a szélvédő az összes ilyenen erősen színezett.

A vontatmányban sincs semmi speciális, hiszen ez a fajta vontatmány (Articulated Trailer [Box Truck]) is meglehetősen gyakori. Egyetlen apróságtól eltekintve: Ez a járgány az 1992-es Wales-i Kerti Fesztiválra készült úgy, hogy az alapot, a kamiont természetesen a Matchbox készítette, de a festés egy külsős cég munkája, a Matchbox engedélyével. Ezeket a külsős cég által, de a Matchbox engedélyével készített darabokat nevezik a Matchbox gyűjtők szakzsargonjában Code 2-nek és a gyűjteményemben ez az első ilyen. (A Code 1 a kereskedelmi forgalomban kapható Matchbox-okat jelenti, a Code 3 és Code 4 jelentését pedig majd akkor vesszük át, ha ilyenekről is lesz írnivalóm.)

Tulajdonképpen érdektelen – Matchbox Dodge Delivery Truck / Convoy CY-806 Scania Low Bed Trailer

Vonzódom a tehergépjárművekhez, már ami a Matchbox gyűjtésüket illeti. Gyanítom, hogy az MB-72 Dodge Commando Delivery Truck mindenki más számára tökéletesen érdektelen, csak nekem tetszik, mert hogy olyan szép, színes festésű változatai vannak. Ezen kívül sokkal közelebb áll arányaiban a Matchbox személyautókhoz, mint a funkcióját tekintve hasonló Matchbox, a Mercedes-Benz Container Truck, amiről még a konténerkikötő playset kapcsán írtam a Matchbox Memories indulásakor. Az MB-72 egyszerű dobozos teherautó – tehát nem konténerhordozó –, de legalább a puttony ajtajai nyithatóak. Tényleg nincs benne semmi különös, azon túl, hogy szép, színes festéssel készült számos változata. Örömmel konstatáltam, hogy nekem két olyan verzióm is van – a British Airways változat és a Wigwam – mely Areh mesternek nincs, pedig neki akad egynéhány. Ami a megjelenés évét illeti, a történet a szokásos: az alvázon 1982 szerepel – Hé! Ez a Speccy születési éve is! – de az első katalógus, melyben előfordul az 1983-as. A Wigwam csomagról, ami a szokásos "kibontsam, vagy ne bontsam" dilemma tárgya, egy picit többet is tudok. A Wigwam egy holland szupermarket lánc volt, vagy van – a neten nem leltem nyomát – és nekik gyártották ezt a spéci csomagot. Ami alatta tartózkodik, az egy Scania vontató, ami még nem szerepelt itt, de bátran fenyegetőzhetek azzal, hogy idővel fog. Ami az eredetit, a valódi járművet illeti, arról egyetlen értékelhető képet sikerült csak levadásznom a neten – lásd alább –, de hogy miért van az orrán az a Renault jel, arra csak ez az oldal enged következtetni a típus rövid történetével.

Az igazi Dodge Commando - itt mint utcasöprőgép.

Kommandósok bevetésen.

Egy munkanap a kikötőben. A British Airways festés ritkább.

Egy csomag részeként, melyet egy Holland szupermarketnek készítettek.

Ez sem gyakori festés.

Matchbox Mercedes 300 SE – civilben

Már korábban szerepelt itt az MB-46-os Mercedes Benz 300SE, csak akkor, mint vezérkari autó. A gyűjtésben az a szép, hogy teljesen váratlanul beesnek olyan darabok, amikre az ember nem is számított. Így sikerült szert tenni egy szép, tranzíciós változatra 1970-ből. Az eredeti, Regular Wheels változatnak nem csak a csomagtartója, de az ajtajai is nyíltak, ennek a vékony Superfast kerekű verziónak már csak a csomagtartója. Areh két színárnyalatot is jegyez ebből az aranyszínű verzióból, de én nem tudnám megmondani, hogy az enyém vajon melyik. Megjelenésében – a keskenyebb kerekektől eltekintve – teljesen megegyezik a „besorozott” verzióval.

Matchbox Dodge Challenger

Mindig is szerettem a hetvenes évek amerikai izomautóit. A Matchbox is előszeretettel nyúl ehhez a témához, de jelen sorok tárgya – szerintem – köszönő viszonyban sincs az eredetivel. Megint valami olyasmit érzek, mint a BMW 3.0 CSL esetében; engem a Matchbox értelmezése még csak nem is emlékeztet az eredetire. A képeket mellékeltem, mindenki értékelje maga, hogy igazam van-e, vagy sem. A történet a szokásos, az alvázon 1975-ös dátum szerepel, de az első katalógus amiben MB-01-ként felbukkan, az az 1976-os. Areh-nél döbbenetesen sok változatban létezik a járgány. A nagyobb hátsó kerekű változat alváza kicsit különbözik az eredetitől – bár a keltezés ugyanaz rajtuk –, az ajtók alatt kilógó kipufogócsövek képében. Ezek a nagyobb hátsó kerekű változatok már MB-34 szám alatt futnak.

Az eredeti Dodge Challenger. Hááát, hogy a Matchbox hasonlít-e?

Matchbox Light & Sound

Belenyúltam, megint belenyúltam! Nincs mese, kell a legfrissebb kiadású Charlie Mack könyv, hogy be tudjak azonosítani bizonyos modelleket – bár jelen esetben az sem segítene kicsit se. Talán 1990 volt az első év, amikor piacra dobták a Light & Sound modelleket. Talán azért, mert az első katalógus, amiben nyomát leltem, az 1990-es nemzetközi volt, ahol Lasertronic néven bukkannak fel. A következő amiben nyomuk van a 96-97-es ahol ugyanezeket Light & Sound-nak hívják. Charlie Mack cserben hagy, mert az amúgy zseniális munkájában a későbbi Real Talkin kapcsán egyetlen sort ejt el a „korábbi Light & Sound sorozat továbbfejlesztéséről”, de a Light & Sound-ot nem tárgyalja. Areh szintúgy csak Real Talkin-t „tart”, melyek között van egy az enyémhez hasonlatos Ford Sierra. De mi is ez az egész? Korábbi Superfast modellek felhasználásával – az ablakok egységesen átlátszatlanok lettek, az interiőrt kihagyták, illetve ahol volt, a nyitható karosszériaelemeket zártak váltották fel – hozták létre a Light & Sound-okat. A kis test valamiféle elektronikát rejt, mely a tetőn lévő két apró ledet villogtatja, illetve egy parányi csipogón keresztül szirénázik. A későbbi Real Talkin – a nevéből állati nehéz kisütni – beszél is hozzá, nem csak szirénázni tud. Hogy a technológia hogyan működik – gombelem táplálja, vagy valami más – sajnos nem derül ki, mert ehhez tönkre kéne tenni valamelyik modellt, amit érthető módon nem szeretnék. A szirénázást úgy lehet életre kelteni, hogy az első tengelynél lenyomjuk a járgányokat. Mivel mindhárom Light & Sound modellemből van legalább egy Superfast változat is „raktáron”, ezeket majd később szándékozom tárgyalni. Első ránézésre a karosszériákon nem változtattak érdemben, csak az alvázról tűnt el – érthetően – az MB-sorszám, de minden más megmaradt. A Mercedes-Benz 500 SEC-ről azonban eltűnt előröl a nagy Mercedes csillag, de hátul megmaradt. Vajh’ miért? Annyiban mázlim van, hogy ezeket a korántsem gyakori darabokat bagóért vettem és bár nem makulátlanok – a Sierra összes műanyag eleme lötyög, a körbefutó dekorcsík-lökháríró műanyag darab egyenesen meg van sárgulva –, arra nem is számítottam, hogy tizeniksz évvel a gyártásuk és valószínűleg egy kisgyerek használata után még működnek. Ezzel szemben csak a Merci néma, a Ford Supervan II és a Sierra is tökéletesen működik. Arra azért kíváncsi lennék, hogy a Sierrára milyen apropóból került amerikai vészhívószám (911) és „Sheriff” felirat! A járgányoknak nem találtam semmiféle sorszámot az alján, úgyhogy a könyvelésembe is homokot szórnak.

Az első nyom, 1990-es Matchbox katalógus, még Lasertronic elnevezéssel.

A második és egyben utolsó nyom, a 96-97-es katalógus már Light & Sound-ként emlegeti őket.

Szolíd gyűjtemnényem, Ford Sierra XR4i, Ford Supervan II és Mercedes-Benz 500 SEL

Így működnek. Az első videó ezen az oldalon jól bemutatja, hogy hogyan idegesítettük volna velük halálra a szüleinket gyerekkén!

Előttem az utódom – Part II.

Sántít kicsit a cím, de felvállalom – alább majd kiderül, hogy miért. A Matchbox a Mattel idők előtt nem nagyon birizgálta a Bajor Motorművek termékeit. 1976-ban jelent meg a 3.0 CSL – e sorok egyik tárgya – 1981-ben az M1 – a bajorok balsorsú szuper-sportkocsijának külön cikket szándékozom szentelni majd egyszer –, aztán 1985-ben az E30 323i. Később, már Mattel fennhatóság alatt persze sorban jöttek és jönnek az egyéb BMW modellek, de ezeket már nem tartom igazi Matchboxnak, nincsenek is meg és így tovább. Az „előttem az utódom” sorozatba csak attól került pont ez a két járgány, mert mindkettő bömös. Más nem igazán köti össze a CSL-t és az E30-at. A 3.0 CSL a BMW Motorsport részlegének első munkája. A „Batmobil” becenév a versenyváltozat jókora hátsó szárnya miatt ragadt rá. Szép sportsikerek fűződnek a géphez. Az első BMW melyben ABS is volt, 1973 és 1979 között ötször nyerte meg az Európai Túraautó Bajnokságot. Ez azért felettébb érdekes, mert a gyártása 1975-ben fejeződött be, hogy átadja a helyét az utód hatos sorozatnak. Köszönhetően a BMW hathengeres motorja folyamatos fejlesztésének – mely a hengerenkénti négyszelepes megoldásban csúcsosodott ki –, és a 3,2 literes lökettérfogata 3,5-re nőtt, a kezdetben 340 lóerőt produkáló versenyszörnyeteg végül már 430 mént eresztett a hátsó kerekekre. A versenyváltozat homologizációjához szükséges volt, hogy az utcai változat is megkapja a nagyobb motort. 1974-ben az utcai CSL a 3,2 literes erőforrással már 206 lóerőt produkált. Az autó Matchbox-féle értelmezése szerintem nagyon bénára sikeredett. Szerény véleményem szerint a narancssárga, nyitható ajtós kisautó köszönő viszonyban sincs az eredetivel! Hol van a határozott cápaorr, mely annyira jellemző a korabeli bömösökre? Vagy a csónakszerűen lefelé ívelt karosszéria? A Matchbox a valódi gyártás után egy évvel debütált – legalábbis az alvázán olvasható dátum szerint, és meglepő módon az első katalógus is, amiben felbukkan az MB-45, az 1976-os. Areh is csak két változatot jegyez, a mellékelt képeken is látható narancssárgát és egy rendőrségi festésűt.Stinger komával – helyiérdekű BMW szakértőnkkel – először egyetértettünk abban, hogy márpedig ilyen állat nincs is, mert a tisztességes E30-as kabrió az biza bukókeret nélküli szivar. Aztán rá kellett ébrednünk, hogy az internet jó barát és megleltük az eredeti képeit is. A Baur-Cabrio tényleg ilyen. Mint az az autóiparban oly gyakori, a hármas sorozatú E30-as BMW-k rongytetejű változatát a Baur nevű cég is készítette. Ebből kifolyólag az alváz szerint 1985-ben debütáló, de először csak az 1986-os katalógusban szereplő MB-39 korrekt reprodukciója gyermekkorom álomautójának. (Az eredetit csak a közelmúltban sikerült kipróbálnom.) Areh számos festési változatot jegyez, ami nem csoda, mert Twin Pack-ban, de még Convoy Action Pack-ben is felbukkan – ez utóbbiban mint az autószállító kamion egyik „utasa”. Ez utóbbi szépen kivitelezett, korrekt miniatúra, az előbbi azonban egyáltalán nem az.

"Gyere Batman..."

"száljunk be a Batmobilba!"

Kár, hogy a Matchbox köszönő viszonyban sincs ezzel az eredetivel. Természetesen nem a hátsó szárnyra és a spoilerekre gondolok!

E30 323i kabrió Matchboxban...

...és eredetiben. Mindkettő nyammm!

Kettecskén

Mégkettecskébben

Matchbox rajongói mobil

Kicsit rajongó? Igaz, hogy Mattel féle, kortárs Matchbox-okkal ékesített, amiket én alapvetően ipari hulladéknak gondolok, de akkor is kafa. Ytse lelte fel. (Mivel ez az átok már megint tojik megkattinthatóan megnövősre kitenni, itt az eredeti kép.)

Rend a lelke...

Nekiduráltam magam és 2006 legvégén kipakoltam a gyűjtemény feldolgozatlan darabjait, átcsoportosítottam a dobozokat és átrendeztem a tartalmukat. Mivel nagyjából rájöttem, hogy hogyan tudok elfogadható képeket készíteni - köszönet Greg Apónak a tippekért -, a rendrakás után valószínűleg felgyorsulnak itt az események. Már csak idő kell majd hozzá, hogy gyárthassam a postokat szép sorban. A mellékelt képen a már kipakolt, de még dobozolatlan állapot látszik. Bevallom engem is meglepett a mennyiség! ;-)

ur-Quattro Extravaganza

1980 volt az év, amikor a Genfi Motorshow-n bemutatták azt az autót, mely mindörökre megváltoztatta a rallye világát. Az első, széria, nagyteljesítményű személyautót, mely állandó öszkerékhajtással rendelkezett: az Audi Quattro-t. Mivel az Audi az évek során számos modelljénél használta a Quattro nevet, az eredeti, ős-Quattro-t a szépséges négyszögletes kupét ur-Quattro-nak szokás nevezni. Hogy miért, az tán még meglepőbb. A német nyelvben az első, ember építette város – mely mezopotámiában állt – nevét az „eredeti” szó szinonimájaként használják.

A Matchbox 1982-ben jelenteti meg az MB-25-öt… illetve… szóval tudja a fenyő, hogy mikor, mert a régi jó szokásnak megfelelően az alvázon 1982-szerepel, de az első katalógus amiben felbukkan a 83-mas. Mivel az az év, amikor tíz éves lettem más miatt is kedves a szívemnek – a Sinclair Research ekkor dobta piacra a ZX Spectrum-ot –, egyezzünk ki az első dátumban! Areh négyféle festés változatot tart nyilván – plusz egy ötödiket, melyen másfajta kerék van, mint az összes többin – és örömömre ebből három meg is van. Bánatomra viszont kettő meglehetősen bánatos állapotban. Pont a két versenyfestésű verzió az ami eléggé kopottas, így kis fantáziával futamokon szerzett sérülésnek is gondolhatjuk a festés folytonossági hiányosságait.

A Matchbox-féle értelmezés érdekessége, hogy ingolstadti – az Audik szülővárosa – rendszámot kapott. (IN – NA 3)