Welly GMC CCKW 2½-ton 6×6 water tanker truck

Jó ideig szenvedtem egyfajta csőlátásban és csak a Matchbox gyártmányokra koncentráltam. Idővel kinőttem ezt – sajnos nem elég hamar – mert rájöttem, hogyha nyitott szemmel járok, akkor igencsak érdekes járműveket találok más, gyakran kevésbé pedigrés gyártóknál. Ebben a postban egy második világháborús veterán olcsó, de nagyon is figyelemreméltó feldolgozását láthatjátok.

CCKW
Ha láttatok második világháborús, esetleg koreai háborús amerikai filmet, akkor biztos láttatok GMC CCKW teherautót. Maximum csak nem tudtátok hogy az amit láttok az micsoda és hogy hívják.

Az Egyesült Államok fegyveres erői groteszkül imádják a rövidítéseket, mely tényt a zseniális „Jó reggelt Vietnám!” ikonikus jelenete tett hallhatatlanná. Természetesen a négy betű is rövidítés, de ezúttal a GMC teherjárművek akkori modell elnevezési gyakorlatából jön:

• Az első „C” a modell tervezésének évét jelenti, 1941-et – hogy ez konkrétan hogy működik, azt ne tőlem kérdezzétek!

• A második „C” a modell kivitelét jelenti, ami „conventional”, azaz „hagyományos”, ami a mi szlengünkben a „csőrös”, tehát NEM a motor felett helyezték el a fülkét (bulldogfülke).

• „K” összkerékhajtás – ebben az esetben három tengelyen hat kerék.

• „W” dupla tengely hátul.

Az is természetes, hogy a jenkik mindent imádnak becézni – a HMMWV / humvi / Hummer története eléggé ismert, a Jeep-é meg unásig. Ezt a járművet nevezték Jimmy-nek – a GMC kiejtett hangzása okán hasonlóképp a „dzsiphez” –, G-508-nak a hadsereg, utánpótlás katalógusában szereplő rendelési száma után, illetve mint „Deuce-and-a-half” (kb. „két és feles”) a két és fél tonna teherbírása okán.

GMC CCKW vízszállító tartálykocsi. (Képek: CCKW.org)

A háromtengelyes, összkerékhajtású, a fentebb említett kapacitású teherautó nagyon jól sikerült. 1941 és 1945 közt gyártották és minden létező változatát figyelembe véve, összesen megközelítőleg 572 500 példányban gyártották. Ez cirka a negyedét tette ki az Egyesült Államok háborús teherautó gyártásának. Egészen az 1960-as évek közepéig maradt szolgálatban, amikor az utolsó példányait is kivonták az állományból. 22 különböző felépítmény változata létezett, zárt és nyitott (ponyvás) fülkével is készült, illetve 7235 példányban bulldogfülkével is. Mind közül a legérdekesebb egyértelműen a kétéltű D.U.K.W., amit a Matchbox megmintázott és egy 17 évvel ezelőtti postunkban foglalkoztunk is vele.

Valamennyi változatot a GMC 270-es, sorhatos, 270 köbhüvelykes (4,4 literes), nyomórudas benzines (!) motorja hajtotta. (Aki kitalálja, hogy az elnevezés honnan jöhetett, életfogytig tartó Matchbox Memories előfizetést nyer!) Ez kezdetben 91,5- később 104 lóerőt adott le 2750 percenkénti fordulaton. A váltó (természetesen) manuális ötsebességes, négy normál és egy overdrive fokozattal. A jármű végsebessége 72 kilométer volt óránként.

Amit a Welly megmintázott, az egyértelműen és jól megkülönböztethetően a többi verziótól a vízszállító tartálykocsi változat.

Olcsó, de jó
A hatvanas években főleg, de a hetvenesekben a vezető gyártóknál rengeteg katonai témájú járművet találunk. Az már gyártófüggő, hogy mely méretarányokban volt erős a katonai vonal. A Matchboxnál a Superfast éra beköszöntével hamar eltűntek a kínálatból a khakizöld járművek, de a Battle Kings – ti ismertek olyat aki ezeket gyűjti? – lényegesen tovább maradt a kínálatban. Az 1-75-ben pedig csak elvétve bukkantak fel. A minket leginkább érdeklő, 1:64 közeli méretarányban szerintem a Majorette tartotta ezeket a kínálatában a legtovább, egészen a nyolcvanas évekig.

Nem úgy az ázsiai gyártók! A Welly jelenlegi katalógusában ugyan nem lelem nyomát, de állítom, hogy még a közelmúltban is láttam a Pepcoban jelen post tárgyát a polcon. A Welly CCKW egyértelműen játékszer. Tudom, hogy önellentmondás, de egyszerre elnagyolt itt-ott, közben meg meglepően akkurátus. Igen, lehetne sokkal részletesebb mondjuk a tartály hátsó része, ugyanakkor egy csomó olyan részlet nagyon pontos, amiből egyértelműen ez a vízszállító tartálykocsi és nem az üzemanyagot szállító változat. Az is benne van a pakliban, hogy igen apró. Sohasem voltam én ezeknek a megbecsülésében jó, de valahol az 1:100-on túl lehet a méretaránya. Egy pontatlanságot tudok neki felróni: az első tengely túlságosan is elől van, nem sokkal de hátrébb lenne jó helyen.

Hadtörténeti szempontból is érdekes jármű, meglepő gyártótól – valamelyik jenki brandtől várna ilyesmit az ember – a játékszer kategóriában.

Fura, de igaz rá: Egyszerre elnagyolt, miközben egészen precíz.

Egyetlen helyen tudok csak belekötni: az első tengelyeknek egy picivel hátrébb kéne lenniük. Hozzá ennek a példánynak csálé is az első tengelye.

Egyértelműen a vízszállító verziót mintázták meg.

Az egyszerű khaki jobban álna neki, bár ez az álcázófestés sem emészthetetlen.

Nyilván lehetne valamivel részletesebb - például itt - de mégis kitűnően hozza az eredetit.

A két oldala nem szimmetrikus - így helyes.

Ha nem lenne csálé az első tengelye, akkor is hátrébb kellene hogy legyenek az első kerekek.

Két háborút is megjárt amerikai veterán.

Matchbox MB-48 HMMWV / HUMMER

A mai postban az egyik legismertebb, legkarakteresebb katonai terepjáró, Matchbox értelmezését vesszük górcső alá.

High Mobility Multipurpose Wheeled Vehicle

Én azt gondolom, hogy aki már látott 1985 óta készült amerikai katasztrófa-, vagy a közelmúltról, jelenről, közeljövőről szóló háborús filmet az már bizonyosan látott Magas Mozgékonyságú Többcélú Kerekes Járművet. Aki viszont teljesen szűz HMMWV – fonetikus amerikai angol átiratban humvee a jeep mintájára, ejtsd: humvi – ügyekben, annak rögvest ott van a TotalCar tesztje róla, Bolla Gyuri szövegszerkesztőjéből, amiben kellő alapossággal dolgozza fel a történetét is.

Nekem volt szerencsém első kézből tapasztalatot szerezni vele kapcsolatban és üléspróbát is venni egy sajnos csak statikus bemutatón – honvédségünknek volt (van?) pár ilyenje – és leesett állal tapasztaltam, hogy ez a túltenyésztett böszme nagy dög mennyire szűk helyet kínál a felhasználói számára.

A fenti két képet 2003 februárjában készítettem a napfényes Kaliforniában, az akkor már felhagyott alamedai tengerészeti bázis valamikori területén. A CV-8 USS Hornet repülőgéphordozó múzeumhajót kerestük fel a Kézzel. Akkor még ácsorgott ott pár teher- és ellátóhajó a Navy aktív- és árnyékflottájából is. A repülőgéphordozó vizitünkről itt olvasható egy beszámoló, jópár fotóval - az egyiken a Kéz is látható hátulról!

Mindannyiunk szeretett Governátora birtokolt is (talán nem is egy) Humvee-t és szerintem az ő hatására is született belőle civil kivitel.

Mindannyiunk szeretett Governátora, a (z egyik?) Humvee-ja fedélzetén. (Kép: Tork.buzz)

1994-2022

A Matchbox – és ami azt illeti a többi neves gyártó –, háromhüvelykes méretarányú kínálatából a hetvenes évekre kikoptak a katonai témájú járművek. Nem mondom, hogy nyomtalanul eltűntek – mint ahogy azt a mellékelt ábra is mutatja –, de a korábbi időszakokhoz, például a Matchbox regular wheel korszakához viszonyítva igen ritkák lettek. Ez remekül nyomon követhető a katalógusaikban.

Én ezt is a Hot Wheels hatásának gondolom, hiszen az amerikaiak a harsány színekben pompázó, gyorsan és messze guruló játékautókkal letarolták a legnagyobb, legzsírosabb piacot – az Egyesült Államokét.

Ha nem is csodaszámba megy, hogy a Matchbox elkészítette az 1990-es évek közepén a humvee-t és azt egészen a közelmúltig használta is, mindenképpen rendhagyó. Az alvázán "HUMMER" a felirat, de mi pontosan tudjuk, hogy az butaság, merthogy az a polgári verzió.  Valamiért a Matchbox gyűjtők nem is becsülik sokra a katonai témájú modelleket, de mikor befolyásolt engem más véleménye abban, hogy nekem mi tetszik?

Ahhoz képest, hogy milyen sokáig és 40 közeli verzióban készült, valahogy mégis sikerül neki a radarom alatt maradnia, de erre az lehet a magyarázat, hogy az 1-xxx sorokban viszonylag kevésszer és rövid ideig szerepelt, inkább különleges sorozatokban és multipakkokban fordult elő.

Három (és fél) öntvényverziója létezik:

• Van fegyver a tetején. Ilyet láthattok a mai postban is. Ez a szakértők szerint az amerikai BGM-71 TOW optikai rávezetésű, vezetékes irányítású páncéltörő rakétavető. Ez majdnem teljesen körbeforgatható, de a tetőn lévő dudor útban van neki, szóval ezért csak majdnem. Ehhez kapcsolódik a „feledik” verzió is. 1997-ben a Lost World: Jurassic Park szériában két változata is megjelenik az elejére szerelt... Húha... Szóval valami böszme nagy készség, ami az adatbázisok szerint nyomkövető és csapdázó berendezés dinoszauruszok befogására. Szerintem szörnyű, gyerekként az első dolgom lett volna lepusztítani róla ezt a sz... szert.

• Nincs fegyver a tetején. Amúgy teljesen korrekt.

• Nincs fegyver a tetején, de van túl sűrű rácsozású és túl nagy gallytörő az elején. Ebből csak két verzió van, szintén filmes sorban, ez úttal a Jurassic World (2019) és a Jurassic World Domination (2022 ez a bejegyzés írása pillanatában utolsó megjelent verzió) szériákban. Szerintem teljesen agyonüti a frontend dizájnját.

A 28 éves karrierje alatt a dekorok igencsak változatosak. Jellemzően valamiféle katonai álcázófestés szerűt kapott – amiben van szörnyen sikeredett, eredetileg sivatagi homok színűnek szánt, de inkább fakó rózsaszínre sikeredett –, de van bling-bling aszfaltgangszta, csicsás felnikkel, rendőrségi és tűzoltó jármű is – utóbbi ez esetben talán vízágyúnak szánt fegyverrel a tetején.

Amennyire én tudom, a nyitható hátsó „csomagtartó” mindegyik verziónál megmarad, de közel sem vagyok benne biztos. Idővel a futóművén változtatnak, az addig remek rugózás teljesen eltűnik.

Amit a postban láthattok, 1998-ban volt MB-48 az összes piacon. Szemlátomást az első, legjobban felszerelt változatok közül való és sivatagi álcázófestést kapott. Mindenképp a jól sikerült, kívánatos verziók egyike és ennek még a rugózása is megvan.

Az egyik legjobban felszerelt verzió, páncéltörő rakétavetővel a tetőn. Ezt a frontendet üti agyon a legutolsó, galytörős változat.

A tetőn lévő dudor miatt nem tud teljesen körbefordulni a fegyver. A Convoy-kerék meg mindennek jól áll!

A "csomagtartó" és az ő nyitható fedele. Ez úgy tudom minden öntvényváltozaton megmaradt.

EFSI Mercedes-Benz LP Military Fire Ladder Truck

EFSI és Mercedes-Benz LP ügyekben az ős-EFSI postot ajánlanám figyelmetekbe. A mai bejegyzésben egy újabb felépítmény változattal szolgálhatok: Egy tűzoltósági magasból-mentő szert, igen valószínűtlen felépítménnyel. A tűzoltóautóval szemben követelmény, hogy messziről és könnyen észlelhető legyen, ezért van rajtuk sok villogó fény, sziréna és festik őket harsány színekre, jellemzően pirosra. Egy katonai teherautóval szemben meg követelmény, hogy ha lehet ne lehessen őket már messziről észlelni, ezért festik őket mindenféle rejtőszínekre, jellemzően khakizöldre.

A katonai-tűzoltóautó maga a tőrőlmetszett oximoron. Én emlékszem, hogy volt nekünk a laktanyában khakizöld, Csepel tűzoltóautó, kék villogóval és szirénával, de khakizöld. Valahol azt olvastam, hogy ezek eredetileg vegyi-mentesítő cuccok voltak és az csak mellékszolgáltatás volt, hogy tüzet is lehet velük oltani.

Kerestem a neten létrás katonai tűzoltót, találtam is az Egyesült Államokban, de azok hagyományos tűzoltóautó-színekre vannak festve, nem álcázózöldre. Szóval gondolom biztos van ilyen is, csak nem jellemző.

Hasonló számos matrica van azon a katonai LP szerelvényen is, amit fentebb linkeltem. Azért valamiféle megkülönböztető jelzést én hiányolok.

Ezen az oldalán nincs, vagy már eltávolította egy korábbi tulajdonos. Mennyire jó, hogy a katonai változatok - a fentebb linkelt is - mind a Matchbox regular wheel-ekre emlékeztető, fekete kerekeket kaptak, mindenféle csicsa nélkül!

Természetesen a létrát tartó szerkezet körbeforgatható. A vonóhorgot azonban nem kapta meg a tűzoltószer.

A létra kihúzható és nem is rövid!

Matchbox MB-16 Badger

Vannak olyan klasszikus Matchbox modellek, melyek afféle „kötelező gyakorlatot” képeznek egy olyan blog számára, mint a miénk. Kell róluk beszélni, hiszen mindenki ismeri őket, aki a hetvenes években volt gyerek. Ugyanakkor húzom-halasztom, hogy írjak róluk, mert bizony sokszor elképzelésem sincs, hogy „mire gondolhatott a művész”.

Réz

1973 és 1980 közt regnált az 1-75 szériában a Badger nevű, katonai radarjárműnek látszó tárgy. A járgány Rola-matics – ennek mibenlétéhez tessenek kedves lenni visszalapozni ide – ami egy körbeforgó radarantennában manifesztálódik. Pont ezért nincs beltere sem, mert a helyet elfoglalja a mechanika. A nem valódi autókat mintázó kisautókat már gyerekként sem kedveltem igazán, de ez kivétel lehetett volna, ha valami teljesen érthetetlen okból nem metálfényű réz árnyalatúra kenik, hanem katonai khakizöldre. Felnőtt gyűjtőként pont annyira nem tudom értelmezni ezt a színt, mint gyerekként. Tényleg, mi a túróra gondolhatott a művész? Az elnevezése, aminek jelentése Borz, még csak-csak, hiszen katonai járműveknél nem szokatlan, hogy valamiféle állatról kapják a nevüket – na nem mintha értettük volna gyerekként, hogy mit jelent.

A történeti hűség kedvéért el kell mesélnem, hogy úgy tűnik, hogy a Matchboxnál is lehetett olyan, aki nem igazán tudta hová tenni ezt a színt, így végül 1977-ben több Twin-Pack-be, meg a G-11-es szettbe is bekerül rendes katonai uniformisban.

Csapásmérő Erő, Matchbox G-11 szett. Rendes uniformisban a Badger.

Változatok
Világosan emlékszem, hogy különböző forrásokból került hozzám ez a két példány, „valami más kellett nekem, amivel egy csomagban volt értékesítve” alapon. Ez kis gyösz ebben a színben nem a szívem csücske, szóval nem fogom összetörni magam különösebben, hogy szebb állapotú példányokért adjak pénzt. Ez a két verzió bőven elég, melyek nem csak a radarantenna színében térnek el egymástól (krómmal és anélkül), hanem árnyalatukban is. A krómozatlan egy egészen leheletnyi árnyalattal világosabb, amit a fényképezőgép egyáltalán nem ad vissza. Még azt sem tartom kizártnak, hogy egyszerűen nem olyan vastag rétegben került fel rá a festék, mint kellett volna, ezért az eltérés.

 

Két verzió. Nem csak a radarantenna színében térnek el, a jobb oldali egy árnyalatnyival világosabb is. Gyanús, hogy egyszerűen kevesebb festék került rá, mint kellett volna. A gépháztető és a szélvédő alatti résznél jól látható, hogy oda alig került festék.

Masszív kis holmik ezek, minimális műanyagtartalommal. A világosabbnak az alváza meg pont hogy sötétebb műanyag.

 

 

Átalakítás: Matchbox MB-41 1963 Cadillac Ambulance

Nem tudom mennyire emlékeztek ilyen régi dolgokra, de tavaly decemberben volt, amikor nem győztem afelett puffogni, hogy egy újabb, kitűnő Matchboxból már megint csak egy szénné csicsázott változat jut nekünk és amerikai barátaink a szép verziókat megtartják maguknak. Aztán a klasszikus Caddy mentőből időközben sikerült bezsákolni a valóban szép verziókat és a második szépséges verzió kapcsán mintegy mellékesen elejtettem azt az információt, hogy készülődik ám itt valami.

Andrew0807 kolléga, aki számos kitűnő átalakítást jegyez amúgy is, vevő volt az ötletemre és az elsőként linkelt, optikai környezetszennyezésből megalkotta azt, amit én megálmodtam. A TP-14 klasszikus Twin Pack mindig is óriási kedvencem volt, így kézenfekvő volt a katonai mentő ötlete. Ha egy európai hadsereg használhat ilyesmire nem éppen olcsó Mercedest, akkor az amerikai miért ne használhatna erre egy Caddyt – ha nem is az egyszerű bakáknak, akkor a tisztjeinek?

Némileg idegen tollakkal ékeskedem, hiszen csak az ötlet volt az enyém, a megvalósítás Andrew0807 érdeme, de a jármű tulajdonosaként nekem jutott a feladat, hogy bemutassam. Nem tudom elmondani, hogy milyen módszerrel tűnt el az aranyozás a műanyag alkatrészeiről, illetve a csiricsáré festés a karosszériáról, de ha valakit ez érdekel, akkor bátran tegye fel a kérdéseit a komment mezőben, az alkotó bizonyosan válaszolni fog. Tanakodtunk még az ötletadóéhoz hasonló, vörös kereszt elhelyezésén, de végül lemondtunk róla, mert a Caddy ajtajai nem sík felületet adnak, végigfut rajtuk egy díszléc, így a matricázás vagy idétlenül nézett volna ki, vagy akár le is potyogott volna idővel. A tető kínál egyedül sík felületet erre a célra, de nem feltétlenül erőltetném én ezt a dolgot, szerintem így jó ahogy van. Mit gondoltok?

 Az átalakítás előtt féltem tőle, hogy hogyan fog mutatni a frontend a krómozás - illetve ebben az esetben a borzalmas aranyozás - nélkül. Nos, jól! A morcosságára még rá is tesz egy lapáttal, hogy a kerekek is feketék lettek. A világítótestek kiemelése nagyon sokat dob rajta. A vezető feje felett kikandikáló szirénát közösen néztük be lámpának.

 Az oldalára eredetileg szerettünk volna vörös keresztet, de letettünk róla, mert nem sík a felület. A sárga szélvédő szerintem remekül mutat a khakizöld festéssel.

 MI TÁMOGATJUK A FÉNYHÍD IPART!!!

Matchboxon kívüliek: Efsi-3042 és 3062 Mercedes-Benz Army Covered Truck és Army Trailer

1963 és 1974 között gyártotta a Daimler-Benz az LP sorozatú teherautóit. Ez a Matchbox Memories hűséges látogatói számára ismerősek kell legyenek, hiszen a MB-01 Mercedes Truck és MB-02 Mercedes Trailer régi klasszikusok és számos változatuk létezik regular és Superfast kerékkel egyaránt. Egy – nálunk legalábbis – jobbára ismeretlen gyártótól megtaláltam a Matchbox édes testvérét.

Az Efsi vajon mi?

Túrtam a netet lelkesen, de rengeteg ellentmondásos adattal találkoztam. Az mindenesetre biztos, hogy az Efsi, Best-Box (máshol Bestbox) néven kezdi meg működését, de már a kezdetek évében sem értenek egyet a források, vagy 1959-ben, vagy 1962-ben. Az viszont biztos, hogy a cég Holland, hiszen minden modelljük alján ott a büszke felirat: „Made in Holland”. Mi több, a céget a Holland kormány hozza létre csökkent munkaképességűek foglalkoztatására! (Mekkora óriási ötlet ez, nem? Melyikőnk nem venne Matchbox, vagy Hot Wheels közeli minőségű Magyarországon gyártott játékautókat, hasonló áron, ha tudnánk, hogy azokat kik készítik!?) A névválasztás nem véletlenül „Matchbox közeli”, a termékek minősége pedig az összes forrás szerint is teljes egészében összevethető a regular wheel Matchboxokéval. (Én magamtól nem mertem volna ilyen kijelentést tenni azzal a cakk-pakk három Efsi termékkel, ami a birtokomban van, de ezekről nekem is ez volt a benyomásom.) Mi több a Bestbox járművek léptéke is nagyjából ilyen. Valamikor az 1970-es évek elején a cég nevet vált Efsi-re és a források gyanítják, hogy a Matchbox keze lehet a dologban. Innen már elég zavaros a történet, az 1988 környékén a gyárat bezárják és ezzel az Efsi márkanév is eltűnik. Az öntőformák egy Holland-Oto nevű céghez kerülnek, mely egy ma is létező cég, az előző linken megtalálható a weboldaluk.

Mercedes Truck

Sajnos nem sikerült kiderítenem, hogy a háromtengelyes teherautó és a hozzá tartozó pótkocsi mikor készülhetett, de egészen biztos, hogy a készítők alaposan szemügyre vették a Matchbox fentebb már linkelt szerelvényét akkor, amikor megmintázták. Sok szempontból édes testvérek is lehetnének, mi több megkockáztatom, hogy az Efsi jobban sikerült, mint a Matchbox. Elől a fülkében van beltér, igaz részletesnek nem nevezném. Gyakorlatilag kimerül egy jókora ülőhelyben, kormánykerék, műszerfal és efféle játszi hívságok nincsenek – ezzel persze még mindig több, mint a beltér nélküli Matchbox. A platón lévő ponyva szakasztott hasonló, mint a Matchboxé, pont ugyanúgy le is lehet venni róla, de persze erről elfelejtettem fotót készíteni. Viszont maga a teljes plató hátradönthető. Ennek az a magyarázata, hogy ugyanazt az alvázat számos verzió, köztük dömper készítéséhez is használták. Az külön piros pontot érdemel, hogy nem lebutították fix platósra, hanem megtartották ezt a mozgatható részletet. A plató tengelye képezi a vonóhorgot is és meglepő módon ez az alkatrész műanyag. Az én példányomon a horog csúcsa le van törve – játszottak vele, ez látszik is a kisautón – ezért már csak sík felületen hajlandó vontatni az utánfutót. A kerekek – mint már többször említettem – nagyon hasonlóak a Matchbox regular wheelhez, de a járgány tengelyei sokkal vékonyabbak, mint amit a Matchbox használt, ezért sokkal jobban gurul mint azok. Az utánfutó igazi telitalálat, a pótkerék igazi szeretni való extra és valószínűleg be lehet ragasztva, különben már réges-régen elveszett volna.

Az Efsi pótkocsis Mercedes teherautó szerelvényét szerintem ne hagyjátok ki, ha szembe jön veletek egy, mert nagyon hasonló minőséget képvisel – ebben is bőven van fém – mint a korai Matchboxok. Ha szerettétek az MB-01 és MB-02 Mercedes szerelvényt a Matchboxtól, akkor ezt is szeretni fogjátok!

Efsi-3042 Mercedes-Benz Army Covered Truck. A háttérben nem véletlenül kandikál a Matchbox, Mercedes LP teherautó értelmezésének katonai verziója - aki amúgy eladó. (Ez, és további Matchbox Merci LP modellek, a használtautó-kereskedésben!)

Az Efsi-nek van beltere, még ha bénácska is. Hollandia-Anglia 1:0.

Három tengely, tartályok a kerekek között. Hollandia-Anglia 2:0.

A plató így hátranyitható, ami persze marhaság egy ilyen járműnél, de mint játékszer vadállat, nem? Hollandia-Anglia: 3:0

Ilyen a teljes szerelvény. Szerintem állat.

A vonóhorog műanyag - ez a Matchboxon nagyjából atomcsapást is kiálló fém - az utánfutón a pótkerék viszont mindent visz! Jól látszik, hogy itt vékonyabb tengelyeket használtak, mint a Matchbox - jobban is gurul, viszont simán el lehetne törni, ha erősen megnyomnánk. Hollandia-Anglia 5:2.

A pótkocsin viszont már fém a horog, ugyanúgy mint a Matchboxnál. Hasonlítsátok össze az Efsi-t a Matchbox kivitelezésével és merjétek azt mondani, hogy nem lestek róla!

A billenő plató magyarázata, a dömper változat az Efsi-től. (A kép az eBay-ről származik.)

Konténerszállító, erősen Majorette-re hajazó kerekekkel. Ha lekattintjátok ezt a linket: Szörnyű gondolatom támadt! A részletek alább! (A kép az eBay-ről származik.)

PTT Telecom színekben ugyanaz. Nem rossz! Határozottan nem! (A kép az eBay-ről származik.)

ELF tartálykocsi. A megoldás engem a Metalcar, Matchbox Atlas Truck nyúlásának tartályos változatára emlékeztet. (A kép az eBay-ről származik.)

Ugyanaz Shell színekben. (A kép az eBay-ről származik.)

Ugyanaz nyergesvontatóban. Hú, ez nagyon tetszik, ez nagyon kéne! Az volt a gyanúm, a fentebb linkelt Majorette Magirus szerelvénnyel mutatott apró hasonlóságok kapcsán, hogy volt valami egymásnak gyártás a Franciákkal, de a Majorette kínálatában nem volt Mercedes LP, csak későbbi teherautók. (A kép az eBay-ről származik.)

Matchbox TP-13 Military Scout and Armored Car

Az 1970-es évek közepére a Matchboxnál elvesztették az értékelhető katonai járművek előállításának képességét. Az 1950-es évek végén ez az adottság még megvolt, de tizenhuszon évvel későbbre ez jobbára csak khaki zöld összkerékhajtású járművek és teherautók, előállítására korcsosult. (Egyedül a Field Gun az a kivétel ebből az időszakból, ami erősíti a szabályt.)

MB-28 Stoat

Az egész, „nekünk ez nem megy” folyamat legalja az először az 1974-es katalógusban megjelenő Stoat (Hermelin) páncélozott felderítő jármű. Az, hogy Rola-matics és ebből kifolyólag ütemes csattogás közepette, körbe-körbe forog benne a barna színű, rohamsisakos-távcsöves harcos, az teljesen rendben van. (Ne legyünk kicsinyesek, a katona színe a legkevesebb baja.) De könyörögve kérdem: MIÉRT BRONZ SZÍNŰ?! Ez teljesen tönkreteszi szegényt, a rajta lévő, krómozott díszítésű kerekek meg csak a habdíszítést képezik a tortán. Az 1978-as katalógusban már végre tisztességes, khaki festéssel látható, és még a csiricsáré krómkerekeket is eltüntetik róla, amitől már képes vagyok komolyan venni, mint harcjárművet. Gyanítom, hogy ezt is valamilyen brit, páncélozott járműről mintázták, de hosszadalmas nettúrás után is csak a Humber Pig-gel tudok előhozakodni, ami csak többé-kevésbé – inkább kevésbé – emlékeztet a Matchboxra.

MB-73 Weasel

Ez az alvázán 1973-as keltezést viselő, de először a 74-es katalógusban megjelenő holmit is hasonló sorsra kárhoztatták ősapái. Szintén Rola-matics, ami itt annyit tesz, hogy a lövegtornyát jobbra-balra csapkodja menet közben. Szintén lehetetlen színe van – túlságosan is világoszöld, némi metál beütéssel és igen, ennek is krómozott kerekei vannak. Valószínűleg ugyanaz az illető, aki a Stoat-ra azt mondta 78-ban, hogy „Meg vagytok ti bolondulva, Béláim!”, a Weasel-t is hozzácsapdosta a tervezők fejéhez, úgyhogy ez is kapott rendes, tisztességes bakaruhát. Ez megmarad rajta egészen 1980-ig, amikor is kivonják a hadrendből Európában. Egészen döbbenetes, de 1993-ban ismét előveszik, hogy az Egyesült Államokban MB-70 legyen. 95-ig sivatagi álcafestéssel mérik, 1994-ben egy katonai témájú ötös csomagban téli álcával is felbukkan, 96-ban pedig a második világháborús, amerikai harcjárművekére emlékeztető festéssel is megjelenik. Hogy ezek – főleg a legutolsó – miért totális mellényúlás? Mert bizony ez nem más, mint az a Ferret Scout Car, amit a valóságban 1952 és 1971 között gyártottak – számos változatban – az Egyesült Királyságban és amit a Matchbox is megmintázott már, még a regular wheel korszakban!

Mindkettőből a legjobb!

Az 1977 és 1978 között gyártott TP-013 Twin Pack-ben az a legjobb, hogy a fenti két modellből pont a két legvonzóbb verziót tartalmazza, de ezen kívül sok érdekességet mondani róla nem lehet, tán csak ha azt nem, hogy hivatalos neve „Katonai Felderítő és Páncélkocsi”.

Matchbox TP-13 Military Scout and Armored Car Twin Pack, NRFB. Bocsánat a katasztrofális minőségű képért! Blistert fotózni sohasem egyszerű, de ennek a műanyag részét elkezdte elpusztítani valami - ha más nem, hát az idő - és mára teljesen celofán-állagúra dezintegrálódott.

Matchbox MB-38 Armoured Jeep

Talán emlékeztek még az MB-02 Jeep Hot Rod nevű szörnyűségre, melytől én fel-felsírok éjjelente ha megjelenik rémálmomban. Abban a postban említettem, hogy gyermekként nagyon vágytam ennek „tisztességes”, katonai változatára. Ez kerül terítékre most.

Az alvázán 1976-os, de természetesen először az 1977-es katalógusban szereplő MB-38 a doboza szerint „Felfegyverzett Jeep”, de az alvázán csak egyszerű Jeep elnevezés olvasható. Hogy a katalógusban hogyan szerepel, azt nem tudom megmondani, ugyanis a német katalógusból, ami nekem abból az évből megvan, nemes egyszerűséggel kihagyták az MB-38-at! 36 és 37 van, 38 nincs. De ugyanígy van ez a 78-as és a 79-80-as katalógussal is. Németországban nem merték kiadni? Matchbox kolléga biztos tudja majd a megoldást. Szemlátomást édes testvére a Jeep Hot Rod-nak, csak végre katonai jármű, úgy ahogy az ős-Jeep-nek lennie kell. Hogy az eredeti dizájnról hány bőrt nyúztak le, azt mi sem illusztrálja jobban, hogy Areh egy kalap alá vesz belőle egy csomót. Mint az jól látszik, a motor végre háztetőt kapott, de a kormány valamiért ennél is a jobb oldalon van. A legnagyobb attrakció a „platón” lévő fegyver, ami elől egy második világháborús légvédelmi lövegre, középen egy keresőtávcsöves vadászpuskára, hátul meg olyan elől töltős hajóágyúra emlékeztet, amit még Nelson admirális használt a Victory fedélzetén. Gyerekként valószínűleg az első dolgom lett volna leszerelni, mert iszonyú bénának találtam volna akkor is. Legalább körbe lehet forgatni, de a vízszintes alá célozni nem lehet vele.

Két példányom is van ebből a darabból és már éppen azon voltam, hogy a fegyverhiányosat feldobom cserére, amikor felfedeztem egy komoly különbséget a kettő között. A dobozos, hiánytalan darabom vonóhorga felett egy kitüremkedés látható, ami nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy az utána kötött utánfutó ne ugorjon le a vonóhorogról. Viszont – mint tudjuk – a Matchbox utánfutókon és lakókocsikon szinte kivétel nélkül van egy kis fülecske, ami pont arra szolgál, hogy a vontatmány vonószeme ne potyogjon le a vonóhorogról. (Ez alól kivételt képez az MB-02 Mercedes Trailer, de az nem is a szokványos vonóhoroghoz készült.) Akkor meg minek? Gyaníthatólag az MB-32 Field Gun a magyarázat. Ez kortársa a Jeep-nek, egy évvel később kerül be az 1-75 sorba, tehát valószínű, hogy sokat adtak el a kettőből együtt és gyanítom, hogy a vásárlók panaszkodtak, hogy nem lehet vele normálisan játszani.

Az MB-38 szerepel az 1978-as TP-11-ben és az 1977-es TP-12-ben is – az ez utóbbiban mellette lévő VW Dormobil amúgy régi vágyam.

Matchbox MB-38 Armoured Jeep. Végre egy mundéros Jeep!
A fegyver a hátulján nagyon béna.
Ezen a példányon van a vonóhorog felett kitüremkedés.

Ezen viszont nincs. Jé, egy változat!

Nem ez a legszebb állapotú doboz a gyűjteményemben, Superfast Type G, ha minden igaz.

Matchbox PS-5 Army Transport Set, 1959

A Matchbox gyűjtésben egyetlen egy szempont vezet: egy adott darab tetszik vagy sem. Olyan előfordul, hogy nincs lelkem kidobni valamit, ami nem tetszik, de szert tettem rá úgy, hogy valami olyan mellé volt, amit akartam. Soha nem vásároltam meg semmit, csak azért mert az a valami értékes. Alapvetően a gyerekkoromból ismerős 70-es években készült és a nyolcvanas évekig tartó Superfast-érából származó darabok közül kerülnek ki a kedvenceim, ezeket szeretem a legjobban. Nem véletlen, ekkoriban voltam gyerek. A regular wheel kisautóm talán ha kettő volt gyereknek, ezért bár egy csomó nagyon tetszik, most sem ez az elsődleges csapásirány. Amit viszont most szeretnék elétek tárni, az teljesen ellentmond a fentiek zömének, mert regular wheel modellek, gyereknek sohasem voltak ilyenjeim, jobbára azt sem tudtam, hogy léteznek, mielőtt megláttam ezt a pakkot, mégis megvettem.

Nem csinálok abból titkot, hogy a gyűjteményem elég nagy része származik az eBay-ről. Ezt a darabot is ott leltem. Teljesen másra keresek már évek óta, ugyanis szeretnék megszerezni egy bizonyos Convoy szerelvényt, eddig nulla sikerrel. Az automata kereső pedig naponta dobál e-mail-ekkel, azokról a találatokról, amit annak gondol amit úgy hajtok. Hogy ezt azokból a kereső kifejezésekből hogy lelte meg, elképzelésem sincs, de pár hete felbukkant a képernyőmön. Rákattintottam, megnéztem. Akkor elképzelésem sem volt, hogy pontosan mi ez, csak azt láttam, hogy egy régi, katonai szett, elképesztően jó állapotban, de az eredeti doboza nélkül. Az esélytelenek nyugalmával licitáltam rá a minimálárnál picivel magasabb összeget és aztán el is feledkeztem róla. Míg meg nem jött az értesítés, hogy megnyertem. (Rövid kitérő: a Magyar Posta már ott tart, hogy az ajánlott csomagról sem dob be a postás értesítőt. Szegény eladót kezdtem el piszkálni, hogy hol van a cuccom. Mikor megmondta a csomag hivatkozási számát, rohantam a postára, ahol csücsült már egy hete. Nem tudom, hogy mennyi idő kellett volna hozzá, hogy visszaküldjék a feladónak azzal, hogy a címzett nem kereste, de gyanítom nem sok. Szép baleset, mi?)

Szóval hazahoztam és ekkor ért az első sokk, amikor kinyitottam és láttam, hogy ami az öreg alumínium kekszes doboz rejt, az mind úgy néz ki, mintha éppen akkor jött volna le a gyártósorról. Mindegyik darab tökéletes, vagy tökéletes közeli állapotban van! Aztán elkezdtem nyomozni, hogy eredetileg mi is volt az, amit valaki így átalakított. Bevallom, nagyon tetszik a házilag készített doboz, tényleg úgy néz ki az eredmény, mint egy katonai élelmiszercsomag, vagy kötszeres pakk, vagy valami hasonló. Az öreg alumínium kekszes dobozba valaki belevágta az eredeti Matchbox papírdoboz belsejét, az alját felragasztotta az alumínium doboz fedelének belső oldalára, kívülre meg felragasztotta a doboz oldalát a tartalmával. Viszonylag sokáig tartott rájönnöm, hogy amim van, az eredetileg egy 1959-es kiadású – atyaég 49 éves! – PS-5 Army Transport Set, mely készlet hét – pontosabban nyolc – változatos méretarányú katonai járművet tartalmaz. Charlie Mack gondoskodott a második sokkról: az enciklopédia szerint, a szett értéke – feltételezve azt, hogy az eredeti doboza is megvan – 1000 amerikai dollár! Atyaég! Nagyon belenyúltam, azt hiszem! Néztem a neten és amit láttam, teljesen elképesztett. Olaszországban találtam egy nagyon levitézlett állapotú, de eredeti papírdobozos darabot, 160 euróért. Egy angol aukciósház online katalógusa 250-390 font közé tette egy nagyon szép állapotú darab értékét, úgyhogy egyáltalán nem értem, hogy mások miért nem csaptak rá erre, hogy kerülhette el a figyelmüket – talán az lehet, hogy nyár van, vagy minden gyűjtő dobozfetisiszta. Elnézve Areh gyűjteményét – pontosabban, hogy milyen lepusztult fillereket tart a gyűjteményben –, azért ezek a járgányok, szólóban, doboz nélkül sem olyan állati gyakoriak. Nyomoztam azután is, hogy véletlenül nem arról van-e szó, hogy ezt a szettet kiadták volna születésnapi újrakiadásként, de nem úgy tűnik. Létezik, hogy ekkora mázlim legyen?

Ennyi önfényezés után, itt az ideje, hogy a tartalmat közelről szemügyre vegyük!

MB-49 M3 Personnel Carrier / Army Half-Track

Ez a féllánctalpas csapatszállíó az összes amerikai második világháborús filmből ismerős kell legyen, lévén az összes fronton használták az M3-ast és a változatait az amerikaiak és a szövetségesek. Sőt, még a hidegháborút is megérte, leginkább Izraelben. Areh szerint az MB-49 1958 és 1966 között volt megtalálható a Matchbox kínálatában. Teljesen ellentmondásos darab amúgy, mert például a vezetőfülke ajtóit, és a körülöttük lévő részleteket aprólékosan kidolgozták, de a hátsó rész teljesen elnagyolt, mint ahogy a vezetőfülke, vagy a plató is. (Ismét egy jele, hogy nem lehet túl gyakori darab ilyen állapotban, hogy Areh milyen kondícióban lévőt tart a gyűjteményben.) Ez a példány teljes egészében kifogástalan állapotú.

MB-54 Saracen Personnal Carrier

Az Alvis Saracen háromtengelyes páncélozott csapatszállító jármű az Egyesült Királyság észak-írországban kifejtett tevékenységének köszönheti hírhedtségét. Az eredetiről készült képeket elnézve én teljesen elégedett vagyok a Matchbox feldolgozással. Ebben a méretarányban szerintem teljesen rendben van. Jellemző, hogy az Areh szerint 1959 és 1964 között gyártott darabon a torony – ami egy harmincas kaliberű Browning gépfegyvert rejt a valóságban –, elforgatható és még csak véletlenül sem műanyag! További Matchbox vonatkozás, hogy több másik, háromtengelyes Alvis járművet is feldolgozott anno a cég, többek közt a Stalwart nevűt is, amilyenem van is. Az Areh gyűjteményében lévő darabon a német felségjelzés teljességében ostobaság és hibás, valószínűleg az előző tulajdonos munkája, én eltakarítanám. Ez a darabom is makulátlan a 49 évének ellenére.

MB-55 D.U.K.W. Amphibian

Újabb második világháborús veterán. Az amerikai járműből a háború során több mint 20 000 darab készül, ezzel ez a DUKW, vagy becenevén DUCK (kacsa) kétéltű teherautó az egyik legnagyobb példányszámban készült kétéltű. Nem vagyok benne teljesen biztos, de azt hiszem, hogy a DUKW a GMC 2 és fél tonnás katonai teherautójának alapjaira építkezik, ezt a háborús filmekből szintén jól ismert darabot látták el úszótesttel. A Matchbox megvalósítása nélkülözi az apró részleteket. Az MB-55 egészen apró, a szettből ez a legkisebb méretarányú darab. Areh szerint 1958 és 1962 között készült. Érdekes, hogy neki egy fekete kerekű verzió van, míg az én kifogástalan állapotú darabom szürke kerekeken gurul.

MB-61 Ferret Scout Car

Brit páncélozott felderítő jármű, melynek számtalan változatát előszeretettel használták szerte a brit nemzetközösség országaiban. A képekkel összehasonlítva, amiket találtam róla szerte a neten, teljesen elégedett vagyok a kidolgozottságával. Ezeknél a régi daraboknál kénytelen vagyok Areh-ra hagyatkozni, mert a legkorábbi katalógus ami a rendelkezésemre áll az 1965-ös. Szerinte ezt 1959 és 1966 között gyártotta a cég. Areh példányából már hiányzik a vezető, ami az enyémben köszöni szépen, jól érzi magát és a helyén van, csak éppen fordítva! Mint tudjuk, a gyári hibás Matchboxok gyűjtése külön sport, akik az ilyesmire szakosodtak, azok számára ez még értékesebb különösen, hogy amúgy ez a darab kifogástalan. Akik hozzám hasonlóan a későbbi Superfast darabokon nőttek fel, azok számára is ismerős lehet a Ferret Scout, mert 1974-ben felbukkan Weasel (menyét) fedőnéven, mint MB-73. A Rola-matics verzió sokkal elnagyoltabb, mint az MB-61, de cserébe ide-oda forgatja a tornyát.

MB-62 General Service Lorry

Ezzel az általános feladatot ellátó katonai teherautóval kapcsolatban sok okosat nem tudok elétek tárni. Az biztos, hogy AEC gyártmányt mintáz, de hogy azon belül ez melyik verzió lehet, afelől csak találgatni tudok. A legtöbb információt hordozó cikket elolvashatjátok a témában ITT, azoknak a járgányoknak a képét, amit a legjobban rá hasonlítóknak találtam, meg megnézhetitek lejjebb. Irgalmatlan mennyiségű Google és Wikipédia nyektetés után találtam utalást egy bizonyos „AEC model O854”-re, ami a Mammoth 6 x 6 elrendezésű verziója és a RAF (Királyi Légierő) használta tartálykocsiként és platós változatban is. Gyanítom a Matchbox ezt mintázta meg. Areh szerint 1959 és 1962 között készült az MB-62. Fantasztikus, hogy ez is teljes egészében fémből készült, bár a vezetőfülke belsejét egyáltalán nem alakították ki.

MB-63 Service Ambulance Ford 3 Ton 4 x 4

Széttúrtam a netet, de nem kerültem közelebb ahhoz, amit a modell neve is elárul. Gyanítom, hogy angliai Fordról lehet szó, valamikor az ötvenes évek végéről, hatvanasok elejéről. Areh szerint ezt a darabot 1959 és 1963 közt gyártották. Minden porcikája fém, a vezetőfülke belsejét ennek sem alakították ki és a hátán cipelt dobozba sincs bejárás sehonnan. Viszont jókora vörös kereszt van az oldalán. Az én példányomon ez az egyetlen részlet, ami nem tökéletes. Az elmúlt néhány évtized alatt ez itt-ott elkezdett lepattogni a széleinél.

NO3. Major Pack Tank Transporter and Centurion Tank Mk. III

A szett legnagyobb attrakciója az 1959-es Major Pack M-3 szerelvény. Nem árulok el titkot, ez az egészen Convoy sorozat közeli méretarányú szerelvény volt az igazi oka annak, hogy licitáltam erre a szettre. A vontató egy Thorneycroft Antar nevű szörnyeteg, ami a korának az egyik legnagyobb vontatója volt. Eredetileg olajvezetékek csöveinek rossz terepen történő szállítására szánták, aztán készült el a katonai változat, amit nehéz harckocsik vonszolására fogtak be. V8-as benzinmotor dolgozott benne, ami egyenes leszármazottja a Rolls-Royce legendás Merlin repülőgépmotorjának. Amit a hátán cipel egy brit, Centurion Mk III. harckocsi. A második világháborút éppen lekéső tankot 1946-tól egészen 1962-ig gyártották különböző verziókban és még az első öbölháborúban is szolgált belőle pár példány. Természetesen sem az Antar, sem a Centurion nem része az 1-75 sorozatnak, kizárólag a Major Pack számára készült és 1959-től 1967-ig gyártották. Mindkét darab tökéletes állapotú, ezekkel is óriási szerencsém van. Az Antar szerelvényt szegecs tartja össze, a félpótkocsit így nem lehet leakasztani a vontatóról, de természetesen fordul a vontató után lelkesen. A Centurion tornya természetesen elfordítható és a gumiból készült lánctalpai is működnek.

Matchbox PS-5 Army Transport Set desszant teasüteménynek álcázva. Az előlapon a tartalom.

Az eredeti doboz belseje beragasztva a kekszek helyére.

A tartalom. Szerintem egy percet nem játszott velük senki - előttem - soha.

Az eredeti doboz feneke az 1959-es kínálattal. Az 1-75 sorozatban abban az évben 1-76 autó volt.

Az elmosódott pecséten kéne látszania a PS-5-nek.

Matchbox MB-49 M3 Personnel Carrier / Army Half-TrackHelyenként eléggé elnagyolt.

Matchbox MB-54 Saracen Personnal Carrier

Belfastban annyira nem népszerű ez a jármű.

A torony elforgatható a tetején.

Matchbox MB-55 D.U.K.W. Amphibian

Ez a legapróbb jármű a szettből.

A részletek kidolgozásával a vezető munkahelyén és a platón nem sokat foglalkoztak.

Matchbox MB-61 Ferret Scout Car

Pótkerék csak az egyik oldalon.

Az én példányomban a vezető ihatott valamit, mert fordítva üli meg a lovat!

Ha nem gyári hibás, akkor így kéne, hogy kinézzen. Háttérben a doboza.

Meg egy másik fajta doboz is.

Matchbox MB-62 General Service Lorry

Nem látszik rajta a kora.

Minden porcikája fém. Ebben még volt anyag.

Háromtengelyes AEC teherautó. Valami ilyesmit mintáz a Matchbox.

Vagy valami ilyesmit.

De még inkább valami ilyesmit, mint ami a jobb oldalon terül el.

MB-63 Service Ambulance Ford 3 ton 4 x 4

A kor csak a matricán látszik.

Ha van elképzelésetek az eredeti miben létéről, akkor bátran kommentezzétek be!

M-3 Major Pack Tank Transporter and Centurion Tank Mk. III.

A Thorneycroft Antar a korának egyik legnagyobb teherautója volt. V8-as benzinmotor hajtotta.