A mai bejegyzés egy
olyan az 1-75 sorban megjelent nyergesvontatóról szól, mely egyike
a Convoy széria három legritkábbjának és még azok közül is
kiemelkedik, merthogy európai gyártó termékét mintázza.
Hej, daliás idők! Van
Convoy sorozat és a Matchboxnál jó ötletnek gondolják az 1-75
szériában is kiadni a vontatókat, hogy a tisztelt vásárló
csereberélhesse azokat a szerelvényei élén, úgynevezett játszás
okán.
Az Actros MP1 amúgy
egyike a három legritkább Convoy vontatónak – ha már szóba
hoztam, akkor linkelem is a többit: a
kéttengelyes Pete egyik, és a
másik fő dekor változata, illetve a
T2000-es Kenny – és azok közül is kilóg, merthogy nem
jenki. Engem
is meglep, hogy Actros ügyekben mennyire jól állunk! A szólóban
megjelent verziók közül most már csak egyetlen, egy 2005-ös,
ötös csomagban megjelent verzió nincs (még?) meg. Becsszó nem
savanyú a szőlő, de az nem is tetszik olyan nagyon, nem szép a
dekorja és ronda a kereke.
Amit ebben a
blogbejegyzésben láthattok, az 1999-ben jelent meg MB-64-ként a
német 1-75 sorozatban. „Egynyári”, csak a német sorban volt,
nem állítanám, hogy unos-untalan szembe jön mindenhol.
Az öntvény szerintem
nagyon jó, masszív, Convoy kerekei vannak, nekem ez a Csőrike-sárga
is tetszik, a dekor közepesen részletes, szóval nagyon is kedvemre
való!
...és szerintem még ez a Csőrike kanárisárga is jól áll neki!
A Convoy nyergesvontatók közt kiemelkedően részletes az öntvény.
Gyanús, hogy azért került ki ennyire gyorsan a kínálatból, mert túl sok fémből volt - ami sárga az fém - és ezért drága volt előállítnai.
Euro Truck Simulator 2-höz van Actros MP1 mod, úgyhogy már tudom azt is, hogy milyen belülről!
Ezen a képen valamelyest látszik, hogy mennyire részletes a beltere, ami Convoy körökben nem feltétlenül megszokott és nem szállít a fülkében oszlopot sem! #regenmindenjobbvolt
Egy időben mindannyiónk kedvenc virtuális szállítmányozási cége, a Jolán-TEFU is használt Actros MP1-eseket. (Nagyon belsős poén nagyjából ketten értik rajtam kívül, nézzétek el, bocs!)
Ezen
a képen remekül látszik, hogy mi fán terem a Hudsonok akkor
forradalmi „Step-Down” kialakítása. A hölgy bokája csak azért
látszik ki a küszöb mögül, mert nem elhanyagolható méretű
tűsarkokon tipeg. A cipőorrát nem látjuk és ha normális méretű
sarkai lennének a lábbeliének, akkor a bokájából se sokat
látnánk. Persze a szétfűrészelt karosszéria sem akármilyen
látvány. A képet a
mindig zseniális Just A Car Guy Jesse-nél találtam.
Ezen
a képen meg Hudson Doki civilben kukucskál ki az otthona ajtaján.
Ezt a képet csak azért helyeztem el ide, mert változatlanul
szeretem a filmsorozatot. A forrást fogom pótolni, ha megint
belebotlok, elfelejtettem feljegyezni, mea culpa, mea maxima culpa!
Fire Chief
Lehet,
hogy kisebbségben vagyok ebbéli véleményemmel, az sem kizárt,
hogy a
Mercury Park Lane becsípődésem teszi, de én kicsit sem
bánnám, ha a Matchbox megint elővenné a ládafiából azt a régi
ötletet, hogy ugyanazt az öntvényt elsüti rendőrségi és
tűzoltósági dekorral is – nyilván ahol az működik. 2018-ban
pontosan ezt tették, amikor a Hudson Hornet második inkarnációja
„a
tűzoltók parancsnokának autója” lett!
A
„piros egyenruhát” csak egyetlen évben, 2018-ban hordta a
Matchbox Hudson Hornet. Próbáltam nyomozni, a Fernando Valley Nuwan
Fire Department után, melynek színeit viseli, de nem találtam
ilyet. A dekor nagyon tetszik, mint ahogy az öntvény is. Ami nagyon
fáj, hogy az első verzió ragyogó krómját ezen már felváltotta
az ezüstszürke műanyag, ami gyalázatosan ronda és egyszerűen
alkalmatlan annak helyettesítésére.
"Régi lemez újra indul, tudom jól, de így van ez jól": A szürke műanyag NEM helyettesíti a krómot! Mennyivel jobban mutatna a piros karosszéria az első, rendőrségi változat ragyogó krómjával!?
Én egyáltalán nem venném rossz néven, ha a Matchboxnál újra elővennék ezt a régi ötletet, hogy rendőrségi és tűzoltósági festést is megkapnák azok a járművek, amelyeknél az ilyesmi elképzelhető.
Sikertelenül nyomoztam a Fernando Valley Nuwan Fire Department után, szerintem nem létezik. Ez az oldschool dekor nagyon adja, nekem nagyon tetszik!
Magam sem tudom miért, de "úristen, de kéne egy ilyen játszóautó 1:1 méretarányban"! Jó, előbb egy 55-ös Chevy, akár a legalapabb 210-es is!
Azt megbocsátom, hogy a piros autón nincsenek kiemelve a hátsó világítótestek, de a króm! Na, az nagyon hiányzik!
Ritka, hogy nekem egy autó minden szögből tessék! Márpedig most ez van.
Drága feleim a
vanitiszben – meg a nem vanitiszben is! Iszonyú régen
foglalkoztunk vírusos betegségünk egyik legkorábbi hordozójával,
a VW Transporterrel, úgy is ismert mint Type 1, T1, ez az egyik
legvonzóbbnak változat pedig Microbus és Samba néven is közszájra
vétetik. Úgyhogy az ős VW kisbusz a téma egy zseniális
festéssel!
Ismeritek, de azért... A
típusismertető kiszervezéséhez első körben ajánlom
a TotalCar videóját akkoriból amikor a TC volt az online autós
újság csúcsa. Az akkor a TV2-őn futó tévéműsoruk nem különben
volt remek. Ebből az epizódból óriási balhé kerekedett – a
videóba beégetett feliratokból rá fogtok jönni, hogy miért.
Érdekes, én úgy emlékszem, hogy ehhez volt cikk is, de azt nem
találom. Ha valaki megleli, szívesen belinkelném utólag.
Második
körben meg beágyazok egy videót egy csodálatosan restaurált
példányról, amit kívül-belül alaposan körbejártak és
pontosan az a 23 ablakos személyszállító változat, ami a jelen
bejegyzés tárgya. Nagyjából az éves magyar GDP-t érheti amúgy.
A legmókásabb Szerepelt
már nálunk... Na jó! Nem bonyolódnék bele az elnevezések
sokaságába, mert a VW fanatikusok joggal mondanák, hogy
marhaságokat hordok össze. Engedjétek meg, hogy egyszerűen csak
T1-ként hivatkozzak rájuk és ne merészkedjek be a változatok
útvesztőjébe! A címben a Matchbox elnevezéséhez tartottam
magam, bár közel sem vagyok benne biztos, hogy pontos.
Az
is egy klassz verzió de ezzel, amit most láthattok, szerintem
sikerült kimaxolni a T1 buszok lényegét. A VW buszok kultusza az
Egyesült Államokból ered. A TotalCar-os videóban a nagy
marháskodásban csak a lényeg sikkadt el: A hippik és szörfösök
körében azért voltak népszerűek a VW buszok, mert olcsók
voltak, jól bírták a rideg tartást – mi az az olajcsere? Nem
voltak gyorsak, de sokan, sok cuccal belefértek. Nem fogyasztottak
sokat – főleg amerikai mércével nem.
Amit
az 1999-es MB-64 reprezentál, az túlmutat a hippiségen, ez egy
UFÓ-hívő járgánya. Persze ez az „UFO-hívő” is egy butaság,
de valamiért a mi nyelvünkben az azonosítatlan repülő tárgy
(Unidentified Flying Object) és az idegen lény (alien)
összemosódik. Mindegy is, a lényeg, hogy a feliratok zseniálisak,
a „Roswell hangulat” megvan, az egyik legötletesebb és
legviccesebb Matchbox dekornak tartom ezt, ami valaha készült!
Szemből még semmi "gyanús", csak az látszik, hogy részletgazdag.
A felni túl drága és menő a felhasználás módjához, de egyáltalán nem csúnya! Kezdjük el számolni az ablakokat! Ez eddig 11 - az első szélvédő az kettőnek számít, mert külön-külön nyithatóak, mint az a fentebb beágyazott videón nagyon jól látszik.
Na, itt kezdődik a Roswell hangulat! A feliratok közérthetőséget figyelembe vevő szabadfordítása, balról jobbra, fentről lefelé: "Hiszek(bennük)", de akár lehet "Higyj" is, csak hát az a fránya írásjel, ugye. "Hajrá Tau Ceti Vasgyári Testgyakorlók Köre". Stilizált meteorit, esetleg papucs orráról a pamutbojt. "(Ők) itt vannak" - talán frappánsabb, hogy "Köztünk járnak". Legalul pedig: "Látogatóink vannak".
A hátratolt rongytető nagyon menő!
Ez még három ablak, eddig 14. Nem kevésbé részletes, mint az eleje, a piros hátsó lámpák pirosak.
Ez még kilenc ablak, megvan mind a 23! A legkívánatosabb kivitelű VW T1-es, ez a Matchbox értelmezése meg szerintem az egyik legötletesebb és legviccesebb dekort kapta a márka történetében!
A kétszárnyú oldalajtó, amit a szakzsargon pajtaajtónak hív. A feliratok ugyanazok, de máshová kerültek fel, ami külön tetszik.
Valamikor réges-régen
tulajdonképpen szerepelt már ez a járgány e lapokon. Sőt, ez a
konkrét példány. Abban
a bejegyzésben igazából minden olvasható, ami lényeges vele
kapcsolatban, de valamiért úgy éreztem, hogy megérdemel pár
olyan képet, ahol egyedül „ő” a főszereplő, hiszen az
eredeti, amit a hazai kisipar lemásolt.
Először akkor kezdtem szemezni ezzel a Matchbox Caterpillar D9-es buldózerrel, amikor még csak készülőben volt az átalakított Car Transporter Trailer. Rakománynak kerestem rá valami munkagépet, ezért vettem meg az akkor futó Ground Breakert, ami sajnos pont nem felelt meg a célnak. Végül a Tractor Shovel lett a kiválasztott, így nem is igen foglalkoztam azzal, hogy kéne nekem másik munkagép.
Az egyik börzén azonban egy turkálós dobozban megpillantottam egy igencsak jó állapotú darabra, aminek nem tudtam ellenállni - 167 forintos áron. Persze kopásoktól nem mentes, de a műanyag alkatrészei épek, nem is beszélve a két gumi lánctalpról. Utóbbi nem is lehetne másból, hiszen 1979-ben még egészen "mások voltak az igények" egy kisautó megalkotásakor, akkor még szó sem lehetett kamu megoldásról. Nem is beszélve az igényes, részletgazdag megvalósításról, ami munkagép egészére vonatkozik. a Fém alvázból kialakított motor is igencsak aprólékos, egyedül a kabin lett egy kicsit elnagyolt. A hátulja is kicsit leegyszerűsödött, ide egy masszív kampót álmodtak oda a ködös Angliában. Apró hátrányként megemlíthető a fix rögzítésű tolólap, ami pár milliméterrel van csak a lánctalpak alsó síkja felett. Szerencsére azonban az ujjunkat ráhelyezve lenyomhatjuk a földig is, kihasználva a műanyag rugalmasságát. Pályafutása során megélte a nagykorúságot, hiszen 1980-ban bukkan fel először a kínálatban, végül pedig az 1998-as évben került forgalomba. Vele együtt elbúcsúzott a működő lánctalp is a Matchbox kínálatából. Szerintem az egyik legjobban sikerült Matchboxok közé sorolható, amit talán az anyacégnél is érezhettek, hogy ilyen sokáig kitartottak mellette.
Nos, porsche kolléga 1955-ös Ford Panel Delivery rajongása az én lelkemen szárad, ez egyértelmű. Szerintem ha meglátja ezt a postot, akkor újra járhat az anonim furgonfüggők szeánszaira vezekelni!
A típusról érdemben értekeztünk már korábban – egy link amiről érdemes elstartolni ez ügyben –, ezért sem az autó, sem a Matchbox történetével nem kell most foglalkoznom. A negyvenéves évfordulós szériáról pedig már tudjuk, hogy bizony ritka szép kivitelű darabok bírtak beléje kerülni és az esetek többségében megéri a magasabb árat – persze attól most elegánsan tekintsünk el, hogy a csak az Egyesült Államokban kapható széria mennyiből bírja átszelni az óceánt és megérkezni hozzánk, szóval tessék ezt a megjegyzést az ottani árára vonatkoztatva érteni.
Hát feleim a Matchboxban! Azt hiszem ez a kisautó lehetne a mércéje annak hogy milyen szintet kell hoznia egy spéci sorozatban, az 1-75-höz képest magasabb árért mért Matchboxnak! Gyönyörű, kontrasztos színek, tűéles, aprólékos festés a világítótesteken, a kilincseken, a tanksapkán (!) és még a típusjelzések is felkerültek! Ejnye no, tudnak ezek a csibészek ott El Segundoban, ha akarnak!
Emblémák, típusjelzések, de még a kilincs "krómja" is a helyükön!
A csík az oldalán, a felirat...
...a világítótestek festése hátul? Na legalább ilyennek kell lennie egy prémium szériás Matchboxnak!
Még a tanksapkára is jutott egy "krómpötty"! Ötös!
Nagyon dicséretes, hogy a Mattelnél úgy döntöttek, hogy a Hot Wheels és a Matchbox termékvonalat igyekeznek elkülöníteni egymástól, az utóbbinál – többek közt – számos klasszikus típus, minél korhűbb megmintázásával.
Amerika legnépszerűbb kisteherautója
A Ford F-sorozat legkisebb tagja, egészen a közelmúltig a legnépszerűbb kisteherautó volt az egyesült államokban. Ez nem kis teljesítmény tekintve, hogy a története több mint 60 éve, 1948-ban kezdődik. Ekkor még a bruttó összsúly alapján, 4100-tól, 22 000 fontig (1,8 – 10 tonna) alapján, F-1-től F-8-ig, számozzák a családtagokat. A minket jelenleg érdeklő verzió az F-1 abban volt úttörő, hogy a Ford addig csak személyautókon alapuló pickupokat készített, ez volt az első, eleve teherautónak tervezett jármű, bár nyilvánvalóan tartalmaz olyan alkatrészeket, amelyeket más Fordokban, köztük személyautókban is előfordulnak.
A második generáció az 1953-as modellévben debütál és mindössze három évig készül. A Ford megváltoztatja a jelölést, az F-1-ből F-100 lesz és ezt a jelölést mind a mai napig meg is tartják. Érdekes, hogy ebből a generációból mára igazi gyűjtői darab válik, amiről nyilvánvalóan a megjelenése tehet. No meg az, hogy a cég először ezekben kényeztet olyan úri hívságokkal, mint belső világítás a plafonon, szivargyújtó, könyöktámasz, napellenző és rádió, mi több háromsebességes automata váltó! A legkívánatosabb mind közül az 1956-os évjárat, melyet 137 lovas sorhatos (3,7 liter), vagy 173 pacis V8-as (4,7 liter) erőművel is szereltek. A második generációs F-100-asok összesen kétféle kivitelben készültek, pickupként és zárt felépítménnyel, a hátsó fertályukon kétszárnyú raktérajtóval.
Ugyanazok és mégis mások
Az igazán örvendetes, hogy mindkét fentebb említett karosszériaváltozatot megmintázták a Matchboxnál. Az 1997-ben debütáló pickup változatból már mutattunk be többet is – például ITT, meg ITT –, de ha ránézünk a BAMCA variációs listájára, akkor láthatjuk, hogy még bőven van mit beszereznünk a számtalan kivitelből, főleg hogy az egyik jobb mint a másik. A zárt kivitel 2008-ban debütál, jelen postunk pont ezt mutatja be. Logikusan azt gondolnánk, hogy ez a korábbi változat derivátuma, de ha megnézzük az apróbb részleteket – a motorháztető ívét például – akkor jól látszik, hogy vadonatúj öntvény készült, nem pedig a régi lett módosítva. A megmintázáskor kitűnő munkát végeztek, az egyetlen részlet, amibe bele tudok kötni, az az ablak tövében lévő visszapillantó tükör, amik egyáltalán nem jellemzőek sem az autóra, sem a korra. Persze ez színtiszta kukacoskodás. Remek, hogy még easter egg kidolgozására is jutott energia. Az elmúlt három évben még olyan sok változat nem készült belőle, de mivel itt is elmondható, hogy az egyik jobb mint a másik biztos, hogy viszont látjátok majd őket e lapokon.
A premiermodell 2008-ból.
Szép, korhű dekoráció. A sofőrt Z Istvánnak hívják, ott a neve az ajtón!
Az őstermelői piac festéshez kitűnően illeszkedik a beltérben megbúvó húsvéti tojgli...
... két doboz, az egyikben zöldségek és gyümölcsök, a másikon pedig egy blöki szunyál. Kívülről amúgy ez alig látszik.
Matchbox MB-64 Ford F-100 Panel Delivery, NRFB.
Egy szép eredeti, meglepő módon brit rendszámmal.
Van hátulja is.
Szóljon, akinek ez a példány nem kéne!
(A videó elején az inzert hibás, ez egy 1956-os példány.)
A Matchbox Japán piacra szánt száz darabos sorozatába bekerülő modellek némelyikének festése eltér a máshol kaphatóak közül. Van mikor ez egyértelműen látszik már a feliratból, nem is beszélve a Police Patrol ide vágó kiviteléről. Az itt felbukkanó öt Porsche modell közül nekem kettőre sikerült szert tennem, amiknek a festése csak ebben a sorozatban található meg. A 928-as ezüst alapszíne egy bordó csíkkal lett feldobva, ami szerintem nem rossz, de én megelégedtem volna csak a küszöbökre kerülő Porsche felirattal is. A Turbo-nál a névben is történt egy kis változás, itt ugyanis a 930-as típusmegjelölést is bevetették. A piros fényezést az eredeti modell mintájára ellátták pár helyen egy kis fekete festékkel. Mindez nagyon sokat dob az összhatáson, annak ellenére, hogy nem túl kidolgozott az egész megvalósítás, főleg értendő ez az eltúlzott oldalsó dekorációra. Az egyszínű modelleknél azonban szerintem sokkal jobban mutat, többször is bevethették volna ezt a tampózást. Sajnos nem hibátlan darab, de azért szerencsére sokkal jobban átvészelte az ide-oda utazgatást, mint a doboza. A harmadik japán Matchbox Porsche amire még szemet vetettem - illetve tudom, hogy eltér a megszokottól - az a Boss festésű Porsche Turbo, amit Porsche 930 Turbo Racing néven találhatunk meg - az eltérés a rajtszámban keresendő.
Elvileg járniuk kellett már Japánban
Nem rossz, de a Porsche feliratnál megállhattak volna
Egy kevés fekete festék csodákra képes
Matchbox MB-78 Porsche 930 Turbo a viseltes dobozában
