Matchbox 1994 Lexus LS 400

Autótörténelmi szempontból érdekes, japán gyártmány, egy (a bemutatásakor) új márka debütáló zászlóshajó modellje, luxusautó. Csupa olyan paraméter ami bizonyosan soha nem találkozott még egyetlen Matchboxban sem. Hozzá még jól is sikerült.

A japán bálna
Úgy 1991-1992 tájékán láttam életemben először LS 400-ast. Egy japán elektronikai és telekom multinál dolgoztam éppen. Az irodaházba ahol a cég volt, a felettünk lévő emeletre beköltözött egy amerikai telekommunikációs cég és az ottani vezérnek volt ilyenje. Az illető amerikai magyar, végtelenül pökhendi, arrogáns, felfuvalkodott és leereszkedő alak. Az iparági pletykák szerint a cég gyors, tündöklésmentes hazai bukásában a jellemhibái jelentős szerepet játszottak. Utálták a beosztottjai, utálták az irodaházban „lakó” többi cégnél dolgozók, gyanítom a potenciális ügyfeleknek sem lehetett túl rokonszenves. Ennek ellenére sem tudtunk – a többesszám a szintén autószexuális kollégáimat is jelenti – máshogy nézni a – jenki rendszámos – LS 400-asára, mint csodálattal. Sugározta a minőséget, mégsem volt fennhéjázó mint egy – mondjuk – akkori S-osztály, nem lengte körül gengszter imidzs. Akkor nem kívántam – most is jobban szeretem a közepes, meg kicsi méretű autókat – de ennyi év távlatából a jelenben nagyon is el tudnám képzelni játszóautónak. (Persze ez csak egy képzeletbeli anyagi létsíkon lehetséges.)

Ami az eredeti autó paramétereit és történetét illeti, bátran hátradőlhetek! A Totalcarnál tökéletes munkát végeztek az ügyben, cirka két évvel ezelőtt. Tessenek kedves lenni átkattintani, abszolút érdemes!

Majdnem tökéletes
Érződik az igyekezet, hogy precízen reprodukálják az eredetit és ez többé-kevésbé sikerült is. A beltér azonban méltatlan a Lexushoz, nem tudom eldönteni, hogy ez a megoldás a szörnyűbb – majd lásd alább – vagy a pizzakormány lett volna az. A kerekek alig észrevehetően, de azért pont annyival nagyobbak, mint kellenének, hogy legyenek, hogy az ártson az autó arányainak. Cserébe nincs oszlop a beltérben és a gyöngyházbézs színt is sikerült eltalálni! A fentebb citált autó is ilyen fényezésű volt, jó értelemben égett bele a retinámba. Nem mondom, hogy egy Tomica, de tényleg soha rosszabbat!

Van egy érdekessége. Ez a modell 2021-ben jelent meg. Akkor 1-100 sorozat volt éppen, de ez a kisautó valamiért nem kapott számot, afféle ráadásként jelent meg a normál szériában. Egyáltalán nem tudom, hogy mi lehet az oka, teljes rejtély az ügy! Majd 2022-ben is ugyanez történt, teljesen változatlanul tavaly is ugyanígy került a polcokra. Ha megvizsgáljátok a csomagolást, "jól látszik, hogy nem látszik" MB-xxx számozás rajta.

Nem akar lesöpörni az útról, egyszerűen csak "jelen van". Nagyon tetszik!

Éppen annyival nagyobbak a kerekei, hogy belezavarjanak az összhangba. Nem rossz, de egy mérettel kisebb átmérőjű és sokkal keskenyebb kerekekkel szebb lenne.

Ez a gnóm kormánykerék méltatlan egy Lexushoz. Még a pizzakormány is jobb lenne! De legalább nincs oszlop a beltérben.

Embléma, Lexus felirat, világítótestek. Remek, igazán remek!

Nincs rajta semmi különleges, mégis bármilyen szögből jól mutat. Nagyon jól eltalált forma, egészen időtlen.

A csomagoláson nincs MB-xx számozás - a hátulján sem! Egészen meglepő és érthetetlen. Az ok ismeretlen.

Matchbox MB-37 Lexus GS430

1983-ban merült fel a Toyota vezetőinek egyik találkozóján, hogy luxusautó fronton is meg kéne tanítani a világot kesztyűbe dudálni.

A Világ nem elég!
Az elsődleges cél az Észak-amerikai piac meghódítása volt, így nem meglepő, hogy egy V8-as motorral és hátsó kerék hajtással látták el az első modelljüket. Hat év, számtalan munkaóra és temérdek elköltött pénz eredményeként került a szalonokba az első Lexus modell. Az LS 400-as minden elképzelhető extrát tartalmazott. Mérete egy S osztályos Mercedesnek felel meg és sokak szerint a tervezők jó sokat nézegették az európai luxuslimuzinokról készült képeket, amikor kifaragták a formáját. A szám az LS név mögött pedig a motor méretére utal, vagyis a 4 literes V8-ra. Merész vállalkozás egy új márkát bevezetni, majd azt felfuttatni, de a Toyotának sikerült, amihez a márkától megszokott minőség is hozzá segített. (A Honda 1986-ban hozta létre az Acurát ugyanezzel a céllal, a Nissan is ez idő tájt alkotta meg a saját luxus márkáját, az Infinityt).

A sikeren felbuzdulva később hamarosan bővült a kínálat, többek közt az 1993-ban megjelenő GS széria (Toyota Aristo néven is árulták), ami méretileg egy ötös BMW-nek felel meg. Az első széria még háromliteres sorhatos motort kapott, kifutása végén viszont már az első Lexushoz hasonlóan négyezer köbcentis vényolcas is rendelhető volt hozzá. A második generáció eljövetel 1997-ben lett esedékes amikor is megkapta az E Mercire emlékeztető négyes első lámpa kiosztását. Ez idő tájt kezdtek népszerűek lenni a sportos szedánok, ami a motorválasztékában is megnyilvánult. Az alap háromliteres sorhatosnak létezett turbós kivitele is, illetve a vényolcasból volt egy 4,3-as is. A motorkínálat átesett egy kis változáson a jelenleg is futó, 2005-ben megjelenő harmadik generációnál, eltűntek a soros motorok, helyettük is V elrendezésű motorokat találunk. A lökettérfogatok is megnőttek, maradt alapnak a 3 liter, a turbóval szereltet váltja ki egy 3,5 literes erőforrás, a 4 literes eltűnik, helyét a 4,3 literes veszi át, a csúcsot pedig már 4,6 literes blokk képviseli - 2007-től kapható 4,5 literes motorral is, ami hibrid hajtáslánccal van kombinálva. A karosszérián megint finomítottak, megtartották a négy fényszórós kialakítást, de a légellenállási tényezőt sikerült a 0,27-es értékre levinni. A lényeg azonban a beltérben van, ahol a finom bőrkárpitot talán említeni sem kell, de ilyen alap például a hőelnyelő és akusztikus szélvédő, esőérzékelős ablaktörlőkkel, és a víztaszító oldalüvegek. A visszapillantók automatikusan sötétednek, a kormány és az ülések beállításai programozhatóak, mely utóbbiak szellőztethetőek is. Ha már kényelembe helyeztük magunkat, akkor a héthüvelykes kijelzővel ellátott DVD-s, navis központi egység kényeztet minket egy 5.1-es prémium hangrendszer segítségével. Luxusból tehát nincs hiány, amit személyes tapasztalatból meg tudom erősíteni - bár inkább a menetteljesítménnyel voltam elfoglalva a próbakör alatt - de ezen nem lehet csodálkozni, hiszen a név kötelez.

Matchboxban ugyanez
A Matchbox a GS430-as típust szemelte ki megformázásra, amit 2007-ben már meg is vásárolhattunk MB-23-ként. Következő évben sem maradt ki az 1-75-ös sorban azonban a pezsgő szín pirosra, számozása pedig MB-37-re változott, amiből utóbbi 2009-ben is megmaradt, ám metálkék színt kapott. Ezek mellett még számos pakkba is belekerült, valamint az 55-ik évfordulós, metálzöld festésű triumvirátusba is beválasztották. Megvalósítása megfelel a maiaktól megszokott, részletes, szép darab. Nagyon jól kidolgozták a belsejét, kapott tetőablakot is, valamint a tamponnyomás is szépre sikeredett. Hátrányként az arányát tudnám megemlíteni, ugyanis nem nagyon adja vissza a valódi méretét, tömzsibbnek hat, de a blister szabta korlátokat már amúgy is megszokhattuk. Gyengén sikerült résznek említeném még az első lökhárítót, ahol a középső levegő beömlőt sikerült teljes mértékben elnagyolni, mint ha ott sem lenne. Ezt a kis bibit viszont orvosolhatták volna egy kis festéssel, de az összkép így is meggyőző. A felnik jól passzolnak hozzá, de szerintem nincs olyan modell, aminek ne állna jól ez a sokküllős felni. Nem vagyok kedvelője a nagy, luxus szedánoknak, de ez a modell megfogott, jobban tetszik, mint eredetiben.

Matchbox MB-37 Lexus GS430

Az alsó beömlők picit elnagyoltak, egy kis festéssel feldobhatták volna

A beltere is szépen kidolgozott

Hátulról teljesen rendben van, mindent kifestettek, amit kell

Az én példányom ebből a hármas pakkból származik
Egy igazi GS430-as
A kicsinyített változaton nem érzékelhető a valós hossza