A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2007. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2007. Összes bejegyzés megjelenítése

2024/09/04

Johnny Lightning - 2005 Ford Mustang GT

Az idejét sem tudom, hogy mikor volt nálunk utoljára Mustang, pedig szeretem őket! Tiszta mázli, hogy van nekünk a Bubba-Gump listánk és abban pont van Mustang, így meg tudtam nézni. A nyár végére íme némi színtiszta jóság, szívemnek igen kedves autó, kitűnő kisautóban megjelenítve!

A Mustang ötödször 2005-2014
Ahhoz képest, hogy már írtunk róla nem is egyszer – lásd a linket fentebb – és a kedvenc újkori Mustang generációm pont az ötödik, soha nem foglalkoztunk a típustörténettel. Képtelen vagyok megemészteni, hogy még a legfiatalabb példányok is tíz évesek már! Pedig de és típusismertető is ilyen időtávlatból, sőt a legidősebb példányok születési évéből, 19 évvel ezelőttről kellett keresgélnem! Nem csak, hogy sikerrel jártam, de Nínó Karotta pont a premier évében vizsgált meg egy GT-t és mit ad isten, még a színe is majdnem stimmel! (Ami nála volt az szerintem Torch Red, amit a JL megmintázott meg Redfire Metallic.) Fogyasszátok belátástok szerint a koros TotalCar-os anyagot, van hozzá jófajta videó is!

A magam részéről ezúttal is mellékelem a szintén évjárathelyes katalógust:




















Nahát, ritka!

A Johnny Lightning nem az a címke, amit tönkrehasználunk, teszem hozzá, hogy: sajnos! Egyértelműen a háromhüvelykes kisautók világa felső polcos márkája, melynek elég kalandos volt a története mostanság. Szövevényes tulajdonosváltások után 2011-ben a Tomyhoz került – igen, az a Tomy, amelyik a Tomica márka gazdája is. Egy ideig az ő logójukkal kerültek a boltokba a Johnny Lightning termékek, aztán 2013-ban bejelentették, hogy itt a vége, beszántják a márkát.

2016 januárjában a Round 2 Corporations – többek közt a Racing Champions, Auto World és AMT márkák is az övék – bejelentette, hogy licenceli a márkát a Tomytól és azóta ismét van Johnny Lightning!

Amit ebben a bejegyzésben láthattok, az majdnem olyan régi, mint a megmintázott Mustang maga! Ugyan az öntvény egyidős az eredeti autóval, ebben a gyári színben – melyről fentebb már lerántottam a leplet, hogy Vöröstűz Metál a neve – 2007-ben szerepelt egy tízes pakkban.

A név kicsit pontatlan, a JL csak Mustangként emelegeti, holott ez egy GT. Ez rögvest látszik a négy fényszórójából, a GT emblémákból az A-oszlopok alatt, illetve a fenekén. Hogy miért fontos ez? Mert a GT az a V8! És mint azt a Mad Max Fury Road-ból tudjuk: „A tetteimmel tisztelem őt, V8!” (Vagy valami hasonló, sohasem láttam magyarul. Eredetiben: „By my deeds, I honor him. V8!”) Én amúgy teljesen jól el lennék a 4 literes, 210 lovas V6-al is, de hát a GT, az 4,6-os, 300 lovas. A premierévben ez a két változat jelentette a kínálatot, a felpöccentett verziók később jöttek.

Csak szuperlatívuszokban tudok róla nyilatkozni! Szép, kívül-belül részletes, a kormánya sem csak egy pizza, fém az alváza, de nekem úgy tűnik, hogy még a hátsó spoilere is, ami külön alkatrész a karosszériától. „Na já, Dzsoni Lájtning iszt Dzsoni Lájtning!”

Mustang GT. Ami azért fontos, mert V8. Ez már látszik a nézéséből: Négy fényszórója van! A csóri V6-nak csak kettő. Teljesen ki lennék békülve a csóringer változattal játszóautónak! Nem tudom, se a ráncfelvarrott 2010-utáni, se a 2015-ös hatodik, se az idei hetedik generáció nem tetszik ennyire mint ez!

Gyönyörűen részletes!

GT embléma az A-oszlop alatt, szép kerekek, króm...

A beltér is részletes, a kornány sem egy pizza... Figyelsz, Mattel fiam? Á, dehogy figyelsz!

Minden részlet a helyén, GT embléma is, a spoiler külön alkatrész és fém... Valami ilyesmi az én elképzelésem a prémium modellekről.

Az alváza is fém. Szörnyű, hogy már erre is el lehet sütni, hogy #regenmindenjobbvolt mert az öntvény 19, ez a konkrét változat meg 17 éves!

2023/01/25

Tomica No. 57 Toyota Crown Comfort Taxi

A Tomica sajnos nem az a tag, amit tönkre használunk a címkefelhőben, én lennék a legboldogabb, ha több jutna belőle, mert mindig rácsodálkozom a minőségére. Amit ebben a postban láthattok, az igazi különlegesség, mert – kicsi csalással – JDM és taxi is!

Korona Kényelem
Gondolnátok, hogy a Toyota közel 23 évig gyártson egy személyautó egyetlen generációját – nyilván ráncfelvarrásokkal? Az ilyesmi inkább a volt Szovjetúnióra jellemző, nemde? Pedig pont ez történt. 1995-ben mutatták a Crown Comfort modellt, ami egy nyújtott tengelytávú, közepes méretű szedán. Alapvetően a flottás vásárlóknak, taxi és limuzinszolgáltatóknak szánták a japán belpiacon, a Nissan Crew és Cedric modellek konkurenseként.

Toyota Crown Comfort taxi a japán éjszakában.
(Kép: Tumblr - Szégyellem, de elkutyultam a linket erre a zseniális képre, ha meglelem pótolom!)

Ennyi idő alatt számos motorral szerelték. Benzines erőforrásból hatfélét – sornégyesek, két sorhatos –, dízelből háromfélét – mind sornégyes, egy közülük turbós –, LPG-sből pedig háromfélét – egy sorhatos, a többi sornégy – építettek az autó elejébe. A teljesítményük 79 és 139 lóerő közt mozgott, váltóból négysebességes automata, vagy 4- és ötsebességes manuális kerülhetett beléjük.

364 000 darabot gyártottak az autóból. Azt hiszem kis félrenézéssel tekinthetjük JDM modellnek, mert csak nagyon kis számban exportálták őket újként Hong Kong-ba, Indonéziába és Szingapúrba. Az már más kérdés, hogy a használt, nagyon jó állapotú japán taxik aztán milyen mennyiségben kerültek máshová Ázsiába, ahol az autóknak jobb oldalon van a kormánya.


Mozgóképes óda a Toyota Crown Confort taxihoz! Komolyan, mintha csak nekünk forgatták volna! Csinos ázsiai hölgy mellett vegyétek észre a jellemző japán taxi akszesszoárokat, úgyis mint a vezető által nyitott bal hátsó ajtó, oldalsó csipkefüggönyök és üléshuzatok és a sofőr fehér szövetkesztyűje! Érdekessége, hogy Indonéziában forgatták.
 

Minőség
Nem is vártam mást ettől a gyártótól, egyszerűen süt belőle a minőség! Beszélgettem ázsiai Tomica gyűjtővel és nagyon sok olyan dolgot mesélt, ami párhuzamos a Matchbox gyűjtők (egy részének) nézeteivel. Szóval Takara Tomy / Tomica fronton is van egyfajta #regenmindenjobbvolt, „a japánban gyártott Tomicák az igaziak” becsípődés. Ők is értékelik, ha egy modell rugózik és igen, ők is pattogtatták a kisautókat mint mi, gyerekkorunkban. (Megemelni az elejét vagy a hátulját és nézni, hogy rugózik-e a kerekein.)

Nos, ezt az 1/63 méretarányú kis Toyotát 2007 júliusában dobták piacra japánban, 53-as szám alatt. 2020-ban az Egyesült Államokban és Kanadában is árulták – Walmart exkluzív modellként, nagyon valószínű, hogy az enyém is onnan lehet –, és Dél-Koreában is.

A bal hátsó utasajtó nyitható, de csak az. Ez azért egy nagyon érdekes részlet, mert japánban a taxik járda felé néző, hátsó ajtaját a sofőr nyitja egy mechanikus, vagy pneumatikus szerkezet segítségével. Nem tudnám megmondani, hogy ez kötelező felszereltség-e, de minden taxiban van, ugyanúgy mint a függönyök a hátsó oldalablakokon és csipkehuzat a hátsó üléseken.

A kis Crown Comfort Vietnámban született és elképesztően jól rugózik! Az első hűtőrács és világítótestek közös műanyag alkatrészeken osztoznak és az ezen lévő indexeket festéssel külön kiemelték. A beltér – meglepő módon – elnagyolt, a kormány is csak egy pizza – ejnye! – de cserébe a szabadjelző mindkét oldalán ott a taxi felirat! Külön szeretem, hogy a Tomicákon mind a mai napig előfordul vékony kerék, nem ütik agyon az autók arányait széles abroncsokkal. Ja és az alváza is fém!

Nagyon jó minőségű holmi, nagyon kedvelem.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ez NEM egy speciális kiadás! Krómbetét a hűtőrácshoz és a lámpákhoz, festett indexekkel, szabadjelző a tetőn, keskeny, arányos abroncsok.

Szívesen beülnék.

Nem kevés munka van abban, hogy tudom, hogy a felirat az első ajtón: "Tomica Transportation Taxi", azaz nagyjából "Tomica Szállítmányozás Bérkocsi". A szám előtti két karakterbe beletörött az OCR bicskája.

A bal hátsó ajtó nyitható. Japánban a taxisofőr ezt belülről nyitja-zárja a kedves utasnak egy szerkentyűvel.

A szabadjelző hátsó oldala is megkapta a taxi feliratot. Apróság, de értékelem. Márka és típusjelzés, kiemelt világítótestek.

A jobboldalon minden le van falazva.

Valamiért sokkal jobban szeretem a hétköznapi autókat kisautóként visszontlátni, mint mondjuk a szupersportkocsikat!

2022/05/09

Matchbox 2007 US Classics 5-pack (K9625) 1970 Pontiac GTO

A fejembe vettem, hogy végre befejezem már ezt a kitűnő ötös csomagot, úgyhogy dobpergés, fanfárok, itt az utolsó – de annál figyelemre méltóbb – darab belőle!

Kecske
A Pontiac GTO-t 1963 és 1974 közt gyártották. Négy generációt ért meg, de csak azért, hogy az mondhassam, hogy: „meg se nézzétek, szörnyű, én szóltam” egy kicsit előre ugrok 2003-ba, amikor átcímkézett ausztrál Holden Monarokat árultak ezen a néven egészen 2006-ig. Tehát létezett egy ötödik generáció is, de meg se nézzétek, szörnyű, én szóltam! Az első generáció az izomautó éra szülötte, egyesek egyenesen az első muscle car-ként tartják számon. A történethez hozzá tartozik, hogy az első generáció a Pontiac Tempest opciós csomagjaként létezett, mint különálló modell 1966 és 1971 regnált. 1972 és 1973 közt a LeMans-, 1974-re pedig a Ventura felszereltségi csomagjává halványult. Minket csak az első két generáció érdekel, hallgassatok rám, a harmadiktól felfelé... ajjaj!

Amit nem gondoltam volna, hogy magyarul találok pont az 1970-es – tehát már második generációs – GTO-ról olvasni, meg nézegetni valót, de legnagyobb meglepetésemre leltem. Javaslom fogyasszátok, aztán térjetek ide vissza!

1970-ben a Pontiac nem készített a GTO-ról katalógust, de külön brosúrát szentel a nagy teljesítményű modelljeinek, úgyis mint a közepes méretű GTO-nak, az arra épülő „The Judge”-nak ami afféle „csúcs GTO” illetve a Grand Prix-nek, ami teljes méretű – értsd csatahajó – kupé.

 
















Hogy mi ez a kecske az alcímben? Nos, bizonyos körökben – sejthetitek, hogy nem a hegedűkészítők, könyvtárosok és részecskefizikusokra gondolok – divat (volt?) a GTO-t úgy emlegetni, hogy „goat”, ami bizony kecskét jelent. De hogy honnan jön ez a – mondjuk ki – marhaság? Nos, hát nem az eredeti név kiötlőjétől, aki bizony-bizony ugyanaz a John DeLorean volt, mint a későbbi DMC-12 atyja. Neki a Ferrari ikonikus 250 GTO-jától jött a... ööö... sugallat. Olaszul „Gran Turismo Omologato” azaz „homologizált nagy túraautó” ami arra utalás, hogy a FIA hivatalosan is elfogadta a GT-osztályba mint versenygépet, aminek feltétele volt száz utcai változat készüljön belőle. „Amerikaiul” meg pont nincs ráhúzva a GTO-ra semmi jelentés, fogadni mernék, hogy DeLoreannak egyszerűen csak tetszett a három betű kiejtett hangzása „dzsitíó”, a jogi csoport meg utána nézhetett a dolognak és tapasztalhatta, hogy nincs levédve. De hogy a gúnynév honnan jön? Nos, ha eléggé diszlexiásak vagyunk, akkor a GTO leírva (messziről, éjjel, ködben) hasonlít a GOAT-ra. A rövidítés és összevonás-szexuális USÁ-ban így csupa nagybetűvel afféle rövidítésként is működik, miszerint „Greatest of All Times”, azaz „minden idők legjobbja”. Így már megbocsátható.

A legjobb a húszból
A Matchbox 1996-ban rukkolt elő a második generációs GTO-val az 1-75 szériában mint MB-70. Cirka húsz verziója létezik az 1-75 szériában és spéci kiadásokban, de megkockáztatom, hogy mind közül a legvagányabb az pont ez, az egyszerű fekete a vadító piros beltérrel és ezzel a 10 dupla-küllős felnivel. Szerintem nem nagyon akad még olyan verziója, ahol a normális felni és a normális szín metszésben van.

Bele tudok kötni, mert szerintem némileg rövidre, ezért tojásdadra sikerült. A konkurens Hot Wheels – természetesen – szintén megmintázta és az az értelmezés sokkal jobbra sikerült, de mégis a Matchbox is szerethető.

Érdekesség, hogy ugyanezt az öntvényt időnként „The Judge”-nak is elsütötték, amihez párosul a jellegzetes festés, ami az eredetin bizony matrica.

Hogy volt a fentebb linkelt anyagban? "Lökhárító nélküli Mustang?" Még kisautónak is veszedelmes ez, én mondom!

Cirka húsz változata ismert, de szerintem mind közül ez a legsikerültebb szín és felni kombináció, megfejelve a piros beltérrel, ami közepesen részletes amúgy.

Ugyanezt az öntvényt a Matchbox elsüti "The Judge"-nak is joggal, mert a motorháztetőn a három dudor, illetve a hátsó szárny bizony inkább arra jellemző, de GTO-n sem feltétlenül idegen. Nem vagyok kibékülve amúgy az arányaival, szerintem túl rövid és ezért némileg tojásdad.

Nem ér röhögni és vonatkoztassatok el a következő mondat marhaság tartalmától, de: nagyon Mad Max, nem?