Hongwell Cararama VW Beetle Cabriolet

A világ legismertebb autója – tényleg, felmérések vannak róla, hogy a Bogarat még azok is felismerik, akiknek amúgy semmi köze a gépjárművekhez – és a blogunkon teljesen új márka találkozása a mai postban!

A fentiek alapján engedjétek meg, hogy ne foglalkozzak az eredeti gépjármű történetével és csak a kisautó gyártójáról szóljon ennek a bejegyzésnek az írott része.

A Hongwell egy 1995-ben alapított hongkongi illetőségű cég. A fő csapásirányuk az 1:72 méretarányú – a vasútmodellezésben ez a 00, melyről én úgy tudom, hogy a leginkább a briteknél és Írországban kedvelt méretarány. Aprólékos kidolgozás, részletes és pontos festés, gumiabroncsos kerekek és mindezek mellett – vagy éppen ellenére, nézőpont kérdése – alacsony ár jellemzőek a termékeikre. E bejegyzés tárgya is ilyen és pont ezért esik kívül a fókuszunkon, merthogy az 1:60 körüli méretarányhoz képest túl kicsik.

A Hongwellé a Cararama márka, ami nem teljesen ismeretlen a hazai vásárlók körében. Érdekes, hogy mintha mindent elkövettek volna azért, hogy kiessen az érdeklődési körünkből, mert vagy túl kicsik, vagy nekünk már túl nagyok: 1:24-, 1:32-, 1:43 méretarányban készülnek.

Ennek a konkrét 1:72-es Hongwell Bogárnak az a története, hogy börzei turkálóból mentettem ki. Bár pirinyó annyira szép, részletes és sérülésmentes, hogy turkálós áron nem tudtam otthagyni!

Na, pont így nézett rám akkor is, amikor kitúrtam. Nem tudtam otthagyni, pedig nem igazán a gyűjtött méretarányom.

A részletek, Barátaim! A részletek!

A kerekekre külön felhívnám a figyelmet! Ez elvben ugyanaz a méretarány, mint a DeAgostini buszok amik nálam vitrinben laknak. Ki fogom próbálni, hogy hogy mutat mellettük.

Nem lehet belekötni, szerintem egy 00-ás terepasztalon is megállná a helyét.

A rendszámot nem tudom mire vélni. Az utolsó betű az igazából G és nem C - kis festék hiányosság a g-betű szárán - tehát kézenfekvő lenne, hogy "VW BUG" akar lenni, de melyik nyelvben tizenharmadik az U betű? A BMG meg nem szólaltat meg semmilyen csengettyűt a fejemben Volkswagen relációban.

És még a kormány sem csak egy tésztalepény! Figyelsz, Mattel fiam? Á, dehogy figyelsz!

Szerintem bármelyik pedigrés márka a nevére venné és prémium kiadásban árulhatná! A Hongwellnek van egy másik VW Bogár kabrió öntvénye is ebben a méretarányban - meg persze hagyományos "saloon", civil, Polizei, ADAC sárga angyal - ami egy későbbi generációt mintáz. Ha lehet, az még szebb, pedig!

A cég logója az alvázon, de a Cararama márkanév - legalábbis ezen - nem jelenik meg. Az alváz azt sugallja, hogy talapzaton álló csomagolásban is előfordul.

Cararama Bogár two-pack. (Kép: eBay)

Hot Wheels '91 Mazda MX-5 Miata

A közelmúltban foglalkoztunk már az első generációs Mazda Miatával. Akkor is egy Hot Wheels értelmezés kapcsán, de ez egy teljesen másik, sokkal újabb öntvény!

Már a fentebb linkelt postban – melyben típusismertetőt is találtok – utaltam erre a verzióra, mely a fiatalon elhunyt, zseniális tervező, Ryu Asada munkája. 2019-ben debütál, 2022-ig jobbnál-jobb festésekkel szerepel a mainline-ban. 2023-ban Japanese Classics és Car Culture kiadásokba kerül be – nagyon szép mind a kettő. Idén, azaz 2024-ben tér vissza a mainline-ba. Ezt láthatjátok ebben a bejegyzésben.

Remeknek találom ezt az öntvényt is. Gondolom a bukókeret megjelenítését ami egyértelműen rontja az összhatást én szükséges rossznak gondolom. Szebb lenne nélküle, de gyanítom jó okkal került oda.

Egy ideje már kísérletezem a rövid videókkal, első sorban az ilyen, bontatlan kisautók megjelenítésének okán. Ez egy hibrid post, amiben fotókat is láthattok, de már videót is. Azt hiszem nem kell jobb példa rá, hogy mennyivel jobb egy ilyen videó, mint csak a képek!

NRFB

A bukókeret a szükséges rossz, nélküle sokkal szebb lenne az öntvény.

Pont az ilyen, vicik-vacak képek miatt...

...kezdtem bele a videózásba! A különbség magáért beszél.

Welly 1955 Mercedes-Benz 300S

Néha egészen váratlan helyről érkeznek remek dolgok, mint a témaválasztást, mind a minőséget tekintve. Pont az ilyenek miatt múlt el sok évvel ezelőtt a Matchbox csőlátásom.

A háború utáni luxus
A Mercedes-Benz W188-at 1951 és 1958 közt gyártották. A sportos, elegáns túraautót kézi munkával építették, a gyár akkori csúcsmodelljei közé tartozott, számos technológiai részletében és alkatrészében is osztozott a korszak – általam legalábbis annak tartott – csúcsmodelljével a 300 SL „Sirályszárny” kupéval és roadsterrrel.

300S kupé és kabrió. (Kép: Mercedes-Benz Archive)

A kabrión jól látszanak a jellegzetes Landau-rudak. (Kép: Mercedes-Benz Archive)

1951-ben a Párizsi Autószalonon debütált, kétüléses roadster, 2+2 üléses kupé és kabriolet karosszériával is rendelhető volt. A 300-as négyajtós változatának (W186) módosított, nagyobb teljesítményű, háromliteres, soros 6-hengeres motorját kapta, mely 5000-es percenkénti fordulaton 150 lóerőt adott le, egy négyfokozatú váltón keresztül a hátsó kerekekre.

1954-es, 300S kupé jövik-menik, látszódik és halladszódik minden izgalmas részletében.

Egészen meglepő
Azt hiszem már egy ideje el kell felejtenünk azt, hogy a Wellyt másodvonalbeli márkának tekintsük. A játékautónak szánt modelljeik – mint ez is – olyan részletesek, finoman és pontosan kivitelezettek tudnak lenni, hogy fügét mutatnak a pedigrésebb gyártók prémium modelljeinek is akár.

Azon túl, hogy nem spóroltak a festékkel – világítótesteken, az első sárvédőkön lévő díszléceken, a csomagtartó feliratain, szélvédőkereten, ablaktörlőkön és még további helyeken sem – az olyan apró részletek is megjelennek, mint az első lökhárítóból kinövő (talán) ködlámpák. A legendás hűtőmaszk külön alkatrész, nagyon helyesen alaposan „krómozva”. A kormánykerék sem egy pizza, hanem az a mai mércével hatalmas átmérőjű, jellegzetes „hajókormány” ami az eredeti autóban is megtalálható és még a kürt karimája is megvan! A kerekek műanyagok, de olyan króm „dísztárcsák” vannak rajtuk, amik valamelyest utánozzák az eredetit.

A játékszer kategóriában és áron csillagos ötös!

Ahol az ördög lakozik: Részletek! 3D-ben elkészítve és festékkel is kiemelve.

Még az első sárvédőkön lévő díszlécek is megvannak.

Még a dísztárcsák is hasonlítanak valamelyest.

Világítótestek és feliratok a helyükön.

Egyedül a Landau-rudak (Landau bar) hiányoznak róla. Játékautó létére elképesztően részletes. És hozzá ez "csak" egy Welly.

Matchbox Premiere First Editon 1957 Chevrolet Convertible

A Matchbox történetében sok olyan – szerintem legalábbis – jó ötlet született, amit idővel elvetettek és nem vittek tovább. Az 1998-1999-es „Első Kiadás” sorozatot is ilyennek tartom.

A TriFive-ra nem vesztegetnék további karaktereket, elég ha csak visszalinkelek erre a postra, ami egyébként is érdekes a jelen post okán.

Tehát 1998 volt az az év, amikor a Matchbox bemutatta az 1957-es Chevrolet Bel-Air Hardtop és Convertible öntvényeket. Az előbbire az első linken láthattok példát, az utóbbira ITT, meg ITT, valamint még itt is. Ezekben az években futott a „First Edition”, azaz „Első Kiadás” sorozat, amivel szerintem a bélyeggyűjtésre nyúltak rá, de ez mit sem von le az élvezeti értékéből, szerintem remek ötlet. 98-ban nyolc-, 99-ben héttagú volt a széria, de ezzel be is fejezték. A „díszdobozban egy nagyon részletes festésű, gumiabroncsos, gyűjtői változat kisautó, plusz annak festetlen változata” ötlet nem teljesen új, 1997-ben „Inaugural Collection”, azaz „Beköszöntő”, vagy „Megnyitó Kollekció” néven futott ugyanez, de egyet kell értsek a marketingesekkel, az „Első Kiadás” sokkal találóbb és még kiejteni is könnyebb. Abban 11 jármű szerepelt és nem véletlenül használom ezt a kifejezést, köztük volt egy Boeing 777-es szélestörzsű sugárhajtású utasszállító repülőgép is a Skybusters szériából, a Boeing demófestésével.

A „Premiere First Edition” már mutatóba szerepelt e lapokon, egy félcsomagnyi Porsche Boxster erejéig. Nem állítom, hogy én értem a festetlen változatok koncepcióját, de tetszik és érdekesnek találom. Remekül példázzák, hogy mennyire sokat számít egy aprólékos, igényes festés és szép kerékszett. De gyanítom hogy mások nem osztják a véleményem és nem fizették ki a felárat valamiért, ami nem tetszik nekik. Ezért nem lehetett igazán sikeres sorozat és ezért kaszálták el. Érdekes, hogy a csomagolásba – lásd alább – simán elférne még egy papírdoboz, de csak egyet mellékeltek. Számomra sokkal vonzóbb lenne, ha mindkét járgánynak jutna ilyen.

Remek, részletes darabok!

A szín, a részletek, hű!

"Fuel Injection" felirat az A-oszlop alatt-előtt jelzi, hogy a létező legkomolyabban motorizált 1957-es Chevyvel van dolgunk. A 4,6 literes V8 blokkját a "Super Turbo Fire V8" opcióval rendelték - ami ugyanúgy mint a Corvettekben - 283 lóerőt adott már 6200-as fordulaton, míg a maximális, 393 Nm nyomaték már 4400-as fordulattól rendelkezésre állt. A befecskendező egy mechanikus Rochester Ramjet volt. Az ilyen autókat "fuelie"-nak becézik és a legritkább Bel Air változatok.

A rendszám megfejtésén ezúttal nem kell sokat agyalni!

A beltér gyönyörűen részletes, a jellegzetes "kétpupú" műszerfallal, a "háromórás" műszercsoporttal és a váltókarral a kormányoszlopon.

Mintha nem is ugyanaz az öntvény lenne!

Nem mondom, hogy értem a festetlen másodpéldány koncepcióját, de remek arra, hogy szemléltesse, hogy mennyire sokat számít a részletes festés.

Tulajdonképpen így egészen gyászos hangulatú.

Jól állnak egymásnak!

Erősítendő, amit a festett részletekről mondtam.

NRFB. Vonzóbb lenne, ha mindkettőnek saját papírdoboza lenne a csomagban, de nincs. (Kép: eBay)

Hot Wheels Mercedes-Benz 540K

Már csak azért sem vagyok vérbeli Hot Wheels gyűjtő, mert nekem pont hogy azok a HW-k tetszenek a legjobban, amikor az amerikaiak kiléptek a komfortzónájukból – igazi, utcai autók, mindenféle túlzó díszítés nélkül. Ha pedig guruló szobrokat készítenek el – mint ez a csodás Cord is – az egyenesen mesés!

1936-1940 / 44
A W29 gyári kódú Mercedest az 1936-os Paris Motor Shown mutaták be. Korának egyik legnagyobb autója két- és négyüléses kabrió, négyüléses kupé és hétüléses limuzin – 12 páncélozott karosszériával és golyóálló üvegekkel ellátott autó a náci elit számára – verzióban készült.

Soros, 5401 köbcentis, nyolchengeres motorja 115 lóerőt adott le, de a manuálisan bekapcsolható, vagy automatikusan, a gázpedál padlóig nyomásakor aktivizálódó feltöltője 180 lóerőre növelte a teljesítményt. Az autó nevében a szám a hengerűrtartalomra, a „K” a feltöltő német nevére, úgyis mint „kompressor” utal. A csúcssebessége 170 kilométer volt óránként. Négy, vagy opcionálisan ötsebességes (!), manuális váltója, vákuumrásegítéses fékrendszere volt.

A szupergazdagok játékszereként annyira sok karosszériaváltozata készült, hogy igazán nehéz eligazodni köztük – az egyedi megrendelésre készült, 70 autót amiket nem a gyár karosszált, meg bele sem merem keverni. Elképzelhető, hogy bakot lövök, de azt, amit a Hot Wheels megmintázott én a rövidebb tengelytávú, (2980 mm) kétüléses, két-oldalablakos sport „A” kabriónak gondolom.

Az 1937-es, Mercedes-Benz 540 K Sport Cabriolet A. 2022-ben a Pebble Beach Auctions 3 085 000 amerikai dollárért adta el – 2023 január közepén érvényes árfolyamon ez 1 129 418 500 forint. Ezt az 540K verziót gondolom, hogy megmintázta a Hot Wheels. (Kép: Gooding & Company)

Van a YouTube-on pár 540K videó, de nem rakom be ide egyiket sem, mert nem ez a karosszéria változat. Viszont EZT érdemes megnézetek, a motorhang miatt! A sornyolc gyönyörűen szól, de nem mondom hogy szép hangja van a kompresszornak.

Mesés
A Hot Wheels legalább 26 verziót készített ebből az autóból, köztük olyan giccses borzalmakat, hogy ha én Mercedes-Benz AG lennék, már bizonyosan pert indítottam volna ellenük! (NE guglizzatok rá, mert kiég a retinátok! Én szóltam!) Ami nekem van egy korai változatom van, 1988-ból. Ugyanez létezik fehérfalú kerekekkel is, de ezekkel a sima feketékkel szerintem szebb. Eredetileg 1982-ben debütál pirosban, fekete és fehérfalú kerekekkel is létezik és az is nagyon szép. 1991-ben készül egy fehér verziója is, de aztán valaki nagyon elszabadul odaát és jön az elmebaj. Kivételt egyedül egy 1997-es, speciális kiadás képez, amikor egy nagyon szép, sötétzöld árnyalatban, króm részletekkel jelenik meg, egy díszdobozban egy Bugatti Atlantical Talbot Lago-val.

Azt hiszem megtaláltam, hogy mit mintázhatott meg a legendás Larry Wood és igencsak jó munkát végzett. Egyetlen helyen tévedett, a motorház két oldalán nem függőleges nyílások vannak, hanem két, vízszintes csík. Ezt leszámítva csak egyetlen olyan apróságot féltem felfedezni, ami akár ott is lehetne, de nincs: Az apró fényszóró hiányát a két rendes méretű közül.

Az én példányomat Andrew0807 szerezte be, de én arcátlanul elkunyeráltam és ő – áldott jó lélek – lemondott róla.

Nekem az összhatás nagyon tetszik, bár apró részletekbe bele lehet kötni. A kerekek nyilván túl szélesek és ha már duda, meg nagy lámpatestek vannak elől, akkor az apró lámpácska is lehetne középen.

A motorfedélen nem függőleges szellőzők vannak az eredetin, hanem két, vízszintes sávba rendezett.

Ej, be szép ez! Kicsit látszik, hogy a kormány nem pizza!

Asszimetrikus! Gyönyörű részlet.

Nem tudom miért fotóztam le az alját, de ha már van ilyen kép is, itt a helye!

Matchbox M6400 10 Pack Chevrolet SSR

A retróhullám meglovagolása kétféleképp tud elsülni az autóiparban: vagy rettenetes mennyiségű eladást szül, vagy óriási bukást hoz. Amiről ebben a postban szó lesz, az az utóbbit eredményezte. Állítom, hogy a kisautó messze jobban néz ki, mint az eredeti!

Kabriópickup
A General Motors nagyon nem akart lemaradni az amerikai retróautó divatról. A Chrysler tíz éven át gyártotta a PT Cruisereket – 2000 és 2010 közt –, mire az amerikaiak ráuntak és óvatos volt, nem mert igazi utódot készíteni belőle – bár egyesek a négyajtós Fiat 500L-t annak tekintik, de én semmiképp sem. Négyajtósként is megosztó a forma, kabrióként meg végképp, de nagyon bejött nekik. Viszont a 1997-2002 közt gyártott Plymouth Prowler már nem annyira.

2005-ben jött elő a Ford a Mustang, egyértelműen az ős-pónira hajazó ötödik generációjával – tessenek a Bubba-Gump listához ellátogatni Mustag verziókat spottolni –, aztán 2015-ben a jelenleg is regnáló hatodikkal. (A Mustang Mach-E-re nincs mentségük, azt ne vegyük ide! Mármint, hogy az elnevezésre.) Megkockáztatom, hogy bejött nekik az elképzelés.

Nyilván a GM sem akart kimaradni a buliból, ez adhatta az ötletet a 2003 és 2006 közt gyártott Chevy SSR-hez. Hogy előre lelőjem a poént: óriási bukás lett. Azt hiszem a legnagyobb probléma – már nyilvánvalóan a nagyon-nagyon megosztó megjelenésén túl – az, hogy olyan állatot akartak kreálni ami nincs. Az SSR amúgy rövidítés és a Super Sport Roadster a feloldása. A hallatán én valami Camaro-szerű jóságot vízionálnék. Nem úgy a GM. Ők egy nyitható keménytetős kisteherautót – nyilván teljesen más drogbázison vagyunk én megálltam a kávénál, a napnál világosabb, hogy ők nem. Azt hiszem sejtem, hogy mi vezette a kezüket: az Egyesült Államokban már jó ideje sokkal több kisteherautót adnak el, mint személyautót. Ebben az irányban indultak el és az 1940-es, 1950-es évek Chevy pickupjaiból – meg tudatmódosítókból – próbáltak ihletet meríteni. Megkockáztatom, hogyha egy retro megjelenésű, de amúgy technikáját tekintve hétköznapi pickupot készítenek, akkor irtózatosat kaszálnak a piacon. Vessünk csak egy pillantást az ősökre! Egyszer, kétszer, háromszor is tudok mutatni olyan Chevy teherjárgányokat, melyek igencsak kívánatos utódokat tudtak volna „szülni”. Vagy egy El Camino szerű dolog is lehetett volna jó irány. De ehelyett ők valami olyat akartak, ami nem volt még.

2004-es, kétoldalas szórólap, leginkább azzal a célzattal, hogy leengedett tetővel is megmutassam. A 20-oldalas brossúrája is megvan, csak őrületesen túlzásnak éreztem ahhoz képest, hogy nem tetszik az eredeti autó.

Az eredmény valami olyasmi lett, amit a fene sem tudja, hogy hányan tartottak volna kívánatosnak. Lenyitható tetetjű pickup... Hmmm... Valaki? Mindezt bonyolult mechanikájú – és nem könnyű – elektromosan mozgatható tetővel. Mivel ennek fészke a kabin és a plató közé ékelődik be, mindkettőből értékes területet rabol el. Szigorúan csak kétüléses, de legalább a plató kicsi – rövid is, keskeny is.

Túl komolyan vették az SSR-ből az R-t, tehát a motorválaszték csak és kizárólag egyetlen fajta V8-ra korlátozódott. 2003-2004 közt egy 5,3-, 2005-2006 közt egy 6-literes blokkra, időrendi sorrendben 300 és 390/395-400 lóerős teljesítménnyel. Kezdetben négysebességes automata, 2005-tól opcionálisan hatsebességes manuális váltóval.

Vitathatatlan, hogy sok extra alapértelmezett volt – bőrülések, CD-játszós hifi, elől 19-, hátul 20 hüvelykes kerekek – ami még feljebb srófolta az árát. Pickupnak, pickup célra drága volt, játszós / villantós / csajozós autónak túl prosz... pickup. Összesen 24 500 darabot gyártottak belőle , de volt úgy, hogy öt hétre be kellett zárni a gyártó üzemet, mert 300 napra elegendő készlet álldigált belőle a gyárudvaron.

És akkor még nem is beszéltem a megosztó formáról. Hátulról és oldalról még csak-csak, de szemből... Húha. Hát... „Érdekes arcú”. Volt hozzá szerencsém személyesen és valahogy iszonyatosan nem működött a forma. Nehéznek érződött és tohonyának. Közben nélkülözött minden olyasmit, amitől a PT Crusier sikeres és sikkes volt. Az egy személyautó, ami az 1930-as évek derekának, a 40-es évek elejének személyautóira hasonlít – mi több, az éra drága és olcsó autói őrülten hasonlítanak egymásra, szóval mindenki azt lát bele, amit akar.

Linkelném ide a Vezess.hu tesztjét, amiben első kézből szerzett tapasztalatokat írnak le, illetve videót is mellékeltek, amiben tetőt zárnak és rúgják is a gépnek. (A Vezess téved az értékesítési és legyártott mennyiségeket illetőleg. Amit ők említenek az eladásra szánt autók száma volt, amiből lejöttek a töréstesztekre, sajtóflottába és hasonlókra szánt darabok. Az értékesített mennyiségben is tévednek. A forgalmazás első évében 1664, a következőben 9648 darab fogyott. Ez is őrülten kevés, de összesen, 2003-2008 közt 23 479 darab fogyott.)

Kisautónak jobb!
Egyáltalán nem véletlen, hogy az autógyárak mind a mai napig, őrületes költséggel 1:1 méretarányú agyagmodelleket készíttetnek. Egyszerűen másként működik egy-egy forma az életnagyságútól kisebb – meg hát nyilván nagyobb, de most autókról beszélünk, nem lovasszobrokról – méretarányokban. Kisautónak azt kell mondjam, hogy állati menő. Közben meg 1:1-ben – számomra legalábbis –a legkevésbé sem kívánatos.

Kívülről csak annyiban tudok belekötni, hogy nem dolgozták ki rajta a fellépőt, ami az alapfelszereltség része volt. A narancssárga nem gyári színe, de nem áll neki rosszul – mint ahogy a két, fekete „menjgyorsan-csík” sem.

A beltérről nem tudok nyilatkozni – azon túl hogy van neki olyan – mert a lőrésszerű, picuri ablakokon nem igazán látni be.

Meglepően sok változatot készített belőle a Matchbox. 2002 és 2009 közt 17 változata készült, amire 2012-ben rádobtak még egyet. Jellemzően nagyon csicsás, szuperhősös, videójáték- és rajzfilmfigurás dekorokkal. Ez a narancssárga a két fekete csíkkal – ismét csak – kizárólag ebben a 2008-as 10-es csomagban fordul elő.

Nem tervezem halmozni, mert eredetiben nem tetszik, de mint kisautó elképesztően menő!

Nagyon nehéz megítélni, de mintha elől nagyobb "él" lenne az orrában, mint ahogy az a kisautón látszik.

Kisautónak sokkal menőbb, mint a valóságban. A fellépőt nem dolgozták ki.

Hátulról amúgy nagyon tetszik.

Matchbox 40th Anniversary Superfast: MB-11 2007 Ford Shelby GT-500

Kéthavonta talán belefér, hogy elsüssek egy-egy nem túl jó képekkel illusztrált postot. Elnézést kérek, tudom hogy meg lehetne oldani, de egyszerűen nincs lelkem ezeket felbontani és úgy fotózni.

Az eddig bemutatott negyvenedik évfordulós Superfastokat erre találjátok, mindent ami Ford Mustang meg erre.

Egy Shelby Mustang alanyi jogon király, tehát az indokolja, hogy spéci kiadásban szerepeljék.

Ami ezt a konkrét verziót illeti, nálam már azt a szintet is megüti - festékes kiemelések a kritikus helyeken, a jól ismert kobrás logó - hogy indokolt legyen a jelenléte a negyvenedik évfordulós pakkban.

Nem ebből a képből fog kiderülni, de a beltere is szép. A kormány félúton van a pizza és rendesen kivitelezett közt - a küllők és a perem közt nincs lyuk, de a kapcsolók, a dudagomb és minden ami egy kormánykereket jellemez ott van a helyén. A "13US3L5" rendszám kikódolása "Muscle" azaz "Izom(autó)". Én megadom neki, hogy itt a helye ebben a speciális kiadásban!

Matchbox MB-25, MB-37 és MB-54 Porsche 911 Carrera Cabriolet

Hasonlóan a Porsche 914-hez, ennek a 911 Carrera Cabriolet-nek is megörültem, mikor 2020-ban újra elővette a Matchbox. Hasonlóan jól sikerült darab ez is, így nagyon vártam már, hogy birtokba vehessem. Aztán nagyon nem akart a horgomra akadnia, de végül rám mosolygott a szerencse.

Újratöltve
Első Matchbox Memories-os debütáláskor megírtam róla amit tudni érdemes, aztán később ezt megfejeltem egy giga update bejegyzéssel. Akkor elétek tártam egyszerre az összes addig beszerzett verzióját, ami azóta azért gyarapodott egy kicsit, így most se csak egy verziót mutatok belőle - bár a cím ezt azért előre sejtetni engedi.

Első körben visszamennék a történet legelejére, egészen 1999-re, amikor is bekerült a kínálatba a sárga modell. Ugyanabban az évben egy ötös csomagba is beköltözött fekete színben. A kivitelezés megegyezik a premier-, és a következő évi változattal, azonban az ötküllős kerék mellett ezzel a virágmintással is meg lehetett venni - sajnos és remélem hogy csak egyelőre mindössze ez utóbbi változat jutott el hozzám. A 2021-es szintén fekete festésű változathoz képest elég puritánnak hat, elég sok minden változott ennyi idő alatt, de ne ugorjunk ennyire előre, maradjunk ezen a vonalon és következzen a sárga változat! Ez 2013-ban került a kínálatba MB-25-ként. A halványsárga színt fekete küllős kerekekkel emelték ki és igen részletes lámpafestést kapott elöl és hátul is. Nagyon mutatós, de itt is hiányolom a szélvédő keretének a kifestését, de tudom, ne legyek telhetetlen.

Valami jó is történt tavaly
Térjünk rá a 2020-as változatra! Szintén nagyon mutatós lett a gyöngyházfehér fényezésével, amihez világosbarna belteret párosítottak, majd krómfelniket passzítottak alá. MB-37 volt ekkor a százas sorban, ami MB-54-re változott a következő évre, a színe feketére, a beltere szürkére változott. Lámpafestéseik szintén igen részletesek, szemre a citromsárgán levővel teljesen megegyezőek, mondjuk ami jól sikerült azon kár is változtatni. Extraként a nóziján ki lett festve a Porsche logó is.

Ennyi infó alapján simán lehetne egy update post, de a színek változtatásán kívül történ itt kicsit komolyabb beavatkozás is. Hasonló dolog történ itt is, mint a nemrég mutatott Ford Crown Victoria taxinál, vagyis teljesen újraalkották modellt, amire csak akkor lettem figyelmes, miután már itthon nézegettem a fehér példányt. A kerekeket leszámítva itt sincs közös alkatrésze a 2020-tól kiadott és a korábbiak között. Az alváz is megújult, frissítve lett az aktualitások szerint. Már csak itthon a kibontáskor tűnt fel, hogy a korábban hiányolt visszapillantókat is megkapta, ráadásul fémből vannak. Ez hatalmasat dob rajta, igazán tudok neki örülni. Érzésre az összes hézag és él hangsúlyosabb lett, vagy csak a fehér szín láttatja annak, ezt nem sikerült eldöntenem. A szélvédő is új lett, kicsit mások az ívei, a napellenző és az anyagvastagsága is megnőtt, alkalmazkodva a szigorúbb biztonsági előírásokhoz. Természetesen ezek után a belteret sem hagyták meg eredeti formájában, aminek lehet örülni is meg nem is. Örülni azért lehet, mert sokkal több részlet köszön vissza, de például az ajtó borítás továbbra is hanyagolva lett. A hatalmas szívfájdalom viszont a kormányra pillantva éri az embert, borzasztóan egyszerű, pontosabban szólva ronda lett.

Sajnos egy köztes megoldást még nem sikerült találnia a Matchboxnak, remélem előbb utóbb sikerül megoldaniuk ezt a kérdést. Összességében véve csak ez az egy gyenge pontja lett amit a tükrök felbukkanása próbál egálba hozni.

A szélvédő is megújult

Végre van visszapillantó!

Ugyanazok a kerekek, mégis teljesen máshogy mutatnak

Nagyon elegáns ez a színkombináció

Hangsúlyosabbnak tűnnek a részletek az új kiadáson

A trió lámpái ugyanúgy készültek

Gondolná bárki is, hogy 12 év van köztük?

Jól látható, hogy az új beltér részletesebb, csak éppen egy nagyon ronda kormányt kapott

Az ülések is megvastagodtak

Az alváz is teljesen megújult

MB-25 Porsche 911 Carrera Cabriolet

MB-37 Porsche 911 Carrera Cabriolet

MB-54 Porsche 911 Carrera Cabriolet