Gyerekkorom egyik
legmeghatározóbb Matchboxát mutatom be ebben a bejegyzésben,
úgyhogy dőljetek hátra, helyezkedjetek el kényelmesen, bőven van
róla mondanivalóm!
1977-es Plymouth Gran Fury, Illinois állami rendőrségének színeiben. (Kép: Flickr.com)
Próbáljuk
elhelyezni ezt a járművet az amerikai autós táplálékláncban!
Az első generációt, amit a Matchbox megmintázott, az 1975-1977-es
modellévekben kínálták a tengerentúlon. Mint azt már korábban
sokszor említettük, a naptári- és a modellévek jellemzően
nincsenek fedésben, előbbiből ez 1974-1977-et jelent. A Gran Fury
nem véletlenül lett „Gran”. Az (amerikai mércével) közepes
(B-body) szedánjukat ebben az évben nevezik át Satellite-ról
Fury-ra. Ezért a nagy szedánjuk (C-body) is követi névben, csak
megkapja az előbb említett szót a nevébe. Egyik sem kicsi, a
„közepes” Fury 554,7 centi hosszú, a Gran Fury 569,9 centi a
fejétől a farkáig. Őszintén szólva elképzelni sem tudom, hogy
mi csuda indokol egy hétméteres járőrkocsit. (Csak afféle
mérőmókusként, egy
Ikarus 260-as – ami azért azt hiszem mindenki fejében megvan,
hogy mekkora –, 11 méter hosszú.) Ugyanakkor egyáltalán nem
légből kapott a Gran Fury első generációja, mint rendőrautó –
mint a mellékelt ábra mutatja.








Ugyanakkor
a kisebb tesója sokkal gyakoribb volt rendőr uniformisba bújtatva.
Aki látott a hetvenes évekből zsarufilmet vagy sorozatot, az
bizonyosan látott Dodge Monacot, amit egyébként az egyik legjobb,
valaha készült rendőrautónak tartanak az amerikai zsaruk. Érdekes
ez amúgy, mert a Chrysler táplálékláncban a Dodge feljebb állt,
mint a Plymouth. Ha már szóba hoztam, a – remélem hogy nem
felejtettem ki semmit – teljes sor úgy festett, hogy Valiant,
Plymouth, Dodge, DeSoto, Chrysler és Imperial. (Ebből a sorból a
hetvenes évekre a Valiant és a DeSoto márkaneveket már
visszavonultatták.)
A
Gran Fury készült két- és négyajtós kupé, szedán, hardtop (ez
a B-oszlop nélküli változatokat jelöli, négyajtós ilyen csak
75-ben volt), illetve kombi (station wagon) verziókban. A
meghajtásáról csak és kizárólag V8-asok gondoskodtak és
váltóból is mindössze egyetlen változat jön szóba:
3-sebességes automata.
Sajnos
egyáltalán nem teljes ez az 1977-es rendőrségi specifikációs
brossúra – a képek az eBay-ről származnak – de az utolsó
oldal remekül lefesti, hogy mekkora csatacirkáló a Gran Fury a
többi, szintén rendőrségi célokra ajánlott Plymouth-hoz
viszonyítva is.
Az iskolai szünetek
császára
Egészen
biztos vagyok benne, hogy említettem már korábban, hogy
kölyökkoromban minden tiltás ellenére vittünk magunkkal
kisautókat az iskolába és a szüneteket az akkoriban futó,
amerikai zsarusorozatok üldözéses jeleneteinek újrajátszásával
ütöttük el, veszett „nénózás” keretében. Az
örök kedvenc Mercury Park Lane-ek késői változatai akkoriban
– a nyolcvanas évek legelejéről beszélünk – kezdtek kikopni
a Matchbox kínálatából. A Gran Fury ezeket váltotta. Nyilván az
volt a legmenőbb, aki először villantott ilyet az iskolában.
A
Plymouth Gran Fury 1979-ben debütál mint MB-10 – ezt a számozást
meg is tartja a Matchbox pályafutása során. 1979-1983 közt fehér
alapon fekete fényezést kap, két lényeges motívumbéli
eltéréssel. Közös tulajdonságuk, hogy a Matchbox történetének
legcsapnivalóbb minőségű fényezését kapják. Elég erősebben
ránézni, hogy a fekete nyomtalanul eltűnjön róluk! Hogy ez mitől
van nagyon jó kérdés! Ezek a Lesney végnapjai – a cég 1982-ben
jelent csődöt, mint az közismert – talán ez is nyom a latban.
Gyerekkoromban én is több ilyet koptattam el teljesen, abszolút
nem kíméletlen játék során. A Kéznek van egy meseszép állapotú
ilyenje, amit az
egyik Mercury Park Lane postban már megvillantottam, de az attól
van, hogy befektetési Matchbox, dobozon kívül jó ha perceket
töltött élete során.
1984-ben
követi az a verzió, amit ebben a postban láthattok. Ennek már a
szokásos minőségű a festése. Érdekes, hogy bár ezzel a
kerékkel csak 84-ben készül, mégis ezt sokkal gyakrabban látom
felbukkanni, mint az 1985-86-os, ugyanilyen festésű, de a legendás
8-dot kerekeket viselő testvéreit. Az 1-75 sorban ez a hattyúdala.
1987-ben
egy hármas pakkban tér vissza, fehér-piros, Seriff festéssel.
1998-ban a
Star Car Collection-ben szerepel, amiről 15 évvel ezelőtt (!)
írtunk is – a dobozán elírt névvel.
Legutolsó
szereplése a Matchboxnál a G-10-es Pan Am szett – szintén e
postban látható. Ennek a keltezése a különböző adatbázisokban
nagyon eltér. Jellemzően 1990-re datalják, de az én példányom
dobozán 1986 olvasható, ezért ezt tartom mérvadónak. Ez a festés
szakasztott az 1984-es változaté, egyetlen eltéréssel: Az ajtón
nem stilizált pajzs látható, hanem az SFPD emblémája. Ebben a
szettben csak ez a verzió szerepelt, de az SFPD emblémával 86-ban
1-75 sorban is felbukkan, ami szintén a G-10, 86-os keletkezésének
tényszerűségét erősíti. Kutattam a témát, ezért egész nagy
bizonyossággal kijelenthető, hogy San Francisco rendőrsége nem
használta sem a Plymouth Gran Fury első generációját, sem pedig
ilyen fehér alapon kék festést – hagyományosan fekete-fehér
sémát használnak.
Verziók
Hagyományosan
ignorálni szoktam egy Matchbox gyártási helyét ha azt leszámítva
a megjelenésükben amúgy nincs különbség.
Ennél
a kisautónál nagyon is van és bevallom férfiasan, nem biztos,
hogy magamtól észlelem, miközben nagyon szembetűnő!
A
korai, 1979-1982 közti, fekete-fehér (panda?) festésű verziók
még Angliában készülnek. Ezeknek az oldalán az ajtók körvonalai
és kilincsek bemélyedései jól kivehetőek. 1983-ban a gyártás
Makaóra kerül. A festés marad az 1982-es, de a fentebb említett
részletek eltűnnek az öntvényről! Pontosabban
megvannak, csak annyira halványan, hogy jellemzően felfalja őket a
festés. (Tehát nagy biztonsággal
kijelenthetjük, hogy A Kéz, fentebb linkelt kisautója 1982-ben
gyártódott.) A későbbi verziókból ami Thaiföldön készült,
azokon ott a kilincs és az ajtók körvonala, az ezek nélküli
verziók csak a makaói gyártásra jellemzőek. Az Adam-12 már csak
Kínában készül és vannak kilincsei, illetve ajtó-körvonalai.
Oké,
a szürke nem is annyira új króm, volt az már régen is. #regensemmindenvoltjobb
Azzal együtt én megbocsátó vagyok, gyerekkorom egyik meghatározó Matchbox kisautója.
1984-es MB-10, Makón született. Annyira halvány az ajtók körvonala illetve a kilincsek, hogy nagyon kell meresztgetni a szemünket, hogy meglássuk ezeket a részleteket. Mintha nem is lennének.
Ez a festés - a korábbiakkal ellentétben - már tartós.
Mennyire jó is, amikor egy kisautó farán is sok részlet látszik!
A kék árnyalataiban lehet köztük eltérés, de az csak a festékkeverő emberen múlott, hivatalosan nincs.