Matchbox G-10 Pan Am Action Pack MB-54 Airport Foam Pumper – UPDATE

Az egyetlen darab, amivel nem foglalkoztunk még a Pan Am készletből, az a reptéri tűzoltó jármű. A helyzet az, hogy 14 (!) éve már szerepelt nálunk, rendesen körbefotózva a testvéreivel együtt. Mi több a Bubba-Gump Ráklistában is ott van a teljes rokonságával egyetemben – MB-54 alcím alatt keressétek.

Éppen ezért a frissen, az ebben a készletben szereplő példányról készült fotókat Haszonjármű Vasárnapi ráadáspostként teszem közzé.

Ki mondaná meg róla, hogy a szülei lakókocsik voltak?

De ő kis kora óta a tűzoltóság vonzotta, mint életpálya!

Szakítva a családi hagyományokkal tűzoltó egyenruhába bújt,...

...habágyút ragadott,...

...és munkába állt a városi reptéren, mint 3-as habbaloltó egység.

De a gyökereit nem feledve megtartotta a hátsó panorámaablakát és egyetlen, oldalsó bejárati ajtaját!

A G-10-es Pan Am szett.

Matchbox G-10 Pan Am Action Pack Airport Coach

A G-10 másik, csak erre a csomagra jellemző festésű darabja az Airport Coach. Igazság szerint 15 (!) évvel ezelőtt már foglalkoztunk a Reptéri Busszal, akkor egy kisebb csordányit sikerült összeterelni belőle és a Pan Am motívumos is közte volt. Azóta beigazolódott a sejtésem, nem valamilyen konkrét típust mintáz. Változatlanul jól sikerült modellnek tartom és van még 1-2 változata ami hiányzik a gyűjteményemből.

A fentebb linkelt postban nem lett körbefotózva, úgyhogy most pótolom ezt a hiányosságot.

Nem konkrét típust mintáz, de nagyon sok mindenre hasonlít.

Van amikor a kevesebb a több.

Pont attól tetszik nagyon, hogy letisztult, egyszerű, semmi csicsa.

Fehéren a kék. Szerintem elegáns.

A G-10-es Pan Am szett.

Matchbox G-10 Pan Am Action Pack Dodge Caravan

Az egész Pan Am tematikájú szettet remeknek találom úgy ahogy van, bár csak két, csak ebben a készletben előforduló festésű tagja van. Ebből az egyik a mamataxi!

Az MB-68 Dodge Caravan-ról szóló postunkhoz képest tényleg csak annyit tudok hozzátenni, hogy a Pan Am festés csak a G-10-es szettre jellemző. Igazából ez a készlet sugallja nekem azt, hogy az előbb linkelt bejegyzésben látható verzió eredetileg egy hasonló, amerikai légitársaság tematikus szettjéhez készülhetett. Amúgy nem az az első Dodge Caravan post a blogon, volt még egy egészen valószínűtlen sorozatból származó verzió is.

Amikor még nem a szürke volt az új króm. #regenmindenjobbvolt

Teljesen el tudom fogadni, hogy hiteles a Pan Am színeiben,...

...de sokkal inkább mint Crew Shuttle.

De hiányzik hátulra még egy kis festék!

Szerintem a második legmenőbb festése ez a Dodge Caravannak.

Annyira remek, hogy az ajtó szépen illeszkedik, a festés sincs elcsúszva rajta és a kék árnyalat sem üt el a fémrészeken lévőtől! #regenmindenjobbvolt

Bocs, de ezzel nem tudok betelni! Műanyagból van, de mégis király!

A G-10-es Pan Am szett.

Matchbox Skybusters SB-09/10 - G-10 Pan Am Action Pack Boeing 747-100

Egyszer olvastam egy felmérésről, mely szerint a VW Bogár az az autótípus, amit a legtöbb ember ismer fel, még azok is, akiket teljesen hidegen hagynak a gépjárművek. Biztos vagyok benne, hogy a repülőgépek közül az első Jumbo, a Boeing 747 kerülne ki győztesen egy ilyen felmérésből!

Az „Égbolt Királynője” a világ második legismertebb márkája színeiben
Irtózatosan nehéz dolgom lenne, mert egy olyan repülőgépről kellene érdekesen írnom, amit így vagy úgy mindenki ismer, a történetéről könyvek születtek. Hozzá egy olyan légitársaság színeit viselte, ami szintén legendás és a történetéről szintén könyvek születtek, de még egy kalandos-kémkedős tévésorozat is. Szerencsémre nagyon könnyű dolgom van a feladat kiszervezésében! Az Aeropark Budapest YouTube csatornája mindkét témában – amiről egyébként majd fogjátok látni, hogy szorosan összefügg – olyan minőségű videót jegyez, mely vetekszik bármely természettudományos tévécsatorna produktumával! A két videó együtt cirka egy órányi színtiszta szórakozás és azt javaslom, hogy ne hagyjátok ki őket!

Pan Am: A légitársaság, ami megváltoztatta az utazást

Boeing 747: A Jumbo-korszak

A 747-el kapcsolatban van még számos videó a csatornán, a „Jumbo Titkok” sorozatot is szívből ajánlom, szóval egy hétvégi délutánt tartalmasan el lehet ütni a csatornán, csak 747-es ügyekben.

A fenti információhegy után még rá tudok tenni egy lapáttal: Még a kalandozós korszakomban A Kézzel együtt felkerestünk a Hiller repülőmúzeumot San Carlosban, Kaliforniában. Ott kiállították egy korábban a Biritsh Airways színeiben repülő, 1971 márciusában készült, 747-100-as orrészét, mely látogatható. A Flying Tiger Line (úgy is ismert mint Flying Tigers) az első, menetrend szerinti amerikai cargo légitársaság volt – míg 1989-ben be nem kebelezte a FedEx. Ennek színeit azért viseli, mert az egész múzeumi projekt fő-támogatója ennek a cégnek dolgozott 35 éven át – mint az olvasható is a fenti linken. Mivel ugyanaz a sorozat, mint a kis Matchbox és nagyjából hasonló korú is, úgy gondoltam érdekes lehet látnotok az ott készült képeinket.

Ex-British Ariways Boeing 747-100 nózi a Hiller Aviation museum szabadterén. Nem volt benne hideg. Abszolút kortárs az Ocean Pearl-el.

Pratt & Whitney hajtómű. A háttérben egy Mig-17-es. (Nem tartozék.)

Kapitányi munkahely.

Az első tiszt munkahelye.

A kettejük feje felett lévő panel.

A fedélzeti mérnök posztja.

A 747-esek turistaosztályának jellemző beosztása. Az üléstámlákba épített képernyők sejtetik, hogy a kép sokkal később, 2008-ban készült a Japan Airlines egyik 747-400-asán. Tapasztalatból mondom, hogy a 3-4-3-as beosztás igazi büntetés már közepes távon is. (Kép: Wikipédia)

És a 747 sorozat turista osztály legalja: A Boeing 747-400 Combi elrendezése. A KLM olyan sűrűn rakta az üléseket az Ázsiába tartó járatain, hogy a majdnem 190 centimmel kalodának éreztem. Cirka egyharmadát a fedélzetnek raktérnek alakították át ezeken a gépeken. (Kép: Wikipédia)

Az Óceán Gyöngy(e)
Nem, nem az Óceán Szíve, a Titanic filmből, hanem egy valóban létező repülőgép a Pan Am flottájából az, amit a Matchboxnál megmintáztak – meglepő részletességgel az ici-pici méretarányhoz képest. Mivel egy konkrét-, ráadásul alaposan dokumentált járműről van szó, érdemes vele alaposabban is foglalkoznunk! Ha máshonnan nem, akkor a fenti videókból tudhatjátok már, hogy a Pan Am hagyományosan a 19. század gyorsjáratú teherhajóiról, a klipperekről nevezte el flottája tagjait. Az N740PA lajstromjelű 747-100-as, 1970 január 31-én repült először. A Pan Am 1970 február 24-én vette át, ahol először a „Clipper Rival” (Rivális, vetélytárs), majd – valószínűleg az új céges arculatra átfestésekor – a Clipper Ocean Pearl (Óceáni Gyöngy, de talán az Óceán Gyöngye szabadfordítás is belefér) nevet kapta.

A cég 1985-ben Florida felett légi felvételeket készíttetett a gépről, melyet hirdetésekben és promóciós anyagokban is használt az új, „hirdetőtábla” (bilboard) flotta arculatra festett gépről. Mi több, ezeket a felvételeket licencelték is filmekhez és tévésorozatokhoz. Meg nem erősített információk szerint az 1986-os, „Hotshot” című sport témájú filmben és az 1991-es „Hook” című mesefilmben is felhasználták.

A Matchbox ezt a konkrét gépet mintázta meg.

1987 március 10-én egy „majdnem baleset” részese volt. Londonból tartott New Yorkba a PA125-ös járatot repülve. 20 000 lábas (kb. 6100 méteres) magasságon a legénység nyomáscsökkenést tapasztalt. 15 000 lábra (kb. 4570 méter) ereszkedve a probléma megszűnt. Ismét emelkedni kezdtek, de 20 000 láb környékén ismét jelentkezett a nyomáscsökkenés. A gép visszatért Londonba, ahol a gépet ellenőrizve azt tapasztalták, hogy az első rakodótérajtó nagyjából 3,8 centis rést hagyva az alsó részén nem volt megfelelően bezárva. A rögzítőfülek nem voltak a helyükön, de a „kilincs”, „zárva” helyzetbe volt fordítva. A kabinban a nyitott ajtóra figyelmeztető fények nem gyulladtak ki. 1989-ben ugyanez a probléma 9 ember halálát és 38 sebesülését követelte az United Airlines egyik járatán. Csak ezután tervezte át a Boeing a csomagtérajtót. A Clipper Ocean Pearlnek szerencséje volt.

1990-ben a gépet eladják. Négy gazdát is megjár – két újabb regisztrációs szám alatt – míg végül 1993-ban elbontják.

Skybusters 747-100
Nem igazán használjuk túl ezt a tag-et a címkefelhőben, mert egyikünknek sem esik igazán az érdeklődési körébe a Matchbox repülőgépes sorozata, mint gyűjtő. Gyerekként nagyon szerettem volna SB-20-as helikoptert – bármilyen helikoptert –, amikor még rendeltetésszerűen, játékra használtam a kisautóimat. Gyűjtőként inkább „csak úgy véletlenül”, leginkább szettek részeként került Skybusters a kollekciómba. A széria 1973-ban startol el és mindenféle rendszert nélkülözve, kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen az 1990-es évekig készül. Felvonultak sport-, személyszállító-, katonai- – ezen belül vadász- és teherszállító- – utasszállító repülőgépeket és helikoptereket egyaránt. Erős a gyanúm, hogy a Lesney azért indítja el a sorozatot, mert a konkurenseinek is van, illetve hogy promóciós repülőgépmodelleket is értékesíthessen. A rossz nyelvek szerint a széria sohasem volt profitábilis, úgyhogy nehezen érthető, hogy a Mattel a 2000-es években ismét előveszi. Kézenfekvő lenne azt mondani, hogy ez megint a promócióról szól, de erről szó sincs, leginkább fantáziagépek készültek az utóbbi időben, mint például a 2022-es, „Airliner” nevű, Boeing 747-400-as testű, de hathajtóműves rémség, a „Matchbox Cargo Airlines” színeiben.

A Boeing 747-100-as 1973-ban debütál, mint SB-10. Az öntvényt egészen 1993-ig használják, SB-09, SB-10, SB-11 szám alatt, elképesztően sok változatban. 1989-ben debütál a 747-400-as, amit könnyű felismerni a wingtip-ekről a szárnyai végén. (Mi a csuda ennek a magyar neve?) Tehát párhuzamosan készül a kettő egy ideig.

A Pan Am festésű verzió 1986-ban debütál mint SB-10. Már korábban említettem, hogy a G-10 pakk keltezése szerintem a legtöbb forrásnál hibás és én a dobozon olvasható, 1986-os dátumhoz tartom magam. Nos, az SB-10 premieréve is ez. Később SB-09 is előfordul, de abban óriási a káosz a különböző adatbázisokban, hogy meddig készül. Az 1990-es dátumot valószínűbbnek tartom, mint az 1993-asat – különösen, hogy a légitársaság 1991-ben csődöt jelent.

Egy ennyire apró, egyes források szerint 1:635 (!) méretarányú játékszernél nagyon komoly elvárásaink nem lehetnek. Mivel nem makettnek, vagy modellnek készült a kerekei nem lehetnek méretarányosak, hiszen ki kell bírják, ha játszanak vele. A megfelelő méretűeknek nem is tudom miből kellene készülniük, hogy elviseljék a teljesen fém apróság súlyát – nemhogy a „kemény leszállásokat”. Megkockáztatom, hogy amit ebből ki lehetett hozni, azt bizony kihozták! A képeknél majd mutatom, hogy mire gondolok.

Egy Pan Am szettnek kötelezően része kell, hogy legyen egy repülőgép is. Nyilván nem lehet elvárás, hogy a háromhüvelykes, 1:65 körüli méretarányú kisautókhoz stimmelő repülőgép modell készüljék – érdekes lenne, de a 80-as évek minőségi színvonalán, strapabíró kivitelben megfizethetetlen. Ésszerű kompromisszum egy felnőttnek, én gyerekként biztosan nem lelkesedtem volna az ennyire aránytalan repcsiért – az osztálytársaimmal valahogy nagyon érzékenyek voltunk erre.

Elképesztően kicsi! Még az sem kizárt hogy a legkisebb méretarányú Matchbox.

"Az Égbolt Királynője".

A méretéhez és ahhoz képest, hogy a játékszer, a festés zseniálisan részletes.

Minden porcikája fém - kivéve persze a kerekeket.

Nem is olyan régóta tudom, hogy az amerikai zászlót úgy kell pozicionálni, hogy egy képzeletbeli zászlórúdon elhelyezve, hogy lobogna. Mivel a repülőgépek jellemzően előre haladnak, a zászló a függőleges vezérsíkon errefelé lobogna - a csillagok vannak a rúd felé.

Thaiföldön is készülhetett volna.

A G-10-es Pan Am szett.

Matchbox MB-10 / G-10 Pan Am Action Pack Plymouth Gran Fury

Gyerekkorom egyik legmeghatározóbb Matchboxát mutatom be ebben a bejegyzésben, úgyhogy dőljetek hátra, helyezkedjetek el kényelmesen, bőven van róla mondanivalóm!

Plymouth Nagy' Düh
Az amerikai autógyártók névválasztási szokásait szerintem későbbi korok történészei és pszichiáterei kart-karba öltve fogják kutatni és ez alkalommal is valami olyasmivel van dolgunk, amiről csak azt tudom mondani, hogy: „a drog rossz”!

1977-es Plymouth Gran Fury, Illinois állami rendőrségének színeiben. (Kép: Flickr.com)

Próbáljuk elhelyezni ezt a járművet az amerikai autós táplálékláncban! Az első generációt, amit a Matchbox megmintázott, az 1975-1977-es modellévekben kínálták a tengerentúlon. Mint azt már korábban sokszor említettük, a naptári- és a modellévek jellemzően nincsenek fedésben, előbbiből ez 1974-1977-et jelent. A Gran Fury nem véletlenül lett „Gran”. Az (amerikai mércével) közepes (B-body) szedánjukat ebben az évben nevezik át Satellite-ról Fury-ra. Ezért a nagy szedánjuk (C-body) is követi névben, csak megkapja az előbb említett szót a nevébe. Egyik sem kicsi, a „közepes” Fury 554,7 centi hosszú, a Gran Fury 569,9 centi a fejétől a farkáig. Őszintén szólva elképzelni sem tudom, hogy mi csuda indokol egy hétméteres járőrkocsit. (Csak afféle mérőmókusként, egy Ikarus 260-as – ami azért azt hiszem mindenki fejében megvan, hogy mekkora –, 11 méter hosszú.) Ugyanakkor egyáltalán nem légből kapott a Gran Fury első generációja, mint rendőrautó – mint a mellékelt ábra mutatja.

Ugyanakkor a kisebb tesója sokkal gyakoribb volt rendőr uniformisba bújtatva. Aki látott a hetvenes évekből zsarufilmet vagy sorozatot, az bizonyosan látott Dodge Monacot, amit egyébként az egyik legjobb, valaha készült rendőrautónak tartanak az amerikai zsaruk. Érdekes ez amúgy, mert a Chrysler táplálékláncban a Dodge feljebb állt, mint a Plymouth. Ha már szóba hoztam, a – remélem hogy nem felejtettem ki semmit – teljes sor úgy festett, hogy Valiant, Plymouth, Dodge, DeSoto, Chrysler és Imperial. (Ebből a sorból a hetvenes évekre a Valiant és a DeSoto márkaneveket már visszavonultatták.)

A Gran Fury készült két- és négyajtós kupé, szedán, hardtop (ez a B-oszlop nélküli változatokat jelöli, négyajtós ilyen csak 75-ben volt), illetve kombi (station wagon) verziókban. A meghajtásáról csak és kizárólag V8-asok gondoskodtak és váltóból is mindössze egyetlen változat jön szóba: 3-sebességes automata.

Sajnos egyáltalán nem teljes ez az 1977-es rendőrségi specifikációs brossúra – a képek az eBay-ről származnak – de az utolsó oldal remekül lefesti, hogy mekkora csatacirkáló a Gran Fury a többi, szintén rendőrségi célokra ajánlott Plymouth-hoz viszonyítva is.

Az iskolai szünetek császára
Egészen biztos vagyok benne, hogy említettem már korábban, hogy kölyökkoromban minden tiltás ellenére vittünk magunkkal kisautókat az iskolába és a szüneteket az akkoriban futó, amerikai zsarusorozatok üldözéses jeleneteinek újrajátszásával ütöttük el, veszett „nénózás” keretében. Az örök kedvenc Mercury Park Lane-ek késői változatai akkoriban – a nyolcvanas évek legelejéről beszélünk – kezdtek kikopni a Matchbox kínálatából. A Gran Fury ezeket váltotta. Nyilván az volt a legmenőbb, aki először villantott ilyet az iskolában.

A Plymouth Gran Fury 1979-ben debütál mint MB-10 – ezt a számozást meg is tartja a Matchbox pályafutása során. 1979-1983 közt fehér alapon fekete fényezést kap, két lényeges motívumbéli eltéréssel. Közös tulajdonságuk, hogy a Matchbox történetének legcsapnivalóbb minőségű fényezését kapják. Elég erősebben ránézni, hogy a fekete nyomtalanul eltűnjön róluk! Hogy ez mitől van nagyon jó kérdés! Ezek a Lesney végnapjai – a cég 1982-ben jelent csődöt, mint az közismert – talán ez is nyom a latban. Gyerekkoromban én is több ilyet koptattam el teljesen, abszolút nem kíméletlen játék során. A Kéznek van egy meseszép állapotú ilyenje, amit az egyik Mercury Park Lane postban már megvillantottam, de az attól van, hogy befektetési Matchbox, dobozon kívül jó ha perceket töltött élete során.

1984-ben követi az a verzió, amit ebben a postban láthattok. Ennek már a szokásos minőségű a festése. Érdekes, hogy bár ezzel a kerékkel csak 84-ben készül, mégis ezt sokkal gyakrabban látom felbukkanni, mint az 1985-86-os, ugyanilyen festésű, de a legendás 8-dot kerekeket viselő testvéreit. Az 1-75 sorban ez a hattyúdala.

1987-ben egy hármas pakkban tér vissza, fehér-piros, Seriff festéssel. 1998-ban a Star Car Collection-ben szerepel, amiről 15 évvel ezelőtt (!) írtunk is – a dobozán elírt névvel.

Legutolsó szereplése a Matchboxnál a G-10-es Pan Am szett – szintén e postban látható. Ennek a keltezése a különböző adatbázisokban nagyon eltér. Jellemzően 1990-re datalják, de az én példányom dobozán 1986 olvasható, ezért ezt tartom mérvadónak. Ez a festés szakasztott az 1984-es változaté, egyetlen eltéréssel: Az ajtón nem stilizált pajzs látható, hanem az SFPD emblémája. Ebben a szettben csak ez a verzió szerepelt, de az SFPD emblémával 86-ban 1-75 sorban is felbukkan, ami szintén a G-10, 86-os keletkezésének tényszerűségét erősíti. Kutattam a témát, ezért egész nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy San Francisco rendőrsége nem használta sem a Plymouth Gran Fury első generációját, sem pedig ilyen fehér alapon kék festést – hagyományosan fekete-fehér sémát használnak.

Verziók
Hagyományosan ignorálni szoktam egy Matchbox gyártási helyét ha azt leszámítva a megjelenésükben amúgy nincs különbség.

Ennél a kisautónál nagyon is van és bevallom férfiasan, nem biztos, hogy magamtól észlelem, miközben nagyon szembetűnő!

A korai, 1979-1982 közti, fekete-fehér (panda?) festésű verziók még Angliában készülnek. Ezeknek az oldalán az ajtók körvonalai és kilincsek bemélyedései jól kivehetőek. 1983-ban a gyártás Makaóra kerül. A festés marad az 1982-es, de a fentebb említett részletek eltűnnek az öntvényről! Pontosabban megvannak, csak annyira halványan, hogy jellemzően felfalja őket a festés. (Tehát nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy A Kéz, fentebb linkelt kisautója 1982-ben gyártódott.) A későbbi verziókból ami Thaiföldön készült, azokon ott a kilincs és az ajtók körvonala, az ezek nélküli verziók csak a makaói gyártásra jellemzőek. Az Adam-12 már csak Kínában készül és vannak kilincsei, illetve ajtó-körvonalai.

Oké, a szürke nem is annyira új króm, volt az már régen is. #regensemmindenvoltjobb

Azzal együtt én megbocsátó vagyok, gyerekkorom egyik meghatározó Matchbox kisautója.

1984-es MB-10, Makón született. Annyira halvány az ajtók körvonala illetve a kilincsek, hogy nagyon kell meresztgetni a szemünket, hogy meglássuk ezeket a részleteket. Mintha nem is lennének.

Ez a festés - a korábbiakkal ellentétben - már tartós.

Mennyire jó is, amikor egy kisautó farán is sok részlet látszik!

A kék árnyalataiban lehet köztük eltérés, de az csak a festékkeverő emberen múlott, hivatalosan nincs.

Ez vagy egy 1986-os MB-10, vagy ő is egy G-10-es pakkból van.

A fontos eltérés az SFPD embléma - a G-10-be csak ilyennel került. Hangsúlyos ajtó körvonalak és kilincsek - Thaiföldön született.

Ez a példány pedig már a G-10-es szettemből van és természetesen szintén makaói illetőségű.

A G-10-es Pan Am szett.

Az adatbázisok össze-vissza datálják ezt a szettet, de a doboz felirata szerint 1986-ból való - ehhez tartom magam. Apró, de igen fontos részlet: Az ott a londoni Hemleys árcédulája, ami a "világ legjobb játékainak" boltjaként aposztrofálja magát. Az ötfontos árcédula árulkodik arról, hogy bizony ezeket nem csak az adott légitársaság, meg a reptéri ajándékboltok árusították!