Nagyon szeretem azokat a
klasszikus Hot Wheelseket, amikkel az amerikai tervezők kimozdultak
a komfortzónájukból. Nagyon sokszor nagyon klassz dolgokat
alkottak. Ez a Bugatti is ilyen.
Hogy mire gondolok a
komfortzónából kimozdulás alatt? Hát például ezt
a rally VW Golfnak látszó tárgyat, de de hogy valami a mostani
posthoz időben és stílusban is közelebb álló valamit mondjak,
ezt a mesés
1936-os Cord 810-est. Ez a Bugatti remekül illik ebbe a
képzeletbeli sorba!
'37 Bugatti
A
szokásokkal ellentétben megfordítom a sorrendet és kivételesen a
kisautóról írok előbb – alább kiderül, hogy miért.
Andrew0807 kolléga régiségboltos beszerzésére hiénáztam rá, ő
meg – áldott jó lélek – nem mondott nekem ellent, két másik
mesés Hot Wheels-ről is lemondott a javamra – ezekről majd
később – amit ez úton is köszönök neki! A háromban közös,
hogy az alvázukon csak keltezés volt, a megmintázott típus
jelzése viszont egyáltalán nem. A másik kettőnél tudtam mit
keressek, ebben nem voltam biztos. Ismerős volt, de nem esett le –
pedig a hűtőrácsnak árulkodónak kellett volna lennie. Andris
segített, innen meg már nem volt annyira nagy kihívás kitúrni,
hogy ez egy 1987-es kiadású mainline Hot Wheels. A kérdés, hogy
mennyire végeztek jó munkát a megmintázásakor nem válaszolható
meg egyértelműen és még ezt is eltolom a post végére. Ismerjük
meg kicsit jobban az eredetit!
Bugatti Type 57
Ventoux
A
Bugatti Type 57-et Jean Bugatti, az alapító Ettore fia tervezte.
1934 és 1940 közt készültek, összesen 710 példányban. Az
„alap” Type 57, 3257 köbcentis hengerűrtartalmú, soros
elrendezésű, nyolchengeres motorja 135 lóerő leadására volt
képes és 153 km/h végsebességre volt képes gyorsítani az autót.
Most jön az a bizonyos DE.
Eleve
egy kis példányszámban, kézi munkával készülő autóról van
szó, mely számos verzióban készült – feltöltött motorral is
akár, ami 200 lóerőre és 190 km/h végsebességre volt jó a
harmincas években igencsak vékonyka diagonál gumikon – és még
karosszériaépítők is dolgoztak ezen az alapokon, tehát két
tökéletesen egyforma autó talán nincs is köztük. Rengeteg képet
átnézve az, amit a Hot Wheels tető alá hozott a szerintem a
Ventoux nevű, a Bugatti által karosszált, kétajtós túraautó
verzióra hasonlít leginkább. Érdekesség, hogy ezek a kevésbé
értékes Bugattik közé tartoznak, tehát a félmillió amerikai
dolláron (kicsivel) innen kategória.
Engem számos részlet alapján - leginkább a fellépő megléte, a dupla pótkerék a hátulján és az oldalablakok formája - erre az 1935-ös Type 57 Ventoux-ra emlékeztet az, amit a Hot Wheels, '37 Bugatti néven piacra dobott. (Képek:
Robb Report.com)
Oké, de akkor milyen
is ez?
Szerintem
remek. A színe gyanítom köszönő viszonyban sincs bármelyik
eredetivel, de ez bocsánatos „bűn” egy Hot Wheelstől. Mint
fentebb írtam, nem valószínű, hogy két teljesen azonos létezne
ezekből az autókból, de én 1935 utáni modelleket nem láttam
oldalfellépővel, azok az 1934-35-ös modelleken jellemzőek. A
motorháztetőn lévő foltok teljesen légből kapottak és az
oldalsó is túlnyúlik, kicsivel a B-oszlop alatt kéne végződniük,
de az összhatás szerintem nagyon jó. Ami a színét illeti, egy
fekete-kék jobban tetszene, ez az én ízlésemnek már eléggé
kanáris, de még éppen elmegy. Valamiért azonban az összhatás - különösen egy játékautónál - teljesen rendben van!
A szögegyenes lökhárító amúgy teljesen rossz. A hűtőrács jellegzetes, de felületes szemlélő számára akár egy Ford A modell is lehetne ebből a szögből. A vastag kerekek bár jól állnak neki, teljesen korszakidegenek.
Kezd alakulni! Jobb lenne, ha a motorháztető piros foltjai nem lennének!
Az oldalsó folt majdnem jó, kicsit a B-oszlop alatt kéne, hogy véget érjen. A színválasztás nagyon harsány, az eredetikkel valószínűleg köszönő viszonban sincs, de hát Hot Wheelsről van szó. A fehérfalú abroncsok nekem tetszenek.
Az oldalfellépők a korai, 1934-35-ös modelleken voltak, 1937-esről nem láttam ezzel képet.
A dupla pótkerék azonban nagyon is stimmel, valami ilyen szélességűeken kéne, hogy fusson az autó.