Siku V271 Opel Rekord Coupe – Update / felújítás

Egy gyerekkori kedvencem történetét szeretném folytatni. Ez a happy end, már nem csak várja a sorsa jobbra fordulását, hanem megérkezett oda, amit a Toy Story filmek alapján a játékok nirvánájának gondolok.

Ha egy gyermek szeret egy játékot akkor azzal játszik. És ha játszik, akkor az bizony történnek balesetek, a játékszert megviseli a nagy szeretet. Én a gyerekkori Opel Rekordomat hát eléggé tönkreszeretgettem. Már eleve használtan került hozzám. A budapesti Váci utcában működött a „Marklin bolt” néven ismert pénztemető, ahol „nyugati” játékszereket adtak-vettek, kb. egyetlenként az akkori univerzumban foglalkoztak használt játékszerekkel is. Már akkor is megviselt volt, üléstámlái már biztosan nem voltak, a kormánya megvolt még, de törötten. A többi sérülés, meg a golyóstollas alázás bizony én voltam – tíz éven még innen. Persze elég hamar beszereztem egy másodpéldányt, ami kicsit más kivitel volt. Már akkor is úton volt az ilyen koros holmik ára az Alfa Centauri irányába, a mostaniakról meg ne is beszéljünk, szóval elégedetten hátradőlhettem volna, mondván hogy a „csíny letudva”, megvan a (majdnem) tökéletes pótlás. De nem volt egészen ugyanolyan.

Korabeli officiális Opel tévéverbunkos a "Német Humor Évszázadai" ultrarövid-filmsorozatból!

Aztán két dolog is történt, amihez Rájennek, a Szirszarjaim blog urának van köze. (Ő azóta a hivatalos verzió szerint már nem gyűjtő, de a helyzet az, hogy vissza-visszaesik és úgy gondolom, hogy jól van ez így.) Egyrészt áruba bocsátotta a saját, pezsgőszínű verzióját, ami a színét, meg az állapotát leszámítva ugyanolyan volt, mint az én gyerekkori példányom. Természetesen az is nálam kötött ki. Aztán két – teljesen véletlenül szintén – igen lepusztult Siku modellt, egy Ford 15M-et és egy VW Transportert is Leslie Bear barátunk szerető gondoskodására bízott, amit ő régészeti restaurálás színvonalon művel. Sajnos Rájen nem publikált „ilyen volt” képeket, szóval csak a szavamra tudtok hagyatkozni abban, hogy micsoda csoda történt nála.

Összeszedtem minden bátorságom és megkértem Leslie-t hogy az én hőn szeretett Opelemet is vegye kezelésbe. Igent mondott és végtelenül hálás vagyok az eredményért. Ennek legalább 6-7 éve és bár ő nagyon hamar elkészült, én voltam olyan hálátlan, hogy nem büszkélkedtem el a munkájával – a blog is állt mindenféle okokból, amikből szappanopera sorozat forgatókönyvet lehetne amúgy írni.

Tehát több éves hiányosságot pótolok, amikor végre megmutatom az eredményt. Leslie ez úton is nagyon szépen köszönöm!

Az orráról a tollnyomok eltűntek. A szélvédő sérülése - cseredarab híján - maradt, de zsugorodott és az egész tisztább lett.

A hiányzó üléstámlákat és kormányt Leslie pótolta - elképzelésem sincs, hogy honnan kerített donort.

A fényezés tökéletes lett.

Hátulról is eltűnt amivel alaposan elláttam a baját.

Ez pedig a mostani és hosszú távú lakhelye, számos más átalakítás és a hazai Matchbox szent grálok közt. Minden nap találkozunk.

Hot Wheels Car Culture Team Transport #24: Custom Corvette Stingray

Tulajdonképpen azt utálom a Mattelben, hogy iszonyúan tudnak, ha akarnak, legyen szó akár Hot Wheelsről, akár Matchboxról. És itt akartak. Sikerült is nekik akarni. Ebben a szériában - lásd a logóját itt rögtön balra - folyamatosan sikerül.

 

Menő Verda Autókultúra Csapatszállító*
2018-ban dobta a piacra a Mattel a fenti néven futó sorozat első három darabját. A recept egyszerű: egy versenyautó a festésben hozzá illeszkedő járműszállítóval. De micsoda festések és micsoda verdák, barátaim! Persze, kokettáltam én korábban is a Car Culture sorozat darabjaival, amik festéssel, meg igazán szép kerekekkel feljavított, gyűjtői darabok, de az alapokat a mainline modellek adják. Szóval nagyjából azok ipari kivitelben, ami a szerző kollégák is művelnek – gyakran egészen művészi szinten. A különbség a szponzorlogók használatában, meg a következetes versenytémában van. Egyértelműen gyűjtői darabok, sajnos az áruk is. Letettem róluk, mert a pénztárcám vastagsága nincs metszetben ezeknek az árával. Hogy ez a darab mégis eljutott hozzám, az annak köszönhető, hogy akcióban kínálta az egyik online pénztemetőm. (*Bocs az ostoba viccért, csak eszembe jutott egy régi, Origós cikk, aminek már az első mondatától a kezembe temettem az arcom.)

#24

Ez a konkrét darab 2020-ból származik, azon belül is a harmadik – a tudományos hotvilszológia szerint – „mixnek” nevezett, háromdarabos szériából – erről bővebben majd alább. Az összes, a sorozatban megjelent darabból pedig ez a huszonnegyedik a sorban.

A pakkból a csapatszállítót „Team Flyer” néven emlegetik és ha jól számoltam összesen hatszor szerepel a sorozatban eddig. Nem tűnik valódi teherautót mintázni, én legalábbis nem látok bele semmit, amire különösen hasonlítana – a japán, belpiacos teherautók nem érnek, azokhoz pont annyira értek, mint a szusihoz.

A versenygép pedig egy Chevrolet Corvette C2, azaz a második generáció ebből a legendából. A helyzet az, hogy voltak itt már mindenféle generációs Corvette-ek, az őssel foglalkoztunk is alaposabban, de C2-vel érdemben nem, csak Lone Star modellként jelent meg itt. Illendő lenne bepótolni ezt, de semmiképp sem egy olyan NRFB szett kapcsán fogom ezt megtenni, ahol csak félősen dugja ki a nóziját a szállítójárműből, merthogy alig látszik belőle valami. Merthogy én ezt nem szándékozom kibontani, félek felbontandó másodpéldány beszerzésére soha nem lesz keretem. Bocsássátok meg nekem ezt, igazán megérdemelné, hogy alaposan körbefotózzam, merthogy gyönyörűséges.

Eredeti Corvette logó és a Good Year, mint szponzor. A Mattelnek nagyon el tud sülni a keze, ha akarja. Itt akarták és mi, gyűjtők voltunk a célkeresztben.

Nekem nem ad ki semmit, amire különösen hasonlítana a "Team Flyer" teherautó. Talán valami JDM teherautó... De szép és ez a lényeg.

Félősen dugja ki a nóziját a Corvette C2. Nem foglalkoztunk még vele érdemben és nem most fogunk, mert csak ennyi látszik belőle. (Adományokat felbontandó másodpéldány beszerzésére elfogadunk!)

Így néznének ki, ha ki lennének bontva. A képet az Amazon.com-ról nyúltam. Bocs Jeff.

A harmadik 2020-as Mix másik két tagja. A Mazda nem ér, az az elsőből van. (A blister hátuljáról szkennelve.)

Matchbox MB-99 MBX Cycle Trailer - feljavítás

Évekig panaszkodtunk, hogy a Matchbox elhagyta az utánfutók készítését, ugyanakkor néhány modelljére viszont felkerült vonóhorog. "Minek az, ha nincs mit ráakasztani?", kérdeztük sokszor. Szerencsére az elmúlt pár évben ez megváltozott, rendre jönnek ki ezekből is az újabbnál újabb változatok, amik bekerülnek a normál sorozatba is. Rendre beszerzek ezekből legalább egyet, ám a mostani utánfutónak volt egy külön apropója is. Nem is olyan régen mutattam Nissan Hardboy-t, amit egy kicsit feljavítottam. Említettem, hogy meghagytam a vonóhorgot rajta, így mikor elém került ez a piros színű utánfutó egyértelmű volt, hogy hozzá kell igazítanom. 

2020-ban jelent meg MBX Cycle Trailer néven ez a motorszállító alkalmatosság, ami első ránézésre egy igen szemre való, részletgazdag modell lett. Nem haboztak fejleszteni és kéttengelyesre megcsinálni, így egy viszonylag tekintélyes méretű darab lett - halkan jegyzem meg, innen már csak egy ugrás a Sugár autószállító utánfutót is csinálni. Kapott jó sok részletet is, lámpákat hátulra és oldalra is, rögzítő füleket, kiegészítőket előre, no meg persze a lényeget, egy motort is a platóra. Motorból ráadásul még válogathatunk is, ugyanis kétféle kivitel van mondjuk úgy, hogy egy európai stílusú és egy amerikai stílusú motor.

 

A "motor" és a "chopper" kérdésről, szakértőtől! (Aki nem vágta, hogy ez a Ponyvaregény, de már elmúlt 18 éves, az azonnal pótolja!)

Mind a két motor igen aprólékosan ki dolgozott, szó nem érheti a ház elejét. Persze ne is álmodjunk róla, hogy leakasztjuk és tologatjuk majd azt is, szigorúan statikus elemként vannak jelen. Olyannyira biztonságosan egybe van öntve a plató elemével, hogy még a kerek is be vannak süllyesztve és ahol megkívánta extra merevítéseket kapott. Nyilván ezek biztonsági előírások miatt vannak, ami mellett eltörpül a funkcionalítás és tán a szépség is, de ne feledjük most sem: ez biztonságos játéknak készült!

Kis átalakításom célja az volt, hogy ezek ellenére minél inkább valósághűbb és persze szebb legyen. A recept igen egyszerű volt, az utánfutó szétszedése után a motorról levágni minden felesleges darabot, majd átfesteni. Elsőként a villa és a váz, valamint a váz és a padló közötti merevítőket vágtam le róla. Következő lépésként az első villát választottam ketté a lámpa és a kerék között, végül a kormány közepét is kifaragtam. Viszonylag puha műanyagból készült, így nem volt nehéz dolgom vele. Ezek után telibe fújtam matt feketével, majd annak száradása után pár elemet ezüst festékkel emeltem ki. Sajnos kevesebbet, mint azt előre terveztem, jóval kisebb rajta pár részlet, mint hogy én annak nekiálljak - például a küllők. Az utánfutó fém részét sem hagytam érintetlenül, ugyanis gyárilag festékhibás volt a minimális magasságú oldalfal, így azt körben feketével emeltem ki. A hátsó lámpák festését is elszúrta a gyár, azt is korrigáltam., a fehér-narancs kombinációt piros-narancsra váltottam, ügyelve azok helyzetére is. Összeszerelés után már csak az maradt, hogy a Nissan után kössem, amivel már így egy szép párt alkotnak.

Kicsit lehangoló így a motor

Jól mutatnak együtt

A baloldali lámpafestést nem sikerült jól kivitelezni

A kormány és a villa szárai különválasztva

A nem a motorhoz tartozó merevítőket is levágtam

Ez lett a végeredmény

Kijavítottam a lámpa festést is

Egy kis ezüsttel igyekeztem feldobni a motor megjelenését.

"Let's ride!" - mondaná Nick Cage a Szellemlovas főszerepében, de az erről szóló videó már bizony 18-as karikával kerülhetne csak ki, ez meg egy családbarát blog.

Matchbox MB-99 MBX Cycle Trailer NRFB

 

Matchbox MB-99 MBX Cycle Trailer NRFB

Végleges lakhelyén, számos művész egyéb alkotása társaságában.

Editions Atlas Collection – Ikarus 311

Erről az öreg Ikarusról vannak gyerekkori emlékeim, holott már akkor is öreg csont volt, amikor én még az általános iskola alsó tagozatában koptattam a padokat.

A közelmúltban comingoutoltam az 1:72-es méretarányú DeAgostini buszos sorozatra történő rákívánásom kapcsán. A lejtőn lefelé megkezdett úton nehéz megállni, amikor az egyik online pénztemetőmben akciós lett az említett sorozatban ugyan nem szereplő, de ugyanarról az Edition Atlas / DeAgostini tőröl fakadó 311-es Ikarus, nem tudtam neki ellenállni.

311
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum a következőt írja a típusról: „Az Ikarus 311-es egy 36 személyes, Csepel D-414 dízelmotorral szerelt autóbusz, mely elsősorban hazánk helyközi és távolsági forgalmában töltött be meghatározó szerepet. Az 1951-től gyártott első önhordó Ikarus típus, a 30-as utódtípusa volt, amelyből a hazai közlekedési vállalatok 1963-tól 1972-ig mintegy 1607 darabot szereztek be. Az Ikarus gyár legendás exportsikereit is ezzel a típussal alapozta meg: közel 900 darabot értékesítettek az NDK számára és mintegy 400 darabot Bulgáriába. Érdekesség, hogy egy Ikarus 311-es, egy Ikarus 630-as, valamint egy Csepel teherautó 1963-ban hathónapos afrikai körúton vett részt, melyet a járművek a nehéz trópusi körülmények ellenére különösebb meghibásodás nélkül teljesítettek. A 311-es típusú buszok az ’70-es évek végéig közlekedtek a hazai közforgalomban, ezt követően elsősorban szerződéses járatokon és tartalékként üzemeltették őket. A típuscsaládból (Ikarus 31, 311) 1956 és 1972 között mintegy 6515 darabot értékesítettek.”

Az én emlékeim egy ilyen különjárathoz fűződnek. A sofőr bácsi melletti széken osztoztünk elől, egy másik, hasonló korú kissráccal mint én, úgy tízéves formák lehettünk. A járművet nem tudom honnan bérelték, gyanús hogy valami környékbeli TSZ-től. Tehát minimum tíz éves volt a jármű akkor, de gyanítom, hogy öregebb.

 

Szintén piros - erről majd később - Ikarus 311-es kívülről-belülről, és jövésmenés közben

Edition Atlas
Nem fogom harmadszor is linkelni ugyanazt a postot, most az Edition Atlas és a DeAgostini relációja kapcsán. Amit tudok az ügyről ott olvasható. Amit nem tudok, hogy amúgy eredetileg ez a darab pontosan hol és mikor jelent meg. Mentségemre szóljon, hogy mindaz, amitől ezek a cuccok újságként értékesíthetőek voltak bizony hiányzott mellőle. Ha Ti többet tudtok róla, akkor bátran osszátok meg a tudásotok a komment szekcióban! 

Azt hiszem erre a darabra is ugyanaz vonatkozik, mint az összes többire eddig a sorozatban: Nem rossz, lehetne jobb és részletesebb, de ebben az árfekvésben korrekt ár-érték arányt ad ki.

Eddigi Ikarusos bejegyzések a megmintázott eredetik gyártásának sorrendjében:

• 1951-1957 Ikarus 30

• 1952-1973 Ikarus 66, és egy másik Ikarus 66 post

• 1954-1973 Ikarus 55

• 1959-1971 Ikarus 630

• 1960-1972 Ikarus 311, ez egy másik, nem a jelen bejegyzés, amit most olvastál

  
  Itt még mint NRFB.
  
  
  
  
  
  Talapzaton.
  
  
  Teljesen hétköznapi csavarok tartották a helyén - a 66-ost nem - úgyhogy nem volt nagy kaland leemelni a piedesztálról.
  
  
  
  "Különjárat". Nem véletlen a német felirat, ez a jellemző exportfestés, amivel az NDK-ba (is) került. Az Old-Ikarus oldalon két kép is van az eredetiről: Egyik, meg a másik.
  
  
  
  A hátsó rendszámtábla feletti, a világítást rejtő aksszesszoár csak festékből van, de pont az ilyenekre gondoltam, hogy ebben az ár-teljesítmény arányban ez teljesen jó.
  

Matchbox MB-74 Porsche 914 - feljavítás

A Matchbox Porsche 914-e sszerintem kicsit alul prezentált darab a kínálatban, pedig a gyenge pontját leszámítva - nem írom le újra, hogy a fekete szélvédő az - nagyon korrekt kisautó minden tekintetben. Éppen ezért nagyon megörültem, mikor napvilágot látott, hogy a 2021-es évre újra bekerül a kínálatba.

Örömöm azonban csak addig tartott, míg meg nem láttam róla az első képeket, hogy miként is került be az 1-100-as sorba, mint MB-74. Szerencsére új színt kapott, a fehérre esett a választás, amit rögtön igyekeztek is kicsit feldobni. Ezzel a szándékkal semmi bajom sincs, de valahogy a végeredmény nekem nem adja ki, nem igazán mondanám szépnek. Egyetlen pozitívuma, hogy frankó piros színű Porsche felirat került az oldalára. Amerikai kivitelt kaphattunk az oldalsó helyzetjelzők meglétéből ítélve. A dekoráció és egyéb kiemelések sora azonban itt véget is ér, lámpa festés sem elöl, sem hátul nincsen, ahogyan a szélvédő keretét is elkerülte a festés. A krómozást is megvonták tőle, ami a beltérnek nagyon jót tesz, a külcsínnek már kevésbé, ezt kompenzálva világos szürkét választottak ezen elem színének. Ennyi megvonás után azonban kaptunk újfajta felnit, azt is mindjárt piros színben, ehhez passzolóan az alváz is piros színű lett. Na, ez a két dolog ami nagyon nem tetszik rajta, az egésznek olyan bazári kinézetet kölcsönöz, szerintem abszolút nem passzol hozzá.

Egyből megfogalmazódott bennem, hogy kár lenne veszni hagyni az új színben rejlő lehetőséget, így beszereztem egy másodpéldányt is, hogy azt kicsit feljavítsam. Elsőként az alvázat vettem kezelésbe, kifúrtam a kipufogót és lefestettem az egészet matt feketére. A beltérhez nem nyúltam, nincs bajom ott azzal a szürke színnel, azonban a lökhárító részét lefestettem a frissen beszerzett króm filcemmel. A szélvédőt sem hagytam érintetlenül, a keret kimaszkolása után fehérre festettem, majd a kis háromszög ablakot és B oszlop hátulját krómoztam le az ablaktörlők mellett. A karosszérián kifestettem elöl és hátul is a lámpákat, valamin krómozás alá kerültek a kilincsek és a visszapillantó tükör. Igazából nem sokkal csináltam többet rajta, mint amit korábban a Matchbox ne tett volna meg alapból, mégis nagyságrendekkel emeli meg az autó kinézetét. Összerakás előtt kicsit gondban voltam, hogy milyen kerék is kerüljön alá. Egyértelműen olyat szerettem volna, ami még nem volt, ám amit fejben elterveztem hozzá az valahogy még sem lett az igazi. Így tovább turkáltam a kerék felhozatalaim között és megakadt a szemem a klasszikus 8dot-on. (8dot = "Nyolcpöttyös" kerék. Matchboxszexualitási szakzsargon. Az elfogadott nézet szerint, ez a felni mindennek jól áll. És tényleg. A szerk.) Alápróbáltam és egyből megtetszett, ráadásul a nyomtávja is passzolt, szépen kitölti széltében az íveket. Egy kicsit azért lefrissítettem azon is a krómozást majd összepattintottam a kisautót.

Nekem nem adja ki ez a színkombináció

A kerekek nyomtávja sem az igazi

Eredetileg nem sok lámpafestést kapott

Meglepően jól áll neki ez a kerék is

Tetőlevétel elmaradt, mert olyan már volt itt

Nem nagyon látszik, de már "lyukas" az a kipufogó

Ízekre szedve

Matchbox Porsche 914 - MB-74

Katalógusok: Matchbox 1958 (UK)

A Blogger motorját kitartó munkával sikerült úgy átalakítani, hogyha egyszerre töltesz fel több képet - talán nem ördögtől való az ilyesmi - akkor azok sorrendjét képes teljesen összekutyulni. Ezt persze tudom, van is rá ellenszer, de valahogy ennél a postnál automata pilótán volam és elfelejtettem. Ezért az oldalak sorrendje pont fordítot mint kéne. Kéretik az oldal aljától az oldal teteje felé haladva nézegetni!