Filléres fali „vitrin” házilag, pizza távtartóból

A kisautó gyűjtemények látványos bemutatásának problémája egyidős a hobbival. Már az ősember is azért firkálta tele a barlang falát, mert még nem tudta elhelyezni a falon a mamutot!

Foglalkoztat a téma, vadászom a jó ötleteket és az ügyes megoldásokat. Így születtek bejegyzések az Ikea Detolf vitrin bővítésről és Hot Wheels Multibrick Car Case-ről a Lidl vitrinek tetején.

Tegnap láttam egy rövid videót (Reels) a Facebookon. Nem tudom megmutatni, mert a FB csak a sima videókról jegyzi meg az előzményeket - vagy ha a rövidekről is, akkor én nem találom, hogy hol.

A lényeg, hogy valaki azokból a pici, műanyag bindzsulákból csinált fali tartót a kisautóknak, amit a pizzára raknak, hogy ne nyomódjon bele a doboz fedele. Pizza távtartó a magyar neve, angolul „pizza saver, pizza stool, pizza table”.

Pizza távtartók (Kép: Neeyog Packaging)

Akkurátusan, egymástól egyenlő távolságban felfúrt a falra hat sorban nyolcat úgy, hogy az alsó két láb lefelé volt, a felső – nyilván – felfelé. Majd telerakta kisautókkal. A fehér falon, a fehér bindzsula nem volt feltűnő, pár lépésről lebegni tűntek a járgányok. Szenzációsan jól néz ki!

Persze hátránya, hogy nem védi a portól meg tapizástól a gyűjteményt, az is korlátozott, hogy mit lehet beletenni, kézügyesség is kell az installációhoz, cserébe tényleg fillérekből megvan az egész. Annyi a trükkje, hogy olyan távtartó kell, aminek a lábai egyenesek a belső oldalon is, mint az illusztráción is. (Egy csomón azért hogy merevebb legyen, a láb nem egyenes, hanem az „asztallap” felől keskenyedik kifelé.)

Találtam egy hasonló videót a YouTube-on. Közel nem olyan látványos mint amit a Facebookon láttam, mert a tölgy(?) színű és mintájú háttértől elüt a fehér műanyag. Tehát ez szerintem sem néz ki jól. Plusz helyenként levágja a felfelé lévő lábat – fogjátok látni, hogy miért nem biztos, hogy jó ötlet.

Az ötlet fejleszthető, például egy fehér bútorlapra felfúrni a pizza távtartókat és azt akasztani fel a falra biztos nagyon jól mutatna. Azt sem tartom kizártnak, hogy a távtartókat le lehet festeni a háttér színére.

Én legendásan kétbalkezes vagyok a barkácsoláshoz, de Játékdokinak az ilyesmi ujjgyakorlat és biztos vagyok abban, hogy neki kapásból lenne pár „macgyveres” ötlete hogy hogyan dobja fel az egész hóbelevancot.

 

 

FRISSÍTÉS: Andrew0807 meglelte a videót, amit én nem! Nézzétek csak mennyivel jobban mutat a homogén - na jó, szürke, nem fehér - háttér előtt?!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Reuel Ratti (@reuelratti) által megosztott bejegyzés

Movie Cars - ERTL - Dukes of Hazzard General Lee Dodge Charger

Idejét nem tudom, hogy mikor szerepelt nálunk utoljára filmes autó, úgyhogy a túladagolás veszélye nem áll fenn. Legnagyobb meglepetésemre a második generációs Dodge Chargerről úgy írtunk nem is tudom már hányszor, hogy a tőlünk megszokott típusismertető elmaradt. Ez a post pótolja a hiányt!

Csapásmérő
Az 1960-as évek elején a Chryslernél ráébredtek, hogy nincs semmijük, amivel beléphetnének a piacra a „speciális autók” szegmensekbe. A „pony car” a Ford részéről a Mustanggal volt lefedve – sőt, eleve ők találták ki a kategóriát. A „personal luxury car” (értsd: nem sofőr vezette luxusautó) szintén a Ford marketingeseinek a találmánya, a Thunderbird már az ötvenes évek közepe óta létezett. Ezért úgy döntöttek, hogy a kettő közé lőnek. A póninál nagyobb, de mindenképp izomautóval. 1966-ban debütált a Charger első generációja, ami egyáltalán nem egy csúnya autó, de bennem valamiért nem mozgat meg semmit. (2022-óta létezik Matchboxként, de megmutatni nem tudom, mert még nem írtuk meg. A 2023-as, hetvenedik évfordulósból van példányom, szóval ami késik az a vonat.)

Az 1968-1970-es modellévekben regnáló, második generáció azonban a „Hazárd megye Lordjai” sorozat segítsége nélkül is legendás lett volna az USÁ-ban. Ritka szép autó, a „Coca-Colás üveg” karosszéria pont azért tetszik a heteroszexuális beállítottságú férfiaknak, mint a Jaguar E-Type is. Nem mellékesen bivalyerős és gyorsan is megy. Mint a Mustangnál, a Chargerből is lehetett, racionális teljesítményű és elegáns megjelenésű – nálam a kéttónusú festései is beindítják a nyálelválasztást. Még az 1969-es modellévben elérhető legkisebb motor, a sorhatos, 3,7 literes is 145 lóerős volt, a sorban következő, 5,2-es V8 230 lovas, majd a „tornasor” legvégén álló, 7 literes, Hemi(szférikus égésterű) V8-as 425 lóerős. Mármint a gyári adatok szerint, amiknél a valóságban jellemzően többet tudtak ezek a gépek.

Nos, az 1969-es – azért ez, mert General Lee ebben az évben készült – katalógus a rendelkezésünkre áll, ezt láthatjátok alább. Ezen kívül ajánlom még figyelmetekbe a Vezess.hu videógyüjteményét, amelyben 69-es Chargerek gurguláznak és jönnek-mennek. (Óvatosan a hangerővel! Én szóltam!)

Csak a teljesség kedvéért: A harmadik generáció is szerepelt nálunk egy Hot Wheels feldolgozás képében, de az már nagyon messze jár attól, amit én szépnek látok. Az utolsó kétajtós generáció a negyedik, de azt én még nem láttam kisautóként feldolgozva, de ha látnék is, biztosan nem venném meg. Az ötödik egy hatchback, amit szintén nem neveznék szépnek. A húsz év kihagyással visszatérő, hatodik generációs. négyajtós szedán Chargerek meg már nagyon másik történetet mesélnek amit nem kevernék ide – mondjuk ezt pont szeretjük és halmozzuk is.

ERTL
Nem éppen a leggyakrabban előforduló gyártó nálunk, de ha lekattintjátok a címkefelhőben a nevet, akkor fogjátok látni, hogy mutatóba már előfordult nálunk és egy szintén filmes autó postban foglalkoztunk a gyártó történelmével is.

Ami a második generációs Chargert illeti, abból más gyártóktól számos verziót láthattatok már itt. 1969-est a Hot Wheelstől, egy másik festésű 69-est szintén a HW-tól és vele egy postban egy R/T-et a Maistótól, 1970-es, szintén filmes autót a Greenlighttól. „Szirszarjaim Rájen” kolléga egy Maistót javított fel, mely végül az én gyűjteményemben foglalta el méltó helyét. Itt további két Hot Wheels értelmezést láthattok – az egyik szintén R/T. Remélem nem felejtettem ki semmit.

ERTL-től viszont ez az első. Ami az öntvényt illeti, szerintem semmivel sem marad el a Hot Wheels által képviselt színvonaltól. Az viszont, ahogy General Lee-t fabrikáltak belőle, nem éppen a legigényesebb megoldás. Ugyanis mindössze három, a 70-es évek Matchboxaiéhoz viszonyítva nagyon könnyen lejövő matricával oldották meg a feladatot. Nem csak hogy nem igazán szép, de a rendeltetésszerű használat – úgynevezett „játék” – során igen könnyű ezeket elhagyni.

Ennek ellenére gyerekkoromban az iskolai szünetek császára lett volna bárki egy ilyennel. Azt már nem tudnám megmondani, hogy nálunk mikor futott a sorozat – valamikor még gyerekkoromban, az biztos – mely egyértelműen felelős azért, hogy a mi földrajzi koordinátáinkon ismerté vált a Dodge Charger második generációja. Az alvázon 1981-es a keltezés, amikor én kilenc éves voltam, szóval akár lehetett is volna ilyenünk.

Apróság, de General Lee aprócska gallytörő rácsa is megvan az orrán! Igen, ezzel a példánnyal játszottak.

A kerekeknek nyilván közük sincs az eredetin lévőkéhez, de ettől eltekintve nem állnak neki rosszul!

Nem hibáztatom az előző tulajdonost az élkopásokért, gyerekként én valószínűleg jobban elbántam volna vele az ugratások során.

Szépen kidolgozott a hátulja is, nem hiányolom róla a festéket.

Ti tudtátok, hogy Lee Tábornok önvezető volt?
(Ha nem látszana jól a képen, nincs kormánykereke. Nem hiányzik, nem került kialakításra.)

Nem vagyok kibékülve a matricák minőségével. A nyolcvanas évek elején azért ez már túlhaladott technika volt az 1:64 körüli kisautók dekorálásnál.

Érdekes megfogalmazás: "Replika Lee Tábornok". Miért nem egyszerűen "General Lee"? Vajon mi lehet az oka?

Matchbox 2023 Coffee Cruisers IV – 1947 Chevrolet AD 3100

Nincs példa nélkül, hogy a Matchboxnál kevésbé pedigrés gyártók – jó, jó, márkanév, nem gyártó, én is tudom, de értitek, na – előbb mintázzanak meg valamit mint a Mattel, de nem jellemző. Ez pont egy ilyen eset.

A háború után
A helyzet az, hogy a második világháború előtti és közvetlen utáni Chevrolet pickupokkal egészen jól állunk kisautó fronton. A jelen post tárgya előtti szériáról a Majorette révén írtunk – típustörténetileg érdekes lehet, úgyhogy érdemes kattintani – a közvetlen a háború után megjelent Advance Design (AD) sorozatról meg egy Welly értelmezés kapcsán itt. Ez utóbbi nem csak szerintem sikerült jól, úgyhogy porsche kolléga is kezelésbe vett egyet és Andrew0807 is!

Tehát a típustörténet és ismertető letudva, de leltem a neten egy 1947-es katalógust, amit most elétek tudok tárni. Fotózva van és nem szkennelve, arra se mernék megesküdni hogy nem hiányos, a lapok sorrendjét is csak tippeltem, de legalább van.

Különleges
A Matchbox kínálatában 2018-ban debütál az öntvény. A premiermodell az egyetlen amin krómszínű az, aminek krómozva kéne lennie. Azóta 2022-őt leszámítva minden évben volt AD 3100, de csak 2019-ben és 2020-ban szerepelt az 1-100 szériában. Az összes többi változata – a premiermodell is – mind-mind speciális kiadás, ötös csomag, vagy egyenesen klubmodell.

Alapvetően tetszik az öntvény. Végre nem szállít oszlopot, bár a kormánykerék pizza, amit már lassan megemlíteni sem érdemes, annyira magától értetődő lett az igénytelen megoldás, illetve a platójára is lehet pakolni. Amit viszont nem tudok megbocsátani és ebben egyértelműen a Welly jobb, az a krómozás elhanyagolása.

Ez az a trend, amit nem fogok megbocsátani a kortárs Matchboxoknak: A króm hiánya.

Az elején elfért volna még egy kis festés, de...

...a felnik, az amúgy csak erre az ötös csomagra jellemző exkluzív festés nekem kiadja a "hétvégi játszósautót", ami a csomag tematikája.

Lehet pakolni a platóra,...

...és nem szállít oszlopot sem. Hátra is férne még festék.

A 2023-as Coffee Cruisers IV ötös csomag (Kép: eBay)

Majorette Volvo FMX Skip

A Majorette eddig, a 2021-es bevezetésük óta megjelent háromtengelyes teherautói közül ez a harmadik, és egyben úgy az utolsó, hogy a „hagyd a legjobbat a legvégére” elv mentén önkényesen ezt hagytam utoljára. Az első a betonkeverő volt, a második a dömper. A típusismertetőt is meglelitek az előzményekben, de mivel elég kevés mondanivalóm maradt, stratégiailag itt sütném el a Volvo FMX termékkatalógust.

Visszatérve a játékszerhez: Hogy miért a sittszállító konténeres verziót tartom a legjobbnak? Nos, mert szerintem ezzel lehet a legtöbb mindent csinálni! A konténer felvehető-letehető, levehető (elhagyható), a pőrén maradt platón pedig különböző dolgokat lehet szállítani.

Becs szó nem fizet nekem a Majorette, de ami jó az jó, nem fogok fukarkodni a dicsérettel! Ezzel a beetetést az FMX teherautó verziókat letudtuk, következhetnek az én szívemnek sokkal kedvesebb, nyergesvontató kivitelek!

Gyönyörűen részletes, a festés remek és nagyon jól titkolja, hogy bizony-bizony oszlopot szállít ám ő is!

A jelenleg Magyarországon újként, a "3-hüvelykes méretarányban", játékboltban megvásárolható teherautó játékautók közül messze a Majorette-et tartom a legjobbnak minőségben és ár-érték arányban is.

Megérkeztünk!

Megkezdtük a lerakodást. Igen! Képes félúton úgy maradni és nem lefittyedni. Félelmetes, hogy hol tart már a tudomány!

Lerakodtunk!

Lerakodás után a plató bárminek a szállítására is alkalmas.

A konténer ismét felrakodva. Ööö... Csak nekem tűnik úgy, mintha a vonóhorog azt a bizonyos, nemzetközi kézjelet mutatná?

És még a kormánykereke sem csak egy pizza!

NRFB.