Katalógusok: Matchbox Collectors Catalogue 1974 (UK)

Én a makettezéshez mit sem értek, de pont ezzel kapcsolatban érdekes ez a katalógus. Egy évvel vagyunk az után, hogy a Lesney piacra dobja az első makettjeit. Az egyáltalán nem értem, hogy a katalógusban miért vannak két külön szekcióba bontva a repülőgépmakettek. Kézenfekvő lenne, hogy civil és katonai gépek, de erről - mint a mellékelt ábra mutatja - szó sincs. Az majd csak 1979-ben lesz, hogy felvásárolják a makettgyártó amerikai AMT-t, szóval az sem jön szóba, hogy egyik rész a saját fejlesztésű darabokról, a másik az átvettekről szólna. Ha valakinek van erre egy jó tippje, ne habozzék megosztani!

 

One Two Fun - Auchan - Maisto Ford Econoline

„Joe vagyok, vanitiszes.” Régen kezdtem már így postot, pedig ez a hely a (nem annyira) anonim, zárt kisárusszállító-kedvelők gyülekezőhelye. Mai szeánszunk tárgya olcsó, de nem híg a leve, és ez az első Econoline amit a Ford készített.

Ha blogunkon megkattintjátok a „van” címkét, akkor a kisárusszállítók széles skáláját csodálhatjátok meg. A Fordot közel nem nevezném alulreprezentáltnak, de egyértelműen az európai Transitokból áll a derékhad. Amerikai piacos modellből is akad puttonyos Ford A, F-sorozatú panel delivery is nem kevés, de a klasszikus, „téglatestű doboz” E-sorozatból én erre az egyetlen egyre emlékszem itt ni, amit vagy már elkunyeráltam porschétól, vagy csak el akartam kunyerálni, vagy most szólok, hogy ez nekem kell ha neki nem. (Tisztességes eltulajdonlás útján már az én gyűjteményem erősíti. A szerk.)

Evvan
Ez úton kérek elnézést a Rájen-stílusú szóviccért – egy perc néma csendes sajnálkozás a Szirszarjaim blog kisautóktól elfordulása okán –, de valamivel fel kellett vezetnem a sztorit. A Ford 1960-ban indítja útjára a teljes méretű dobozos kisárusszállító E-sorozatot, felváltandó az F-sorozat ledobozolt verzióját. A Ford Econoline és Club Wagon néven is ismert sorozat azóta négy generációt ért meg. Ebből most tudjuk le az elsőt, ami az 1960-as naptári, tehát az 1961-es modellévtől regnál és 1967-ig uralkodik. (A negyediket már ugye letudtuk a fentebb linkelt golyónyomos szürkeséggel. Az 1992 óta ez az aktuális sorozat kisebb-nagyobb változtatásokkal, ami azért nem semmi.) A Ford a tervezéskor egyértelműen a Volkswagen T2, a Chevy Van, a Dodge A100 – na erre aztán tényleg hasonlít is nagyon – képeit nézegette, miközben a saját alkatrészládikájában turkált. A kivitelek a szokásosak: teljes doboz négy ajtóval (szeánszunk tárgya), hatajtós ablakos, nyolcajtós ablakos, pickup.

  

A premierév brossúrája. A Maisto ezt a kivitelt és pont ezt a színt próbálja hozni, utóbbit inkább több, mint kevesebb sikerrel.

Fennmaradt példány, már pimpelt felnikkel. (Kép: Wikipédia)

Olcsó, de milyen jó!
Nem mondom, hogy az egész kisautó felhalmozás elején nem azt mondtam, hogy csak a majom Matchbox érdekel, mert így volt, de ez gyökeresen megváltozott. A Maisto által, az Auchannak gyártott olcsó márka tényleg filléres kisautó, közben meg ennél tán már nem is lehetne akkurátusabb. Minden apró részlet a helyén, feliratok, rácsok, kilincsek, zsanérok, világítótestek és maga a színe is egészen közelíti a katalógusban (lásd fent) láthatót. Két helyen lehetséges belekötni: beltér egyáltalán nincs, amit teljesen átlátszatlan ablakok hivatottak leplezni. Bocsánatosnak tartom, ha már nem nyílik semmije akkor egy nagy fémdobozban mi legyen? Jó, oké, húsvéti tojás, de ha nincs semmi, akkor nem baj ha nem látszik. A másik a ronda bling-bling felni. Szódával elmegy, meg a jelennek fennmaradt példányokat már úgyis pimpelték, szóval a régi informatikus szólás szerint: „Ez nem bug, ez feature”. Minden valószínűség szerint van ennek pickup verziója is – vagy legalábbis úgy alakították ki az öntvényt, hogy lehessen neki. Ez jól látszik körben az övvonalnál, hogy két darabból áll a felépítmény, plusz van egy alváza, szóval összesen háromból van, mint Gorcsev Iván, alias Tintoretto Kázmér szimbolája.

Filléres kis gyösz, hűen hozza az eredetit és nekem a kisautóknál ez az elsődleges szempont. Ajánlom figyelmetekbe!

NRFB. Mocskosul utálatos dolog blistert fotózni. A valóságban ennél kicsivel világosabb.

Pablo péksége - hírdeti a felirat az oldalán. A pékség előtt álló jármű az övvonalig fémből fentebb műanyagból VAN. Felkészül a pickup verzió. A valóságban ennél kicsit sötétebb és a két darab tökéletesen azonos színű, ami sokkal patinásabb márkáknak sem sikerül mindig.

Részletek kiemelve az orron. Betekintés kizárva, átlátszatlan "ablakok" fedik el az üres belteret.

Kétfelé (nem) nyíló ajtók. Pajtaajtónak becézik az ilyesmit a tengerentúlon. A bling-bling diszkófelnik bocsánatosak.

Még a hátulja is részletes, tamponnyomva, ahogy kell. A képéletlenségért vállalom a felelősséget.

Corgi - Triumph TR7 V8 - UPDATE

Régen írtam már bejegyzést, kezdenek is berozsdásodni a fogalmazó fogaskerekeim az agyamban. Szerencsére, a típusismertetést megspórolhatom az eredetiről, mert Joe egy korábbi bejegyzésben már letudta ezt, így nekem elég a rali kivitel különlegességeire korlátoznom a bejegyzést, illetve beszúrnom a képeket egy másik verzióról.

Homologizációs szám: 654
1978 április 2-án a FISA (az FIA elődje) a British Leyland által benyújtott dokumentumok, illetve a kötelező gyárlátogatások és egyéb adminisztráció alapján megadta az engedélyt a 4-es, illetve a formálódó B-csoportba nevezett versenyautó csatasorba állítására. A típus helyt állt világbajnoki futamokon is, de igazi sikereket csak az Európa-bajnokságban értek el vele, ahol több futamgyőzelem is fűződik a nevéhez. Bár az autó egészen 1982 végéig homológnak számított, a gyári csapat nem használta ezt ki, 1981 utolsó versenye után már csak privát csapatok versenyeztek a típussal.

Főbb műszaki adatok:

• Motor: 3492 ccm, 90°-os hengerszögű V8, hosszában beépítve, kiegészítő olajhűtővel
• Teljesítmény: 295 LE
  
• Erőátvitel: Versenytől függően 4, vagy 5 fokozatú sebességváltó, módosítható áttételekkel; hátsókerék-meghajtás, erősített hátsó híd, önzáró differenciálmű
  
• Saját tömeg a beépített bukócsővel: 1070 kg
  

Ralis dekor és hozzáillő megviseltségi fok. Ezzel bizony játszottak, mielőtt hozzám került.

Kékes ablakok és sárga beltér, nem éppen a legszebb kombináció.

 

 Ezen is megvan a bumfordi vonóhorog.

 Roger Clark és Jim Porter az 1980-as nemzetközi Manx Trophy-n

Matchbox Thank You set

Sajnos a mi hobbinkra is rányomja bélyegét az egész világot sújtó járvány. Börzék, kiállítások maradnak el mindenhol, a korlátozások miatt sokkal kevesebb gyűjtő társsal találkozunk. Szomorú aktualitása van ennek a készletnek még most is. 2019-ben a Covid-19 járvány első hulláma keményen érintette az USA-t. Ekkor határozták el a Mattelnél, hogy karácsonyra kiadnak egy készletet, azok előtt tisztelgésül akik a lezárások alatt is biztosították a mindennapi életet. Csak a Mattel webshopjában volt kapható és már előrendelésben elkelt a korlátozott példányszámú kiadás.

A doboz hét modellt tartalmaz.

• Airblade Helicopter

• Electric Delivery Van

• 2016 Ford Interceptor

• Garbage Truck

• International Ambulance

• Scania Tactical Command Center

• Express Delivery
  

Új öntvény nem készült, mind már létező, korábbi modell új festéssel. A helikopter a repülős-, a Scania pedig a Working Rigs sorozatból származik. A többi pedig 1-100 széria. Szerintem egész jól sikerült a meglévő modellekből kiválogatni a releváns darabokat. Jó, hogy nem felejtették ki a szállítókat akik mindent hoznak-visznek, majd a szemetesek akik a hulladékot eltüntetik. A rendőr és a mentő pedig kötelező darab egy ilyen készletben.

Köszönet a Mattel-nek ezért a készletért, de még nagyobb köszönet azoknak akik helytállnak ilyenkor is!

GreenLight Hot Pursuit Series 9 - 1993 Ford Mustang Nebraska Highway Partol

Öregszem! Képtelen vagyok felidézni, hogy mikor és milyen apropóból szereztem be két, teljesen egyforma, bontott darabot ebből a rendőrségi Mustangból. Nem mintha nem lenne tökéletes. 

A mai napig szolgálatban
Nagyon röviden el tudom intézni az eredeti jármű és a kisautó értelmezés sztoriját is, mert a New York State Police színeiben már szerepelt ugyanez. Ez „mindössze” egy újabb változat. Viszont van róla több, érdekes mesélnivaló. Nebraska állami rendőrsége először 1982-ben vásárolt SSP (Special Service Package) felszereltségű Mustangokat. Ezt a Ford csak rendfenntartó szervezeteknek kínálta, és jellemzően olyasmik vannak benne, mint nagyobb-, esetleg extra olajhűtő a váltónak is, nagyobb fékek, nagyobb generátor, motor üzemidő mérő és hasonlók. Pont egy 1993-ban gyártott darabot mind a mai napig „hadrendben” tartanak, hogy speciális eseményeken, bemutatókon használják.

 

 

Ez igazából a Nebraska State Troopers toborzó videója, de autószexualitási szempontból igen figyelemreméltó alkotás!

5500
Az eredetiről készült képeket elnézve a GreenLight tökéletes munkát végzett, egyedül az egyszerű, tyúkitató – arrafelé kutyaitatónak hívják – dísztárcsás lemezfelnik nem stimmelnek, a megőrzött autó könnyűfém felniken fut. A cég a kilencedik „Hot Pursuit” szériában dobta piacra ezt a verziót, egy szériával odébb, mint a fentebb már linkelt New York állami rendőreinek egyenruhájába bújtatott darab. A hat, különböző járművet felvonultató szériákban megjelenő egyes darabokat 5500 példányban dobják piacra és bizony egyedi szériaszámuk is van. Az én két példányom a 499-ik és a 2594-ik a sorozatból.

 

Kiemelt riasztás! Akció van a fánkokra! (Jó, ez nagyon gonosz volt, bocsi.)

 

A megőrzött példányon könnyűfém kerekek vannak, de ezt leszámítva tökéletes. Szerintem ezekkel az acél kerekekkel és a hozzá tartozó kutyatál dísztárcsákkal sokkal vagányabb.

Asszimetrikus a festés a két oldalukon.

 

Teljesen indokolatlan, nyitott motorháztetős kép.

 

Sorszámozott példányok. Egyértelműen a 499-es a vagányabb, de gőzöm sincs, hogy miért kellett nekem ebből kettő!

DeAgostini Legendás Buszok a Múltból sorozat – Ikarus 630

Igyekszem a megmintázott eredetik időrendjében folytatni a buszos sorozat darabjainak bemutatását – bár ez idővel nehéz lesz, mert volt amiről lecsúsztam anno. Erről a darabról már vannak (halvány) emlékeim is.

1959-1971
Egy évvel a születésem előtt fejezték be ennek a modellnek a gyártását, ami azt jelenti hogy kissrác koromban ezek még jártak a BKV vonalain. Na, nem feltétlenül arra, ahol mi laktunk, mert akkor már inkább a külsőbb kerületeket rótták – belvárosi srác vagyok, arrafelé akkor már inkább az 556-osok, meg a 180-asok jártak. Arra viszont világosan emlékszem, hogy a vezetőnek a munkahelyét egy üvegfal választotta el az utastértől. Ennek a tövében pedig a menetiránynak háttal fordított pad volt, amire remekül fel lehetett térdelni és bámulni előre, meg hogy mit is csinál a vezetőbácsi. Imádtam. Persze csak akkor jöhetett szóba a móka, ha nem utaztak sokan a buszon. Értékelhető típusismertetőt a Wikipédia meglepő módon nem tartalmaz, de az Old-Ikarus.hu viszont annál érdekesebb olvasnivalót kínál. Én a 620-ról mit sem tudtam, szép, de a 630 sokkal vagányabb a dupla fényszóróival.

 

Bevitrinezett, mozgó kiállítás busz 630-asból.

Kicsikém
A fentebb már citált Old-Ikarus képeit elnézve, meg a halovány emlékeimre hagyatkozva én elégedett vagyok a kis DeAgostini busszal. A részleteket, amiket kölyökkén állati vagánynak gondoltam – a hatalmas hűtőrácsot, a dupla fényszórókat, a vezető ajtajához a fellépőt, a hátsó lámpákat amik engem valamiért a gyermekkoromban a budapest Vidámparkban futó dodgemekéire emlékeztetett – kiválóan hozza.

Gyerekként imádtam ezt a hatalmas hűtőrácsot.

Akkor őrült menőnek láttam a vezető fellépőjét, meg azt is hogy saját ajtaja van. A dupla fényszóró meg mindig is menő volt és ez így is lesz míg pilács a pilács!

 

Az én példányomnak sikerült valahogy furcsán papucsot húznia a bal első kerekére és nem sikerült szépen ráadnom nekem sem.

Valamiért nagyon tetszettek ezek a lámpák. Érdekes, hogy arra már nem emlékeztem, hogy a hátsó szélvédő ennyire tagolt.

 

Katalógusok: Majorette 1974

Újabb egyoldalas ami lehet szórólap éppúgy, mint újsághírdetés. Elnagyolt rajzok helyett főként fotókkal, de ha jól számoltam, öt rajz is van a lapon. Hú, de tudnék innen (is) válogatni!

Corgi Ferrari 308 GTS / Magnum P.I. Ferrari 308

 A 308-as változatlanul a kedvenc Ferrarim. Nemhogy az ágaskodó paripás márkánál, de úgy általában az autóiparban is kevés az ilyen időtlenül szép forma, ami ennyi év után sem tűnik öregnek.

Született Corgi, később Hot Wheels
Korábban már több, neves gyártó 308 feldolgozását láthattátok e lapokon, de Corgi, na az pont még nem volt. A kisautó az 1980-as években látott napvilágot, nem titkoltan a Tom Selleck fémjelezte, Magnum (Magnum P.I.) tévésorozat sikerét is meglovagolandó. Olyannyira, hogy egyes kiadásokat ebből a Corginál egyenesen „Magnum P.I. Ferrari 308” néven dobtak piacra. Ez megmagyarázza, hogy a brit kisautónak miért nem jobb oldalon van a kormánya. Érdekesség, hogy a sorozatban az Egyesült Államok piacára készült, 1979-es autó szerepelt, ami az ottani szabályoknak megfelelő, nagyobb, energiaelnyelő lökhárítókat viselt. A kis Corgi azonban egyértelműen az európai kivitelt mintázza.

Ugyan a Mattel 1989-ben kebelezte be a Corgit, egészen 1996-ig kellett várni, hogy számos, eredetileg Corgi öntvény tűnjék fel Hot Wheelsként. A Corgi 308-as is erre a sorsra jutott, de mindössze két évig szerepelt a Mainline-ban, 96-ban és 97-ben. Természetesen a jenkik nem bírtak a vérükkel és pufi kerekekre cserélték az eredetieket. Érdemes megnézni a Hot Wheels wikin a verzióit, ennek ellenére szerintem kifejezetten szépek is vannak köztük. Az is érdekes, hogy a 308-as később újra szerepel a Hot Wheels kínálatában, de a GTS Quattrovalvole már egy másik öntvény.

Ez bizony az európai kivitel, de talán megbocsátható, hogy ennek ellenére Magnum Ferrariként is árulták.

Azt gondolom iszonyú nehéz belekötni, ez klassz játékszer.

Na jó, kicsit talán mégis sikerül a kötözködés: A beltér eléggé elnagyolt, a kormánykereket a helyi pizzériában vásárolták.

Van hátulja is.

Ismeretlen gyártó Porsche 935

Néha mikor van unalmas pár percem, végig szoktam böngészni pár apróhirdetési oldalt, webáruházat kisautók után nyomozva. Ez egy jó kis unaloműző tevékenység, csak néha költséges.

Egy ilyen böngészés során leltem erre a Porschéra, amire először azt hittem, hogy egy nem túl jól sikerült Matchbox felújítás eredménye. Aztán mikor már nagyon nem volt mit néznem, bele is kattintottam a hirdetésbe. Látszott, hogy ez bizony mégsem az, így kénytelen voltam megvenni.

Az első ami az eszembe jutott, hogy ez biza egy versenyautónak álcázott harckocsi, olyan tekintélyes tömeggel bír. Elő is kaptam a konyhai mérleget! Míg a Matchbox 33 gramm, addig ez bizony 58 grammot nyom, szóval van benne anyag rendesen. Sajnos a gyártóját tekintetében teljesen tanácstalan vagyok, a testes kialakítás miatt én a Metalmodel-re gyanakszom, aki esetleg tudja ne habozzon megosztani velem!

Le sem tagadhatná, hogy mi volt a kiindulási alap

Hiába a vastag oszlop, az is el tud törni

A spoiler valahogy lemaradt

Ebből a szögből nézve még egészen tűrhetően fest

Meglepő, de még a feliratot is meghagyták

A matricák összeválogatása elég találomra sikerült

A kerekek sem bírják ezt a súlyt

Az alja is ugyanolyan maradt, csak kevesebb felirattal