Jelen szeánszunk tárgya nem az én művem. Egy nálam több érzékkel rendelkező gyűjtő kollégát kértem meg, hogy készítse el az ötleteim alapján az átalakítást.
A képeken szereplő autó egy 2011-es Treasure Hunt volt, mielőtt LlamaDalai kezelésbe vette. Ha megnézitek a linket, láthatjátok, mi indított arra, hogy megkérjem a fent említett átalakító-mestert, hogy dolgozza meg az enyémet is: A Hot Wheels mainline kínálatból fájóan hiányzik korhű, a valódit követő megjelenésű Tucker. A nálunk a hivatalos Mattel csatornákon keresztül nem forgalmazott, Bulevard szériában, 2012-ben volt, tisztességes kinézetű Tucker, de ez sem árban, sem hozzáférhetőségben nem a mainline színvonala.
Napok óta gondolkodom rajta, hogy
megírjam-e ezt a postot – merthogy kit érdekel más nyomora –,
de végül úgy döntöttem, hogy igen, mert az igenis a közre
tartozik, ha egy blog jobbára felfüggeszti a működését. A
„miért” részt pedig elolvasni fakultatív.
A hír
A
Matchbox Memories mindig is hobbiblog volt, ami úgy működött,
hogyha a „van miről”, „van ihlet”, „van idő” háromság
metszetbe kerül akkor írtunk. Igen, többesszám, mert ez bár nem
nyilvánvaló, ez a blog több szerző műve. Hogy úgy alakult, hogy
mostanában ez egyikünknél sem sikerült túl gyakran, az a
véletlen / a sors / kis zöld marslakók műve.
Nekem – a blogalapítónak, aki ide a legtöbbet írt, a nevem ott
van valahol a post alján – most bejött egy negyedik faktor: a
„mivel”.
„Kár érte, jó
ügynök volt!”
2004-ben
született, hűséges, a fél világot velem bejárt Sony W1
fényképezőgépem feladta. Azt gondolom, hogy bár nem vagyok jó
fotós – szemben Andrew0807-el aki az –, a blogon publikált
képeim egészen jól sikerültek, ami kizárólag ennek az 5
megapixeles kompakt gépnek az érdeme.
Nem
róhatok fel neki semmit, tíz évnél tovább szolgált hűségesen,
megtette ami tőle tellett, pedig volt, hogy a mínusz ötven fokos,
fűtetlen repülőgép raktérbe kényszerítette az *****
légitársaság, túlbuzgó, mitugrász kis biztonságija –
„Tomikának” szólította a fél reptér, valószínűleg hogy
bosszantsák a túlfejlett egója miatt – merő kiszúrásból.
RIP W1!
Először
az objektíve koszosodott el belül, aztán megkergült az
elektronikája, mintha szellemkezek forgatnák a funkcióválasztóját.
Nedvességet nem kapott, leejtve nem volt, tehát igazi oka azon túl,
hogy elaggott nem lehet. Természetesen egy tízéves, digitális
fényképezőgép értéke maximum négy számjeggyel kifejezhető
forintban, javíttatni nem érdemes, mert a feltáró beavatkozás
óradíja is több, mint az egész cájg értéke.
Megoldás? Na, az
nincs.
Igyekeztem
megoldást találni. Az androidos, műanyag lencsés, olcsó
telefonom pocsék képeket készít, a makrózás pedig teljes
mértékben meghaladja a képességeit. Próbálkoztam egy a
családban lévő, használaton kívüli, 4 megapixeles Pentax
géppel, amit évekkel ezelőtt kaptunk ajándékba használtan. Hát
nem véletlen, hogy már akkor is félretettük, megint szembesültem
vele, hogy iszonyatos egy vacak! Makró üzemmódban mindenhová
helyezi az élességet, csak jó helyre nem, fél óra szenvedés
után feladtam.
Ennek
fényében egyszerűen nem merek találomra kompakt gépet venni a
számomra megfizethető 20 000 – 30 000 forintos kategóriában.
Az a
digitális kompakt gép amit biztosan meg mernék venni a célra, még
a legolcsóbb helyen, a legszerényebb kivitelében is a 120 000
forinttól indul. Ennyit pedig nem tudok rááldozni a hobbimra.
...s a kisautó megvalósítása is ennek megfelelően szépen sikerült, csak a tükrök hiányába lehet belekötni. Egyébként a megszokott Johnny Lightning minőséggel találkozunk. Az öntőforma 2002-ben készült el, azt viszont nem sikerült kiderítenem, hogy az én példányom mikori.
Klasszikus szín, fehér lökhárítók,...
...kifestett részletek.
Imitálva az elhúzható oldalablakok, bordázott platófelület.
Go well, go Shell!
A LEGO és a Shell neve már ősidők óta összefonódott, számos készlet készült a kagylós olajtársaság logójával. Mi több, ez az ős-LEGO is - ami kisautó nem pedig építőkészlet - pont ezt a témát dolgozza fel, még a róla szóló post címe is kísértetiesen hasonlít.
Gyerekkoromban mindig sóvárogva néztem őket, főleg ami a benzinkutakat illeti - persze sosem lett végül. Végül odáig "fajult" a dolog, hogy a Legó promóciós szetteket készített a Shell részére, főleg Ferraris témában. Ennek oka prózai, a Shell az egyik szponzora a Ferrari Forma 1-es csapatának. Nyilván ezt a kapcsolatot reklám célokra használják leginkább. Mivel az autósportok csúcsát jelentő versenysorozatot szeretem, rendszeres nézője vagyok, a Ferrari csapatot is kedvelem. A LEGO is nagy kedvencem mind a mai napig, így ebből a szentháromságból könnyen jött az, hogy a most futó promóciós LEGO kiadásokból beszerezzem a nekem tetszőket - hozzáteszem, a két évvel ezelőttiből is sikerült csipegetnem - egy Shell töltőállomáson. Talán a reklámnak felérő felvezetésből elég ennyi is - úgy sem kapok érte egy fillért se -, térjünk rá a lényegre!
Remek körítés!
Elsőként nem is magával a szettel kezdeném, hanem egy szórólappal, aminek egyik oldalán maga a promóció leírása található, a beszerezhető szettekkel egyetemben. A másik oldala is igencsak hasznos, ugyanis az egy rajtrácsot ábrázol, a papír széleit felhajtva pedig kiadja a szalagkorlátot. Ezt használtam alapnak a készlet összeállításához is.
Maguk a készletek nem dobozba, hanem csak zacskóba lettek csomagolva. Korábban is volt ilyen, jelenleg sem példa nélküli, hétköznapi - értsd: nem spéci promóciós - LEGO City és Creator készleteket is lehet így kapni. Ezek a promóciós szettek főleg az utóbbiakkal vannak szoros kapcsolatban, a saját kínálatukban szerintem az alatt is futhatnának - főleg a most bemutatott darab -, de a Racers vonalba is beleillenek, leszámítva a minifigurát is tartalmazókat.
Szóval kapunk egy zacskót a dobozokon megszokott grafikával, amit kibontva egyből elénk tárul az építőkockák nagy része, amiből összeállíthatjuk a tartálykocsinkat. Egy külön kis zacskóban kaptak helyett az apróbb elemek, illetve egy másik tasakban a matrica ív és az összeállítási útmutató, kimerevítve egy kemény papírlappal.
Építő jelleggel
Az összeállítás a megszokott mederben folyik, az alvázzal indítunk és szép fokozatosan jutunk el a felépítményig, aminek az oldalai felhelyezése után már csak a kerekeket kell felpattintani és készen is vagyunk.
Nagyon ötletesen és viszonylag részletesen oldották meg a tartálykocsit, főleg ebből a kevés kockaszámból (93 darab elemből áll össze). Összességében nagyon tetszik, minden oldalról mutatós, a hátulját kicsi méretei ellenére szépen berészletezték. Igaz, inkább amerikai teherautóra hasonlít, mintsem egy Európában megszokottra.
Van persze amit én máshogy csináltam volna - a matricaellenességemet nem hozom most fel -, például nem sportkocsira való kerekeket raktam volna alá, meg a vezetőfülkét én egy sötétített szélvédőre emlékeztető, áttetsző elemmel oldottam volna meg. Az első tengelynél sem a szélesített keréktartót használtam volna, úgy nem lógna túl a sárvédőn. Egyszer majd talán átépítem a saját szám íze szerint, de addig csak a megmaradt elemekből dobtam fel egy kicsit a tartály tetejét. Szerintem így jobban kiemeli tartálykocsi mivoltát.
A képek minőségéért elnézést kérek, este készültek nem tökéletes megvilágításban, ráadásul telefonnal.
A szórólap egyik fele kiad egy rajtrácsot
A másik felén a beszerezhető készletekről kapunk információt
Lego 40196 Shell Tanker
Ez még itt Ferrari mentes övezet
Kiöntve a zacskó tartalmát ez a látvány fogad minket
Megindult az összeszerelés
Itt már sejtet valamit a végeredményből, de azt nem, hogy kihagytam három szürke elemet
Nagyjából félúton járunk
Felragasztva az utolsó matrica is
A végeredmény nagyon mutatós
Az első kerék kicsit kilóg, meg talán lehetnének kevésbé peresek azok a gumik
Az ablak nem átlátszó, hanem teljesen fekete elem
A hátulját kicsit megcifrázták, a tartály tetején a két szürke pötty már saját "alkotás" a tartalék elemekből. Szerintem ad hozzá egy kis pluszt.
Az idei, remélhetőleg
utolsó hőhullámot és a nyarat semmivel sem tudnám stílusosabban
búcsúztatni, mint egy fagylaltos kocsival. Fantáziamobil,
bumfordi, a Matchbox egyik legsötétebb érájából való és
valahogy mégsem tudom ráfogni, hogy rossz.
Vizipók+2
A
kétezres évek elején valamiért a Mattel fejében az volt, hogy ők
bizony nem hajlandóak licencdíjat fizetni az autógyártóknak
azért, hogy megmintázhassák termékeiket kicsiben. Ez a korszak
borzasztó kisautókat szült. Se a felnőtt, sem a gyermek
fogyasztók nem szerették őket, az eladások látványos
mélyrepülést produkáltak. Ez a rettenetes vergődés
tulajdonképpen mind a mai napig tart – mérgelődtünk már
eleget miatta e lapokon.
A
Mattel minden erőfeszítése ellenére, hogy földbe vezesse a
márkát, azért születtek – hát ha nem is gyöngyszemek – de
legalábbis teljesen elfogadható, kifejezetten ötletes darabok is.
Mert ha már fagyis kocsi, akkor egyszerűen muszáj, ezt beilleszteni ide!
Ami
ezt a darabot illeti, a bumfordisága és fantáziamobilsága
ellenére szerintem azért szerethető, mert jópofa festést kapott
és van egy ötletes, klassz részlete. Az egyik oldalsó tolóajtaja
működtethető és ha nyitott állapotban van, akkor a
kiszolgálóablakban feltűnik a fedélzeti Bagaméri. Gyerekként
azt hiszem imádtam volna, de 2003-ban készült, szóval lecsúsztam
róla pár évtizedet.
Annyi szeme - na jó lámpája - van, hogy még a Vízipókra is ráver. Az orrán zavarba ejtően fiatos emblémaszerűség.
Jópofa grafika, az MB-60-as szám ügyesen elrejtve, mint a termékek ára. Menetkész állapotban, a jobb oldali tolóajtó zárva.
Ajtó nyitva, értékesítés folyamatban.
Ha az ajtó nyitva, akkor előbukkan a fedélzeti Bagaméri.
A Tomica kisautóira szerintem nyugodtan mondhatjuk azt, hogy egytől egyik rendben vannak. Ez is pont egy ilyen, közel tökéletes kisautó.
Japán-Német
Persze vannak gyenge pontjaik, mint a vékony, uniformizált kerekek. A speciális kiadásokban persze nem azokat használják, ám szerencsére azért akad példa az alap szériában is ennek ellenkezőjére, mint a most bemutatott Porsche 959-es esetében is.
Mivel ez egy lapos sportkocsi, így jól áll neki a Tomica szélesebb kereke, ami már önmagában feldobja az egész autó látványát. Számos részletet kidolgoztak, minden apróság a helyére került, nagyon szépen kivitelezve. Egyedül a tükröket hiányolhatjuk, de szerintem nem fájó azok nem léte. Apró gyenge pontként viszont a hátsó spoiler alatti rés hiányát hoznám fel, jobban mutatna úgy. Természetesen az ajtók most is nyílnak, amik mögött a megszokott, műszerfal nélküli beltér fogad minket.
A mai napra egy olyan Matchboxot tartogattunk, amely sohasem szerepelt egyetlen Matchbox katalógusban sem.
A hatszoros bajnok
Dale Earnhardt neve gondolom sokaknak ismerős lehet, ha más nem, akkor ebből a Team Convoy szetteket bemutató írásomból. Amerikában a Nascar az autóversenyzés egyik csúcskategóriája. A nyolcvanas és kilencvenes évek legnagyobb sztárja egyértelműen az a Dale Earnhardt volt, aki már a gyári munkás apjától - Ralph Earnhardt - magába szívhatta a körpályás versenyzés szeretetét. Igaz, ő csak hétvégenként versenyzett egy saját építésű autóval és földes pályán, hogy ezzel egészítse ki a családi kasszát. Ez többnyire sikerült is neki, nagyon sok versenyt nyert.
Ezen az úton követte őt Dale is, ám annyira elkapta az autósport szeretete, hogy végül a munkáját otthagyva teljes mértékben erre koncentrált. Sajnos a kezdetben nem ment minden jól, ám kapott egy lehetőséget, hogy beüljön egy Nascar autóba és innentől nem volt megállás, összesen hét győzelmet zsebelt be magának és még a Daytona ötszázon is sikerült diadalmaskodnia. 1996-től csatlakozott a Nascar mezőnyéhez fia, Dale Earnhardt Jr., akit mindenki csak Juniorként hív - ő egyébként a népszerű Verdák című mesében is szerepel.
Fehér Rózsa
A White Rose történetét és kapcsolatát a Matchboxszal már tárgyaltuk korábban - jó, nem most volt - ezért nem ismételnénk magunkat, a részletek ebben a postban olvashatóak.
Dale 1993-ban érte el pályafutása hatodik győzelmét, amire a White Rose a Matchboxszal gyártatott egy speciális kiadású Chevrolet Lumina versenyautót - később a hetedik bajnoki győzelmére is készült ilyen.
Fő különlegessége egyből látszik, ugyanis a - műanyag - karosszéria arany színű bevonatot kapott. Dekorációja egyértelműsíti kiadásának célját, ugyanis minden megtalálható rajta: A hatodik bajnoki cím, a hármas rajtszám, az évszám és természetesen Dale aláírása is felkerült rá. Speciális kiadás révén gumis kerekek kerültek alá.
Természetesen ezt a White Rose alapvetően az Egyesült Államokban tevékenykedett tehát abszolút amerikai kiadásnak tekinthető és mivel az ő megrendelésükre készítette a Tyco Toys - aki akkoriban a Matchbox termékek gyártója volt -, értelemszerűen sohasem került egyetlen Matchbox katalógusba sem.
Nem, becsszó nem ment el az eszünk, hogy egy zombi-horror-thriller sorozatról írunk, hiszen ez mindig is családbarát oldal volt. Matchbox vonatkozás az ok!
Tegnap volt a Walking Dead című, zombi-horror-thriller - ami addig volt jó, amíg a magyar származású Frank Darabontnak volt hozzá köze, tele is volt amúgy magyar utalásokkal -, előzménysorozatának a premierje.
Az első percén még innen - úgy nagyjából a huszadik másodperc körül - mi bukkan fel az egyik főszereplő mellett?
Nos, az nem más, mint az 1987-es, MB-63 - ami az amerikai kiadás száma -, Matchbox Merryweather Snorkel Fire Engine, csak épp megfosztották már a cseresznyeszedő akszesszoártól.
Mindig is rossz voltam saját magunk megünneplésében, de most segítséget kaptam – nem is akármilyet! De a lényeg: 9 évesek lettünk!
Business as usual
Minden a megszokott módon folyik a maga medrében. Ez még mindig egy olyan hobbiblog, amire akkor írunk, ha van mondanivalónk, időnk és ihletünk. Ez a három pedig nem mindig kerül metszésbe. Nekem például 30 fok környékén kikapcsolódik a fogalmazókám.
A jövőre vonatkozólag is nagyjából ugyanezeket tudom ígérni, azzal a változással, hogy eddig szigorúan csak kisautós postok voltak itt – na jó, nagy néha egy-egy Legós –, de tervezem, hogy mostantól autós témájú postok is fel-felbukkannak itt, ha találok valami megosztásra érdemest. Ezekre van már példa pár posttal lentebbre innen.
Cégverda
Játékdoki örvendeztetett meg egy egészen észbontó, szülinapi „céges autóval”. Hálás köszönetemet fejezném ki érte ez úton is! Az alapot a Matchbox MB-20 Police Patrol szolgáltatta, ami régi, óriási kedvencem. Játékdoki mester igazi rajongói mobilt készített, olyan körítéssel, amitől külön a padlón koppant az állam. De nem nagyon van róla mit mesélni, nézzétek meg a képeket!
Köszi a támogatást, látogassatok minket továbbra is!
Simán elmenne gyárinak, pedig ez egy rajongói mobil, de micsoda körítéssel! Játékdoki nem végzett félmunkát. A blister alatt ott a felirat: "MB-09 MM Patrol". Persze a számozás teljesen légből kapott és az évfordulónak szól.
Mire utalhat a szám a motorházfedélen? A helyes megfejtők között Matchbox Memories előfizetéseket sorsolunk ki.
Matchbox a fedélzeten és kusztomizált rendszámtábla.
Szerintem ez a legszebb Breakdown Van mind közül, ami talán az egyik legjobb ötös pakkból származik. Ez az összeállítás 1998-ban hagyta el a Matchbox futószalagját, Scrapyard néven, amiben mind az öt autó lepusztult, rozsdás dekorációt kapott. Szerintem mindegyik igazán jól sikerült de számomra legfőképpen a matt kék fényezésű Chevy a legszimpatikusabb. A matt szín ad már egyfajta lepusztultságot, amit azért megspékeltek némi rozsdával. Utóbbiból jutott a munkaeszközére, vagyis a gémre és a platóra, ami a piros ablakokkal - aminél igazi kis finomság, hogy az oldalüvegek is kaptak dekorációt, vagyis pókhálósra "törték" - igazán vad külsőt kölcsönöz neki. Jól harmonizál ezzel az összeállítással az alváz szürke színe is, vagyis a hűtőrács és a kipufogó. A krómozott kerekkel egybevéve igazi gazból kihúzott "rat" autó benyomását kelti, bár talán króm nélkül még drasztikusabb lenne az összkép. A Matchbox mai kínálatát elnézve sajnos azt kell mondjam, hogy a cég bizony anno
ilyet is tudott és sajnálom, hogy manapság nem készülnek ilyenek, mozgó/működő alkatrésszel ellátott, igényesen,
gazdagon dekorált kisautó tökéletes dizájnnal.
Mindig nagy öröm számomra, mikor a gyűjteményem fő gerincét alkatotó Matchbox Porschék közül sikerül egy újabb darabot beszereznem. Nincs ez másként ezzel az 1997-es Super Cars névre keresztel ötös pakkból származó Porsche Turbo kapcsán sem. Már régóta fentem rá a fogamat, többször lemaradtam róla, de most végre itt van ez a nem túl csodás dekorációval ellátott kék példány. Igen, nem a legszebb kivitele a kínálatnak, de mint tudjuk, a szerelem vak és amúgy is, a teljesség igénye kötelez.
A fiatalabb verziókra oly jellemző vastag festékréteg itt is megfigyelhető
