Matchbox TP-04 Twin Pack Holiday Set 1976

A közelmúltban vettük elő ismét a Vauxhall Guildsman-t mivel lett róla újabb mondanivalónk. Az akkori postot úgy zártam, hogy a történetnek még nincs vége. Nos, mint sejthető ez a folytatás.

TP-04
Az ismert adatbázisok 1976-ra, azaz a Matchbox Two Packs / Twin Pack – 1979-től 900 Series – néven ismert sorozatának premierévére datálják a TP-04 csomagot. A legfrappánsabban talán „Nyaralás Készletként” fordítható nevű packban a vontatójármű szerepét egész sor járgány töltheti be:

• MB-54 Ford Capri

• MB-09 AMC Javelin AMX

• MB-07 Volkswagen Golf – ebből a leggyakoribb, metálzöld változat a két szörfdeszkával a tetején, ami bármilyen furcsa, pont nincs nekem

• MB-67 Datsun 260Z (2+2)

• MB-21 Renault 5TL – na ezzel eléggé vicces duót alkot a jókora lakókocsi

• MB-32 Maserati Bora

Illetve – értelem szerűen a Vauxhall Guildsman. Mostanában sokszor emlegetem, hogy a Lesney-nél sokkal kisebb volt a gyártási fegyelem, mintsem azt ahogy mi feltételezni szeretjük, de 100%-os biztonsággal ki merem jelenteni, hogy a TP-04-be csak azzal a festéssel került, ahogy a képeken látszik. Hogy a Dot Dash vagy Open Dot Dash néven ismert kerékkel ahogy szintén a mellékelt ábra mutatja, azt már csak 90%-ra merem bevállalni. Igen, jól látjátok, a TP-04-be kerülő Guildsman-ek nem különböznek az 1-75 sorban lévőktől.

Matchbox TP-04 Two Pack. Jól mutat a Vauxhall Guildsman mint vontató, a lakókocsival, csak éppen fordulni nem tud a szerelvény.

A Guildsman - majdnem biztos, hogy - csak ebben a színben és ezzel a kerékkel szerepelt a TP-04-ben.

Ilyen lenne, ha NRFB lenne. De nem az. (Kép: eBay)

A grafika a kártya hátlapján. Nagyon szeretem és művészi értékűnek gondolom ezeket! (Kép: eBay)

A csomag állócsillaga a „Trailer Caravan” néven futó lakókocsi, ez minden verziójában azonos. Ezzel pedig még nem foglalkoztunk. Eddig.

Ecclesnek látszó tárgy
A Matchbox nem nevesíti, egyszerűen csak Utánfutó Lakókocsinak hívja a terméket, de a hozzáértők azt mondják, hogy az Eccles nevű, patinás brit cég termékeit nézegették a tervezésekor. Az Eccles-t 1919-ben alapították és mint márkanév mind a mai napig létezik – számos olyan tulajdonosváltás után, amik talán minket most annyira nem is érdekelnek.

Mi több, egészen odáig mennek a szakértők, hogy az 1969-es Eccles Amethist-hez hasonlít a legjobban – mondjuk én a Sapphire-t is simán belelátom – de mindenképpen rövidebb annál és vele szemben két tengelye van.

1969-es Accles Amethist (Kép: NotAnotherWhiteBox)

A Matchbox 1-75 sorozatban 1971-ben debütál a Trailer Caravan, rögtön több verzióban. A teste krémszínű, vagy világossárga, a tető narancssárga a beltere pedig zöld – ami ha engem kérdeztek borzasztó választás. Az oldalán barna csík van matricából és vagy van rajta kis piros virág, vagy nincs. Mindössze 1972-ig marad a szériában és ezzel az ottani karriere véget is ér.

Magának az öntvénynek a rövid pályafutása ellenére röhejesen sok változata van, és csak a jól látható eltéréseket emelném ki: A hátsó ablak felett vagy rövid, vagy hosszú napellenző van, mely utóbbinak ívelt vagy lecsapott sarka van – a képen a hosszú, lecsapott kombó változat látható. A két oldalán a tető alatt van perem – mint a képen és szerintem így néz ki jobban – vagy nincs. A kerekeket tartó műanyag lapocska vagy fekete, vagy piros. És még tényleg sorolhatnám, elképesztően sok apró eltérés lehetséges még feliratok tekintetében.

A TP-04-be vagy olyan sárgában kerül, mint amilyen a képeken látható, vagy valami egészen nehezen meghatározható árnyalatban, amire a családtagjaim azt mondják, hogy világos mályvaszín, de ha engem elütne egy ilyen, nem tudnám megmondani, hogy milyen volt. A beltér mindenképpen fehér, a matricacsík fekete, virág meg ismét vagy van, vagy nincs.

Adózva a következetesség és gyártási fegyelem oltárán, amikor kifogytak a matricából, akkor bizony abból főztek ami volt a raktárban. A teljes matrica miskulancia helyett előfordulhat a vitorláshajó az MB-23 VW Camperről – az én példányaimról is leszedte valamelyik előző tulaj és egyáltalán nem hibáztatom őt érte – vagy az MB-31 Caravan sirályos matricacsíkja.

A Trailer Caravan hattyúdala az 1982-es TP-028, ahol fehér alapon, pálmafás-naplementés „SunSet” (sic!) festést – igen, ez már nem matrica – kap. Becs szó sokkal jobban mutat, mint ahogy hangzik.

Az öntvény érdekessége, hogy egyetlen szegecs, vagy csavar nincs benne, hogy összetartsa a darabjait, de ezt majd alább mutatom a képeknél!

Ez a színösszeállítás csak a TP-04-re jellemző.

A fekete csík is csak a TP-04 sajátja.

Ez a tető-peremes öntvényváltozat - részletek fentebb.

A virág vagy van rajtuk, vagy nincs.

Hosszú napellenző a hátsó ablak felett, lecsapott sarkakkal - részletek fentebb.

A hozzáértők szerint a brit Eccles, 1969-es Amethist modelljét nézegették amikor tervezték...

bár az lényegesen rövidebb és csak egy tengelye van.

Persze így nem is kellett licencdíjat fizetni.

Az öntvény érdekessége, hogy sem szegecs, sem csavar nem kell hozzá, hogy egyben maradjon. A tető egy mozdulattal lejön. Persze ha túl sokszor szedik szét és rakják össze akkor elkopik és nem marad a helyén - azért ez nem LEGO.

A beltér csak a TP-04-ben lévő változatban fehér. Az 1-75 sorban lévőké zöld, ami szerintem kimondottan ronda.

A beltér és a vonószemet alulról fedő fülecske, ami azt hivatott megakadályozni, hogy játék közben szétakadjon a szerelvény, egy alkatrész.

Kívülről nem látszott, hogy ilyen koszos. Azóta elmostam.

Milyen részletes! #regenmindenjobbvolt

Sokszor nem is gondolnánk, hogy micsoda mérnöki tervezési munka van egy ilyen kis gyöszben! Ez még sokkal a CAD programok és a számítógépes tervezés kora előtt készült. Engem ez is lenyűgöz a kisautókban és emiatt is folytattam a gyűjtés felnőttként.

Pici fülecskék tartják össze az egészet stabilan! Ma már nem menne át a "gyerek ne tudjon kárt tenni magában" teszten, de attól még nagyon ügyes tervezés.

Matchbox MB-40 Vauxhall Guildsman

Hűséges látogatóink tudják, hogy nem különösebben vagyunk oda a fantázia szülte kisautókért, nagyon kevés az a kivétel amit őszintén kedvelünk. A Matchox a hetvenes években nem egy tanulmányautót mintázott meg, melyek közül kevés olyan van, amit kimondottan szeretünk, de akad ilyen is. A mai postban egy olyat láthattok, ami fantázia szülte, közben meg valamilyen szinten tanulmányautó is.

Volt már!
12 évvel ezelőtt (!) Wmormo már elmesélte a Vauxhall Guildsman meglepő és kimondottan érdekes történetét, úgyhogy ez úttal nem marad más dolgom, minthogy oda irányítsalak titeket. Érdekes olvasnivaló, ne hagyjátok ki!

Megmondanátok ezekről a képekről, hogy nem egy valódi autóról készültek, hanem egy fa modellről? (Kép: Printerest)

Céhtag

Messzemenőkig egyetértek Wmormóval, hogy a Matchbox 1-75 sorban megjelent Guildsman-ek – ennek a fordítása az alcím, de elképzelésem sincs, hogy az alkotó miért ezt a nevet választotta – bizony ocsmány dekort kaptak. Az ő cikkében láthatjátok az 1971 és 1975 közt regnáló premierváltozatot. Vele ellentétben én azt találom csúnyábbnak, de nagyjából teljesen mindegy, mert egyrészt ízlés kérdésekben felesleges vitatkozni, másrészt meg alapvetően egyetértünk: jelen bejegyzés tárgya, a mindössze 1976-1977 közt regnáló verzió sem szép, a teljesen felesleges dekorcsík és rajtszám ezt is agyonüti.

Az eredeti fa (!) modell végtelenül letisztult és elegáns, megérdemelt volna egy ízléses festést. A meglepő helyzet az, hogy ezt bolgár barátaink produkálták is! Sohasem rejtettem véka alá, hogy nem becsülöm sokra a bolgár gyártmányú Matchboxokat. A minőségükhöz képest borzasztóan túlárazottak, nyilván ritkák is, de mivel gyakran borzasztóan bugyuta, és/vagy ronda festést is kaptak, ritkán tartom őket kívánatosnak. A Vauxhall Guildsmanjaik azonban kivételek, melyet remekül illusztrál az alábbi kép.

Bolgár kiadású Vauxhall Guildsman Matchboxok. A kivétel, ami erősíti a szabályt, nagyjából bármelyik szebbre sikeredett, mint a brit kiadású társaik. (Kép: Vectis Auctions)

Ha már megemlítettem a bolgár Matchboxokat, akkor itt a helye a hazai vonatkozásnak is: Ennek a Matchboxnak is készült illegális, hazai kópiája!

A történetnek itt még koránt sincs vége, maradjatok vételen, hamarosan folytatjuk!

Amikor a kevesebb több lenne: Se a rajtszám, se a dekorcsíkok nem mutatnak rajta jól!

Nagyon elegáns lenne, de így...

Az eredeti modell kéttónusú festést kapott, ami semelyik Matchboxon sem jelenik meg.

Van vonóhorga, aminek majd egy jövőbeni postban lesz jelentősége.

Beltér. Szép, részletes. #regenmindenjobbvolt

Amikor az alvázon lévő, a karosszériával összekasztó füleket is beletervezték a megjelenésbe, hogy világítótesteket adjanak ki. #regenmindenjobbvolt

Kerék és színárnyalat változatok. Előtérben az úgynevezett Dot Dash, vagy Open Dot Dash, a háttérben a 5 Spoke kerékkel szerelt. Mindkettő legitim, 1-75 szériás modell. A színárnyalat eltérése nem szándékos, de szerintem erre magatoktól is rájöttetek, sokszor megénekeltük már Festékkeverő Johnnyt e lapokon.

Matchbox Around the World 3 pack Chrysler Panel Cruiser

Kétféle ember van: akiknek tetszik a Chrysler PT Cruiser, meg azok akiknek annyira nem, hogy nem is értik, hogy másoknak hogy tetszhet. Úgy fest, hogy a Matchbox kínálatában csak a (viszonylag) ritka PT Cruiser változatok jelentek meg.

Panel Cruiser
Ebben a16 (!) éves postban bővebben is foglalkoztunk a PT Cruiser történetével, illetve itt láthatjátok azt az öntvényt, ami édes testvére a mai post tárgyának – bár pont ez a mostani volt előbb.

A 2000-es Detroit Auto Shown mutatták be a Chrysler Panel Cruiser nevű kisárúszállító tanulmányt. A hátsó oldalajtókat és ablakokat „lefalazták”, fa „kapaszkodókat” kapott a rakomány rögzítéséhez az oldalfalakra, illetve fa padlót a két első ülés mögé az ötödik – itt harmadik – ajtóig. Szerintem határozottan stílusosra sikerült, de végül nem került gyártásba.

Az eredei koncepcióautó 2000-ből. Sajnos nem került végül gyártásba. (A fenti három kép: Allcarindex)

Tarka

2001 és 2010 közt cirka 15 változata készült. Jellemzően speciális, tematikus pakkokba. Ezek mindegyikére jellemző, hogy az oldalán sokszínű a nyomat, de az elejük-hátuljuk teljesen sivár. A kedvencem a premierváltozat 2001-ből, ami a kisebbségben lévő, 1-75 sorozatú verziók egyike. Az MB-59 az eredeti tanulmányautóra hajaz.

Amit ebben a postban láttok egy 2004-es, tematikus, hármas pakkból származik, mely a végül Amerikai Egyesült Államok néven elhíresült, eredetileg brit gyarmat, függetlenedési törekvései kezdetének állít emléket.

Vízparti teaparty

A bostoni teadélutánnak nevezett, 1773. december 16-ai bostoni eseménysorozat (angolul Boston Tea Party) az amerikai függetlenségi háború kitörésének a közvetlen előzménye volt. Indiánnak öltözött telepesek megrohantak három angol hajót a bostoni kikötőben, és teaszállítmányukat a tengerbe szórták. Ennek közvetlen oka az volt, hogy az angol kormány a Londonba szállított tea vámját megszüntette, de változatlanul fenntartotta az észak-amerikai gyarmatokon.

Ez az úgynevezett „bostoni teadélután” volt a jel az Anglia elleni általános felkelésre az amerikai gyarmatokon. „Olyan teát főzünk György királynak, hogy abba belefullad!” – mondták. A helyzet ezután mérgesedett el, mert a Lord North által vezetett kormány a lázadást erőszakkal akarta leverni.

Nathayel Corrier korabeli grafikája. Címe "Tea szabotázs a bostoni kikötőben". (Kép: Wikipédia)

A bostoni események is hozzájárultak az amerikai függetlenségi háború 1775. évi kitöréséhez. A függetlenségi háború a gyarmatoknak Angliától való elszakadásához és az Amerikai Egyesült Államok megalakulásához vezetett.

Tetszik a motívum, de sajnos ez a változat is szenved az eleje-hátulja kopasz kórságtól. Sajnos a legtöbb változatán a Matchbox történetének legrondább, vízcsepp mintájú kerekei vannak. Ez a verzió az üdítő kivételek egyike!

Megosztó verda, de nekem tetszik, a dekor meg kimondottan érdekes rajta.

Innen nagyon hiányzik némi festékes kiemelés. A legtöbb verziója sajnos ilyen.

Az üdítő kivételek egyike: a legtöbb változatára a Matchbox történetének szerintem legrondább kereke került.

Szerintem jópofa a motívum, a Matchbox történetének legrondább emblémájának használata teljesen indokolatlan.

Mint az eleje: Nagyon hiányzik róla a festék a stratégiailag fontos pontokról.

Vicces baki a kisautó tervezőjétől: Ablaktörlő a lemezen.

Ilyen 3-as pakkból való. (Kép: eBay)

Matchbox MB-68 Mazda RX-500 – Update

Egy tavalyi, eléggé alapos postunk kap most kiegészítést abból a vitathatóan fontos alkalomból, hogy az addig meztelenül fagyoskodó Mazda RX-500-asom kap egy eredeti dobozt. Sohasem voltam dobozgyűjtő, de valamikor réges-régen kaptam ajándékba egy kollégámtól egy szatyornyi, eredeti Matchbox dobozt. Most jutottam el oda, hogy a kabátot párosítsam a gombjával.

Rajongok ezekért a grafikákért - ezért is döntöttem úgy, hogy egy vacak kis doboz megér egy postot.

Van ám nekünk mélytudományosan szakcikkünk a régi Superfast dobozokon előforduló piktogramokról! Akit érdekel, hogy mit jelent a vasaló és a felborult lakókocsi, tessenszives ide klattyintani!

Fedezze fel az apró különbségeket a dobozfül és a legnagyobb oldal képei közt!

Matchbox MB-68 Mazda RX-500

A Matchbox történetében volt egy hosszú korszak, amikor előszeretettel készítettek sohasem létezett, fantázia szülte kisautókat, vagy mintáztak meg futurisztikus formájú tanulmányautókat. Mentségükre szolgáljon, hogy az utóbbiak akkoriban ultramenőségnek számítottak. Nekem alapvetően mindkettőtől lábrázásom van. Nem úgy ettől a Mazda tanulmánytól. Már gyerekként elcsavarta a fejem.

Azok a 70-es évek
Nem kétséges, hogy a koncepcióautók aranykora a korai hetvenes évek. Az autó showké szintúgy. Felettébb költséges kellékei ezeknek a tanulmányautók a nagy gyártók számára. A Mazda 1970-ben mutatja be az RX-500 tanulmányt Tokióban és el is lopja vele a showt. A tesztelők.hu részletesen ír a gépről és sorsáról, így javaslom, hogy folytassátok ott az olvasást róla és aztán térjetek vissza ide. A cikk megemlíti a többszínű hátsó lámpát – ez az egyetlen részlet ami amúgy hiányzik a Matchboxról, mert egyszerűen túl vékony a motortér fedele ahhoz, hogy kialakítsák. Egy közlekedésbiztonsági tanulmány formába öntésével kísérleteztek így. Ha az RX-500 gyorsított, akkor zölden világított, ha folyamatos sebességgel haladt, akkor narancssárgán, míg ha fékezett – sohasem fogjátok kitalálni – pirosan.

Ezt sejtem az eredeti, 1970-es Tokyo Motor Show megjelenésének - legalábbis a felnik stimmelnek a Tesztelők.hu-s, fekete-fehér standfotón látható verzióéval. Nem látszik, de ekkor még nincsenek első lámpái. Érdekes, hogy mindenhol narancssárgát említenek az eredeti színeként, de ez - nekem legalábbis - inkább citromsárga. Lehet, hogy csak kifakult a fotó az évek során, mire beszkennelték?

Később átfényezték ezüstre - nyilván ezt lehetetlen biztosra megmondani egy fekete-fehér fotóról - de valószínűleg ez már az az állapot - más felniken is gurul. (Képek: The Gentlemen Racer, Reddit)

Népszerű tévedés, hogy az RX-500-ból három példány is készült. Nos, ez nem igaz. Az első Matchbox inkarnációja (többé-kevésbé) pontos, az első megjelenésekor narancssárgában pompázott és nem volt első lámpája. Később ezüst színűre fényezték át – én láttam róla fotókat zöldben is, de az könnyedén lehet retusálás eredménye is. Már eleve az kisebb csoda, hogy az autó önerőből mozgásképes. Akkoriban nem volt ritka, hogy a tanulmányok csak négykerekű szobrok voltak és akár még csak funkcionális kormányművük sem volt. Gondoljátok el hogy mennyire lehetett jó meló mozgatni ezeket a kiállítóhelyre. Láttam egy videót erről, valami olasz tanulmány kerekeit úgynevezett rugdosás által próbálták a megfelelő irányba fordítani, miközben próbálták feltolni egy meredek rámpán. Nos, ezzel szemben az RX-500 150 mérföld per órás csúcssebességgel (kb. 240 km/h) képes repeszteni.

 

Így jön-megy 2009 júliusában. Nem akarok bálványokat döntögetni, de egyrészt nem működik a hátulján a karácsonyfa-világítás - már ha az működött valaha is -, illetve... Szóval nincs szép hangja na! A csodaszép testhez valami öblös mély hangot, esetleg végletekig húzott, versenymotor visítást vár az ember. Hogy a mindössze 982 köbcentis - a Tesztelőknél lévő adat téves -, kétrotoros Wankel motor ilyen, haldokló turmixgép hangot adjon, arra nem számítottam.

ピンプマイライド (Pinpumairaido)
Az RX-500 mint MB-68 debütál 1972-ben. Övvonal felett narancssárga, alatta fehér, a szélvédője lila, szóval a színezése inkább csak utal az eredetire, mint követi azt, de maga a járgány egészen meglepő részletességgel igyekszik visszaadni a valódi autót. Ez egyértelműen a leggyakoribb verzió, amit három évig készítenek ebben a formában. A zsanérok miatt a képek alapján azt gondolnánk, hogy az utaskabin fedele nyílik felfelé úgy, mint a fentebb már linkelt Dodge Charger Mk lll esetében. Nos, legalábbis én ezt gondoltam sokáig, mert soha nem volt ilyenem, aztán valamelyik osztálytársam tulajdonában lévő darab segítségével világosodtam meg, hogy az bizony a motorházfedélhez tartozik.

Az 1975-ös és 1976-os modellévekben bepirosodik az RX-500-as és rajtszámot, meg racsingcsíkokat kap, teljes a megőrülés a motortér és az azzal egy darabot képező beltér krómozásában és nem krómozásában is, de a legtöbb végeredmény olyan, mintha akkor esett volna le éppen a falunapos ringlispílről a táltos egyszarvú paripa és a repülő csészealj közül. Az én piros verzióm is ekkoriból származik, de óriási mázlimra semmi ilyesmi nincs rajta. Ezzel pont az egyik legritkább verzió ebből a két évből. (Ez úton is köszi Matchbox kollégának, hogy segített mindenféle adatbázisokból kitúrni, hogy egyáltalán ismert ez a változat.) Angliában aztán nem is készül belőle több.

1981-ben még egyszer visszatér, Hong Kong-ból. Sötétzöld alapszínben, éretlencitrom-zöld és sárga menjgyorsan-csíkkal és 66-os rajtszámmal aljasítva. Igazából ízlésesnek nem nevezném, de hogy őszinte legyek, a valóságban nem olyan veszélyes, mint ahogy elmondva hangzik, ugyanakkor kicsit sem vágyom rá.

1987-től pedig jönnek a teljesen az AS2-es (Ahogy Sikerül 2) szabvány szerint színezett bolgár verziók. Korábban már írtunk a kezdetben legitim Matchbox gyártásról Bulgáriában, ami később nagyon nem lett az. Itt aztán nagyjából követhetetlen színváltozatokban készülnek ki tudja meddig – az sincs kizárva, hogy még talán jelenleg is. Az én zöld alapszínű, citromsárga és bordó csíkos változatom is innen származik. Ezeknek az ára amúgy olyan esztelen magasságokba kezd emelkedni, hamarosan a gazdag ficsúrok nem Cristal pezsgőt fognak az óceánba locsolni papa jachtjának fedélzetéről, hanem bolgár Matchboxokat fognak parittyázni szupermodellek bikinibugyijainak gumijával. Amúgy én bevallom nem becsülöm őket sokra és becs' szó, hogy nem a szőlő savanyú. Van nekem is pár ilyen darabom, de alapvetően rém ízléstelennek találom a zömük színvilágát, a nyolcvanas évek óta tönkrehasznált öntőszerszámok pedig egyre gyengébb minőségű darabokat szülnek.

Az eredeti ízig-vérig klasszikus Matchbox, gyerekkorom egyik vágyott darabja.

Gyakori tévedés, hogy három példány is készült az eredetiből, de ez sajnos nem igaz, valószínű annak köszönhető, hogy az eredeti színéről átfényezték és a rajongók különböző példányoknak hiszik az új színt. A kisautók világában azonban minden lehetséges, még egy ilyen "Cars and Coffee" találkozó is. Balról-jobbra a megjelenésük fordított időrendi sorrendjében.

Meg nem tudom mondani, hogy a motortérben lévő dolog autentikus-e. De köszönhetően kedvenc kisautós blogotoknak most már azt is tudjátok, hogy az eredetin nem így nyílt a motorház fedele. Ismerek olyan gyűjtőt, aki arra is hajt, hogy egy ilyen alkatrész, mint a motorfedél, mely sorszámú szerszámmal készült és abból neki változata legyen. Ezúttal ez a négyes. (Nem, nem én vagyok az a gyűjtő.)

Pont a sebességfüggő karácsonyfa-világítás koncepció nem fért már el a motorházfedél peremén - ami az eredetin nem a motorházfedél pereme.

Figyeljétek csak meg a motorházfedél peremének vastagságát! A narancssárga a legkorábbi változat, a piros már 3-4 évvel a premier után készült verzió, míg a zöld a legkésőbbi, bolgár gyártmány. Gyanítom ez az öntőforma elhasználódásának (is) köszönhető. Bár pokoli áruk kezd lenni, a kétes eredetű bolgár Matchboxok minősége nem tükrözi azt.