Matchbox Around the World 3 pack Chrysler Panel Cruiser

Kétféle ember van: akiknek tetszik a Chrysler PT Cruiser, meg azok akiknek annyira nem, hogy nem is értik, hogy másoknak hogy tetszhet. Úgy fest, hogy a Matchbox kínálatában csak a (viszonylag) ritka PT Cruiser változatok jelentek meg.

Panel Cruiser
Ebben a16 (!) éves postban bővebben is foglalkoztunk a PT Cruiser történetével, illetve itt láthatjátok azt az öntvényt, ami édes testvére a mai post tárgyának – bár pont ez a mostani volt előbb.

A 2000-es Detroit Auto Shown mutatták be a Chrysler Panel Cruiser nevű kisárúszállító tanulmányt. A hátsó oldalajtókat és ablakokat „lefalazták”, fa „kapaszkodókat” kapott a rakomány rögzítéséhez az oldalfalakra, illetve fa padlót a két első ülés mögé az ötödik – itt harmadik – ajtóig. Szerintem határozottan stílusosra sikerült, de végül nem került gyártásba.

Az eredei koncepcióautó 2000-ből. Sajnos nem került végül gyártásba. (A fenti három kép: Allcarindex)

Tarka

2001 és 2010 közt cirka 15 változata készült. Jellemzően speciális, tematikus pakkokba. Ezek mindegyikére jellemző, hogy az oldalán sokszínű a nyomat, de az elejük-hátuljuk teljesen sivár. A kedvencem a premierváltozat 2001-ből, ami a kisebbségben lévő, 1-75 sorozatú verziók egyike. Az MB-59 az eredeti tanulmányautóra hajaz.

Amit ebben a postban láttok egy 2004-es, tematikus, hármas pakkból származik, mely a végül Amerikai Egyesült Államok néven elhíresült, eredetileg brit gyarmat, függetlenedési törekvései kezdetének állít emléket.

Vízparti teaparty

A bostoni teadélutánnak nevezett, 1773. december 16-ai bostoni eseménysorozat (angolul Boston Tea Party) az amerikai függetlenségi háború kitörésének a közvetlen előzménye volt. Indiánnak öltözött telepesek megrohantak három angol hajót a bostoni kikötőben, és teaszállítmányukat a tengerbe szórták. Ennek közvetlen oka az volt, hogy az angol kormány a Londonba szállított tea vámját megszüntette, de változatlanul fenntartotta az észak-amerikai gyarmatokon.

Ez az úgynevezett „bostoni teadélután” volt a jel az Anglia elleni általános felkelésre az amerikai gyarmatokon. „Olyan teát főzünk György királynak, hogy abba belefullad!” – mondták. A helyzet ezután mérgesedett el, mert a Lord North által vezetett kormány a lázadást erőszakkal akarta leverni.

Nathayel Corrier korabeli grafikája. Címe "Tea szabotázs a bostoni kikötőben". (Kép: Wikipédia)

A bostoni események is hozzájárultak az amerikai függetlenségi háború 1775. évi kitöréséhez. A függetlenségi háború a gyarmatoknak Angliától való elszakadásához és az Amerikai Egyesült Államok megalakulásához vezetett.

Tetszik a motívum, de sajnos ez a változat is szenved az eleje-hátulja kopasz kórságtól. Sajnos a legtöbb változatán a Matchbox történetének legrondább, vízcsepp mintájú kerekei vannak. Ez a verzió az üdítő kivételek egyike!

Megosztó verda, de nekem tetszik, a dekor meg kimondottan érdekes rajta.

Innen nagyon hiányzik némi festékes kiemelés. A legtöbb verziója sajnos ilyen.

Az üdítő kivételek egyike: a legtöbb változatára a Matchbox történetének szerintem legrondább kereke került.

Szerintem jópofa a motívum, a Matchbox történetének legrondább emblémájának használata teljesen indokolatlan.

Mint az eleje: Nagyon hiányzik róla a festék a stratégiailag fontos pontokról.

Vicces baki a kisautó tervezőjétől: Ablaktörlő a lemezen.

Ilyen 3-as pakkból való. (Kép: eBay)

Matchboxon kívüliek: Motormax Chrysler PT Cruiser

Úgy alakult, hogy nem tudatosan felvállalt missziónkká vált, hogy a szénrögök közül kitúrjuk a gyémántokat. Ismét olyan gyártóba botlottunk, akiken érdemes lesz rajta tartani a szemünket és merem állítani, hogy a múltban az ilyen típusú jóslataink beváltak.

Motormax

Hong Kong és a Kínai Népköztársaság egyaránt az otthona annak a hat cégből álló konzorciumnak, mely a Motormax nevű termékeket is gyártja. Hogy milyen minőséget képviselő produktumok hagyják el a gyáraikat, az a kedves megrendelő pénztárcájától függ és a méretarány tekintetében is van mindenük, 1:64 és 1:12 – nem elírás – közt. Bár a logójuk egyértelműen két szónak mutatja a Motromaxot, folyószövegben mindenhol egybe írják a két kifejezést, úgyhogy mi is ehhez tartjuk magunkat.

PT Cruiser

A típusról már írtunk korábban, így a megmintázott autóról szóló részt bátran elhagyhatom. Innen érdemes kezdeni a visszaolvasást. A linkelt post arra is jó, hogy láttassuk, a Motormax PT Cruiser értelmezése, simán elfogyasztja reggelire a Maisto feldolgozást, holott azért mára a Maisto lényegesen ismertebb és talán előkelőbb helyet is foglal el a kisautógyártók mezőnyében.

Negyedórás, PT Cruiser reklám túladagolás.

Majdnem jó

Annyira jó lenne tudni, hogy mi az ázsiai gyártók titka! Hogy oldják meg, hogy az olcsó termékeiken is tökéletes a festés, nincs elcsúszva semmi, valószínűtlenül apró feliratok, kézzel épített makettekre jellemző pontossággal vannak ott ahol lenniük kell? Közben meg van olyan Mattel termék, amiből egyszerűen nem létezik olyan példány, amin ne lenne elcsúszva a tamponnyomás, miközben már az évtizedekkel korábban készített termékeik is tökéletesek voltak ebből a szempontból. A Motormax PT Cruiser festés szempontjából tökéletes. Ami pár, apró plezúr van rajta, az annak a következménye, hogy ez a példány használt – ezért csálé kicsit a hátsó tengelye is –, Játékdoki piaci portyázásából származik. Ez a sötétbordó színárnyalat szerintem nagyon szép, a fekete és ezüst színű kiemelések ott vannak, ahol kellenek és persze pontosan.

A kisautó a részleteit tekintve – különösen az olcsó árfekvésben – teljesen rendben van. Még beltere is van, ugyan jelentősen előrecsúszva az eredetihez képest, de egyáltalán nem csak afféle jelzésértékű valami, a műszerfal részen látszik, hogy igyekeztek a jellegzetes eredetit megmintázni.

Egyetlen helyen tudok a részleteibe belekötni és azok a kerekei. Amerikai autóról beszélünk, ezek a „felnik” ugyan hihetőek mint tulajdonos felszerelte utólagos extrák, de szépnek egyáltalán nem nevezném őket. Ráadásul túlságosan is „peresek” ezért úgy tűnik, hogy túl kicsik az autó alá, holott nem, a méretük jó, csak az „óriásfelnik” rontják el az arányokat. A Motormax az olcsó előállítás okán használt, „minden alá odatesszük” egyenfelniken hasal el. Volt már olyan a történelemben, hogy egy jól megválasztott, szép kerék jól mutatott ugyanannak a gyártónak az összes terméke alatt, legyen az egy négykerekű doboz, vagy éppen luxuslimuzin.

Nem tudom eldönteni, hogy az összeszerelés minőségén volna mit javítani, vagy az előző tulajdonos számlájára írható, hogy a szélvédő nem fekszik fel tökéletesen a kisautó belsejére.

Amúgy érdekes, hogy a kisautó alján nem tüntetik fel magukat mint gyártót, egy egyszerű China felirat van ott, meg az, hogy Chrysler PT Cruiser. Inkább képen nem mutatom meg, mert minimális méretű olajteknő van az első tengely környékén, a hátsónál meg valami akkora nemtudommi, ami ha differenciálmű – a PT Cruiser fonthajtású –, akkor szovjet katonai teherautó is elirigyelhetné. Nem szokásunk játékautók alját fotózni – a legkevésbé érdekes részletük – úgyhogy ilyen aprósággal ne romboljuk az imidzsét.

A Motormax PT Cruisere a „majdnem jó” kategória és ez alapján én azt gondolom, hogy egy feltörekvő gyártóval van dolgunk, akitől számíthatunk majd remek dolgokra!

 A részletek kifejezetten jók egy olcsó márkához képest.

 A kerekek hááát...

 A hátulja is oké.

Matchboxon kívüliek: Maisto Chrysler PT Cruiser

Olyankor jövök rá, hogy nem mostanában kezdtem el blogolni kisautókról, amikor egy olyan verdáról írok, amivel már foglalkoztunk és visszakeresem a korábbi anyagokat róla. A PT Cruiserrel először 2009-ben foglalkoztam – atyaég! –, a blog meg mostanában múlt 7 éves – atyavilág!

Kicsit sárgább...

Az eredeti autóval kapcsolatban a korábban leírtakhoz képest nincs sok mondanivalóm azon túl, hogy változatlanul tetszik és akár mindennapi járós autónak is elfogadnám, meg hogy azóta a Chrysler majdnem csődbe ment, de megmentette a Fiat. Szóval ezt a részt bátran átugorhatjuk, mert az eredeti bemutatóját már akkor is outsource-oltam Winkler Robinak. (Juszt se teszek ide linket, kattintsatok át érte! Lekattintáslotyók vagyunk, ez van!)

A Maisto PT Cruiser értelmezése Tommi kolléga istállójából igazolt át hozzám és azt hiszem sejtem, hogy ő miért nem tartotta érdemesnek arra, hogy megtartsa. Az inkább mennyiségi, mint minőségi gyártó Maistóról már sokszor megírtuk, hogy el tud sülni a kezük, ha nagyon akarnak – mi több a Trabant 601 értelmezésük meg egyenesen hiányt pótol. Hát most nem sült el! A PT Cruiser külsejével semmi bajom sincs, sőt! Olyan részleteket is kialakítottak rajta, amit manapság sokkal nevesebb gyártóknál is festékkel szokás elintézni, ahol meg festéket használtak, azzal sokkal nevesebb gyártók egyáltalán nem szoktak foglalkozni. Az öntvény jóindulattal is csak jó közepes, az ablaknyílások itt-ott egészen csúfra sikeredtek. A kanárisárgához ezek a krómkerekek szerintem kifejezetten jól mennek, még azt is megkockáztatom, hogy tetszik. A beltér hiányát a teljesen átlátszatlan ablakok hivatottak palástolni, ami nagyon sokat levon az élvezeti értékéből. Csak az menti meg, hogy szerintem az, aki egy ilyen színű PT Cruisert vezet, az simán képes arra is, hogy ilyen átlátszatlan gengszterfeketére matricáztassa az ablakait – például az én sógorom pont ilyen srác.

A Maisto PT Cruiser amúgy viszonylag nagyocska. Sohasem voltam jó az ilyesminek a megsaccolásában, de a közelmúlt postjaiból még az asztalomon ácsorgó járgányokhoz hasonlítva úgy 1:58 körülire saccolom. Nem a legjobb teljesítménye a gyártónak, de míg nincs más Chrysler PT Cruiser az 1:64 közeli méretarányban addig ennek is örülök.

 Az első, ráncfelvarrás előtti PT Cruiser. A Maisto ezt mintázta meg és nem vétett olyan hibákat, amiket az olcsó játékszer kategóriában volna képem nekik felhánytorgatni.

 Egy pici festéket én még igényelnék ide-oda, de az látszódna az árán is.

 A teljesen átlátszatlan szélvédő fedi el a beltér hiányát. Kár érte, bár ebben a színösszeállításban teljesen hihető.

 

Ne vegyük észre, hogy hová került az a hátsó ablaktörlő és akkor nem fáj.

Matchbox MB-72 Chrysler PT Cruiser Convertible

Újabb autó, ami szélsőséges érzelmeket fog kiváltani. A PT Cruiserbe az ember vagy azonnal szerelmes lesz, vagy komplett borsólevesek közlekednek végig a hátán az iszonyattól, a kettő között meg semmi.

Kéne? Nem kéne?

2000-ben a Chrysler nagyon belenyúlt, jó helyre a jó időre időzítette az 1930-as éveket idéző retro – rohadtul utálom ezt a szót – megjelenésű autót. Az emberek meg vették mint a cukrot, az elején nem tudtak eleget gyártani belőle, várólistákra kellett feliratkoznia annak aki ilyet akart. Az autót egyértelműen a megjelenése adta el. Akkoriban és azóta is divat az Egyesült Államokban a SUV, mert jól pakolható, magas üléshelyzetet biztosít és könnyű belepasszírozni a két gyereket minden akszeszoárral, plusz a kutyát. A PT Cruiser praktikussági szempontból ugyanez kicsiben. A (viszonylag) magas üléshelyzet megvan, jól pakolhatóság – köszönhetően a változatosan dönthető és hajtogatható hátsó üléseknek – megvan, közben egy 2, vagy 2,4 literes benzines sornégyes hajtja – az utóbbi turbóval is akár – vagy egy 2,2-es dízel, attól függően, hogy melyik kontinensen hasítja az utakat. Nem egy versenygép, de a vásárlói zöme valószínűleg nem is azért vette, hanem arra, amit a neve sugall: cirkálni. Winkler Robi még 2001-ből jegyez egy PT Cruiser tesztet a TotalCar-on, amit még akkor is érdemes elolvasni, ha nem értek vele maradéktalanul egyet. A PT Cruiser szerintem „csak” az 1930-as évek megjelenésére hajt, nem a rodságra. A Chrysler, gyári Hot Rod-ja, amúgy már szerepelt e lapokon. Igen, a Plymouth Prowler. A Cruisert meglepően sokáig gyártották igazán jelentős változtatás nélkül – a forma akkora telitalálat, hogy képtelen vagyok olyan faceliftet elképzelni, ami ne rontana rajta –, a súlyos anyagi gondokkal küzdő cég idén januárban állította le a gyártását.

„Nagyi kicsi kosárkája”

Nem csinálok belőle titkot, a PT Cruiser rajta van a titkos toplistámon, nagyon tetszik. Sajnálom, hogy a Matchboxnál nem mintázták meg. Ellenben elkészítették a sorozatgyártású változatában a 2004-es Detroiti Motorshow-n bemutatott PT Cruiser Convertible-t. (Meg a áruszállító verziót a Panel Cruiser-t is. Van olyanom is, csak azt egyfelől le kéne fotózni, amihez most nincs elég jó fény, másrészt nem találom, hogy hová tettem.) Ha az ötajtós Cruiserre azt mondtam, hogy megosztó modell, akkor a kabriolet sokszorosan az. Én erről sohasem tudtam igazán eldönteni, hogy tetszik-e vagy sem, aminek leginkább tán az az oka, hogy sohasem voltam oda a kabriózásért. (Vagy megégsz, vagy cúg van. Szépnek szép, de nem praktikus.) A B-oszlopig oké, de onnan valahogy furák az arányok, tényleg nem tudom, hogy tetszik-e vagy sem.

Matchboxnál ugyanez

Azt sohasem tudhatjuk, hogy a Matchboxnál éppen mi befolyásolja a döntnököket abban, hogy mely típusok kerülnek be az 1-75 vagy 1-100 szériákba. Hogy miért pont a 2003-as katalógusban bukkan fel először az MB-72 PT Cruiser Convertible? Sohasem fog kiderülni! Mint ahogy az sem, hogy egy évvel később miért tűnik el az alvázán 2002-es keltezést viselő, 1:60 méretarányú autó. Később már csak borzasztó, tematikus csomagokban bukkan fel, aztán még a 2004-es és 2005-ös amerikai Superfast sorokban, meg egy 2004-es Matchbox Collectibles kiadásban. A cakk-pakk egy évet gyártott 1-75 verzióval teljesen elégedett vagyok. A belterét is is szépen, egészen aprólékosan kialakították – ami egy cabrioletnél fontos –, ha az ember nagyon erőlteti a szemét, még a műszerfal ívelt betétei is kivehetőek. Érdekessége, hogy a festése nem szimmetrikus, a két oldalán eltérő tamponnyomás látható.

Matchbox MB-72 Chrysler PT Cruiser Convertible. Az egyik oldalon Matchbox logóval.

A másik oldalon meg 72-es "rajtszámmal". Nem is tudok másik, asszimetrikus festésű Matchboxot mondani most nagy hirtelenséggel.

Egy nyitott autónál fontos, hogy szépen kidolgozzák a belterét. Ennél sikerült.

Sohasem tudtam eldönteni, hogy a nyitott változat tetszik-e vagy sem.