Editions Atlas Collection – Ikarus 266

Újabb vendégszereplő a lapokon! Hasonlatosan a BKV festésű 556-os Ikarushoz, ezt is porsche – a fotók is az ő munkáját dícsérik – sógorától kaptuk kölcsön fotótúrnéra! Köszönjük szépen ez úton is! FRISSÍTÉS: Konkrétan az én saját példányom - porsche. A típusismertetőt ezúttal is ellazsálhatom, mert a Wikipédia szócikk nem csupán alapos, de az ott látható fotó szakasztott olyan mint ez az apróság – mínusz a Volán logó.

A blogon eddig megjelent Ikarus témájú postok kigyűjtését megtaláljátok a Bubba-Gump Ráklistában!

Na, ez az igazi NRFB!

Elvesztette NRFB jellegét.

Szép, részletes orr, mögötte szép részletes beltér.

Nem sokszor utaztam ilyennel gyerekkoromban - ahol laktunk az idegen környezet volt helyközi járatoknak - de a vezető melletti-mögötti kapaszkodóról most bevillant, hogy tényleg volt benne egy ilyen kanyar! Klassz részlet, így viszont még feltűnőbb, hogy hiányzik az első, menetirány szerinti jobb oldali utasülések elől a "ne ess előre karám".

Beszállás a keskeny ajtón!

Vajon miért az ajtótlan oldalán van a felirat a talapzaton?

Zseniálisan világított kép a beltérről. Szerintem van az a pénz, amiért porsche átadaja a know-how-t.

Csak az lehet a magyarázat, hogy a talapzatott jobbkormányos járművekhez fejlesztették!

A legendás hátfal.

Welly Trabant 601S – UPDATE

Mikor ez a post megjelent a Welly Trabiról, porsche kolléga félig sem komolyan „felelősségre vont”, hogy miért is nem szóltam neki, hiszen ő halmozza a verziókat ebből. Én csak a sosem volt rendőrségi verzióval tudtam visszavágni, meg olyan gyenge érvekkel, hogy akkor miért nem fotózta le, meg írta meg a „nyájat”. Komolyan vette, lefotózta! Mutatom!

Gyülekeznek!

Rendeződnek!

Alakzatba állnak!

Átrendeződnek!

Madártávlatból. Léteztek vajon ilyen színkombinációban?

Képtelen vagyok szabadulni a gondolattól, hogy a művészre a Woolmark: Tiszta élő gyapjú volt hatással a kompozíció elkészítésekor.

NRFB.

Matchbox 2007 US Classics 5-pack (K9625) 1970 Pontiac GTO

A fejembe vettem, hogy végre befejezem már ezt a kitűnő ötös csomagot, úgyhogy dobpergés, fanfárok, itt az utolsó – de annál figyelemre méltóbb – darab belőle!

Kecske
A Pontiac GTO-t 1963 és 1974 közt gyártották. Négy generációt ért meg, de csak azért, hogy az mondhassam, hogy: „meg se nézzétek, szörnyű, én szóltam” egy kicsit előre ugrok 2003-ba, amikor átcímkézett ausztrál Holden Monarokat árultak ezen a néven egészen 2006-ig. Tehát létezett egy ötödik generáció is, de meg se nézzétek, szörnyű, én szóltam! Az első generáció az izomautó éra szülötte, egyesek egyenesen az első muscle car-ként tartják számon. A történethez hozzá tartozik, hogy az első generáció a Pontiac Tempest opciós csomagjaként létezett, mint különálló modell 1966 és 1971 regnált. 1972 és 1973 közt a LeMans-, 1974-re pedig a Ventura felszereltségi csomagjává halványult. Minket csak az első két generáció érdekel, hallgassatok rám, a harmadiktól felfelé... ajjaj!

Amit nem gondoltam volna, hogy magyarul találok pont az 1970-es – tehát már második generációs – GTO-ról olvasni, meg nézegetni valót, de legnagyobb meglepetésemre leltem. Javaslom fogyasszátok, aztán térjetek ide vissza!

1970-ben a Pontiac nem készített a GTO-ról katalógust, de külön brosúrát szentel a nagy teljesítményű modelljeinek, úgyis mint a közepes méretű GTO-nak, az arra épülő „The Judge”-nak ami afféle „csúcs GTO” illetve a Grand Prix-nek, ami teljes méretű – értsd csatahajó – kupé.

 

Hogy mi ez a kecske az alcímben? Nos, bizonyos körökben – sejthetitek, hogy nem a hegedűkészítők, könyvtárosok és részecskefizikusokra gondolok – divat (volt?) a GTO-t úgy emlegetni, hogy „goat”, ami bizony kecskét jelent. De hogy honnan jön ez a – mondjuk ki – marhaság? Nos, hát nem az eredeti név kiötlőjétől, aki bizony-bizony ugyanaz a John DeLorean volt, mint a későbbi DMC-12 atyja. Neki a Ferrari ikonikus 250 GTO-jától jött a... ööö... sugallat. Olaszul „Gran Turismo Omologato” azaz „homologizált nagy túraautó” ami arra utalás, hogy a FIA hivatalosan is elfogadta a GT-osztályba mint versenygépet, aminek feltétele volt száz utcai változat készüljön belőle. „Amerikaiul” meg pont nincs ráhúzva a GTO-ra semmi jelentés, fogadni mernék, hogy DeLoreannak egyszerűen csak tetszett a három betű kiejtett hangzása „dzsitíó”, a jogi csoport meg utána nézhetett a dolognak és tapasztalhatta, hogy nincs levédve. De hogy a gúnynév honnan jön? Nos, ha eléggé diszlexiásak vagyunk, akkor a GTO leírva (messziről, éjjel, ködben) hasonlít a GOAT-ra. A rövidítés és összevonás-szexuális USÁ-ban így csupa nagybetűvel afféle rövidítésként is működik, miszerint „Greatest of All Times”, azaz „minden idők legjobbja”. Így már megbocsátható.

A legjobb a húszból
A Matchbox 1996-ban rukkolt elő a második generációs GTO-val az 1-75 szériában mint MB-70. Cirka húsz verziója létezik az 1-75 szériában és spéci kiadásokban, de megkockáztatom, hogy mind közül a legvagányabb az pont ez, az egyszerű fekete a vadító piros beltérrel és ezzel a 10 dupla-küllős felnivel. Szerintem nem nagyon akad még olyan verziója, ahol a normális felni és a normális szín metszésben van.

Bele tudok kötni, mert szerintem némileg rövidre, ezért tojásdadra sikerült. A konkurens Hot Wheels – természetesen – szintén megmintázta és az az értelmezés sokkal jobbra sikerült, de mégis a Matchbox is szerethető.

Érdekesség, hogy ugyanezt az öntvényt időnként „The Judge”-nak is elsütötték, amihez párosul a jellegzetes festés, ami az eredetin bizony matrica.

Hogy volt a fentebb linkelt anyagban? "Lökhárító nélküli Mustang?" Még kisautónak is veszedelmes ez, én mondom!

Cirka húsz változata ismert, de szerintem mind közül ez a legsikerültebb szín és felni kombináció, megfejelve a piros beltérrel, ami közepesen részletes amúgy.

Ugyanezt az öntvényt a Matchbox elsüti "The Judge"-nak is joggal, mert a motorháztetőn a három dudor, illetve a hátsó szárny bizony inkább arra jellemző, de GTO-n sem feltétlenül idegen. Nem vagyok kibékülve amúgy az arányaival, szerintem túl rövid és ezért némileg tojásdad.

Nem ér röhögni és vonatkoztassatok el a következő mondat marhaság tartalmától, de: nagyon Mad Max, nem?

Herpa Scania CR20N tractor with Nooteboom teletrailer

A blogunk alapvetően játékautókról szól, amit viszont ebben a postban láthattok az egy teljesen más kategória: ez egy nézegetni való inkább makett, mint modell, nem pedig tologatni való játékszer. Mint ilyen teljesen más univerzum.

Scania R
Nem ismételném önmagam, különösen olyasmiben ami nagyjából a „kutyát sem érdekli” kategória. Szóval a kamionos becsípődésem történetéről itt olvashattok, ahol birizgáltam a Scaniát is mint gyártót úgy nagy általánosságban. Amiről ez a post szól, az a jelenlegi Scania R-sorozatának – hogy ezt 100% pontossággal ki merem jelenteni, abban nem kis meló van – egy nehéz dolgok vontatásához specifikált változata. Tehát mindenkit arra bíztatok, hogy Scania R ügyekben úgy általában fáradjon el a képviselet magyar oldalára. Kíváncsi voltam, hogy mennyire akkurátus a Herpa Scaniája – lelövöm a poént: nagyon! Ezért nem kevés időt töltöttem azzal, hogy a konfigurátorral játszva próbáltam reprodukálni – legalábbis külsejében – azt amit a Herpa megmintázott. Majd fogjátok látni alább, hogy szerintem sikerült. Őrült jót lehet játszani vele amúgy, ha gondoljátok próbáljátok ki ti is!

A Scania konfigurátorával - azt hiszem legalábbis - tökéletesen sikerült reprodukálni az apróságot!

Here comes the Nooteboom

Bevallom a holland Nooteboom Trailers BV-ről sohasem hallottam még. A több mint 500 főt foglalkoztató családi cég 1881-óta létezik és speciális trailerek előállításával foglalkoznak, teherbírásban 20-tól 200 tonnáig. (A Nooteboom amúgy egy holland vezetéknév, szóval a cégnév bár nekünk viccesen hangzik, pont olyan mint mondjuk a Baranyai Felépítmény, hogy valami hasonlót mondjak az iparágból.) Amit a Herpa megmintázott, az nagy valószínűséggel az ő OVB Teletrailerük, amiről elvben itt olvashatnátok bővebben, de nekem a „Read More”-ra kattintva hibára fut. Nagy általánosságban a teletrailer egy olyan teleszkópos dolog amit hosszú holmik szállítására használnak, annyira kihúzva, amennyire azt a tárgy szállítása megkívánja.

 

Nooteboom OVB teletrailer (Kép: Nooteboom.com)

Herpa
Biztos voltam benne, hogy még soha nem írtunk az amúgy patinás német gyártóról, mert mint az a bevezetőben is elhangzott, nem játékszereket gyártanak, hanem terepasztal kiegészítőket, vitrinlakókat. Annyiban voltak e lapokon említve, hogy az RMZ City diorámát ők is árulják a saját nevük alatt. Pár mondatban a cégről: 1949 óta léteznek, a nevük a "Hergenröther und Patente” rövidítéséből jön. A weblapjuk erre található. A közúti járműveiknél a fő csapásirány az 1:87-es, a vasútmodellezésben H0-ás méretarány – ez a szerelvény is ilyen – de 1:120 (TT) és 1:160 (N) méretarányú termékeik is vannak. Kitűnő minőséget képviselnek, de a mi radarunkra nem véletlenül nem kerültek fel eddig: a termékeik nem játékszerek hanem nagyon dekoratív, relatíve törékeny, műanyag holmik, nem mellékesen pedig méregdrágák.

Scania merchandise
Hogy hogy lett nekem ilyenem? Nos, ajándékba kaptam a sógoroméktól – ez úton is hálás köszi Peti és Niki – akik megértéssel tekintenek a játékautós és azon belül is kamionos kattanásomra, meg a kamionszimulátorral töltött időmre, lévén szállítmányozással és teherautók szervizelésével is foglalkoznak. Nemes egyszerűséggel bementek a Scania helyi képviseletére és megvásároltak kb. mindent ami ajándéktárgyként kapható volt – köztük ezt a szerelvényt is. A Scania – sok más gyártóval ellentétben – nem titkolja, hogy kik a beszállítói. Számos méretarányban kínál céges ajándékokat, és a vitrinlakótól a játékszerig terjed náluk a skála. Tehát ez a magyarázat a Scania dobozra. Nyilván a szokásos autószalonos árréssel dolgoznak, úgyhogy bele sem merek gondolni, hogy mibe fájt nekik a születés-, meg névnapom.

Azt hiszem ebben az árfekvésben a minimális elvárás a tökéletesség és ami a nyergesvontatót illeti, ezt hozza is a kis Herpa. A konfigurátorral sikerült mindent előhozni úgy, ahogy az a modellen látható. Egyedül a motor hengerűrtartalmát, nem festették fel a modellre, csak az biztos, hogy nem valamelyik csúcs-V8 dolgozik benne, mert akkor bizonyos króm dekorelemek ott lennének rajta – de nem vannak. A hajtásképlet, a fülke, az oldalsó és felső légterelők – mindkettő a közepes a három lehetséges méretből –, a tetőn és a hűtőrácsban lévő szúrófények, a metál fényezés, a színre fújt lökhárító mind-mind akkurátus. Egyedül a rajta lévő fényhíd az, ami nem Scania gyári extra, de ettől még teljességében hihető. A dobozon feltüntetett CR20N-t nem értettem, de most már tudom: fülkekód.

Hogy nekem nem valószínű, hogy lesz hasonló ilyenem az azért vehető közel biztosra – már az árán kívül – hogy miközben kiszedtem a dobozából a fotózáshoz és visszaraktam, lábon kihordtam egy infarktust, úgy féltem, hogy szilánkos törést fogok okozni az apró műanyag gyösznek. Meseszép, odáig vagyok érte, az 1:110 körüli méretaránynál picit nagyobb holmik közül csúszott be már pár, mert nem bírtam ellenállni nekik – ezekről majd később – de ez nem az én pályám.

Röviden összefoglalva: Tökéletes! Mondjuk ebben az árfekvésben ez alapvető. A motorról nem tudni, hogy milyen van benne, de biztos nem V8, mert akkor bizonyos helyeken krómcsíkok lennének ott, ahol nincsenek.

A beltér is nagyon részletes. Az oldalsó és első tükrök járnak hozzá, de azokat ha felszereltem volna nem lehetne visszatenni a dobozába.

Ez a teletrailer eleje. Járnak hozzá a rakoncák és szélességjelzők is, amiket szintúgy nem szereltem fel a fenti okokból. A részletességről ugye csak annyit, hogy még az ékek és Scania logó is kivehető a nyergesvontatón.

A teletrailer hátsó szekciója.

A részletesség egy másik dimenziója - nem is játékszer.

Madártávlat.

Felszerelve a tükrök és a rakoncák, ellenben a szélességjelzők nem. (Kép Scania webshop)

NRFB. Egyértelműen nem vagyok ilyen méretű holmik fotózására berendezkedve!

Oldalsó tükrök rejtve a dobozban.

A szélvédő és az utasülés feletti tükrök a másik oldalon.

A rakoncák és szélességjelzők a dobozban hátul vannak eldugva zacsiban.