Átalakítás: Matchbox MB-68 Dodge Caravan

Felújítós postunk is nagyon régen volt már, és az sem gyakori, hogy átalakított kisautóért tudatosan adok pénzt, úgyhogy e post tárgya többszörösen is kilóg a sorból!

A legtöbb e lapokon megjelent átalakított, vagy felújított kisautó olyasvalaki munkája, akit ismerek, sőt egyenesen barátom, szerzőtársam. Szándékosan nem hozok itt példákat, de a bejegyzés végén a címkefelhőben mindenképp kattintsatok a megfelelő tag-ekre a remek darabokért! Olyan is becsúszott már, hogy nem tudtam mit veszek, vagy konkrétan átvágtak, mint Gabent a napszemüveggel.

Ez a darab a Vateráról van. Pontosan tudtam, hogy nem gyári – bár az eladó ezt nem közölte –, de beleszerettem. Azonnal megfogott, hogy mennyire jól elkapta a készítője azt a woodie (utánzat) változatot, ami az 1984-es, Dodge Caravan katalógus borítóját is díszíti! Ezzel tulajdonképpen el is mondtam mindent arról, hogy miért érdekes ez a példány. Azt nem tudom megmondani, hogy mely változatból készült, mert az összes Matchbox Dodge Caravan sötétpiros beltérrel bír.

Az előző linkkel le is tudtam az ős-Caravan postra a linket, de a teljesség kedvéért álljanak itt a hivatkozások az eddig itt megjelent verziókra is! Úgyis mint: Pan Am, a gyerekkori fekete darabom, a teljesen valószínűtlen Parasite.

Amikor a króm még króm volt! Ezek a képek kicsivel több mint 15 éve, 2009 februárja óta várják, hogy megjelenjenek. Türelmes fotók!

Nagyon jól hozza a Dodge gyári woodie utánzat változatát!

Nagyon tetszik, hogy a tolóajtót is becsülettel lefestette az ismeretlen alkotó!

Innen viszont hiányzik a "fa" panel, de nem is takarja le a típus és márkejelzéseket. Az összes Matchbox verziónak piros a beltere - kivéve a Parasite-ot, aminek nincs -, ezért nem lehet megmondani, hogy miből készült.

Matchbox MB-68 Porsche 910 felújítás

A Matchbox Porsche 910-es modellje bevallom sosem volt a kedvencem. Sokáig nem is nagyon törekedtem rá, hogy legyen belőle, de aztán rászántam magam és lett egy dobozos példányom. Úgy voltam vele, hogy akkor ez pipa, le is van tudva az összes variáció belőle. Persze ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna, még úgy sem, ha a Super G.T.-ket nem vesszük figyelembe. Eleve a bordó mellett van belőle fehér változat is, de ne fussunk így előre, maradjunk csak a bordó színnél! Rengeteg kisebb-nagyobb különbségekkel készült belőle többféle változat ami főleg a matricákra és a kerekekre korlátozódik. Mivel a 910-es a klasszikus Superfast éra gyermeke, így az árcédula is ennek függvényében mutat egyre magasabb összegeket, vagyis számomra a verziók hajszolása egyre inkább "lehetetlen küldetés".

Igen ám, de van nekünk Modellautó börzénk, ahova mint tudjuk, érdemes kijárni, kincsekre bukkanhat az ember. Persze kinek mi a kincs, én nagyon megörültem, mikor az egyik turkálós dobozból elém került egy vékony kerekű, ami az oldalán is 68-as számot viselő matricát hordoz. Mondjuk úgy, hogy ez a ritkábbik változatok egyike, ezért nem is hagytam ott. Sajnos az állapota nem volt a legjobb, a fényezés még tűrhető, a matricái is egész jók, viszont a kerekei csálén álltak és a legrosszabb, hogy nem volt ablaka. Gondoltam fillerenek jó lesz és megvettem. Nem sokkal ezelőtt újra a kezembe került és akkor úgy voltam vele, hogy bár számomra érzelmileg nem, de az állapota alapján csak egy értéktelen roncs, akkor miért is ne tegyem vonzóbbá?! Fogtam hát a fúrót, óvatosan szétfúrtam, alaposan megpucoltam kívül és belül egyaránt. Amennyire tudtam kiegyenesítettem a tengelyeit és egy másik, ennél sokkal rosszabb állapotú donorból kapott egy új szélvédőt is. Összerakáskor az eredeti szegecset használtam, egy pontozó segítségével sikerült vele összefogatom. A végeredmény tetszik, sokkal jobban mutat, az értéke persze csak a szemeben lett nagyobb - de más nem is volt szempont.

Ilyen állapotban túrtam elő

Ilyen lett miután kicsit rendbe szedtem

Az oldalsó kis matrica miatt értékes számomra

Vékony kerekű kivitel

BadBoy Custom Diecast Garage – Szezon 1 Epizód 9

Egy szóval összefoglalnám a mai videót: "Skodálatos!" ;-) Nagyon érdekes, hogy az eredeti Matchbox festést követő, de az eredeti versenyautókat pontosabban megmintázó motívum lett a végeredmény. A Hot Wheels kerekek ugyan kimerítik a szentségtörés kategóriát, de borzasztóan jól állnak neki! Mára még a levitézlett példányok ára is az egeket verdesi, szóval az én közel sem makulátlan példányom is örömtelei, hogy egyáltalán van.

Matchbox MB-56 Mercedes-Benz 450 SEL – Felújítás

Réges-régen, egy nem is annyira messzi galaxisban alaposan körbejártuk már a témát a nagy, német tepsivel kapcsolatban. Ez a mostani frissítés post leginkább arról szól, hogy mennyire másként viszonyulunk mi Európa keleti végein a kiszolgált kisautókhoz.

A történeti hűséghez hozzá tartozik, hogy ez a példány a Vateráról származik, egy olyan eladótól aki arról híresült el, hogy nem tartotta fontosnak feltüntetni, hogy amit árul, azok általa kipofozott kisautók. (Ami azért is butaság, mert van tőle olyasmim, amibe lényegesen több ötlet és esztétika szorult, mint a gyári változataiba.) Nem mintha ezzel bármi baj lenne, sőt én lelkesen támogatom a levitézlett kisautók felújítását és átalakítását, halmozom és csodálom modder barátaim műveit. De az nem éppen szép dolog, hogy ő az elektronikus piacterek leggyakoribb jelzőjét használta, a „ritkát”, úgy beállítva, mintha nem mindennapi gyakoriságú, gyári darabokról lenne szó. Én nem figyeltem és belesétáltam a csapdába, mert egyrészt nem voltam benne biztos, hogy csak tamponnyomott verzióban készültek ezek, vagy matricával is. Másrészt tetszett a rend német őrei által használt zöldre sokkal jobban emlékeztető árnyalatú színezés. Tehát ha úgy vesszük, pont úgy jártam, mint Gaben az Üvegtigrisben a napszemcsivel – bár úgy emlékszem nem adtam érte igazán nagy pénzt. Lehet önámítok, de idővel igazából megszerettem, mert elkezdtem értékelni a bele feccölt munkát – bár ezúttal új ötlet nincs benne.

Az igyekezetet az életben tartására értékelem, de matricával sohasem létezett. Még a bolgár borzalmakat is tamponnyomták.

Minden jó rendőrautóra kell vonóhorog! Pont úgy, mint a gyorsulási versenygépekre.

Amikor még nyíltak a kisautók ajtajai...

BadBoy Custom Diecast Garage – Szezon 1 Epizód 2

 

Már a sorozat beharangozóban ellőttem a poént, de esetleg aki nem olvasta volna: ez volt az a rész, egész pontoson a JohnnyCab-es, amikor úgy éreztem, hogy nekem ezeket a videókat el kell kérnem tartalomnak! Azt gondoltam, hogy nincs még egy ember rajtam kívül ezen a bolygón, aki észrevette azt a kis gyöszt! Szegény Johnny-val hogy elbánt Schwartzi... Az epizódban szereplő kisautókról:

- A konkrét Welly Ford Mustang-al nem tudok szolgálni postként - pedig van nekem is és osztom a kolléga véleményét, ezért a pénzért ajándék. Cserébe viszont megvan a Ford Mustang story nagyjából az elejétől. Mutatom tehát a történet elejét.

- Matchbox MB-72 Cadillac Allanté

BadBoy Custom Diecast Garage – Szezon 1 Epizód 1

Porsche kolléga szólt a minap, hogy az RTL Klub Fókuszában volt egy interjú egy Katona András nevű gyűjtő kollégával. Klassz dolgokat készít, javarészt filmes autókat de én kiszúrtam egy Grand Theft Auto V, Trevor Philips diorámát is, aminek akkor még csak a tévéadás bírt némi sportértékkel.

A „makett”, „modell”, „dioráma”, „terepasztal” szakkifejezések jelentése nem volt meg maradéktalanul a mikrofonforgatónak, de ez laikustól azt gondolom nem főben járó. Eszem ágában sincs Social Justice Warriorkodni és más helyett megsértődni – pedig ennek most nagy divatja van egy csomó helyen –, de a riport hangneme olyan lesajnálós-lenézős lett. Ijesztően öreg vagyok, 30-nál több éves technológiai és IT újságírói múlttal a hátam mögött azt gondolom, hogyha lenézzük a riportalanyt, akkor talán nem is kéne belekezdeni a munkába. Amikor két perc környékén azt mondja a kolléga, hogy „A Fókuszban már korábban is mutattunk be elvetemült Matchbox-őrülteket...” hát az nem annyira elegáns. A „mecsboksz-őrült” még csak-csak – bár én például a bináris rendszeren túl, kisautó-szexuálisként azonosítom magam, de pontosan tudom, hogy melyik nyilvános vécébe kell bemennem –, az „elvetemült” elég érdekes jelző. Mennyivel elegánsabb lett volna például a „megszállott rajongó” jelzős szerkezet? Mindegy, „senkiháziak kezében van a popszakma” mint tudjuk. A történelmi hűség kedvéért itt a link az RTL Klub Fókuszára.

Itt volt az, amikor megírtam a sztorit a Matchbox Memories Facebook csoportjába – van ám nekünk ilyen is, hoppá! Hol tart már a tudomány? Innen már csak pillanatokra volt – ez úton is köszi a segítséget mindenkinek –, hogy első körben találjak egy M2 Petőfi TV-s anyagot, ami inasba küldi az RTL Klub anyagát. (Most nem nyaliból, de tényleg.) Ezt be is ágyazom ide, hogy lássátok, miért figyeltem én fel Andrásra és a műveire – ti is fel fogtok, csak mondom.

Innen aztán megint csak pár lépés volt rájönni arra, hogy Andrásnak csatornája van a YouTube-on. Ismerek én számos tehetséges moddert, a csukájukat nem köthetem meg ügyességben. Például Játékdoki készített Matchbox átalakítást, nem is egyet teljes körítéssel, csomagolással. (Évekkel ezelőtt elkészítette a Matchbox Memories-mobilt, teljes körítéssel, érdemes megnézni!) Andrásnál viszont a körítés is legalább annyira fontos, mint maga a jármű. Illetve olyan ötletei vannak, amitől úgy eltátottam a szám, hogy majdnem rám szállt egy gólyapár és fészket rakott. Az oké, hogy én rajongás terén fordítva vagyok bekötve, mondjuk a szuper sportkocsikhoz képest. Van nekem ez a vanitisz, meg újabban a kamionkórság is, de álmomban sem gondoltam volna, hogy létezik még rajtam kívül valaki, akinek feltűnt az „Emlékmás” (Total Recall) című filmből a Johnny Taxi (Johnny Cab)! És nem csak feltűnt neki, hanem meg is mintázta a semmiből. Igazából ez volt az a pont, ahol én rögtön böktem a „Feliratkozás” gombot a csatornájára, meg a csengettyűt.

Aztán egy újabb lépés volt csak, hogy meghívjuk Andrást a csoportba. Aztán szó-szót követett, elkértem a videókat az oldalunkra. Nyilván simán belehet előzni és megnézni a csatornáján mindent egy nekifutásra – például a Netflix is ezért jó –, de innentől, hétről-hétre megjelenik egy-egy újabb epizód nálunk. Ez a legelső, felvezető rész, az igazi nagy buli majd a következőben indul be. Fog(adj)yasszátok sok szeretettel, szerintem szeretni fogjátok!

Siku V271 Opel Rekord Coupe – Update / felújítás

Egy gyerekkori kedvencem történetét szeretném folytatni. Ez a happy end, már nem csak várja a sorsa jobbra fordulását, hanem megérkezett oda, amit a Toy Story filmek alapján a játékok nirvánájának gondolok.

Ha egy gyermek szeret egy játékot akkor azzal játszik. És ha játszik, akkor az bizony történnek balesetek, a játékszert megviseli a nagy szeretet. Én a gyerekkori Opel Rekordomat hát eléggé tönkreszeretgettem. Már eleve használtan került hozzám. A budapesti Váci utcában működött a „Marklin bolt” néven ismert pénztemető, ahol „nyugati” játékszereket adtak-vettek, kb. egyetlenként az akkori univerzumban foglalkoztak használt játékszerekkel is. Már akkor is megviselt volt, üléstámlái már biztosan nem voltak, a kormánya megvolt még, de törötten. A többi sérülés, meg a golyóstollas alázás bizony én voltam – tíz éven még innen. Persze elég hamar beszereztem egy másodpéldányt, ami kicsit más kivitel volt. Már akkor is úton volt az ilyen koros holmik ára az Alfa Centauri irányába, a mostaniakról meg ne is beszéljünk, szóval elégedetten hátradőlhettem volna, mondván hogy a „csíny letudva”, megvan a (majdnem) tökéletes pótlás. De nem volt egészen ugyanolyan.

Korabeli officiális Opel tévéverbunkos a "Német Humor Évszázadai" ultrarövid-filmsorozatból!

Aztán két dolog is történt, amihez Rájennek, a Szirszarjaim blog urának van köze. (Ő azóta a hivatalos verzió szerint már nem gyűjtő, de a helyzet az, hogy vissza-visszaesik és úgy gondolom, hogy jól van ez így.) Egyrészt áruba bocsátotta a saját, pezsgőszínű verzióját, ami a színét, meg az állapotát leszámítva ugyanolyan volt, mint az én gyerekkori példányom. Természetesen az is nálam kötött ki. Aztán két – teljesen véletlenül szintén – igen lepusztult Siku modellt, egy Ford 15M-et és egy VW Transportert is Leslie Bear barátunk szerető gondoskodására bízott, amit ő régészeti restaurálás színvonalon művel. Sajnos Rájen nem publikált „ilyen volt” képeket, szóval csak a szavamra tudtok hagyatkozni abban, hogy micsoda csoda történt nála.

Összeszedtem minden bátorságom és megkértem Leslie-t hogy az én hőn szeretett Opelemet is vegye kezelésbe. Igent mondott és végtelenül hálás vagyok az eredményért. Ennek legalább 6-7 éve és bár ő nagyon hamar elkészült, én voltam olyan hálátlan, hogy nem büszkélkedtem el a munkájával – a blog is állt mindenféle okokból, amikből szappanopera sorozat forgatókönyvet lehetne amúgy írni.

Tehát több éves hiányosságot pótolok, amikor végre megmutatom az eredményt. Leslie ez úton is nagyon szépen köszönöm!

Az orráról a tollnyomok eltűntek. A szélvédő sérülése - cseredarab híján - maradt, de zsugorodott és az egész tisztább lett.

A hiányzó üléstámlákat és kormányt Leslie pótolta - elképzelésem sincs, hogy honnan kerített donort.

A fényezés tökéletes lett.

Hátulról is eltűnt amivel alaposan elláttam a baját.

Ez pedig a mostani és hosszú távú lakhelye, számos más átalakítás és a hazai Matchbox szent grálok közt. Minden nap találkozunk.

Felújítás: MC Toy Lancia 037

Nem olyan régen kutakodtam a régi fényképeim között és ekkor bukkantam rá az alábbi képcsoportra, amin egy MC Toy által gyártott Lancia 037-est felújítása látható. Mivel már akkor sem voltam rá büszke, ezért maradt el az akkori bemutatója. Ma már ennél azért talán jobban is meg tudnám csinálni - viszont remek tapasztalat szerzés volt -, ettől függetlenül most úgy gondoltam azért megmutatom nektek, mint egy kis visszatekintés a múltba.

Maga a kisautó a "gyerekkori maradékokból" került elő, mint ahogyan láthatjátok, eléggé siralmas állapotban. Az eredeti festésből már csak nyomokban tartalmazott itt-ott kis halmazokat, a többi részen pedig alkoholos filccel lett - mondjuk úgy - feljavítva, amiből szintén nem sok látszott eddigre. Sajnos a hátsó szélvédő repedésén az sem tudott segíteni. Mikor még frissiben előkerült a padlásról, akkor ez volt azon elsők egyike, amin kipróbáltam magam felújítóként. Először az ecset és makett festék kombinációját teszteltem magamon. Hiába lett kétszínű a fényezés, az igencsak csapnivaló lett, így ezt a fajta festési módot gyorsan elvetettem, amivel a Lancia is parkoló pályára került egy rövidebb ideig. Teljesen nem szerettem volna hanyagolni, mivel elég ritkán előforduló modellről van szó, ráadásul egy rali legendát mintáz. Kivitelre sem rossz, elég részletgazdag, nyílik az ajtaja és még rugózik is, így inkább felajánlottam Tomminak, hát ha akar kezdeni vele valamit. Persze nem utasította vissza, de megkért, hogy fejezzem be a felújítását és úgy adjam neki oda. Mondhatom igazi öngól volt, de természetesen bevállaltam neki.

Második festékmarás után már festékszóróval estem neki, belevágtam magam az ismeretlenbe, ez volt azon kisautók egyike, amiket már flakonból fújva festettem. Nem is lett túl szép az eredmény, az ajtókat külön fújtam, ezért azok kicsit más árnyalatúak lettek. Hogy rontsak a helyzetemen, elővettem régi makett festékeimet, hogy megtörjem a piros szín egyhangúságát. a Az oldalsó fekete elemnél szemügyre vehető, hogy a festék már nem igazán volt a helyzet magaslatán, ezért nem lehetett szépen kenni, utólag kicsit visszább csiszoltam, mert még ennél is rondább volt. Itt azonban nem adtam fel, nekiestem a motortérnek is, ami viszont sokkal jobban sikerült, egészen feldobja az összképet. Miután a festésekkel készen lettem, kezdeni kellett valamit a hátsó ablakkal is. Megoldásként a teljes kivágása mellett döntöttem, majd a hengeres DVD-k alján található átlátszó korongból vágtam ki egy megfelelő darabot és ragasztottam a helyére. Mivel az eredeti is majdnem teljesen sík volt, így szinte tökéletesen passzol az új is a helyére. Az első szélvédő többi része sem maradt érintetlenül, azt felpolíroztam, mert ügyebár eléggé matt volt szegényke. Kész még sajnos így sem lett, mert a parányi kerekekkel elég bután nézett ki, így a leendő gazdájához fordultam ötletelési céllal. Tőle jöttek a méretben és stílusban passzoló kerekek, amiket átfestés után lehetett volna egyből is a helyükre tenni, ha nem lett volna nagyon kicsi a nyomtávjuk. Újabb mély víz következett számomra, a nyomtávnövelés. Egyéb ötlet híján félbevágtam a tengelyeket, majd egy gépkapocs egyenes részével készítettem el a toldás átfedéses ragasztással - sajnos erről nem készült kép. Ha nehezen is, de végül összeállt egy egésszé, ami messziről nézve nem is fest rosszul.

 Eredetileg sárga volt, ami csak nyomokban volt fellelhető

 A hátsó ablak repedt volt

 Sokat látott darab

 Ecsetes szárnypróbálgatásaim

 Amúgy nem is lett olyan reménytelen a minősége

 

 A gyári kerékszettel elég haloványan fest

Én ezzel a convoy kerékkel raktam volna össze, ...

 ... aztán meglett hozzá a tökéletes kerékszett, ...

 ... de a nyomtávon kicsit toldani kellett.

 Nem vittem túlzásba a részletezést sem elöl, ...

 ... sem máshol

 Ilyen lett az új hátsó ablak

 Kifestettem a motorteret

 Ilyen lett a végére

 Jól áll neki a távolság

A kifestett motortér sokat dob az összképen

Felújítás: Matchbox MB-16 Pontiac Firebird

Izomautó vagy póni, erre pontos választ itt kaphatunk. Tény, hogy – annak idején – kis hazánkból nézve még a leggyengébb amerikai sportosabb autók is nagyságrendileg erősebbek voltak, mint ami nálunk a legnagyobb géposztályt képviselte. A stílusról, megjelenésről és a hozzájuk kapcsolódód szabadságérzésről nem is beszélve. Ez ma már egy kornak az emléke nálunk is. Ezért is örülök, hogy megmentettem egy, az adott kort megidéző kisautót.

Rozsda ette felfüggesztés

A részletes típusismertetés már meg volt ezeken az oldalakon, mind az eredeti méretű, mind a Matchbox változat tekintetében, így következhet az én felújításom.

Elcsúfítva

No comment

A hozzám került darab alaposan el volt rohadva alulról így rugólemezt kellett cserélnem benne. Ugyanígy járt a szélvédőpanel is. De így még jobban jártam, hiszen a két oldalsó ablak "le van tekerve" ezért szellősebben és szerintem sportosabban néz ki a kocsi így. Hangsúlyosabb az egyetlen nagy lapos és keskeny ablakcsík. Az én verziómban a fehér szín lett az alap és erre került rá egy egész más léptékű, egész más fajtájú kocsi dekorációs csíkja. Viszont ez a matrica nagyon amerikai gyártmány, ilyet szerintem európai ízlésvilágú szemmel csak nagy odafigyelés árán lehetne kitalálni. Ide viszont tökéletesen illeszkedett, és jól rásegít visszaadni az adott kor (amerikai) életérzését. Különösebben nem is kell továbbragozni a kisautót és annak felújítását, sok érdekességet nem tud felmutatni az eset, következzenek a képek.

A négy mélyen ülő szem figyel kifelé

Elég magasra sikeredett hátsó rész

"Hiányzó" B-oszlop

Jó társaságba keveredett

Amerikai színekben

A kocsihoz illő ízlésvilágú dekorációval

Felújítás: Siku Porsche 911 Cabrio

Itt a várva várt meleg nyár és a napsütés. A legjobb ilyenkor egy fedél nélküli autó a krúzoláshoz. Vagy mégsem? Érintettként mondhatom, hogy a mostanában jellemző igen erősen tűző nap és magas hőmérséklet nem igazán a legkellemesebb kabriós idő. A késő tavasz kora nyár illetve a kevéssé kánikulás időszakok kedvezőbbek a nyitott tetős közlekedéshez. Csak naptej kell bőven a bőrre meg egy napvédő sapka vagy kendő. Amik amúgy egy kabrió autó valóban hasznos és kötelezőnek mondható tartozékai a többi előírt súlynövelő vacak mellett. Szóval itt a jó idő, ugorjunk bele egy kabrióba (mint Udo Brinkmann a zárt ajtón letekert ablakon keresztül röptében). Legyen ez a kocsi egy topless Porsche 911.

Fénypontban

A szellős valóság

Az alapgépet nem kell bemutatni, sokszor rágtuk már át magunkat rajta, de tető nélküli verzió még nem volt a kínálatunkban. Igaz, hogy az első vászontetős verziók még a 356-os érába nyúlnak vissza, tehát a Porsche kezdetektől gondolt a melegebb éghajlatok jóízlésű és anyagiakkal ellátott vásárlóira. Az, meg igazán egyéni megítélés, értékrend és márkahűségbeli vaskalaposság mértéke, hogy valaki a 911-est, mint sportkocsi etalonformát el tudja-e fogadni vászonbatyuval a hátsó ülés tetején-helyén vagy nem. Az üzleti szempontok talán ismét erősebbek voltak. Talán azoknak van igazuk akik úgy közelítik meg a kérdést, hogy tető nélkül még közelebb vannak a boxermotor és a kipufogók által keltett, máshoz nem hasonlítható hanghatáshoz. Mert ilyen kocsinál nem valószínű, hogy a sebesség lenne a döntő. Úgy is csak rongytető nélkül, lassan illik használni ezt a fajta járgányt.

Hagyományos formák vs. sportosított formák

Márkaidentitás homályosulás

A Siku gyártotta kisautó kissé hiányosan de viszonylag jó állapotban került hozzám. A felújítás azonban így sem volt kétséges. Ha már hozzányúltam, akkor teljes körű generálfeljavítást kapott (és egy kicsit hazabeszélve, tompítsuk az erős Siku hatást). A festéssel különösebb macera nem volt, a szín élénksége tetszett nagyon, ezért választottam ezt az árnyalatot. A beltér is kapott egy szürkésebb színt, hogy közelebb legyen egy valóságos megoldáshoz. Ezen túl már csak a kerekekről festettem le kisautógyártó meglehetősen erőszakos megjelenésű márkafeliratát. Valamint egy kicsit még tompítottam a kapcsolódási pontokat az eredeti felnimintával úgy, hogy kivastagítottam minden második közt és így a felni már teljesen más megjelenést mutat.

Családon belül maradunk itt az udvarban

Technoszobrász lecke

De ami a lényeg, hogy a hiányzó lehajtott vászontető imitációt újra elkészítettem. A legmegfelelőbb anyag erre a célra tapasztalataim szerint a sűrű tapétaragasztóval átitatott papírzsebkendő. Ez kellően lágyan alakítható, formázható, száradás után meg jól vágható, festhető. Még újra is lehet nedvesíteni ha elsőre nem azt adná ki, amire vágytunk. A végső, nem sima, hanem minimális recékkel és hullámokkal tarkított felület pedig megadja azt a különbséget a fém felület simaságához képest, amitől érezzük, hogy ez egy lágyabb anyag, például tetőponyva. A mintázást még a festetlen karosszérián célszerű elvégezni. Akár úgy is működik a dolog, hogy a kasznit leburkoljuk valamilyen vékony de leválasztható anyaggal (tixo, folpack) amire aztán rászobrászkodhatjuk a ragasztós anyagból a kívánt elemet, majd száradás után óvatosan leválasztjuk a fémről az egészet és a  megszáradt papírmaséról levesszük az elválasztó réteget.

Az elválasztó fólia és a kész ponyvaimitáció

Ezután festhetjük. (én már ugyanezt a festett stádiumban csináltam, amint a képen is látszik. Én egy nagyon sötét szürkét találtam jónak erre a célra, ami visszatükrözi a fekete, de már kissé megfakult tetővászon színét.

Most már valóban irány a kisforgalmú, de élvezetes szerpentinek, amik remélhetőleg a vízpartra vezetnek.

Hardtop és topless

Minimáldesign

Aránybeli különbségek adódhatnak a két gyártó azonos típusa esetében

Ilyen-olyan pofák, de a gyökerek azonosak

Irány a vízparti naplemente

Piros lámpa piros kasznin nem mutatható ki igazán jól