MC Toy Audi Quattro

Eskü tényleg teljesen véletlen, de most esett be egy filléres „új” szerzemény, ami remekül kiegészít – sőt, talán le is zár – egy közelmúltban megjelent bejegyzést. Ha minden jól sikerült, akkor ez a mostani a legelső bejegyzés az új, My Wheels cégér alatt!

Július közepén jelent meg a bejegyzés egy módosított Maisto Audi Quattróról. Annak egy korábbi tulajdonosa a versenyautót „építette vissza” utcai autónak és bár ütve is, meg kopva is van szegény, nekem tetszett az erőfeszítés és az eredmény.

A mai post egy az eredeti állapotában, igaz erősen „játszottak vele” minőségben felmaradt ugyanilyenről szól. Illetve ez még MC Toy, nem Maisto – ezért nincs a címben „update”. Azt viszont végképp nem tudom, hogy az alapszíne eredetileg hófehér volt és valahogy az idők során „bekrémszínűsödött”, amit ugyan ki nem zárnék, de gyanúsan túl homogén a teljes felületen ehhez. Vagy festékkeverő 伟 (Wei) úrnak ez akkor és éppen ott így sikerült és ez egy akaratlan, hétfő reggeli speciál. Mókás, hogy nekem ebből nagyon sokáig csak a ritkább, sárga alapszínű verzió volt meg. Nem adom fel, hogy legyen a sokkal gyakoribb, hófehérből is egy szép! (Soha ne mondd, hogy soha!)

Erősen ütve van meg kopva is.

De remekül megmutatja, hogy miből készült a fentebb linkelt, utcai autóra visszaalakított verzió.

A kérmszínről nem tudom, hogy szándékos, nem szándékos, vagy az idővel magától változott meg.

Nem kímélték.

Matchbox másolat vagy sem, ez egy jó öntvény.

Még MC Toy, nem Maisto.

MC Toy Mercedes-Benz Van 307D Ambulance

Úgy tűnik, hogy volt egy idő, amikor minden kisautógyártónak megvolt a maga, működő szirénával és fényekkel ellátott verziója a megkülönböztető jelzést viselő járművekből. A Matchboxnál ez volt a Light and Sound, a Majorette-nél a Sonic Flashers szintén az 1980-as évek végén.

Hogy az MC Toy-nak – később Maisto – is volt ilyen sorozata, az nekem teljesen új volt egészen addig, míg bele nem futottam egy mentőautóba tőlük. Túl sok mesélnivalóm nincs a típusról, mert civil változatában már láthattátok és abból a postból eltaláltok olyanokra, ahol letudtuk a típusismertetőt.

Számtalanszor megkaptuk már a kérdést, hogy milyen elem van egy ilyenben és hogy lehet cserélni. Nos, gyártótól függetlenül gombelemek vannak bennük, nem tartóban, hanem két dróttal az elektronikára forrasztva. Nem szánták őket arra, hogy cserélhetőek legyenek ezért csak úgy lehet cserélni őket, ha roncsolásos módszerrel választjuk szét a karosszériát az alváztól – aztán majd ki kell fundálni, hogy hogyan lesz ez újra egyben. Illetve forrasztani is kell az elemet le és vissza a drótok végén. Az én példányomban is a végét járja már, a LED-ek már nem villognak, csak a sziréna szól – amikor megvettem, akkor még működtek.

Az egyik – valószínűleg az eredeti – tulajdonos némi átalakítást végzett a hűtőrácson, de annyira szimmetrikusan sikerült ez neki, hogy amikor megvettem, fel sem tűnt.

Az OMSZ is használt hasonló Mercedes esetkocsikat, szóval nem teljesen idegen a látvány és a típusnak a mentő szerep, de kétlem, hogy ilyen alacsony tetős, áruszállító változatokat használtak volna bárhol is a világban mentésre.

Valamelyik korábbi tulaj módosított a hűtőrácson. Az első lámpáknak és az indexbúráknak is meg kéne lenniük, mint ahogy a fentebb linkelt testvérkéjén.

Bejárat jobbról, tehát balkormányosnak kéne lennie - a belteret az elektronika és az elem lakja.

Kritikus törődés egység. A legjobb a tetőn lévő, a LED-ek villogását kiemelő festés! Ebben már halódik az elem, nem villog - amikor vettem évekkel ezelőtt még működött.

Nyilván ilyen alacsony plafonnal nem valószínű mentőautó, meg dízelmotorral sem - lásd típusjelzés - de attól még szerethető darab.

Gyártótól függetlenül valamilyen gombelem gondoskodik arról, hogy a szülők megbánják a pillanatot, amikor megvették a csemetének. Nem szánják őket cserélhetőnek, egyszerűen, roncsolás nélkül nem cserélhetőek.

Készítettem egy videót róla, ahogy szirénázik. Mint fentebb mondottam volt villogni már nem tud az elem elfáradása okán. Bocs a minőségért, a telefonom ennyit tud üzembiztosan makró módban. Tessenek bátran átkattintani a YouTube-ra és lájkolni, LENYOMJUK A GANGNAM STYLE-t!

Felújítás: MC Toy Lancia 037

Nem olyan régen kutakodtam a régi fényképeim között és ekkor bukkantam rá az alábbi képcsoportra, amin egy MC Toy által gyártott Lancia 037-est felújítása látható. Mivel már akkor sem voltam rá büszke, ezért maradt el az akkori bemutatója. Ma már ennél azért talán jobban is meg tudnám csinálni - viszont remek tapasztalat szerzés volt -, ettől függetlenül most úgy gondoltam azért megmutatom nektek, mint egy kis visszatekintés a múltba.

Maga a kisautó a "gyerekkori maradékokból" került elő, mint ahogyan láthatjátok, eléggé siralmas állapotban. Az eredeti festésből már csak nyomokban tartalmazott itt-ott kis halmazokat, a többi részen pedig alkoholos filccel lett - mondjuk úgy - feljavítva, amiből szintén nem sok látszott eddigre. Sajnos a hátsó szélvédő repedésén az sem tudott segíteni. Mikor még frissiben előkerült a padlásról, akkor ez volt azon elsők egyike, amin kipróbáltam magam felújítóként. Először az ecset és makett festék kombinációját teszteltem magamon. Hiába lett kétszínű a fényezés, az igencsak csapnivaló lett, így ezt a fajta festési módot gyorsan elvetettem, amivel a Lancia is parkoló pályára került egy rövidebb ideig. Teljesen nem szerettem volna hanyagolni, mivel elég ritkán előforduló modellről van szó, ráadásul egy rali legendát mintáz. Kivitelre sem rossz, elég részletgazdag, nyílik az ajtaja és még rugózik is, így inkább felajánlottam Tomminak, hát ha akar kezdeni vele valamit. Persze nem utasította vissza, de megkért, hogy fejezzem be a felújítását és úgy adjam neki oda. Mondhatom igazi öngól volt, de természetesen bevállaltam neki.

Második festékmarás után már festékszóróval estem neki, belevágtam magam az ismeretlenbe, ez volt azon kisautók egyike, amiket már flakonból fújva festettem. Nem is lett túl szép az eredmény, az ajtókat külön fújtam, ezért azok kicsit más árnyalatúak lettek. Hogy rontsak a helyzetemen, elővettem régi makett festékeimet, hogy megtörjem a piros szín egyhangúságát. a Az oldalsó fekete elemnél szemügyre vehető, hogy a festék már nem igazán volt a helyzet magaslatán, ezért nem lehetett szépen kenni, utólag kicsit visszább csiszoltam, mert még ennél is rondább volt. Itt azonban nem adtam fel, nekiestem a motortérnek is, ami viszont sokkal jobban sikerült, egészen feldobja az összképet. Miután a festésekkel készen lettem, kezdeni kellett valamit a hátsó ablakkal is. Megoldásként a teljes kivágása mellett döntöttem, majd a hengeres DVD-k alján található átlátszó korongból vágtam ki egy megfelelő darabot és ragasztottam a helyére. Mivel az eredeti is majdnem teljesen sík volt, így szinte tökéletesen passzol az új is a helyére. Az első szélvédő többi része sem maradt érintetlenül, azt felpolíroztam, mert ügyebár eléggé matt volt szegényke. Kész még sajnos így sem lett, mert a parányi kerekekkel elég bután nézett ki, így a leendő gazdájához fordultam ötletelési céllal. Tőle jöttek a méretben és stílusban passzoló kerekek, amiket átfestés után lehetett volna egyből is a helyükre tenni, ha nem lett volna nagyon kicsi a nyomtávjuk. Újabb mély víz következett számomra, a nyomtávnövelés. Egyéb ötlet híján félbevágtam a tengelyeket, majd egy gépkapocs egyenes részével készítettem el a toldás átfedéses ragasztással - sajnos erről nem készült kép. Ha nehezen is, de végül összeállt egy egésszé, ami messziről nézve nem is fest rosszul.

 Eredetileg sárga volt, ami csak nyomokban volt fellelhető

 A hátsó ablak repedt volt

 Sokat látott darab

 Ecsetes szárnypróbálgatásaim

 Amúgy nem is lett olyan reménytelen a minősége

 

 A gyári kerékszettel elég haloványan fest

Én ezzel a convoy kerékkel raktam volna össze, ...

 ... aztán meglett hozzá a tökéletes kerékszett, ...

 ... de a nyomtávon kicsit toldani kellett.

 Nem vittem túlzásba a részletezést sem elöl, ...

 ... sem máshol

 Ilyen lett az új hátsó ablak

 Kifestettem a motorteret

 Ilyen lett a végére

 Jól áll neki a távolság

A kifestett motortér sokat dob az összképen

Matchboxon kívüliek: MC Toy – Jaguar XJ-S V12

Senki sem fogja elhinni nekem, hogy az 1:6x méretarányban ez a típus ritka úgy, hogy rövid időn belül már a második értelmezését mutatom be! Pedig...

Dávid és Góliát újratöltve

A közelmúltban szerepelt itt a Hot Wheels XJS-e, amit lényegesen jobbnak tartok, mint a sokkal ismertebb és gyakoribb Corgit. Erre most elém veti magát az MC Toy feldolgozás, ami a Hot Wheelst is megeszi reggelire.

A látványosan Matchboxra hajazó kerekű kisautó – ezt a „Matchbox Copy Toy” történetet feszegettük már itt korábban is – bizony remek. Jó a színe, szép és részletes kívül-belül. A vicces az, hogy Dávid, hát ha nem is győzi le Góliátot, látványosan fügét mutat neki. Nem tudom megmondani, hogy a ma már Maistoként ismert cég mikor készítette ezt a járgányt, de mindenképp valamikor akkor, amikor a Mattelhez képest nagyon kicsi cégnek számítottak.

 Ez a lámpáiból ítélve az európai verzió.

 A kerekei nem kicsit emlékeztetnek a 70-es, 80-as évek Matchboxaira, de a minősége is.

 Jó a színe, jók a részletek kívül-belül. A háttérben ácsorgó Hot Wheels értelmezést is megeszi reggelire.

 Hegyomlásnak szemlátomást tetszik - bár szerintem nehezen férne bele.

Matchboxon kívüliek: MC Toy - Volkswagen Golf GTI

Sajnos tökéletes, első generációs VW Golf egyszerűen nem létezik az 1:6x közeli méretarányokban – Safranekkel szólva – mint az közismert. Jobb-rosszabb próbálkozások vannak, de mindegyikbe azonnal bele tudok kötni, mert valamiért az egészen egyszerűnek tűnő dobozforma a legnevesebb gyártókon is kifogott. Tulajdonképpen a Siku Cabrio értelmezése tűnik eddig a legjobbnak, de az ő ötajtósuk ugyanúgy nem a legjobban sikerült. A mai post tárgya érdekes módon a nehéz feladatokat könnyedén veszi, a könnyebben teljesíthető akadályokon viszont elhasal.

GTI

Az autó történetéről amit eddig írtunk a két, fentebb idézet postból kiindulva is meglelhető, de biztos ami biztos, kapja meg a linkjét. Amiről viszont érdemes szót ejteni, az a GTI mivolta. 1975 márciusában debütál a Golf, sportos változata a Frankfurti Motor Show-n és a következő évtől kapható. A recept meglehetősen egyszerű: Végy egy gazdaságos kisautót, növeld meg a teljesítményét – jelen esetben egy mechanikus üzemanyag-befecskendező beiktatásával –, amit kapsz egy sportos, praktikus jármű.

Az első GTI négyhengeres, 1580 köbcentis motorja 110 lóerőt és 140 newtonméter nyomatékot tudott, ami már a hetvenes években sem számított pajtaleégető teljesítménynek, de az autó 810 kilogrammos tömegét, nulláról 100 kilométer per órás tempóra 9 másodperc alatt volt képes gyorsítani. Nem rossz, ugye? És ha hozzáteszem, hogy a végsebessége pedig 180 kilométer volt óránként?

A Volkswagen a GTI-vel egy új kategóriát teremtett, a kicsi, sportos, megfizethető ferdehátút. Bár ez kicsit megint olyan, mint a „muscle car” kérdése, mint ahogy egyetlen autóra nem volt ráírva, hogy ez egy izomautó, az első „hot hatch” mibenléte is vitatható. Az Autobianchi A112 Abarth például előbb volt – 1971-ben –, az is kicsi, az is sportos, a 70 lóereje a 700 kilóját mozgatta meglepően gyorsan. A Golf GTI elvitathatatlan érdeme, hogy „ő” volt az első, nagy sorozatban készült és értékesített hot hatch. A Ford Fiesta XR2, a Peugeot 205 GTI, a Renault 5 Alpine Turbo, a Renault 5 Turbo, az Opel Kadett GSi bizony mind-mind a VW GTI szellemiségét követi.

Tyunying

Az MC Toy – későbbi Maisto elődje – GTI értelmezése közel sem a gyári állapotot tükrözi. A fronthajtású autó kapott egy indokolatlan hátsó légterelőt, „menjgyorsan” csíkokat és GTI feliratokat, jókora szélesítéseket a kerékjárati ívek fölé, elől újabb spoilerrel aljasítva. Ezek így együtt, meg a kerékjárati ívekhez aránytalanul kicsi kerekek, nekem a pusztulat felé már elindult, lakótelepi tuningolással súlyosbított járművet idézik.

Ezekkel még képes is lennék megbarátkozni, mert érdekes módon, az MC Toy az arányok kérdését nagyon jól megoldotta – sokkal nevesebb gyártók is rontották el ezt a feladatot. Viszony az első-, és hátsó fertály abszolút elnagyolt, amiért nagyon nagy kár. A belső tér inkább csak jelzésszerű, a kormány pedig valamiért a jobb oldalra került. Az MC Toynak megvan az a rossz híre, hogy a nevükben az „MC” a „Matchbox Copy” rövidítése, de a Golfjuk saját munkának tűnik – főleg a szélesítések miatt merem rámondani, hogy semelyik más, háromajtós kasztnit viselő Golfot mintázó kisautót nem másol.

Az MC Toy Golf GTI előnye, hogy viszonylag olcsón beszerezhető a másodlagos piacon, háromajtós Golfot mintáz, de sajnos közel sem tökéletes.

 Az elején még bőven lett volna mit dolgozni. Cserébe van menjgyorsancsík, GTI felirat...

 ...aftermarket spoiler elől és hátul, irtózatos szélesítések és...

 ...azokhoz képest parányi kerekek. Stage 1 tuning of lakótelep. Viszont az arányok nagyon is jók, amik sokkal nevesebb gyártóknak sem sikerült.

 A hátulján is bőven lett volna még mit dolgozni.

Matchboxon kívülek: MC Toy BMW 750iL – UPDATE

Egy kis indokolatlan önünneplés: Ez az 1500-adik poszt a Matchbox Memories blogon!

Az 1:6x méretarányú BMW helyzet sokat javult mostanában, de változatlanul rajta kell tartania a szemét a másodvonalbeli gyártók – gyakran elsőrangú – termékein annak, aki ilyesmit szeretne birtokolni a háromhüvelykes méretarányban.

1987-es, német, 7-es BMW katalógus.

Az E32-es 7-es sorozatról már volt szó itt korábban az MC Toy értelmezése kapcsán. Az akkori helyzet annyiban változott, hogy sikerült beszerezni belőle a „van ebből szebb is” változatot. Tételesen: mínusz egy túlméretes BMW embléma a motorháztetőről, mínusz egy gigantikus vonóhorog, mínusz egy feketével kiemelt dekorcsík, plusz egy – szerintem legalábbis – sokkal jobb szín. Szerintem egyet fogunk érteni abban, hogy ez a kevesebb bizony több!

 Simán lehetne akár Matchbox is, pedig csak egy MC Toy.

Pont olyan részletes, mint egy 80-90-es évekből származó Matchbox és a kerekek nagyon megtévesztőek.

 Csak a csúnya öntésnyomok árulkodóak, hogy talán gyengébb minőséget képvisel. De jó, hogy nincs az a ronda nagy vonóhorga, mint a testvérének!

Matchboxon kívüliek: MC Toy - Renault 25 V6 Turbo

Még a Majorette-féle Renault 25-ös bemutatójánál említettem, hogy fogok egy jobb megoldást mutatni az első generációs típus orr-részének kialakításával kapcsolatban. Mivel többlaki életet élek, el kellett telnie ennek a néhány hónapnak, hogy ismét hozzám kerüljön a mostani bejegyzés címében említett kisautó.

Sajnos nem akadtam nyomára, mikor jelent meg, de gyanítom, hogy a 80-as évek közepe-vége környékén. Érdekes belegondolni, hogy a kínai játékautók gyártása sokkal hamarabb hozta az elfogadható szintet, mint a valódi autóké.

 Sokkal jobban hozza az eredetit az első fényszórók kialakítása, mint a Majorette-féle.

 Hátulról viszont egyik sem az igazi, de itt is az MC Toy viszi el a trófeát a műanyag lámpatestek miatt.

 "R25 V6 Turbo" - Büszkén hirdeti, hogy a csúcsmodellel van dolgunk. Kicsit bazárinak tartom ezt a feliratozást és csíkozást, de láttam már belőle pluszfestés nélküli szürkét, illetve bordót és sötétkéket is. Azok azért elegánsabbak.

Matchboxon kívüliek: MC Toy Audi Quattro – UPDATE

Egyszer egy kedves ismerősöm nagyon legorombított, amikor pusztán poénból, fillérekért vettem egy olyan hamis Ferrari órát a távol-keleten, amiről már messziről üvöltött, hogy az bizony kamu. (Valahol megvan még valami fiók alján.) Hosszasan taglalta, hogy én ezzel ártok az eredetit gyártó cégnek. Én hiába érveltem azzal, hogy ezzel a koppintással már az oviban a kiscsoportban sem lehetne megetetni senkit azzal, hogy eredeti és soha az életben nem vennék eredeti Ferrari órát, mert ha én egyszer megint márkás órára költök, akkor más márkát részesítek majd előnyben. Hajthatatlan volt, nagyon kiosztott.

Erre most tessék! Pontosan tudom, hogy az MC Toy Audi Quattroja szemérmetlen nyúlása a Matchbox kitűnő Audi feldolgozásának, de amikor elém vetette magát ez a fehér példány, nem tudtam megállni, hogy ne vásároljam meg, holott már van a birtokomban egy sárga változat belőle. Nem tudom, most rosszul kéne éreznem magam? Mert hogy tudva tudom, hogy koppintás és ez halmazatilag még jó is, nem valami irgalmatlan vacak. Azt hiszem írok Pavelnek – ő az órás incidensből az ismerős – és megkérdem!

 Pontosan tudom, hogy a Matchbox változat szemérmetlen nyúlása, de egyrészt jó,...

 ...másrészt nagyon tetszik.

 Egyébként is, az MC Toy sokak szerint a Matchbox Copy rövidítése!

 Még az alváz és a karosszéria is ott és úgy kapaszkodik össze, mint a Matchbox.

Felújítás: MC Toy - Ferrari 250 GTO

Mikor először a kezembe került ez az MC Toy által készített Ferrari 250 GTO, egyből megtetszett a sok kidolgozott, apró részlete miatt. Az átépítéseim és a felújításaim legnagyobb bökkenőjét a kisautók festése okozza még mindig, amit csak gyakorlással és tapasztalatszerzéssel tudok mérsékelni. Ilyen tapasztalatszerzési szándékkal álltam neki eme kecses vonalvezetésű olasz klasszikusnak, mivel számos apró részlet található rajta, a karosszériát tekintve igencsak igényesnek mondanám.

Első körben a szokásos szétfúrás és festékeltávolítás volt soron, majd az öntőforma réseinél keletkező sorják nagy részét távolítottam el. Utána a tetejét vettem kezelésbe, ugyanis számos mély karc keletkezett rajta, amit javító pasztával tüntettem el. Ezután alapozás, majd színre fújás. Utóbbinál kivételes módon elsőre sikerült egy számomra elfogadhatót alkotni, így már csak várnom kellett míg teljesen megszárad. Idő hiányában vagy két hétig is eltarthatott ez a folyamat, de végül eljött a nagy pillanat, vagyis az apró részletek kiemelése. Első körben a krómozott elemeket vettem célba, majd mikor ezzel megvoltam, akkor jött a kemény dió, a süllyesztett részek feketéje. Az első hűtőráccsal kezdtem, egy eleve rossz taktikával, így az elég borzasztóra sikeredett, a végén már az ágaskodó paripát sem mertem kifesteni, mert körülötte kicsit sok lett a festék. Az oldalsó nyílásokhoz viszont már festéket váltottam, ami kicsit túlhígítva, egy kihegyezett fogpiszkálóval, a hátsók esetében pedig egy gombostűvel vittem fel. Sokkal gyorsabban és szebb végeredményt produkált ez a fajta megoldás, vagyis újabb hasznos tapasztalatokat szereztem. Miután megszáradt a fekete festék a hátsó levegőkivezetésekben, akkor a bordákat újra átkentem sárgával, mert persze azokat nem sikerült kihagynom. Végül kifestettem pirosra a hátsó lámpatesteket, majd az alvázon a kipufogókat. Utóbbiak nem a legszebbek, ráadásul a helyük sem ott lenne, de megfelelő alapanyag híján nem csináltam neki másikat. Végül kerestem hozzá egy megfelelő kerékszettet és összeraktam. Végeredményben elégedett vagyok vele, de azért jól áll neki a távolság.

 Ilyen állapotban került hozzám

 Közvetlenül festés után

 Ilyen lett a végeredmény

 A sok kifestendő részlet miatt álltam neki főként

A kipufogó nem az erőssége