Matchboxon kívüliek: Tomica Limited Porsche 911 Turbo és Porsche 911 S

A Matchboxhoz hasonlóan a Tomicának is van olyan sorozata, amiben részletesebb festéssel és/vagy gumikkal ellátott spéci felnikkel látják el a modelljeiket. Tomica Limited gyűjtőnév alatt sorakoznak a felextrázott kisautókat tartalmazó szériák. A csomagolásuk lehet az általános kis papírdoboz, vagy ablakos doboz, ami már messziről elárulja, hogy nem hagyományosan festett kisautót rejt. Nekem két Tomica Limited modellt sikerült - eddig - beszerválnom, az egyik egy Porsche 911 Turbo, amit már innen is ismerhettek. A normál verzió mellé téve elég szembeötlő a különbség. Az alváz első részét színre fújták, kifestették az ablakkereteket, a lámpatesteket és a hátsó spoiler is több feketét kapott. Még a motort, kipufogót is átpingálták az alvázon. A Fuchs felnik nélkül viszont nem lenne ilyen tökéletes az összkép, amikre valódi gumiból készült abroncsokat húztak. Egyszerűen gyönyörű, hasonlóan a zöld 911 S modellhez, ami másmilyen dobozt kapott, mint a Turbo kivitel. Kidolgozása és festése viszont ugyanolyan példás. Egyedül az első embléma kidomborítása lett túlméretes, szerencsére a kifestése már normális mértéket ölt. A hátsó lámpák között végigfutó csíkban levő Porsche felirat itt csak festés, de ez inkább előnye, mint hátránya. A kerekek jelen esetben is a számomra a világ legszebb felnije címet viselő darabok. A küllőket ezüst festéssel látták el és - amin dobtam egy hátast - közepükre odapingáltak egy Porsche jelvényt is. Tényleg már csak a visszapillantók hiányoznak róluk.

Akinek nem tűnne fel, a jobb oldali a limitált kiadás

Már a múltkor is mondtam, hogy egy kis fekete festék csodákat művel

A lámpák is tisztességesen ki lettek pingálva

Már csak egy tükör kéne rá

Ahogyan a legszebb a Fuchs felni

A Turbo-val ellentétben, itt csak festés a Porsche felirat

Bátran alákukkanthatunk

Alulról is szépen kidolgozott, ...

... ami hátul festést is kapott

Igen, az ott a Porsche jelvény akar lenni a felni közepén

Tomica Limited Porsche 911 Turbo

Tomica Limited Porsche 911 S

A "méd in kínát" értem

Matchbox MB-64 Ford F-100 Panel Delivery

Nagyon dicséretes, hogy a Mattelnél úgy döntöttek, hogy a Hot Wheels és a Matchbox termékvonalat igyekeznek elkülöníteni egymástól, az utóbbinál – többek közt – számos klasszikus típus, minél korhűbb megmintázásával.

Amerika legnépszerűbb kisteherautója

A Ford F-sorozat legkisebb tagja, egészen a közelmúltig a legnépszerűbb kisteherautó volt az egyesült államokban. Ez nem kis teljesítmény tekintve, hogy a története több mint 60 éve, 1948-ban kezdődik. Ekkor még a bruttó összsúly alapján, 4100-tól, 22 000 fontig (1,8 – 10 tonna) alapján, F-1-től F-8-ig, számozzák a családtagokat. A minket jelenleg érdeklő verzió az F-1 abban volt úttörő, hogy a Ford addig csak személyautókon alapuló pickupokat készített, ez volt az első, eleve teherautónak tervezett jármű, bár nyilvánvalóan tartalmaz olyan alkatrészeket, amelyeket más Fordokban, köztük személyautókban is előfordulnak.

A második generáció az 1953-as modellévben debütál és mindössze három évig készül. A Ford megváltoztatja a jelölést, az F-1-ből F-100 lesz és ezt a jelölést mind a mai napig meg is tartják. Érdekes, hogy ebből a generációból mára igazi gyűjtői darab válik, amiről nyilvánvalóan a megjelenése tehet. No meg az, hogy a cég először ezekben kényeztet olyan úri hívságokkal, mint belső világítás a plafonon, szivargyújtó, könyöktámasz, napellenző és rádió, mi több háromsebességes automata váltó! A legkívánatosabb mind közül az 1956-os évjárat, melyet 137 lovas sorhatos (3,7 liter), vagy 173 pacis V8-as (4,7 liter) erőművel is szereltek. A második generációs F-100-asok összesen kétféle kivitelben készültek, pickupként és zárt felépítménnyel, a hátsó fertályukon kétszárnyú raktérajtóval.

Ugyanazok és mégis mások

Az igazán örvendetes, hogy mindkét fentebb említett karosszériaváltozatot megmintázták a Matchboxnál. Az 1997-ben debütáló pickup változatból már mutattunk be többet is – például ITT, meg ITT –, de ha ránézünk a BAMCA variációs listájára, akkor láthatjuk, hogy még bőven van mit beszereznünk a számtalan kivitelből, főleg hogy az egyik jobb mint a másik. A zárt kivitel 2008-ban debütál, jelen postunk pont ezt mutatja be. Logikusan azt gondolnánk, hogy ez a korábbi változat derivátuma, de ha megnézzük az apróbb részleteket – a motorháztető ívét például – akkor jól látszik, hogy vadonatúj öntvény készült, nem pedig a régi lett módosítva. A megmintázáskor kitűnő munkát végeztek, az egyetlen részlet, amibe bele tudok kötni, az az ablak tövében lévő visszapillantó tükör, amik egyáltalán nem jellemzőek sem az autóra, sem a korra. Persze ez színtiszta kukacoskodás. Remek, hogy még easter egg kidolgozására is jutott energia. Az elmúlt három évben még olyan sok változat nem készült belőle, de mivel itt is elmondható, hogy az egyik jobb mint a másik biztos, hogy viszont látjátok majd őket e lapokon.

A premiermodell 2008-ból.

Szép, korhű dekoráció. A sofőrt Z Istvánnak hívják, ott a neve az ajtón!

Az őstermelői piac festéshez kitűnően illeszkedik a beltérben megbúvó húsvéti tojgli...

... két doboz, az egyikben zöldségek és gyümölcsök, a másikon pedig egy blöki szunyál. Kívülről amúgy ez alig látszik.

Matchbox MB-64 Ford F-100 Panel Delivery, NRFB.

Egy szép eredeti, meglepő módon brit rendszámmal.

Van hátulja is.

Szóljon, akinek ez a példány nem kéne!

(A videó elején az inzert hibás, ez egy 1956-os példány.)

Matchbox MB-73 GMC Wrecker - UPDATE

Augusztusban, a GMC Wrecker 2010-es bordó változat bemutatásakor említettem, hogy idén lesz még egy narancssárga recolorja is. Eddig kellett várni, hogy kis hazánkban is elérhetővé váljon ez a variánsa. A karosszéria színén és dekorációján kívül a gém színe is változott, most ez fekete a kampóval együtt. Szerintem az alvázat is lecserélhették volna feketére, úgy még dögösebb lenne a narancssárga színnel, ha már a krómozást hanyagolják róla.

Fekete alvázzal még jobban nézne ki

Szépe sikerült a céglogó

Matchbox MB-73 GMC Wrecker

Matchbox MB-27 Honda Ridgeline

A Matchbox Honda Ridgeline modellje szerepelt már nálunk korábban, azonban bontatlanul még nem. Ezt korrigálandó tárom most elétek a tavalyi év - de fura ezt még leírni - második színvariánsát. Az ezüst szín nem rejti el a részletesen kidolgozott részeket, ellenben a fekete belső tér már nem ennyire kegyes hozzánk, de talán a kidolgozott pohártartók bizonyítékként szolgálnak.

A részletes festés sokat dob rajta

Ez a kerékgarnitúra jó választás volt

Ide már nem jutott az extra festésből

Részletes a beltere

Koránt sem üres a plató

Matchbox MB-27 Honda Ridgeline

Matchboxon kívüliek: Lego és Hot Wheels rokonság

A kisautó gyűjtés mellett "kocalegóságban" is szenvedek, ami nálam azt jelenti, hogy néha veszek valamilyen kisebb Lego készletet, illetve a Lego Digital Designer állandó lakója a gépemnek. Szerencsére ezt az irányvonalat jobban kordában tudom tartani, mint a különféle kisautók beszerzését, de azért rajta tartom a szemem, hogy milyen újdonságokkal szolgál a következő év. Egy kis listát már össze is állítottam magamnak belőlük. E lista összeállítása közben felfigyeltem négy készletre a Racers sorozatból. Név szerint a 8221 Storming Enforcer, a 8227 Dragon Dueler, a 8228 Sting Striker és a 8231 Vicious Viperre lettem figyelmes. Nem is igazán a járművekre, hanem a hozzájuk tartozó pumpás kilövő keltette fel a figyelmemet. Egyből beugrott a gyerekkori Hot Wheels Streex készletem, amihez tulajdonképpen ugyanilyen kilövő szerkezet járt. Azt nem tudom, hogy a Lego tervezőinek saját kútfőből jött-e az ötlet, vagy esetleg valami ihlette-e őket. A lényeg, hogy ezt az amúgy szerintem egész jó ötletet ők is kiaknázták. Mivel a járművek általános kinézete is hasonlít a Streex tagjaihoz - érts: randák -, így én biztosan nem fogok belőlük venni.

Lego 8221 Storming Enforcer (kép: brickset.com)

Lego 8227 Dragon Dueler (kép: brickset.com)

Lego 8228 String Stilker (kép: brickset.com)

Lego 8228 Vicious Viper (kép: brickset.com)

A link mellé egy kép a Hot Wheels Streex-ről

Movie Cars - Matchboxon kívüliek: Corgi Ford Thunderbird

Nem is olyan régen mutattam be a Matchbox 1957-es Ford T-Bird értelmezését, némileg pironkodva afelett, hogy a példányaim a legjobb indulattal is csak fillernek mennek el. Hogy is mondjam csak? Most is egy gyerekkorból megmaradt T-Birdön a sor, ami szintén nem makulátlan, viszont annál kedvesebb a szívemnek.

A fentebb említett postban kimerítően foglalkoztam a Thunderbird történetével, beleértve a típusismertetőt is.

Az alvázán 1980-as keltezést viselő, Corgi Juniors amúgy filmes autó. Egy számomra teljesen ismeretlen, 1978 és 1981 között futó Vega$ című sorozat, Dan Tanna nevű magánnyomozó főhősének járműve. (Mondjuk rafinált kopó lehet, aki egy piros T-Birdöt választ magának. Ezzel észrevétlenül követni valakit?!) Érdekes, hogy brit barátaink nem tüntetnek fel évjáratot, de az IMCDB-ről kiderül, hogy 57-es kiadású Viharmadárról van szó – állítólag ez sokszor elhangzik a sorozat folyamán. Érdekes, hogy ezen az autón ott, az 1957-es évjáratban ritka, de annál látványosabb Continental Wheel extra. (Hogy ez mi fán terem, arról bővebben a már idézett Matchboxos T-Bird postban.)

A Corginál szerintem kitűnő munkát végeztek. A Matchboxnál egy fél számmal kisebb autó részletei ebben a méretarányban tökéletesnek tekinthetőek. A beltér csillagos ötös, ott vannak a műszerfalon a jellegzetes varrások, a háromküllős kormány és a középvonaltól a vezető felé eltolt váltókar a padlón. Szerethető részlet, hogy az autó motorházteteje nyílik és alatta jól felismerhetően ott a motorblokk, a jellegzetes krómozott légszűrőházzal. Egyetlen apró pontatlanság, hogy a gépháztető nem onnan kezdődik, ahol az eredetin, hanem sokkal hátrább, de valahol el kell férnie a zsanéroknak. Külön érdekesség, hogy az autó alvázán van egy apró pöcök, amit megnyomva, a motortérben lévő légszűrőház egy milliméternyit megemelkedik és ezzel a motorháztető is, amit így könnyebb felnyitni. Persze ha mondjuk fejjel lefelé fordítjuk az autót, akkor a fedél persze amúgy is felnyílik, de kit érdekel? Micsoda menő részlet ez már?! Simán a szünetek császára lehetett vele az ember anno!

A motorháztető lényegesen hátrább kezdődik, mint az eredetin...

...de valamit-valamiért! Kell a hely a zsanérnak.

Alatta a motor és a krómozott légszűrőház, aminek itt ajtónyitó funkciója van.

A beltér ötös!

Az évjáratra egyáltalán nem jellemző Continental Wheel. (Az élességet várják az információs pultnál!)

Nem szokásom kisautók alját fotózni, de most muszáj volt, a légszűrőházban végződő kis pücüke miatt.

Valamikor így festhetett az enyém is.

Matchbox MB-58 Porsche 911 GT1

A Matchbox 1-75-ös sorozatában megtalálható Porsche modellek száma a tavaly megjelent 914-es típussal tizenháromra növekedett. Ebből egy tucatnyi már szerepelt is itt, a még hiányzó egyre pedig most kerítek sort. A Porsche 911 GT1-es modell maradt ki eddig a szórásból, de hogy miért, az nem tudom. 1996-ra született meg a Porsche műhelyében az első GT1-es névre hallgató modell, az az utolsó vízhűtéses 911-es alapjain - belső számozása 993. Az "alapjain" igazából csak képletesen értendő, a fényszórókon, a hátsó lámpákon és az ajtókon kívül a két autónak kevés köze volt egymáshoz. Olyannyira nem, hogy itt a motort középre helyezték, ami egy 600 lóerős, hathengeres, ikerturbós erőforrás volt, ráadásul vízhűtéssel. Nevéből ítélve az FIA GT sorozatának GT1-es osztályának szabályai alapján épített autóra gyanakodhatnánk, pedig nem így van, ugyanis az akkor még nem is létezett. A BPR Global GT sorozatban való részvételre épült - az itteni GT1-es kategóriába -, ahol a debütáló Le Mans-i versenyét meg is nyerte, amit számos másik követett. Az 1997-es versenyszezon számos változást hozott, többek között megszűnt a BPR, és utódjaként megalakult az FIA GT sorozat. Erre az évre a Porsche változatlan név alatt egy teljesen új autót épített, az 1997-ben megjelenő utcai 911-es "alapjain". Tehát mindössze egy évig volt jelen az első GT1-es.

A Matchbox kivitel alvázán 1998-as évszám szerepel, ami egyben a megjelenés dátuma is. Meglepő módon, versenyautó létére sosem kapott ilyen festést, utcai kiviteleként - kötelező volt ilyet is készíteni, hogy versenyezhessen - kerül csak a boltok polcaira. Nagyon jól sikerült, igyekeztek minden kis részletet pontosan visszaadni, ami többnyire sikerült is, azonban a b oszlop és a hátsó sárvédő környékén számos apróbb eltérés található. Az autó orránál jól hasznosították az alváz műanyagját, amiből a hűtőrács és a spoiler lett kiképezve. A spoiler tekintetében a hátsó már nem olyan rózsás, picit vastagra sikeredett, ráadásul műanyag lévén többnyire el is üt a fényezéstől. Persze mindennek biztonsági okai vannak, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy gyerekek kezébe szánták őket. Oldalablakok nem lévén könnyen betekinthetünk a beltérbe, ahol a két sportülés között van egy váltókar, előttük pedig egy műszerfal, normális, küllős kormánnyal. Összességében egy részletgazdag modell, ami nekem kisautóként sokkal jobban tetszik, mint az igazi.

A kidolgozottságra nem lehet panasz

A műanyag hátsó spoiler drabálisan hat rajta

A klasszikus 911-es sziluett csak nyomokban lelhető fel

Matchbox MB-58 Porsche 911 GT1, NRFB

Ilyen az igazi

Matchbox MB-58 Chevy Impala

Az a „jó” a hazai hipermarketekben, hogy elképesztő dolgokat tudnak előásni a raktár mélyéről. Most őszintén! Mekkora esélye van annak, a világon bárhol máshol, hogy 2010 legvégén 2009-es kiadásokba botlik az ember?

Fire Chief

Amikor kissrác voltam, nekem is volt MB-59 Mercury Fire Chief-em. (Az egyik legkedvesebb Matchboxom amúgy a típus, halmozom is lelkesen a változatokat, amiért nem szerepelt még itt, annak az az oka, hogy én és a járgányok komoly földrajzi távolságban tartózkodunk egymástól.) Akkor nem értettem, hogy hogyan lehet egy rendőrautó piros. Ezzel a problémával meg is kerestem apukámat, aki csak annyit mondott, hogy „Ez nem rendőr, hanem tűzoltó parancsnoki autó!” A gyermeki agy más srófra jár, mint a felnőtteké, akkor én nem feszegettem tovább a kérdést, hogy mi a csudát is csinál egy tűzoltó parancsnok, csak néztem nagy elismeréssel, hogy az valami nagyon fontos, nagy tudású ember lehet, ha a tűzoltóknak parancsol. A csuda se tudja miért, tán mert más gyerkőcöknél is működik a varázslat, vagy mert így egy öntvényről egyel több bőr nyúzható le, a cég azóta is elő-előveszi a témát. Az utolsó alkalom tavaly volt, amikor az 1-75 sorban ilyen járgány volt.

Chevrolet Impala

A GM-nél az Impala története 1958-ban kezdődik. Ebben a modellévben jelenik meg, mint a Bel Air-ek fölé pozícionált csúcsmodell. Érdekes, hogy bár egészen hasonló stílusjegyeket hordoz, mint óriási kedvencem, az 57-es Bel Air, ez az autó nem tetszik. Túl... Ehh, nem is tudom... Sok! Túl tohonya, túl nehéznek tűnik. Olyan ami alatt mindjárt beszakad az aszfalt. Az 1959 és 64 között regnáló második és harmadik generáció már teljesen más tészta. Egy az ebből az évekből származó, akkor még bőven a full-size kategóriában induló autó lehetne Fenyő Miki és a Hungária szolgálati gépjárműve. Talán az sem véletlen, hogy a lowrider kultúrában ezek a gépek olyanok, mint az AK-47-es a táliboknak. Szeretnék 1:6x méretarányban ilyen holmit, de csak szétcsingilingizés nélküli, gyári állapotban és lehetőleg négyajtósat, mert az az igazán süti! A következő négy generációt bátran átugorhatjuk, mert olyan jellegtelenek és semmitmondóak, hogy egy nagy szemű, hatlábú, zöld marslakó is bátran vezethetné őket a legnagyobb csúcsforgalomban New York közepén, senkinek sem tűnne fel. A tökéletes MVP-pajzs feszül rajtuk, borzasztóak!

Másvalaki Problémája – „Az MVP olyasvalami, amit nem láthatsz, vagy nem látsz, vagy az agyad nem engedi, hogy lásd, mert azt hiszed, hogy nem a te problémád. Az agy egyszerűen kihagyja, olyan ez, mint a vakfolt. Még ha direkt ránézel, sem fogod észrevenni, hacsak egészen pontosan nem tudod, mi az. Csupán abban bízhatsz, hogy véletlenül észreveszed a szemed sarkából.” (Douglas Adams – Galaxis Útikalauz Stopposoknak című hat és fél részes trilógiájából)

A nyolcadik, 2000-2005 között regnáló generációval is iszonyú nehéz kitűnni a szürke sokadalomból, amiért számomra egy ici-picit különleges, hogy 2000-ben sikerült ilyen autót bérelnünk. Egy bérautóból sohasem szabad egy típus milyenségére vonatkozó következtetéseket levonni, mert egy bérautó az igazi mostohagyerek. Mindenki csak üti-vágja, igazi gazdája nincs, ezért senki sem foglalkozik vele. Ezzel együtt mi szerettük. Hármunk bőröndjeit nyelte el a csomagtartója, kényelmes volt elől-hátul – a középkategóriás amerikai autókban felhasznált anyagok minőség(érzet)étől most elegánsan tekintsünk el – míg San Francisco és Los Angeles között el nem kezdte villogtatni a Check Engine lámpáját és ijedtünkben vissza nem adtuk a kölcsönző helyi kirendeltségén, hogy helyette egy ugyanolyan kategóriába tartozó, de sokkal kevésbé tágas (Chevrolet Lumina) autót kapjunk. A 2000-es Impala az első olyan, ami már nem full, hanem midsize, ami a mi kontinensünkön még bőven a „baromi nagy dög” kategória. Halmazatilag fronthajtású és mindössze háromféle V6-ossal rendelhető, egy 3,4- és egy 3,8 lityis blokkal amiből úgy lesz háromféle, hogy az utóbbi kompresszorral is játszott. Teljesítményben ezek 180-200-240 pacit tudnak – ízesítéstől függően.

A Matchbox rendőrségi kivitele nem légből kapott, a GM kínált rendőrségi csomagot a hatóságok számára, ami gyakorlatilag az alapmodellt jelenti néhány alapszínben, egy erősebb felfüggesztéssel és a nagyobbik blokkal.

Impala a la Matchbox

A Matchboxnál az Impala nem új „vendég” és tulajdonképpen teljesülhetne is a kívánságom, hogy szeretnék második és harmadik generációs Impalát az istállómban tudni 1:64 körüli méretarányban, csak sajna ezek a regular wheel járgányok szép állapotban egy kisebb afrikai ország éves GDP-jébe kerülnek. Jelen post tárgya 2000-ben debütál, mint MB-34 és változatos számozással (53, 5, 3, 58, 57) vissza-visszatér, néha több év kihagyással. A variációk fényezését és a rájuk biggyesztett kerekeket tekintve az unalmas, érdektelen, béna, és ronda rendőrségi, űrmisszió (én sem igazán értem) és tűzoltó parancsnoki változatok váltogatják egymást. Ez első üdítő kivétel egy 2002-es szettben, a második egy 2008-as 5-ös csomagban érkezik, de megkockáztatom, hogy az első vonzó, 1-75 sorból származó darab az pont ez, a 2009-es. A hatküllős, krómdíszítés nélküli kerekektől kifejezetten dögös, a fehér alapon piros fényezés, az arany embléma és a „Megyei Tűzoltóparancsnok”, meg „Tűzoltás-Mentés” feliratoktól teljesen hiteles. Régi harcosa vagyok a „támogassuk a fényhíd ipart” mozgalomnak és vallom, hogy nincs mentő-rendőr-tűzoltó jármű megkülönböztető jelzés nélkül, illetve ha van, akkor azt nem szabad megvenni. Ezen van, ez a részlet is kipipálva. Ha az eleje-hátulja kapott volna még egy kis festést a világítótestekre, meg a hűtőrácsra, akkor kívánni sem lehetne jobbat – de hát ne legyünk telhetetlenek, ez az 1-75 széria. Kitűnő, részletes kisautó, szép festéssel, játékszernek és gyűjteményes darabnak is remek!

Az eleje még bőven elbírna némi plusz festést a világítótestek tájékán.

A fényképezőgép erősen felnagyítja a hibákat. Szabad szemmel nem ilyen csúnya, hogy el van csúszva a tamponnyomás. A képeken nem látszik, de a beltér is szép részletes és a kormánya sem a Pizza Hut-ból van. A krómdíszítés nélküli kerekek nagyon jól állnak neki!

A hátsó fertályra is férne még festés, de ami a karosszéria kialakítását illeti, ez is szép részletes.

A rendőrségi (na jó, tűzoltósági) festés a Matchboxnál nem légből kapott, a nyolcadik generációs Impalát kínálta a GM rendőrségi felszereltségben. Ahogy elnézem, ez a példány látott már ezt-azt a bűn üldözése közben. (Vegyük észre, hogy ez a példány is, mint a rendőrségi autók többsége, fekete, acélfelniken fut! Már csak ezért is telitalálat ez a részlet a kisautón.)