Super9 (Welly) Fiat 126 EL (Polski Fiat 126p)

A mai postban ismét hiányt pótló kisautót láthattok. A szerény, nemzetközi kisautógyűjtői szociális hálóm tagjainak egybehangzó véleménye alapján állíthatom, hogy nem csak mi nem értjük a Welly üzletpolitikáját, hanem például a brit szigeteken sem értik azt.

A Kispók

Ismét az a helyzet állott elő, hogy a típusmegjelölés – FIAT, slussz-passz – merőben pontatlan, ami a dobozban van az egy érdekes változat. Ne szaladjunk ennyire előre! Nyilván az, hogy ez egy Polski Fiat 126p a doboz feliratának hiányosságai ellenére is egyértelmű. A Kispók szerintem olyan szinten az autós folklór része, hogy még azok is ismerik és felismerik, akiket amúgy teljesen hidegen hagynak az automobilok. A típusismertetőt akár el is lustálkodhatnám, de az „egy csecsemőnek minden vicc új” elv mentén álljon itt egy link egy történelmi áttekintést nyújtó oldalra, illetve egy másik, egy 25 (!) éves TotalCar anyagra, ami remekül eleveníti fel a Kispók életérzést. A magam részéről elismeréssel adózom a Kispolszki és a fajfenntartás relációival foglalkozó résznek! Meg tudom erősíteni az ott elhangzottakat.

Polski FIAT 126p katalógussal nem szolgálhatok, a legértelmesebb ilyen jellegű anyag amit felleltem a neten egy német nyelvű szórólap.

Németnyelvű szórólap a Kispókról. (Kép: CarBrochure Addict)

EL/ELX 1994–2000

Fentebb már pedzegettem a témát, de ami a dobozban van egy olyan kivitel, nevén nevezve a gyereket az EL-verzió a Kispókból, amit szerintem csak a gyűjtők ismernek és úgy sejtem, hogy nálunk sohasem forgalmazták. Majd a kisautóról szóló részben kitérek rá, hogy pontosan honnan derül ki, hogy mivel van dolgunk.

1991 júniusában az FSM megkezdte a tychyi gyárban a Fiat Cinquecento gyártását, amely a FIAT kínálatában a 126-os utódmodellje volt. Ez utóbbi gyártását kizárólag a Bielsko-Biała-i üzemben folytatták tovább. A 126p kivezetése azonban a folyamatos igények miatt egyre csak tolódott és ezért a Cinquecento alkatrészeinek felhasználásával a Kispók korszerűsítése mellett döntöttek.

A Fiat 126 korszerűsített változatának gyártása – a Polski Fiat nevet és így a "p" jelzést elhagyták – 1994. szeptember 5-én indult, majd tíz nappal később a varsói Łazienki Parkban bemutatták a ráncfelvarrott autót. A változtatások kiterjedtek a karosszériára, a belső térre és a motor gyújtásrendszerére is.

Megszüntették a karosszéria oldalain található domborulatokat, és keskenyebb oldalsó védőcsíkokat kapott. Új szellőzőrácsokat, egyrészes üvegezésű ajtókat és a Cinquecento, belső állítású tükreit kapta meg. Az első lámpák H4 halogén izzókat kaptak. Az új környezetvédelmi követelmények miatt a 126-os Cinquecentótól átvett vízbázisú festékekkel lett fényezve, ami növelte a karosszéria korrózióérzékenységét, mert a 126-os karosszériája a Cinquecentóval ellentétben nem volt horganyzott. Az addig fekete helyett antracitszürke színűek lettek a külső műanyag elemek. Újként, különösen egy élénk színű fényezéssel nem mutatott rosszul, de csúnyán öregszik, olyan benyomást kelt, mintha a fekete műanyagot kiszívta volna a nap.

A beltérben kicserélték a visszajelzőket és a műszerfal és a kormánykerék borítását és a váltókart is.

Az autó a Nanoplex elektronikus gyújtást kapott, amely a Cinquecento 700-ból származik. A gyártó szerint ennek következménye képpen az átlagos üzemanyag-fogyasztás 0,5 literrel csökkent 100 km-enként. A modernizált autó a 126 EL – ez a hátulján jelent meg, de kisbetűvel „126 el” – jelzést kapta. A két betű az „elektronikus” rövidítése a használt gyújtás típusa miatt. Érdekes módon a lengyel köznyelvben „Elegant”-ként maradt meg. Az „full extra” felszereltségű változat az SX kiegészítő jelölést kapta; A kiegészítő felszereltsége többek között: sárvédők, csinos dísztárcsák, jobb külső tükör, fűtött hátsó ablak, nyitható hátsó oldalablakok, ventilátor, automata biztonsági övek és dönthető ülések.

1996-tól az ELX modell váltja fel, melynek motorja már katalizátort is kapott.

FIAT 126el 2019-ben az autcán Wroclavban. Kitűnően látszanak a változtatások, valamelyest a megújított beltérben is. (Kép: Adrian Kot Flickr)

De miért kell rá vadászni?!

A kisautóról csak szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni! Az öntvény részletei hozzák az EL változat változatásait és a festékes kiemelés is részletes. A beltér nem kevésbé részletgazdag. Az egész úgy remek ahogy van! Egyetlen egy dolgot nem értek: A Welly üzletpolitikáját! Ennél a Daciánál már értekeztem arról, hogy mi fán terem ez a Super9 márka. Tulajdonképpen ismétlem magam: Érthetetlen, hogy a Welly szoci autó modelljei miért ilyen borzasztóan nehezen beszerezhetőek – és ez nem csak magyarországi tünet!

Remek kisautó és hasonlóan remek járgányok vannak még a Welly tarsolyában, csak borzasztóan nehéz ezeket előbányászni onnan!

Az Ördög itt lakhat, mert mint róla tudjuk "a részletekben lakozik".

Á, bele tudok kötni! A lökhárítónak nem feketének, hanem szürkének kéne lennie - simán el tudom képzelni, hogy a tervező is azt gondolta, hogy kiszívta a feketét a nap - és az ajtó dekorcsíkját nem festették ki! (Figyelem, az előbbi két mondat úgynevezett iróniát tartalmaz!)

Figyelsz Mattel fiam? 2025-ben ilyen egy klassz játékautó! Á, dehogy figyelsz!

Az öntvény "feltagadhatna" pár évtizedet, olyan részletes. Abban sem vagyok biztos, hogy a gyártót meg tudnám tippelni.

A beltér is szép részletes...

...az így tönkretett képen talán látszik is valami belőle!

A jobb alsó sarokban ott a típusjelzés, amiből kiderül, hogy a gyártás vége feléről származó változattal van dolgunk.

NRFB

Super9 (Welly) Autólegendák Dacia 1300

A közelmúltban írtam a Majorette Dacia 1300-as értelmezéséről. A legnagyobb örömömre megint írhatok a típusról egy másik gyártó feldolgozásában!

Arra kérlek benneteket, hogy a Majorette Daciáról szóló posttal kezdjétek az olvasást, mert ez a mostani itt annak logikusan a folytatása.

A múltban már ejtettünk szót arról, hogy a Welly üzletpolitikája számomra teljesen érthetetlen. Tele vannak szoci autó licencekkel, de irgalmatlanul nehéz őket beszerezni, nem csak nálunk, bárhol! Betegre kereshetnék magukat ezekkel a volt keleti blokkban, de okos üzletpolitikával azon túl is. A Daciájuk sem kivétel!

Attól függően, hogy melyik ország újságosainál kerestük, „Classic Cars”, vagy „Legendary Cars” néven futott egy kiadvány az adott ország nyelvére fordított címmel, amihez 1:64 körüli méretarányú, Welly gyártmányú kisautókat csomagoltak „Super9” márkanév alatt – úgy DeAgostini módra, csak más a méretarány. Nálunk „Autólegendák” néven futott, ami remek fordítás. A sajtótermék minőségét inkább ne firtassuk, de sokat elmond, hogy a második generációs VW Golf GTI-ről szóló magazin mellé az első generációs modelljét csomagolták – amúgy szerintem kimondottan jó minőségű – ami nagyon kínos. Ha a Welly modellek árait tekintjük, akkor amikor megjelent a kiadvány erősen túlárazottnak számított, és bár mára a hipermarketes kisautó árak beérték a lapét, akkor mindenképpen nagyon rossz bolt lett volna előfizetni rá. Az ok, hogy a tartalom játékautó része abból a szempontból vegyes volt, hogy Wellyként mennyire volt hozzáférhető. A Mercedes-Benz 190SL, a Porsche 356B, VW T1 busz, vagy a szocik közül a Trabi például egyáltalán nem számít beszerezhetetlennek, de a Dacia már annál inkább! Az én példányom már kisautóbörzéről érkezett. Bőven lenne még mit kimazsolázni a kínálatból, de a kiadónál már lezárult az értékesítés.

Kézenfekvő az összehasonlítás a Majorette-el. Nekem mind a kettő tetszik, de a Welly egy okból befutó: a kerekei miatt! A színben mondhatni fej-fej mellett teljesítenek, de hiába nyitható ajtós és legalább ilyen részletgazdag a Majorette, a könnyűfém felninek tűnő kerekei már-már anakronisztikusak. A részletgazdagság mindkettőnél megvan, a Majo egy picit nagyobb, 1:53 léptékű, a Welly a weboldalán pontos adat nincs, de az 1:60 – 1:64 méretarányú modellek közt említi.

Remek kisautó ez is, csak érthetetlen módon nagyon nehéz beszerezni pedig igény lenne rá!

Aprólékosan részletes, nem spóroltak a festékkel és a krómozással sem.

Az arányai ennek is becsapósak - legalábbis az én szememnek. Azt mondom, hogy túl magasra van húzva a teteje, de ha megnézek egy képet az eredetiről, akkor be kell lássam, hogy érzéki csalódás amit tapasztalok.

Nagyon tetszenek a kerekei! Nyilván nem tökéletes másolat, ez is egyfajta "egyenkerék" a Wellynél - lásd a Trabit a fenti linkeknél - de hozzák az eredeti, acél felni, krómozott dísztárcsával hangulatát.

Nem látszik elég jól, de a beltér csillagos ötösre vizsgázik! A kormány nem pizza, hozza a jellegzetes formájú eredetit. A műszerfal pedig egyenesen tökéletesen utánozza az eredetit, míg az ülések a nagytesó amúgy nagyon kényelmes, "hurkás" első foteljeit és hátsó kanapéját!

Nagyon elégedett vagyok a részletekkel hátul is! A piros szín miatt nem hiányzik festékes kiemelés a hátsó lámpákra, rendszám nélkül is jól mutat. A típusjelzés nálam telitalálat és ellenpontozza az előbb felsoroltakat.

Nem szeretek belerúgni gyártókba, de ami tény, az tény: A Mattel márkák jelenlegi színvonalán egyértelműen túlmutat ez a "csak" Welly játékautó!

Nem méregdrága gyűjtői kiadás - az hogy újság mellé volt csomagolva ne tévesszen meg senkit - ez egy játékautó és mégis - kevés kivétellel- a 2020-as évek Matchboxait meg Hot Wheelseit reggelizi minőségre és külső-belső részletességre is.

Rossz helyen van a fókusz, ezért úgy csinálok, mintha direkt lenne: Az ülések hűen idézik a kimondottan kényelmes eredetieket!

Újabb al-márka a Wellytől, ez úttal az Autólegendák - és verziói - újsághoz kifejlesztve.

Officiális Dacia.

A gyártó a Welly - na nem mintha ez titok lett volna bármikor is.