Matchbox G-6 Farm Set 1979 MB-40 Bedford Horse Box és MB-51 Combine Harvester – Harmadik rész

Ebben a postban azokat a járműveket láthatjátok a G-6 szettből amik, vagy egy változatuk már szerepeltek e lapokon. Mivel két ilyen volt, ezeket egy postban tárgyalom.

A Bedford lószállítóból ebben a postban mutattunk rögtön két változatot is. Az egyik szakasztott olyan, mint ami a szettben is található – bár az oldalajtó és rámpa színe némileg más.

Menthetetlenül a régi, budapesti kukásautók ugranak be róla és ennek még a színe is hasonló.

Amikor még a gyári hiba attrakció számba ment: A bal első kerékről hiányzik a króm.

Szezám tárulj! A leggyakrabban hiányzó tartozék, a pacik megvannak és még le sincsenek választva a nem is tudom minek hívjákukról.

Mivel az összes többi keréken éppen hogy túl sok a króm, azt gondolom, hogy az elsőről egyszerűen lepottyant még a csomagolás előtt.

A lószállító felépítmény ablakain nincs "üveg".

Annyira ügyes, hogy a felépítményt rögzítő fülecskék hátsó lámpának tűnnek! #regenmindenjobbvolt

Lótompor az ablakban. Akár egy művészfilm címe is lehetne...

Ezen az oldalon is több a króm a kerekeken, mint kéne.

Érdekes, hogy gyerekként nem becsültem túl sokra, felnőtt gyűjtőként már másként ítélem meg.

A Combine Harvesterről egyenesen megapostunk volt, mely több, jelentősen eltérő változatot is bemutat. Én akkor azt hittem, hogy az összes öntvényverziót birtoklom, de a G-6 szettben lévő egy újabb változat! A Superfast első kerekekkel és ez még keréktárcsa-tuningot is kapott gyárilag némi festék képében, de ami fontosabb, hogy az SF kerék ellenére van alváza is!

A forgókasza két darabból van összeállítva. Ebben is eltér a szimbólától, ami háromból.

Kőkemény meló lehetett a tűző napon, mindenféle a por és a szállongó ezmegaz elleni védelem nélkül vezetni egy ilyet.

Ez a verzió kapott némi keréktárcsa tuningot is az első, Superfast kerekére.

A terményt a teherautóba eljuttató késség amúgy körbeforgatható, de elfelejtettem körbeforgatni, hogy meg is mutassam. Mea culpa, mea maxima culpa!

Van hátulja is.

Nyilván asszimetrikus.

Új verzió! Annak ellenére, hogy Superfast kereke van, alváza is!

Ha erre a linkre kattintotok, akkor láthatjátok a G-6 pakk teljes tartalmát, de természetesen a címkefelhőben megvan a saját tag-je is.

Lledo 63004 Days Gone 1950 Bedford 30cwt Delivery Van Hamley's 1995

A tegnapi Lledo katalógus után kézenfekvő, hogy előrukkoljak a két Lledo gyártmányú kisautóm közül az egyikkel, történetesen a márkára jellemzőbbel és szebbel.

Centerweight
A britek jelentős autógyártásának online dokumentáltsága botrányos! Még akkor is iszonyatosan nehéz kideríteni egy modellről bármit is, ha pontosan tudod annak a gyártóját, típusát és évjáratát. Amikor meg nem, akkor cirka lehetetlen. Pontosan így jártam e bejegyzésnek a tárgyával is. Már eleve azt az információt összerakni, hogy a Bedford Delivery Van 1950-es keltezésű, több Lledo katalógusból kellett. Igen, most lebuktam, van még Lledo prospektus a tarsolyomban!

A 30 cwt-ről egy darabig azt gondoltam, hogy típusjelzés, de hamar kiderült, hogy ez egy súlymértékegység, ami angol nyelvterületen (volt?) használatos, még mint Hundredweightként is ismeretes. Hogy egyszerűbb legyen a történet, a britek és a jenkik eltérő tömegre használják – hosszú- és rövid cwt. Három különböző forrásnál, három különböző, akár tízszeresen eltérő értékű definícióját találtam, de végül a Wikipédiáét gondolom helyesnek. Szerintük egy long hundredweight – a Bedford brit gyártmány, nyilván a brit mértékegységet használják – 50,8 kilogramm. Tehát egyszerű a matek: 30 x 50,8 = 1524. Cirka másfél tonna, ami stimmel egy ekkora méretű teherjárműhöz.

Iszonyatosan sok nyomozással töltött idő után úgy gondolom, hogy a nevezett jármű a Bedford M sorozat lehet – a hangsúly a feltételes módon van. Ezt 1939 és 1953 közt gyártották. A különböző tengelytávolságú változatokban készülő járművet a Bedford, csak járóképes alvázként-, fülkével szerelve de felépítmény nélkül-, platós- és billencs- verziókban értékesítette. Tehát a zárt áruszállító valamely felépítménygyártó munkája. Az viszont egységes, hogy soros, hathengeres, 3,5 literes, 76 lórerős (gondolom ez itt bhp lesz), benzinmotor (!) hajtotta a hátsó kerekeit, egy négysebességes váltón át. Hidraulikus, vákuumrásegítős dobfékei fékezték mind a négy kerekét.

Sokkal több a hasonlóság, mint az eltérés - a zárt áruszállítókat amúgy is erre szakosodott cégek építették a Bedford, fülkés önjáró alvázaira, tehát lehetségesek eltérések, illetve az évjárat is eltér két esztendővel - ezért én azt gondolom, hogy amivel dolgunk van az a Bedford M sorozata. (Kép: Flickr)

1995

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az 1995-ös Lledo katalógusomban – majd fogjátok látni –, új modellként jelöli a Hamley's játékbolt színeibe öltöztetett kis Bedfordot. Tehát a premierév biztos, de hogy ezzel a motívummal meddig készült, nem tudom megmondani.

Ne halljatok bele ebbe semmiféle negatív felhangot, de ha röviden kell összefoglalnom, akkor azt mondanám, hogy olyan, mint a Matchbox Models of Yesteryear szériája. Nem véletlen, a tegnapi postban már tisztáztuk, hogy J. W. Odell egyértelműen ezt a sorozatot vitte tovább az új cégében. Nagyon igényes, nagyon szépen tökéletesen festett. Egyértelműen inkább a felnőtt gyűjtőket célozza mintsem a gyerekeket, bár ez konkrétan kibírja azt is ha – ésszel – játszanak vele. Gondolok itt arra, hogy csak az alváza és a hűtőrácsa, illetve az első fényszórók készültek műanyagból – a sárvédők is fémek –, ez utóbbiakat le lehet törni és testnyílásokba tüffködni. A fülke kapott egy minimális belteret – egybe-ülőpad és kormány, gyanítom az eredetiben sem lehetett ennél sokkal több minden – de a raktér teljesen üres.

Nem az a méretarány, amit mi gyűjtünk, ami okból egy darab nem sok, annyi Matchbox Models of Yesteryear sorozatú kisautóm sincs, de ami szép az szép! Ez pedig szép és nagyon örülök, hogy van egy ilyen mutatóba a gyűjteményemben. Hozzá igen kalandosan került hozzám: Szerzőtársaim zsákmányolták az egyik börzén egy „turkálós” dobozból, „turkálós” áron. Az volt az indíttatásuk, hogy látták, hogy mesés állapotban van, Lledo és egyszerűen nem tudták otthagyni, azzal a felkiáltással, hogy „Joenak biztos kell”. Hozzá milyen igazuk volt! Kellett! Ez úton is köszönöm!

Nagyjából ennyi, ami a "csillogós oldalán" műanyagból van: A hűtőrács és a két fényszóró. #regenmindenjobbvolt

Még a fellépők vannak műanyagból, amik az alvázból "nőnek ki". A sárvédők is fémek. #regenmindenjobbvolt

A festés gyönyörű és tökéletes. #regenmindenjobbvolt

A Days Gone sorozat egyértelműen inkább a felnőtt gyűjtőket célozza, mintsem a gyerekeket, bár abszolút alkalmas - ésszel történő - játékra is.

A raktér üres és nincs is különösebben kidolgozva. Az ajtók ablakaiban nincs "üveg".

Csak az arányok érzékeltetéséhez egy GMC Tow Truck, mint mérőmókus. Iso hatezres, természetesen és nem sün.

Az alváz műanyag még. A négyzet és téglalap alakú részletek is műanyagok, de külön alkatrész, a raktér padlóját adja ki, gyanítom a vezetőfülke belterével egy alkatrész. Érdekes, hogy a Days Gone logó felkerült rá, de a Lledo embléma nem.

Matchbox SuperKings K-10 Bedford Car Transporter – UPDATE

Ijesztően régen, 13 évvel ezelőtt írtam erről a SuperKings szerelvényről, amit Gyuri barátomtól kaptam ajándékba. Idén márciusban lepett meg A KÉZ – egyesek szerint amikor ezeket a sorokat írom éppen játszik a gyermekével és már 1857 alkalommal látta a Verdákat – az ő gyerekkori példányai közül egy kupac SuperKings tehergépjárművel. Az ő példányának már nem volt meg a félpótkocsija, de még így is minőségi előrelépést jelentett az enyémhez képest, hiszen megvan a légterelője a tetőn – az első dolog ami el szokott tűnni ezekről –, az oldalsó matricái – a harmadik dolog ami el szokott tűnni ezekről. Viszont ennek is hiányzik az a műanyag alkatrésze, ami a fülke mögött van és félpóthoz futó csöveket imitálja – a második dolog, ami el szokott tűnni ezekről. A KÉZ állítja, hogy amúgy ez megvan neki valahol és ha belebotlik, akkor elküldi, szóval még az is lehet, hogy idővel dob a szerelvény egy Christine-t és némi segítséggel regenerálja önmagát.

Ez úton is hálás köszi!

Itt már látszik is a lényeg, hogy mi az, amiben ez több, mint a másik, szintén gyermekkori készletből ajándékba hozzám került példány.

Megvan a légterelője és a matricák az oldalán!

Még az is lehet, hogy megkerül a félpótkocsihoz futó kábelbindzsula alkatrész is!

Két, gyermekkori példányból összepasszintva - mindkettőt ajándékba kaptam és hálás vagyok érte.

A pillanat, amikor rájössz, hogy amit kitaláltál, hogy hogyan fogod vitrinbe tenni, nem jön össze. A platókon - vagy milye is van egy ilyennek - nem azonos hosszúságúak a helyek, nem fér fel három, illetve két, jobbára egyforma Siku Audi 200-as.

Matchbox MB-25 Bedford Petrol Tanker

Gyerekként valamiért sohasem szerettem az apró teherautókat. Túl kicsik voltak a személyautó Matchboxaimhoz képest. Kilógtak, vagy inkább „kikicsnylettek” – ha lenne ilyen szó – a kedvenc játszós szőnyegem forgalmából. Felnőtt gyűjtőként már más a véleményem.

Egy kezemen meg tudom számolni, hogy gyerekként hány Regular Wheel Matchboxom volt – konkrétan azt hiszem egy, a már hozzám is használtként került MB-12 Land Rover Safari. Úgyhogy sok kötődésem nincs az RW-khez. Tulajdonképpen utólag fedezem fel őket már felnőttként – nem csoda, a gyártásuk befejezése után születtem. Azt hiszem pont ezért találom érdekesnek felfedezni őket.

26 év nem semmiség!
Ha a szocialista (haszon)gépjárművek kapcsán valaki azon találna gúnyolódni, hogy a végtelenségig gyártották az elavultnak számító konstrukciókat, akkor bátran az orruk alá lehet dörgölni a Bedford TK sorozatot, melyet 1960 és 1986 közt gyártottak. Sőt, még kicsit tovább is, mert 1988 és 1992 a brit hadsereg kedvéért rádobtak még négy évet, szóval az a 26 év az inkább 30. A TK sorozat nagyjából mindenféle kivitelben készült, amit el tudunk képzelni. Platós, billencs, lószállító, cseresznyeszedő tűzoltó, különféle katonai kivitelek, nyergesvontató és a többi. Pont mint egy IFA. (Gonosz vigyor.) A legnagyobb konkurensekhez hasonlóan nem csak a saját Bedford motorokkal szerelik, hanem Leyland és Perkins, sornégyes és sorhatos dízelekkel is. Típusismertető gyanánt egy 1973-as, a teljes Bedford haszongépjármű palettát bemutató reklámfilmmel tudok szolgálni.

 

A teljes palettát bemutató Bedford reklámfilm 1973-ból.

Három év, három változat
Az MB-25 Petrol Tanker három éven át regnál, 1965 és 1967 közt. Kezdetben vala a szürke kerekű verzió British Petrol matricával, sárga fülkével, fehér tartállyal és zöld alvázzal. A következő, leggyakoribb verzió ugyanez, csak már fekete kerekekkel, ezt követi a kék-fehér, Aral verzió. Mind közül a legritkább az első variáns. Érdekes, hogy az alvázon nincs nevesítve, csak a szépen kidolgozott fülkén olvasható Bedford felirat. Apropó fülke! Ez előredönthető, ahogy a vele egy tengelyen lévő belső tér (kormánykerék+rökámié), hogy előbukkanjon a sorhatos erőmű. Menő részlet, nekem nagyon tetszik. A tartályon felül ott vannak a betöltő nyílások, de a leeresztés akszesszoárjait már nem alakították ki, amiért kár.

Az eleje, nagyon szép részletes, a hátuljához érve azonban elfogyhatott a tervezői ihlet.

Bal oldalon zárható doboz,...

...a vezető oldalán pedig az üzemanyagtartály. Igen, jobbkormányos.

A háromból két verziót birtoklok. A szürke kerekű a premiermodell és a legritkább mind közül. Sajnos csak filler állapotú, de igazából ennek is örülök, hogy van.

A fülke előre dönthető, mint ahogy a beltér is.

Sorhatos dízel. Sajnos a szürke kerekűből a belteret is kiszerelte az előző tulaj, nem csak a matricákat távolította el.

Matcbox Originals No17A MX113A – The „O” Type Bedford Removals Van

Még májusban tárgyaltam ennek a sorozatnak az első darabját és azzal együtt ennek is a történetét – egyaránt a sorozatét és a szériáét is. Átirányítalak Titeket olvasnivalóért, mert – bár hosszú, mint a vonatfütty – érdekes és egyúttal érintettünk ott pár fontos, Matchbox-történeti dolgot is.

Cserébe a mostani példányról annál kevesebbet fogok beszélni, mert a Matchbox részét kivégeztük az előbb linkelt postban, a valódi járműről meg mit sem tudok. DE! Az interneten minden (is) fent van! Találtam egy kitűnő videót arról, ahogy a megmintázott Bedford teherautó csodásan restaurált példánya jövik-menik! A dudaszó kihagyhatatlan!

A dudaszó!!! :-)

Azért a végére pár „érdekes adat”: Ezt a példányt a széria végén, 1994-ben adták ki. A három változata közül ez a leghétköznapibb és a legkevésbé értékes. Az eredeti, 1955-ös verzió is szakasztott így néz ki, ezzel a felirattal és ebben a színben.

A sorozat végéről, 1994-ből.

A három változatból ez a leggyakoribb és a legkevésbé értékes...

...cserébe a legtökéletesebb reprodukciója az 1955-ös eredetinek.

Nincs benne aranyrúd és mint ahogy a korai Matchboxoknak, nincs beltere, szélvédője.

A csomagolás hátulja - a blister szétnyomorgatása nélkül ennyire tudtam beszkennelni.

Matchbox MB-40 / MB-29 Bedford Horse Box

Egy hónapokkal korábbi posthoz közvetlenül kapcsolódva vágnék bele ebbe a maiba, mert az ott bemutatott, meg az mostani jármű itt bizony testvérek, miközben abszolút különböznek egymástól.

A jó

Az eredeti járműről kimerítően értekeztem a fentebb már említett postban, így most itt ezt elhagyhatom.

A Bedford autószállítóval szemben – ami szerintem abszolút a béna játékszer kategóriában indul – ez maga a klassz játékszer, mivel funkcionális lószállító és igen, van rakománya is. A két paci ugyanaz, mint amit nagyjából az ős-Pony Trailertől kezdve használ a cég, például ezeket mellékelték a Convoy lószállítójához is. Szerintem amúgy ezek ketten a márka legtovább gyártott termékei, annyira sok mindenhez használták őke, annyira sokáig - csak a színük változott, hol fehérek, hol feketék.

Maga a Pony Trailer is nagyon sokáig volt a kínálatban és a lovakon kívül a lehajtható hátsó ajtaját is szolgáltatta donorként a Bedfordhoz. Ennek a kialakítása olyan, hogy szándékosan letörni természetesen lehet, de a rendeltetésszerű használatot – az úgynevezett játékot – évtizedekig állja, szemben pár újkori holmival.

A végtelenbe és tovább

Érdekes azonban, hogy bár nyilvánvalóan közös tőről fakadnak az autószállítóval, a szerkezetük teljesen más. Talán a vezetőfülke szélvédője az egyetlen közös alkatrészük – meg persze a kerekeik, azonban minden másuk eltér.

A testvére sem volt éppen rövid ideig az 1-75 sorban – aki a Matchboxokkal kapcsolatban azt a kifejezést, hogy „mainline” a szájára veszi, bátran tekinthetjük félműveltnek –, ez pedig méltó párja. 1978-ban debütál mint MB-40 és egészen 1984-ig marad is. 1999-re és 2000-re visszatér változatos számjelzéssel a különböző piacokra – erről bővebben majd kicsit alább. Ezen kívül sokszor szerepel tematikus csomagokban, így jön össze a 80-nál is többféle változata, ami az alkatrészeinek színeiből és gyártás helyéből jön össze. Az ember igazából akkor jön rá, hogy egy ilyen kis gyösz hány alkotóelemből tevődik össze, amikor felméri, hogy mik adják a színkülönbségeket: alváz – ami egyben az első lökhárítót és hűtőmaszkot is adja –, a fülke – ami a padlót és a hátsó kerékjárati íveket is képzi –, a szélvédő, a felépítmény, a lehajtható ajtó és a kerekek. Plusz még a lovak is lehetnek feketék, vagy fehérek.

Gyerekként nem volt ilyenem és mivel sokkal kisebb volt, mint a többi kisautóm, nem is vágytam rá – annál inkább a Convoy lószállítóra, amim nem volt. Azzal együtt nagyon klassz játékszer, mert a legfontosabb funkciója – a lovak szállítása – működik. Sajnos ilyet nem fogunk látni – valószínűleg soha többé – a „gyerekeket meg kell védeni saját maguktól” szabályok miatt.

 Balról MB-40, az 1978-as premiermodell, jobbról MB-29 2000-ből. Az utóbbi MB-49 lenne, ha amerikából származna, de valószínűleg nem onnan van.

 A legremekebb benne, hogy működik. A pacik bejárata lenyitva...

 ...illetve becsukva. Ráadásul ezt a rendeltetésszerű használatot simán bírja évtizedekig.

 Nyilván nem szimmetrikus.

 Az összes ilyenhez járna két paci, de jellemzően ezek szétszaladnak az évek során. A fiatalabbikhoz is csak az egyik ló van meg. Amúgy szerintem ezek a pacik túl nagyok ehhez az 1:92 méretarányú aprósághoz.

Matchbox MB-11 Bedford Car Transporter

Így vagy úgy, néha becsúsznak a gyűjteménybe „nemszeretem” darabok is. Ezúttal egy nagyon jó mentségem van: gyerekkoromban ilyen szemetesautók teljesítettek szolgálatot Budapest utcáin. A szemetesautó pedig minden gyerkőc számára csodálatos dolog, hiszen nagy, zajos, feltűnő színe van, van rajta villogó fény és lógnak a hátulján a szörfösök. (Iniciálé: A Bedford logó. Kép: Wikipédia.)

Bedford TM

A Bedford Vehicles a Vauxhall Motors leányvállalata volt, ami pedig a General Motors brit leányvállalata. 1930-ban alapították abból a célból, hogy haszonjárműveket építsen. Bár a márka – a szemeteskocsiktól eltekintve, persze – jobbára nálunk ismeretlen volt, mégis az európai GM legjövedelmezőbb üzletága volt éveken keresztül. 1991-ben végül kivezették a márkát és azok a haszongépjárművek is Vauxhall, vagy Opel emblémát kaptak, amik amúgy eredetileg Bedfordok voltak.

Opel Blitz, született Bedford TM, a keskeny fülkével. (Kép: Commercialmotor.com)

A TM nehézjármű sorozatot 1974-ben dobták piacra és egészen 1986-ig gyártották őket. Bemutatásakor a dizájn letisztultnak és modernnek számított. Az ellensúlyokkal felszerelt fülkéjét egyetlen személy is előre tudta dönteni, míg a felnyitható első „hűtőmaszk” is engedett hozzáférést néhány fontosabb belső szervéhez anélkül, hogy a fülkét magát birizgálni kellett volna. Alapvetően az olyan hosszú távú árufuvarozásban résztvevő nyergesvontatók konkurensének szánták, mint a Volvo F88, vagy a Scania 110, de persze minden elképzelhető kivitelben készült. V6 és V8 elrendezésű Detroit Diesel, Cummins, vagy a Bedford saját turbófeltöltéses motorjával is rendelhető volt, Spicer vagy Fuller váltókkal. Szerepkörétől függően létezett keskeny, illetve szélesebb, ággyal felszerelt fülkével is.

Sokkal több mint Minden amit a Bedford TM-ről valaha is tudni akartál!

Érdekes, hogy a budapesti szemeteskocsik a szélesebb fülkével voltak szerelve, nyilván azért, hogy a telephelytől a begyűjtés helyszínéig legyen hol ülnie a brigádnak, akik kapualjtól-kapualjig amúgy hátul lógtak – innen a becenevük is: szörfösök.

Gyerekkoromból nagyon is jól emlékeztem rá. Bedford szemetesautó - talán - MUT felépítménnyel. (Kép: Az Égigérő fű cím film)

Itt most kéne egy átvezetés a budapesti Bedfordokra, de az a helyzet, hogy pont zéró adat áll rendelkezésre róluk. Sajnos nem tudom megmondani, hogy milyen motor dolgozott bennük, mint ahogy arra az érdekes kérdésre sem tudjuk a választ, hogy a mifelénk teljesen ismeretlennek tekinthető márkára vajh' hogy esett a választás. Lehet, hogy a szemétzúzó felépítményt készítő cégnek – aki ha jól tudom a MUT volt és nem a KUKA, ami menthetetlenül a szemetesautó szinonimája lett a nyelvünkben – ez volt a legolcsóbb ajánlata?

Nyugdíjazott Bedford szemeteskocsi az FKF múzeumában. Széles fülkével szerelték, gondolom azért, hogy a "szörfösök" is elférjenek benne. (Kép: Krepsz Zoltán)

Annyit sikerült kinyernem az internet bugyraiból, hogy a Bedford szemetesek sorsa a szétbontás lett a selejtezésük után, de az FKF múzeumában megőriztek egy példányt. (A múzeumról bővebben az Urbanista blogon olvashattok. Krepsz Zoltán fotóit a múzeum gyűjteményéről pedig itt találjátok meg.) Ott talán-talán lehetne több infót – már legalábbis ami a műszaki részleteket illeti – begyűjteni, de mivel csak legalább tíz fős csoportokban látogatható, valószínűtlen, hogy eljussak oda.

Csak felnőtt találhat ki ilyen béna játékszert!

A bevezetőben már említettem, hogy gyerekként mennyire nem szerettem azt a kisautót, ami 1977-ben mint MB-11 debütált az 1-75 szériában, ahol egészen 1981-ig az összes piacon kapható volt, hogy aztán 1982-től 1984-ig még tanyázzon kicsit a „Világ Többi Része” kínálatban is. Hogy miért? Hát milyen autószállító az, amin ilyen semmire se jó, nem leszedhető – már hogy roncsolás nélkül –, „még csak kereke sincs” autóimitációkat hord a hátán? Egy autószállító minimum legyen olyan, mint ez az 1982-es Convoy!

Aztán lehetetlenül apró volt a többi kisautómhoz képest. A méretaránya 1:111 ami biztosan nem liliputisági rekord a cég termékei esetében – példának okáért az Ikarus 325 Coach az 1:140 – de mindenképpen zavaróan kicsi volt az összes többi Matchboxomhoz képest. (Itt szúrnám be némi önelégült vigyorral a képemen a GyET listát, a harmadik számú GyET okán. Merthogy én megmondtam.)

Azzal együtt, hogy én nem szerettem, másnak beindította a fantáziáját ez a modell. Illegális másolat is készült róla, amit javaslom mindenképp nézzetek meg, beczl kolléga, a magyarországi legális és illegális kisautógyártásról szóló, remek cikksorozatának hetedik részében!

A Matchboxnál valakinek nagyon tetszhettek a Bedford TM-ek, mert a SuperKings sorba is bekerült – bár jellemzően nem gyűjtjük ezt a méretarányt, erről pont van postunk –, illetve ugyanazokra az alapokra, mint amire ez a szegény járgány is épül, amit éppen most aláztam tönkre, azt hangoztatva, hogy mennyire nem szeretem, készült egy lószállító kivitel is. Ez utóbbiról pedig a közeljövőre ígérhetek postot.

Az MB-11-ből 91 (!) változatot jegyez a kitűnő BAMCA.ORG, de ezek pont úgy verziók, amiktől én sikoltó frászt szoktam kapni, és abból jönnek, hogy festékkeverő Johnny alkoholszintje mennyiben befolyásolta színfelismerési képességeit és hogy sikerült neki előállítani a meghatározott árnyalatot. Illetve attól, hogy a három, különböző színű kisautó imitációt milyen konstellációban helyezte el a szalagon dolgozó munkás – már ha éppen nem futott ki valamelyik színből és nem került két, azonos színű ilyen bigyó rá. Na jó, ez utóbbi leosztás már szerintem is majdnem „normális” változatnak vehető.

Bedford TM apróságok. A bal oldali a gyakoribb színösszeállítás.

Ez a rozsdavörös a fura szürke műanyag felépítménnyel aljasítva viszont már ritkának tekinthető.

Ilyen béna játékszer is csak felnőtt agyból pattanhat ki!

A kisautó imitációkkal egy dolgot lehet csak csinálni: nézni őket! Mint játékszer, rettenetesen unalmas.