2011/03/17

Matchbox MB-61 Superfast 2005 - 1957 Chevrolet Bel Air

Nem szaporítanám a karaktereket típustörténettel és a súlyos 57-es Chevy függőségem újabb comingoutjával, inkább elhelyeznék egy linket, mely mindkettőt tökéletesen lefedi. Mi több ez a link a mai Matchbox korábbi változatainak lokalizálására is tökéletesen alkalmas. Inkább nézzük csak, hogy ki is vezet(ett) 57-es Chevyt!

A Főnök
A sztárok között vannak olyanok, akik elismert autószexuálisok. Jay Leno közismert gyűjtő és nekem állatira tetszik, hogy nála ez nem egy póz. Ahogy az autóiról beszél süt belőle, hogy érti a témát és rajong is érte. Az oldalán lévő autós videói simán kiadnának egy önálló műsort! (Nudge-nudge Hollywood, nudge-nudge!) Vagy ott van Paul Newman, akinek – természetesen csapattársaival közös – második helyezése a Le Mans-i 24 óráson nem éppen akármilyen teljesítmény, vagy a versenycsapat tulajdonosi ténykedése is figyelemreméltó. (Azt amúgy vágjátok, hogy ő szegről-végről honfitársunk?)

Valamiért Bruce Springsteent sohasem kapcsoltam össze az autók iránti rajongással, pedig elég csak a dalainak a címeit végignézni, hogy nyilvánvaló legyen: „Born to Run”, Thunder Road”, „Racing in the Street”. Aztán kicsit birizgálva a netet kipottyant a „Dalok” című önéletrajzi könyvéből egy idézet, ahol az írja: „A hetvenes években New Jerseyben az autóknak még mindig erős imidzse volt. Azon a nyáron vettem meg az első autómat, kétezer dollárért. Egy 1957-es Chevy volt, kettős, négytorkú karburátorral, Hurst padlóváltóval és narancssárga lángnyelvekkel a motorháztetőn.” A fentebb felsorolt összes dal vagy ennek vezetése közben született meg a fejében, vagy az autó inspirálta.

A Főnök Bel-Air-je. Tízszeres áron, valaki? Amúgy nekem ezek a lángnyelvek nem tetszenek kicsit sem.
Sok évvel ezelőtt a kispolákomat sokkal szebben kiglancoltam, mielőtt eladtam volna. Mi az a dzsuva a padlón?
Na, szóval azért nem ***ral gurít, na!
Bizonyíték. A Főnök a volánnál.


A Főnök nem tartotta meg az autót, hanem miután híres lett eladta a feltűnő járgányt, hogy egy 1960-as Corvette-re cserélje le, amit egyébként mind a mai napig megtartott. A Bel Air végül egy múzeumban kötött ki, de a tulaj úgy döntött,hogy eladja. 2011 márciusában aukcióra bocsátotta. Az aukció nem akármilyen összegről, 390 000 dollárról indul. Oké, hogy ez dokumentáltan Springsteen első autója, de tényleg ilyen sokat számít a rocksztár neve, hogy a lenyitható tetős streetrod Bel Air-ért annyit kérjenek, amiért – nem vicc – tíz hasonlót lehet venni egyébként? (Mikor ezeket a sorokat szövegszerkesztőbe írom, az autó nem hogy nem kelt el, de nulla darab licit érkezett rá.)

A "Racing in the Streets" szöveggel. Aki megmondja, hogy mi benne az autóipari hülyeség, annak kiutalok egy virtuális pajzson körbehordozást!

NRFB
Hogy pár sort a mellékelt képen látható autóra is vesztegessek: ez a 2005-ös amerikai Superfast kiadás. A részleteket már tárgyaltam korábban, a 70-es években kiadott Matchboxokra emlékeztető kerekei kifejezetten kedvesek a szívemnek. Tiszta mázli, hogy van a BAMCA.ORG, mert onnan tudom, hogy ez a szín púderkék. Különben kisfiú babacipő kéknek hívnám. A zöldes szélvédő nekem nagyon bejön. Nyilvánvalóan marad örök életére dobozban.

Matchbox MB-61 Superfast 2005 - 1957 Chevrolet Bel Air, NRFB.
Nekem ez a zöldes szélvédő tetszik.
Mint ahogy a régi Matchboxokra hajazó kerekek is.
Részletgazdag festés. Ezért nem fájt a magasabb ár.

3 megjegyzés:

Tommi írta...

Talán a "Fuelie-head" a hülyeség. Vagy a Hurst a padlón.

Sam. Joe írta...

Stimmel. A 396-os big block. Üzemanyag befecskendezést meg csak a small blockokhoz kínáltak akkor.

Tommi írta...

Abszolút tipp volt. De eltaláltam. ;-) :-D