Matchbox MB-33 Ford Zephyr 6 Mark III.

Érdekesnek találom az 1950-1970-es évek brit autóit, mert ha nem is különlegesek, de mindenképpen egzotikusak, kevéssé ismertek errefelé, Európa keleti végein. Némelyiknek nem is készül balkormányos verziója, úgyhogy őszintén rá tudok csodálkozni, ha látok egyet, főleg hogy érdekesen elegyítik a korszak amerikai és európai stílusjegyeit. (Pont ezért nem bocsátom meg azt a felgyújtott Morris Marinát a Top Gear tizenkettedik szezon hatodik epizódjában.) Leginkább a Regular Wheel modellek sarkallnak a kutatásra, hiszen valamifajta alapinformáció hiányában azt sem tudom, hogy mit keressek.

1962 és 1966 között gyártotta a brit Ford a Zephyr 6 Mark III-at. Csomagoljuk ki ezt a hosszú nevet! A Zephyr sorozat 1950 és 1972 között készült Angliában. A Mark III-ról – vagy röviden Mk. III. – az a hír járta, hogy a leghosszabb gyártás előtti tesztelésnek alávetett brit autó és így igencsak robusztusra és megbízhatóra sikeredett. Mentes volt az első sorozat felfüggesztési és a második széria sebességváltó problémáitól. A Zephyr Mark III-ak váltóinak minden fokozata szinkronizált volt és ha a nevükben 4-es szerepelt, akkor egy 1703 köbcentis négyhengeres motor dolgozott bennük, ha 6-os, akkor egy 2533 köbcentis, 106 lóerős soros hatos. A Zephyr abba a kategóriába esik, amit a tengerentúlon „full size car” névvel illetnek – európai mércével meg egyértelműen nagy dög, 4591 mm hosszú, 1759 mm széles, 1454 mm magas. A két verzióból – melyek kívülről a hűtőrács kialakításában térnek el, a hathengeresé lényegesen szebb – összesen 212 066 darab készül és meglepő módon majdnem ugyanannyi a két verzióból, a négyhengeresből csak 1554-darabbal fogy több. Gyártanak balkormányos verziót is az autóból, tehát exportálják a szigetországon kívülre is.

Charlie Mack és Areh szerint is 1963-ban jelenik meg a hosszú nevű Ford a Matchbox kínálatában. A Matchboxnál régi hagyomány lehet az autók neveinek rosszul és/vagy össze-vissza írása. Az autón az alvázon Ford Zephyr 6 van, a D-típusú Regular Wheel dobozon – amiről majd Lesney Nielsen kolléga úgyis mint minden RW Pontifex Maximusa elmondja, hogy mennyire gyakori vagy sem – Ford Zephyr III áll, a katalógusokban meg nemes egyszerűséggel, mint Ford Zephyr szerepel. Areh és a rendelkezésemre álló – szkennelt – katalógusok tanulsága szerint is 1968-ig gyártják a négyajtós apróságot, mikor is az 1:71 méretarányú, 64 milliméter hosszú apróság átadja a helyét a kétség kívül lényegesen izgalmasabb Lambó Miurának. A Zephyrt összesen két színben, kékben és zöldben – lásd mellékelt képeket – készítette a cég, bár mindkettőből létezik világosabb árnyalat is. Ezeken kívül eltérőek még a kerekek színei – létezik ezüst, szürke és fekete műanyag kerekekkel – de a világosabb verziók csak fekete kerékkel láttak napvilágot. Az aprósággal több mint elégedett vagyok, nagyon apró részleteket is – a csomagtér tetején a Zephyr 6 felirat, az orr két oldalán a két kiálló index – kialakítottak rajta. A hűtőrácsot és a fényszórókat "krómszínűre" festették, a fém alvázból áll ki a szintén fém (!) vonóhorog, a kerekek pedig meglepően jól rugóznak. Charlie 15-50 dollár közé teszi a Zephyr értékét, ami ha igaz, akkor nekem nagy mázlim volt vele.

Aláírom, hogy nem a legizgalmasabb autó a világon, de nagyon szépen kimunkált modellje egy olyan járműnek, ami a mi környékünkön igencsak ritka.

MB-33 Ford Zephyr 6 Mark III - bár így, helyesen sohasem sikerült a Matchboxnál leírni a nevét

A hátulján még a típusjelzést is kidolgozták

A vonóhorog fém, a kerekek rugóznak

Ebből a szögből engem kifejezetten a fecskefarkú Moszkvicsra emlékeztet

D-típusú, Regular Wheel dobozban lakik

Ilyen az eredeti