Super Mini Metall Auto Oil Tanker (Yat Ming) – Újabb már majdnem Matchboxnak látszó tárgy

Ha már idén szentestére egy karácsonyi témájú hármas csomagot mutattunk, akkor Szilveszterre valami... Hát ha nem is vicceset, de legalábbis szokatlant tartogatok, ez úttal még a haszonjárműség is megvan, ha már vasárnap van.

A Matchboxok – és más gyártók termékeinek – illegális másolásának a mi földrajzi koordinátáinkon hagyománya van. Azonban a szándékos hamisítás, Matchbox emblémával megpróbálni eladni valamit ami nem az, egészen ritka.

Ez utóbbi egészen kifinomult módjával próbálkozott az a gyártó, aki a Matchbox klasszikus, „ablakos”, kék-Superfast dobozainak a dizájnjára nyúlt rá és abba csomagolta a termékét.

Porsche kolléga valamelyik börzén fotózta ezt az érdekességet: Hogyan, hogyan nem a kisautó gyártója ismét – lásd az előző linket – a Yat Ming! Az ő terméküket csomagolta valaki ilyen „ismerős” dobozba. Amúgy a kisautó nem is rossz.

 

Ugyanennél az eladónál volt bontott példány is - más színben ugyanebből. "Made in China".

Megtaláltam az eBay-en bontottan, nevesítve ugyanezt – a következő képek mind erről az internetes piactérről származnak.

Az egyetlen eltérés, hogy ezen még "Made in Hong Kong" olvasható. Amit porsche talált azon már felülírták ugyanezt Kínával.

 

Hamisított Matchbox Convoy Kenworth W900 (Yat Ming)

A Matchbox – és amúgy számos más gyártó – illegális másolatainak se szeri, se száma. De az, hogy valaki megpróbáljon Matchboxnak eladni valamit, ami nem az, az egészen ritkaság számba megy.

Hogy kisebb-nagyobb manufaktúrák rányúljanak a Matchbox termékeire, annyira nem ritka dolog, hogy külön taget tartunk fel az illegális, magyar Matchbox másolatoknak. A dolog pikantériája, hogy a rendszerváltás előtt akár nem csupán jó minőségű, de néha az eredetit túlszárnyaló minőségű másolatok is készültek hazánkban. A lista tetemes, ha végigolvassátok a témába vágó postokat, akkor jó időre találtok magatoknak elfoglaltságot – sőt a BBC külön epizódot is szentelt ennek. Úgy tűnik Lengyelországban is előfordult ilyesmi.

Viszont az, hogy a márkanévvel valaki visszaéljen és Matchboxnak próbáljon meg elsütni valamit kereskedelmi mennyiségben, ami egyáltalában nem az, az annyira ritka, hogy Charlie Mack a Matchboxok szent könyvében megemlíti az egyetlen ismert, valóban fajsúlyos esetet. Mi több a gyűjtők körében a hamisítvány is többé-kevésbé gyűjthető státuszban van.

De miről is van szó? 1983-ban egy hongkongi illetőségű cég, ablakos dobozokban, a Convoy sorozatra emlékeztető nyergesvontatókat és 3-as csomagokban kisautókat kezd Matchbox logóval árulni. A volumen akkora, hogy az már szemet szúr nem „csak” lokálisan. Az utóbbi annyira ritka, hogy egy árva fotó nem sok, én még soha nem láttam egyet sem róluk. Az előbbi meg annyira gyakori, hogy nekem is van belőle – egyetlen darab, mutatóba.

Charlie Mack nagyon óvatosan fogalmaz, nem nevezi néven a gyereket, hogy kik voltak az elkövetők, de talán mindegy is. A lényeg, hogy amit a Convoy hamisítványokhoz felhasználtak, azok Yat Ming termékek voltak – a cím is ennek szól. A vicces az, hogy a Yat Ming annyira sokáig és olyan mennyiségben gyártotta ezeket – változatos nevek alatt –, hogy a hazai hipermarketekben is lehetett még pár éve is – sőt talán akár most is – vásárolni teljesen legitim Yat Ming termékeket blisterben, amik nagyon is hasonlítanak a hamisítványokhoz.

Legális Yat Ming termékek. Ilyeneket csomagoltak Matchbox logós ablakos dobozba. (Képek: eBay)

Érdekes, hogy meg sem próbálták utánozni a Matchbox termékeket, egyszerűen csak egy látványos dobozt készíttettek annak a Yat Ming gyártmánynak, ami leginkább emlékeztetett a Convoyra. Ez pedig a Kenworth W900-as vontató. A leggyakoribb színséma a CY-4 hajószállítóéra emlékeztet – nekem is ilyen verzió van –, de a vontatmány mindig valamilyen dobozos félpót – ebből több verzió is van és talán a ScanDutch a leggyakoribb. (A sors fura fintora, hogy porsche kolléga egy ilyen ScanDutch konténert használt fel egy hosszított Convoy félpót átalakításhoz.) A méretarány sem stimmel, a Convoyok 1:110 közeliek – mint az közismert – a Yat Ming pedig H0 modellvasút méretarányú, azaz 1:87. A kínai termék minőségben jócskán alulmarad a Matchboxokhoz képest, de semmiképp sem nevezném gyatrának – mint az fentebb látható önakaratomból anno én is vettem ilyet.

Érdekes, hogy a Convoy névre nem nyúltak rá, (kb.) "Nagy Amerikai Konténer Szerelvény" néven futtatták.

Kenworth W900-ast használtak, ami volt a Convoy sorozatban, de csak Aerodyne fülkés, nem ez a verzió. A narancssárga is stimmel, a hajószállító ilyen színű volt, de a teljesítményt fokozó dekorcsíkok már nem stimmelnek.

A doboz amúgy tisztességes munka...

...de feliratokkal, vagy grafikával nem bonyolították túl. (Ez a hátsó oldal.)

Jó, hát nem is vártam, hogy a forgalmazó címe rajta legyen. (Ez pedig az alja.)

Verziók a hamisítványból. (Kép: eBay)

BadBoy Custom Diecast Garage – Szezon 1 Epizód 10

 

A BBC mai videójából az derül ki, hogy nem a gyártója teszi a kisautót!

Matchboxon kívüliek: Yat Ming Road Signature – 1932 Ford B 3-Window Coupe

Mikor ezek a sorok megjelennek a blogon, valószínűleg éppen nagyban készülődök az esti Beach Boys koncertre. Budapesten ez az első és a tagok korát tekintve valószínűleg sajnos az utolsó is. Az ő egyik művük is sokban hozzájárult egy autó ikonizálásához, ami apropót szolgáltatott ahhoz, hogy a nekem meglévő kicsinyített mását előkeresem – még akkor is, ha kilóg abból a méretarányból, ami a blogunk profilja.

Little Deuce Coupe

Típusismertető és Hot Rod ügyekben javaslom kezdjetek ezzel a posttal, már csak azért is, mert a mondandómat ebben a postban, abból a postból kiindulva folytatom.

A háromajtós, 1932-es Ford kupé, pont ugyanaz a második világháború utáni roddereknek, mint ami a Honda Civic a jelen tunerjeinek. A beceneve „Deuce Coupe” szerintem van annyira érdekes, hogy kapjon egy részletes magyarázatot. A szóösszetételből a második felét, miszerint „kupé” nem magyaráznám túl. Az elsőt viszont alaposan körbejárnám. A szótárban olvasható magyarázatok közül itt a „kettes” az ami ül és nyilvánvalóan a jármű kétajtósságára vonatkozik. A szlengben a „deuce” jelentheti a kétdollárost, nagyjából párjaként a mi „bélás” kifejezésünknek ami a valamikori kétforintost jelentette és pont annyira idejétmúlt a tengerentúlon is. Viszont változatlanul aktívan jelenti a szerencsejátékos szlengben a kettes értékű kártyalapokat, vagy a dobókockán a kettest. Ez a magyarázata annak, hogy ezek a motívumok szerves részét képezik a rodder szubkultúrának. Plüss kockapár a visszapillantó tükrön megvan?

A Deuce Coupe – vagy röviden Deuce – jelenti a 32-es Ford ötablakos verzióját, és a háromablakos, előre nyíló ajtósat (suicide door) egyaránt. (Azt viszont nem tudom, hogy a három, meg az öt hogy jön össze! Nyilván az oldalablakok, de hogy plusz a szélvédő, vagy plusz a némileg lőrésszerű hátsó, na azt pont nem tudom. Amúgy az előző linken megtekinthető, háromablakosért amúgy bármelyik szervemet felajánlanám. Próbálkoztam vele ott ahol árulták, nem kellett nekik.)

A legfontosabb a Modell B-vel kapcsolatban: V8! (Kép: http://www.lov2xlr8.no)

You don't know what I got!

Most van az, hogy szemérmetlenül rányúlok a Wikipédiára: „A Little Deuce Coupe a Beach Boys negyedik nagylemeze, s a harmadik 1963-as kiadványa. Az albumot egyetlen nap alatt vették fel, miután 1963 nyarán a Capitol Records, Shut Down címmel jelentetett meg egy válogatást autós témájú dalokból, rajta többek közt a Beach Boys „409” és „Shut Down” című számaival – mindezt a zenekar tudta és beleegyezése nélkül. Brian Wilson válaszként sebtében befejezett néhány autós dalt, amelyeken éppen dolgozott (legtöbbjükön a rádiós DJ Roger Christian szövegírói közreműködésével), a zenekar villámgyorsan felvette a nyolc új számot, amelyhez hozzácsaptak négyet („409”, „Shut Down”, „Little Deuce Coupe”, „Our Car Club”) a korábbi albumaikról, és az új LP alig egy hónappal a Surfer Girl kiadása után már a boltok polcain volt.

Noha kockázatos lépés volt néhány héten belül két LP-t is kiadni, a Little Deuce Coupe rendkívül kelendőnek bizonyult, a 4. helyig jutott, és platinalemezzé vált. Mivel az összes szám az autókról szól (leszámítva a Be True To Your School-t, amelyben csupán szó esik az autós cirkálásról), a lemezt sokan a poptörténelem első konceptalbumának tekintik.” (A lemez borítója a post bevezető képe. Forrás: Wikipédia)

A fentebb említett „409” már ismerős kell, hogy legyen a blog hűséges olvasóinak, hiszen a Matchbox, Chevy Impala Taxi kapcsán már emlegettük a közelmúltban.

Well I'm not braggin' babe so don't put me down

Hogy tudatosan miért kirándultam az 1:64 méretarányon túlra arról már szolgáltam magyarázattal a szintén remek, Yat Ming Ford Ranchero kapcsán. Hogy teljes legyen a lista, álljon itt link a többi, 1:43-as méretarányú, Road Signature sorozatba tartozó járgányra is! A Ford Thunderbird és Chevy Bel Air is pont ennyire kitűnő – bár pont a jelen post tárgya helyenként még ezekre is ráver.

Amivel konkrétan most dolgunk van, az a háromablakos Deuce Coupe, még molesztálatlan, gyári állapotában, legalább egy, nagyon látványos gyári extrával felvértezve. Ez pedig a Continental Wheel, aminek a mibenlétét az 1957-es Ford Thunderbird kapcsán tárgyaltuk már – hogy, hogy nem, ez is pont egy Beach Boys dallal lett illusztrálva. (Lehet, hogy a manapság népszerű dzsásztinbíbereket – akik simán belepusztulnának, ha lepottyannának az egojukról a tehetségükre –, is jobban elviselném, ha mondjuk... mittudomén... Nissan 350Z-kről danolásznának?)

Az 1:43 méretarány, meg az a tény, hogy ezek a járgányok már nem játékszerek, hanem egyértelműen dísztárgyak, már más minőségi elvárásokat tesznek indokolttá. Azt kell mondjam – tudván azt, hogy nyilván ebben a méretben is van olyan, ahol az ár határa a galaxis túlsó végén van valahol – a Road Signature-ök, a 2000 forint alatti árukkal nagyon jó ár-érték arányt képviselnek!

 Ez a piros amúgy eredeti, Ford gyári szín.

 Bizonyára van olyan 1:43-as modell, ahol a küllős felnik nem ilyen megoldásúak. Az áruk sem ennyi.

 A fényképezőgépem változatlanul imádja a pirosat.

 Feltűnő gyári extra: Continental wheel.

 Amiért ezt a modellt - többel között - kitűnőnek gondolom: A tartóban az ott egy igazi kerék!

 Ilyen talapzaton érkezik. Sajnos plexi tető nem jár hozzá, bár a helye megvan.

Érdekes dolog a kémia! Ezt a darabot még 2002-ben vettem. Feltételezve, hogy nem állt sokat a játékboltban,  cirka 12 éves lehet. Ez idő alatt, a gumiabroncsok ezeket az elváltozásokat produkálták a műanyag talapzaton ott, ahol érintették azt. Nem győzöm elégszer mondani: doboz nélküli kisautót, festetlen papírtörlőben tartunk, nylonzacskót, befőttes gumit még a közelébe se teszünk, mert elképesztő módon képesek reakcióba lépni egymással ha érintkeznek!

Matchboxon kívüliek: Yat Ming Road Signature – 1955 Ford Thunderbird

Tulajdonképpen szeretném letudni a Yat Ming Road Signature kvartettem összes tagjának a bemutatását, mert itt lábatlankodnak az asztalomon és várják, hogy a vitrinbe kerüljenek. A Ranchero már évekkel ezelőtt bemutatkozott – azóta úgy el is raktam valahová, hogy nem találom, ami baj –, a Bel Air pedig a közelmúltban. Mára ismét egy Ford kerül terítékre.

A Viharmadár

Az autó történetével egészen részletesen foglalkoztam két, elég viharvert – viharmadár aki viharvert, ééééééérteeeeed – Matchbox kapcsán. Mentségemre szóljon, hogy azóta sokkal megkíméltebb darabokat mutogattam én e lapokon. Tehát az eredeti történetével kapcsolatban letudottnak könyvelhetjük el azt a bizonyos csínyt.

 Az 1955-ös Thunderbird katalógus. Vajon miért volt divat akkoriban a katalógusokba rajzokat tenni fotók helyett?

Az 1:43-as méretarányú Thunderbird megtestesüléssel kapcsolatban nagyjából ugyanazokat tudom elmondani, mint a korábbi Yat Ming modellekkel kapcsolatban: Szép, pontos, eredeti színt kapott, sok apró részletet kidolgoztak rajta, de nem tud semmiféle kunsztot. Nem nyitható semmije és nem játékszer, hanem vitrinbe szánt nézegetni való, ami a mérete okán hely- és költségtakarékos is.

A fentebb már linkelt eredeti Thunderbird postot egy klippel vezettem fel, amiben a Beach Boys énekelte meg – szó szerint – a Thunderbirdöt. Ez alkalommal továbbmennék és egy méltán ismeretlen formáció, The Continentals, Thunderbird című művével próbálnám bizonyítani, hogy az ötvenes években nem sok minden volt csajozósabb, mint egy T-Bird. A zenei produkció félúton van a pusztító és a rettenetes közt, de a frontember, „chemotoxolt sáska” táncprodukciója minden visz, mint az autós kártyában a Lola-T!

The Continentals: Thunderbird. Chemotoxolt sáskatánccal! A dobos viszont jól nyomja!

 Részletek, részletek, részletek!

 Nézzétek csak meg a katalógust! Ott a visszapillantó tükör az ajtón!

"Thunderbird". Honnan ismerős nekem ez a fontkészlet?

 A kabrió kisautóknál mindig kritikus pont a beltér kialakítása.

Az elmaradhatatlan talpazat.

Matchboxon kívüliek: Yat Ming Road Signature – 1957 Chevrolet Bel Air

Ritkán kirándulunk az 1:6x méretarányon túlra, egészen egyszerűen azért mert a „háromhüvelykes”, azaz a Matchbox közeli méretű kisautók kedvesek a szívünknek. Tudatosan és készakarva ezért még ritkábban vásárolunk az előbb említettnél nagyobb kisautót, ha felbukkan e lapokon valami ezeknél nagyobb, akkor jellemzően az valamilyen ajándékozásból származik. Nos, ezúttal bár 1:43 a méretarány, pénzt adtam érte, tudatosan és nem kóbor hóborttól vezetve.

A színe

Az 1957-es Chevroletek iránti rajongásom annyira ismert és kitárgyalt tény e lapokon, hogy lassan röstellek erre már egyetlen karaktert is vesztegetni, de az „egy csecsemőnek minden vicc új” elv mentén, itt az obligát link a típus történetével is foglalkozó postra.

A Yat Ming Road Signature termékvonalról tudni érdemes dolgokat ismét egy linkkel intézném el, ugyanis Ford Ranchero testvérkéjével együtt vásároltam ezt a darabot, még 2002-ben, San Franciscoban, pont azért amiért azt is. Mi több, a motiváció is ugyanaz volt, Motor City Online. Tulajdonképpen erényeinek is azt sorolnám fel, mint a Rancheronál, ugyanaz igaz a talapzatára és a porvédő bura hiányára, meg úgy általában minden másra.

 Az 1957-es, kanadai Chevy katalógus, számunkra releváns oldalai.

Ismerős a színösszeállítás?

A Rancherora is igaz, ami a Chevyre, ebben az állapotában: olyan színeket választottak, ami az eredeti autónál is elérhető volt és ez is igencsak nyomott a latban, amikor szerelembe estem velük az 1:43 méretarányuk ellenére. Ez alkalommal papírom is van róla, hogy a Bel Air létezett ebben a színösszeállításban. Mellékeltem.

Polcon elhelyezéshez kifejezetten javasolt, szép, részletes modell, ami nyilván nem játékszer.

 Jár hozzá egy talapzat is, amit kutyaközönséges Phillips csavar rögzít az autóhoz, így könnyű tisztításhoz szétszerelni az installációt.

 Minden lényeges részlet a helyén, a színösszeállítást tessék összehasonlítani a katalógusrajzzal!

 Bel Air felirat a helyén.

Matchboxon kívüliek: Yatming No. 1073 Ford Mustang Hardtop

Bűn lenne karaktereket vesztegetni egy olyan témára, mint a Mustangok története, egy olyan oldalon, ahol ennyire sokat foglalkoznak a típus történetével, mint mi, úgyhogy csak a Mustang Kék Túra kiindulópontját mutatnám meg, tessenek kedves lenni onnan indulni az eredeti jármű történetével kapcsolatos kirándulásra!

Hozott is, meg nem is...

A Yatming az az ázsiai gyártó, akinek a nevét szerintem a legtöbb kisautógyűjtő ismeri, de nem tudok olyanról, aki elkötelezetten halmozná a gyártmányait, mert az általuk készített holmik minősége egészen szélsőségesen változó. Az 1:43 méretarányú sorozatuk szerintem kitűnő ár-érték arányt képvisel, az 1:6x környékén meg aztán tényleg van minden a pocséktól a kitűnőig. Olyan nagyon sok művük ezért nem is fordult meg még nálunk, úgyhogy be merem linkelni ide a teljes palettát, gyorsan át lehet őket pörgetni.

Sajnos nem tudom időben pozicionálni a Mustangjukat, hogy mikor született. Az egyik börzén tettem rá szert, egészen pontosan a Andrew0807 – Tommi különleges rohamosztag újította nekem két gombért, meg egy fél fruttiért mondván, hogy „ez neked kelleni fog”! Igazuk lett.

Az nyilvánvaló, hogy a racsingfestés iszonyúan béna, már ha ez egyáltalán az. Ha létezik ilyen fura nevű szervezet, akkor még az sem lehetetlen, hogy ez valami olyasmi, amit a Matchbox univerzumban Code 2-nek hívnánk. Mennyivel jobban mutatna ezek nélkül – még úgy is, hogy hát ez a zöld árnyalat önmagában is elég rút. Az is látszik, hogy a beltér elnagyolt. Az összeszerelési minőséggel is van baj, de a többi az olcsó játékautó kategóriában egyáltalán nem rossz, sőt!

A karosszéria és az alváz is fémből készült, az utóbbi egészen masszív és nehéz. Az eredetiről sok apró részlet megvan, méghozzá olyan módon kidolgozva, amire a pedigrés gyártók már sajnálni szokták a büdzsét. Például hűtőmaszk és a hátsó világítótestek külön műanyagdarabból állnak. Az ajtók nyithatóak, ami arra enged következtetni, hogy ez a kis gyösz minimum tíz évvel ezelőtti múltból származik – ha nem régebbről. Nekem nagyon tetszik, hogy vékony, virslikerekeken gördül, merthogy az eredeti is ilyen papucsokat hordott. A rajtuk lévő motívum elég randa, de az átmérőjük rendben van. Cserébe viszont legalább egy milliméterrel hátrább vannak csúszva ahhoz a pozícióhoz képest, ahol tökéletesek lennének.

Ritka madár

Egyetlen igazi indokom van arra, hogy miért kellett nekem ez a meglehetősen vitatható minőségű járgány. A hardtop verziót az első Mustang generációból nagyságrendekkel kevesebben mintázták meg, mint a fastback változatot! Minden hibája ellenére kellett nekem, már csak ezért is.

 A hűtőmaszk csak erre a célra szolgáló, külön darabból. A pedigrés márkák spórolni szoktak az ilyesmin.

 A vékony kerekek jók, a mintájuk nem annyira. Jajj, csak ez a béna racsingfestés ne lenne!

 Már a zöld színe is pusztító, de azt meg tudnám bocsátani. Az ajtók nyílnak, a beltér elnagyolt.

A hátsó világítótestek szintén csak erre szolgáló műanyagból. Hogy lehet valami ennyire végletesen jó és pocsék egyszerre?

Matchboxon kívüliek: Yatming - Wrecker

Yatming kisautókkal manapság szinte mindegyik nagyobb áruházban vagy játékboltban összefuthatunk, ám aki gyűjtői szemmel nézi a kisautókat, az valószínűleg keresztül is néz rajtuk. Többnyire én is így vagyok ezzel - bár azért van itthon pár darab modelljük -, mivel minőségileg igencsak elmaradnak a Mattel termékeitől, ami mondjuk az árukra is igaz. Ettől függetlenül azért néha érdemes végignyálazni az akasztókon levő kínálatot, mert sokszor akad köztük tetszetős vagy hiánypótló darab. A most bemutatásra kerülő autómentő számomra mindkét kategóriát képviseli, bár igazából donorautónak vettem - vagyis vehetek még egyet - és nem azért, hogy eltegyem így ahogy van.

Tartott mindez odáig, amíg ki nem bontottam, ugyanis a csomagolásában gagyibbnak tűnt az egész. Kézbe véve már jóval jobban fest az egész, szép a festése, a műanyag elemek kidolgozása is, mindenhol sorja mentes. Persze a műanyagok minősége nem alulmarad a drágább kisautókétól, főleg ami kerekeket illeti, talán azok a leggyengébb pontjai. Elölről ránézve egyértelműen a Hot Wheels Ramblin' Wrecker volt a kiindulási alap, bár a hasonlóság lekorlátozódik a hűtőrácsra és a lökhárítókra, a kasztni többi része már más vonalvezetésű. Az átlátszó szélvédők egy elnagyolt, de elfogadható belteret rejt, ám a lényeg a fülke mögött található. Az eddigi gémes vontató autóimhoz képest ez teljesen más felépítésű, ugyanis ezen nincs gém, csak a "lopós" vontató rész - vagyis a kerekeknél emeli meg az elvontatni szánt autót. Emiatt a részlete miatt vettem meg, mert nagyon tetszik, hogy más, mint az eddigiek. Szerencsére elég szorosan mozog ahhoz, hogy megtartson egy másik autót, ám érdemes valami pehelysúlyú - mondjuk egy másik Yatming - járművet rátenni vontatmánynak, mert hiába fém a fülke, elég könnyű ahhoz, hogy elemelkedjenek az első kerekek a földtől. A vontató rész az bírja, bár gondolom egy idő után az is kikopna és laza lenne, nálam ez már valószínűleg nem fog bekövetkezni.

 Innen nagyon jól mutat

 A dupla fényhíd kicsit mulatságos rajta

 A hátsó része miatt tetszett meg igazán

 Kapott csörlőt is

 Figyelni kell, hogy milyen súlyú autót tesz rá az ember

Yatming - Wrecker