UNI-Fortune (RMZ City) Land Rover Defender UNICEF

Ez a post egy április bejegyzésünk közvetlen folytatása, ezért kérlek kattintsatok vissza oda, majd térjetek vissza ehhez a bejegyzéshez!

Azért rendeltem meg a gyűjtői fókuszomon teljesen kívül eső méretarányú – kétszer akkora, mint ami engem vonz (1:32) – járgányt, mert kíváncsi voltam, hogy milyen minőségű az, aminek megvásárlásával támogathatom az UNICEF munkáját. Nem csalódtam, sőt – de ne vágjunk a dolgok elébe!

Védelmező
Ez a jármű a Series III utódja, minden verzióját egy kalap alá véve, 1983 és 2016 közt gyártották – tehát úgy tűnik, hogy egy ideig átfedésben a Series III-al. Hogy egészen pontosak legyünk az elnevezéstanban, a hármas sorozat közé beékelődik a Land Rover 90-, 110-, és 127 (130). A számok itt a tengelytávot hivatottak reprezentálni, rendet vágva aközött, amit az elődnél LWB-nek, meg SWB-nek hívtak. 1990-ben kapja meg a Defender nevet. Természetesen az átnevezés új erőforrások – és sebességváltók – sokaságát jelenti, származásukat tekintve egészen kaotikusan annak függvényében, hogy éppen ki birtokolja a márkát.

2011 augusztusában a Land Rover a 2012-es modellfrissítésekkel egy időben bejelenti, hogy dolgozik egy teljesen új utódon, aminek semmi köze sincs az 1948-óta ismerős formájú autókhoz. Végül ez 2020-ban meg is jelenik, lezárva egy korszakot.

Amikor kibontottam a dobozt, megdöbbentem, hogy „mennyire el van rontva” a kisautó eleje. Ilyen frontendet én még nem láttam korábban. De egy alaposabb keresés után rá kellett ébrednem, hogy bizony teljesen rendben van, ilyen „gülüszemű” orrmegoldással vannak Landyk szép számmal. Mi több, a 2008-as, hatvanadik évfordulós SVX speciális kiadáson is pont ilyen van. Mivel magyarul nem találtam Defender tesztet, illetve nem tudom, hogy mit-, de leginkább mikorról kéne keresnem, ezért beszúrok ide egy linket a 2012-es Defender katalógusra! Az 52 (!) oldalas kiadványt érdemes átlapozgatni, mert egyrészt a képek gyönyörűek, másrészt a történelmi részben remekül elmagyarázza az összes – szerintem kaotikus – elnevezést, sokkal jobban, mint ahogy az nekem sikerült.

A képre, vagy ide kattintva a Land Rover Defender 2012-es katalógusához juttok el. A történeti rész is kiváló!

Kínából szeretettel
Azt hittem, hogy nem fog kiderülni, hogy ki lehet a gyártó, de az alváz feliratai nyomra vezettek. Egyrészt ott az UNI-Fortune logója, ami egy hongkongi illetőségű kínai cég. Másrészt ott a termék neve is, RMZ City. Egészen meglepett, hogy mennyire sokféle termékük szerepelt már e lapokon. A cég tényleg gyárt mindenféle minőségben, mindenféle méretarányt, mindenféle járműből. Ennek a Defendernek a civil verziója is megtalálható az oldalukon.

Egyértelműen gyerekjáték, hiszen „hátrahúzós” – van valami hivatalos neve magyarul a „pull back motornak”? Én teljesen elégedett vagyok a minőségével, bár pont a safari-ablaknál kicsit sorjáska az öntvény. Nyilván nem egy makett, arra szánták, hogy gyerekek úgynevezett játszásra használják, de ugyanakkor elég dekoratív ahhoz is, hogy polcra rakjuk a saját dobozában. A fém alkatrészek mennyisége dominál, nyithatóak az ajtajai, apró részletek is megjelennek rajta... Még ebben a nagyobb méretarányban sem találok kivetnivalót rajta.

Ár-teljesítmény
Mikor e sorokat írom, az UNICEF webboltja 6 990 forintért kínálja a kis Landyt. A futárszolgálat további 1 790 forintért hozza házhoz, tehát 8 780 forintomba került az, hogy támogassam a szervezetet. Manapság két mozijegy olyan 5 200 forintba kerül Budapesten, 2D-s filmre. Hozzá két üdítő és perec, vagy pattogatott kukorica talán már bele se fér a fenti keretbe. Biztos vagyok benne, hogy bármelyikünk költött már el ennél több pénzt már marhaságokra is. A 7 000 forintot nem érzem túlzónak, bármelyik pláza, bármelyik játékboltja szemrebbenés nélkül kirakná ennyiért a polcra.

Akár magatoknak, gyereknek, autókedvelő ismerősnek ez egy remek ajándék, fontoljátok meg! (Azt kicsit sérelmezem, hogy akik a postázást intézik, a csomagolást a doboz lefóliázásával tudták le, nekem mázlim volt hogy nem sérült a doboz, szóval azért az ajándékozásban van némi rizikófaktor is.)

Hogy sejtsétek, hogy mennyit segítettek vele: egy olyan fejadag, amiből egy gyerek egy napra jóllakik, 100 – igen, jól látjátok, egyszáz – forintjába, míg egy olyan víztisztító tabletta, amivel 4-6 liter víz tisztítható meg, 2 – innen sem hiányzik egyetlen nulla sem, kettő az – forintjába kerül az UNICEF-nek.

Először azt hittem, hogy el van rontva, de nem! Létezik ilyen nózival Defender, csak semmilyen részletet nem sikerült kiderítenem róla.

Azt hiszem a minősége még dísztárgynak is bőven alkalmassá teszi - még akkor is ha a safari-ablak környéke kicsit sorjás.

Az első ajtók nyithatóak és "hátrahúzós" - értékelem hogy az UNICEF ezt a változatot választotta, mivel létezik motor nélküli kivitele is.

A részletes beltér ebben a méretarányban - azt gondolom - kötelező.

Szép, részletes!

Az olyan apróságokat sem spórolták le, mint az oldalhelyes tanksapka...

..fellépő, tükrök, légbeömlők és szellőzők - festékkel kiemelve. Nos igen, ez a méretarány már erről is szól. Az ötágú felni is autentikus.

A dobozában is jól mutat, mint dísztárgy. Az enyémet csak ici-picit nyomorgatta meg a posta. Egy műanyag-lemezke és két csavar tartja a helyén a dobozban.

A dobozon is feltűnik a gyártó, az alján pedig holland postacím olvasható - lehet, hogy az UNICEF holland irodája intézi a merchandising ügyeket?

EFSI Land Rover Series III LWB – UNICEF

Nagyon érdekes darabot leltem a közelmúltban: A csökkent munkaképességűek foglalkoztatójának induló, holland EFSI kisautógyártótól származó, az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja színeit viselő Land Rovert, melyről úgy tűnik, hogy a szervezet holland irodájának támogatásszerzése okán értékesítették. Ejha! (Iniciálé kép: Airows.com)

 

Hiszem
Kevés szervezet van, amiben őszintén hiszek. Az UNICEF az egyik ilyen. Az ENSZ Közgyűlése a Gyermekalapját (United Nations International Children's Emergency Fund – Az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Vészhelyzeti Alapja) ideiglenes jelleggel hozta létre 1946. december 11-én. Mivel a II. világháború után az európai gyerekek éhínséggel és betegségekkel küzdöttek, a szervezet legfőbb célja az élelmiszer, a ruházat és az egészségügyi ellátás biztosítása volt. 1953. októberében a nevét United Nations Children's Fundra (Az Egyesült Nemzetek Gyermek Alapja) változtatták, egyben az ENSZ állandó segédszervévé tették, kifejezendő a szervezet tevékenységi körének bővülését. Sajnos, mi emberiség állati jók vagyunk abban hogy kiszúrjunk magunkkal, a saját utódainkat sem kímélve. Mára az UNICEF a gyermekek szükségleteinek megfelelően foglalkozik nagyjából mindennel, ami azt a célt szolgálja, hogy a bajban lévő gyerekeket segítse, illetve megakadályozza azt, hogy a gyerekek bajba kerüljenek. Így ételt, gyógyszert, kötszert, vizet, tisztálkodószereket, ruhát, tanszert visz oda ahol szükség van rá, foglalkozik oktatással, tanári- és gyermek képzésekkel. Védi a gyermekek alapvető jogait és kiáll értük, hogy ne használják ki őket, hogy megvédjék őket bármifajta abúzus ellen. Számos politikával bőven átitatott, íróasztalharcos szervezettel ellentétben – melyek legfőbb profilja a szájtépés és legfontosabb céljuk az önnön fennmaradásuk biztosítása –, ők ott vannak a sűrűjében, háborúban, természeti és humanitárius katasztrófáknál és tesznek. Minden gyermekért, mindenhol, bárhol.

Talán így már értitek, hogy egy UNICEF merchandise nekem mitől „hűha” dolog és miért kezdem ezt a bejegyzést a szokásoktól eltérően nem a járművel, hanem a tematikájával.

Oké, de mi is ez?
Nos, előre kell bocsátanom, hogy alig rendelkezem konkrét információval erről a kis gyöszről, ezért a tévedés jogát fenntartom! A csomagolás alapján nagyon úgy fest, hogy az UNICEF holland irodájának merchandising-jával van dolgunk. (Mi erre a helyes magyar kifejezés? A „reklámajándék” nyilván nem jó. Az adományszerzés egy bevett formája, hogy bizonyos tárgyak értékesítéséből származó hasznot a szervezet a működésére fordítja.) Ezt a kártyán lévő szöveg egyértelműsíti – bár a legalján, öt nyelven olvasható „köszönöm” megint csak okot ad találgatásokra, hogy biztosan Hollandia-e a kizárólagos előfordulási helye. Természetesen szó sincs arról, hogy nekem ilyen csodásan jó lenne a hollandom, de a Google Prism kitűnő munkát végzett a fordításban. Mutatom, mert én bizony rácsodálkoztam, mint busman a távírópóznára, hogy egy kutyaközönséges androidos okostelefon mire képes a felhőben futó alkalmazások segítségével:

Amiben teljesen tanácstalan vagyok, hogy mikorra helyezzem a keletkezését. A kártya hátulján semmiféle felirat nincs, a kisautón sincs évszám, úgyhogy csak abból tudunk okoskodni, amit biztosan tudunk. A Land Rover Series III-at 1971 és 1985 közt gyártották, illetve az EFSI 1988-ban bezár, tehát valószínűleg a nyolcvanas évek elejéről-közepéről származhat.

Jogos a kérdés, hogy mennyire autentikus. Nos, az biztosra vehető, hogy az UNICEF használt Land Rovereket a működése során. Találtam is elég gyatra képeket ötajtós LWB (Long Wheelbase – hosszú tengelytávú), Station Wagon karosszériás Landykról, melyeket tájföldön használtak valamikor a múltban. Tehát akár ez, a pickup verzió is elképzelhető. A festés azonban „showcar” jellegű és a merchandise-nak szól. Nyilván nem dobnak rá ki pénzt és pocsékolnak rá időt, hogy szépen lefényezzenek és emblémázzanak járműveket, amikor egy matrica, molinó, zászló megteszi. Ezt jól bemutatja az alábbi, a jelenből való videó is:

 

A sárga figyelmeztető villogó pedig teljesen valószínűtlen, az csak az EFSI öntvény sajátossága – bár nekem nem csípi a szemem.

A helyzet az, hogy – amúgy meglepetésemre, hogy egyáltalán létezik ilyen webbolt – a hazai UNICEF ebben a pillanatban is kínál hasonlót! Ugyan a méretarány pont a kétszerese annak, amit mi ezen a blogon preferálunk, de egyrészt kíváncsi vagyok hogy milyen lehet, másrészt ha már segítek akkor miért ne tegyem azt úgy, hogy nekem is legyen benne élvezet, harmadrészt meg remek témának ígérkezik a blogra! Úgyhogy amint feltöltöm a blogmotorba ezt a postot meg is rendelem! Maradjatok vételen, lesz belőle post!

Series III
Szerintem minden terepjárók egyik ősszülője kevés bemutatásra szorul, mert aki látott már bármilyen, Afrikáról szóló filmet, az látott Land Rovert is. Ugyanakkor a TotalCar és a Rozsdakupac olyan videót jegyez – mit ad isten – pont egy Series III Landyról, hogy annak is érdemes megnézni, aki ilyenekkel kel és fekszik! Ugyan ez az az ötajtós változat, de ez mit sem von le az élvezeti értékéből!

Én a száraz adatokat tenném hozzá a fenti mozgóképes ódához. Az első Landy-t ami 1948-ban készül a Második Világháború, klasszikus amerikai Jeep-je ihlette és inkább univerzális mezőgazdasági gép, mintsem közlekedésre szánt gépjármű. Mivel a háború után acélból kevés, alumíniumból meg még felesleg is volt, ezért a kasztnija az utóbbiból készült. Ezért talán még hihető is, az az 1992-es állítása a cégnek, hogy a valaha legyártott Landyk 70%-a még mindig használatban van. 1954-ben debütál az első, hosszú tengelytávú (LWB) verzió, amivel megszületik a világ első, sorozatban gyártott, ötajtós négykerékhajtású terepjárója. A „Station Wagon” – nem összekeverendő a station wagonnal, amit „kombinak” hívunk a mi földrajzi koordinátáinkon – a hivatalos neve a kivitelnek.

1958-1971 közt a Series II és II/A készül, mely megjelenésében nem sokat változik, de a motorpaletta bővül, nagyobb teljesítményű erőforrásokat kap, illetve komfortosabb kivitelben is rendelhető.

Land Rover Series III, LWB, pickup. (Kép: CoolMaterial.com)

1971-1985 közt gyártják jelen bejegyzés tárgyát, a Series III-at, melyből 440 000 darab készül ebben az időszakban. Elődeitől könnyű megkülönböztetni, mert az első fényszórók, helyzetjelzők és indexek középről a hűtőrács felől kikerülnek oldalra a sárvédőkre – melyeket szokás „szárnyként” (wing) is emlegetni. (Ugyanakkor a gyártás vége felé kis számban, de Series II/A-k is készülnek így.) A motorpaletta immáron négytagú. A sornégyesek közül a 2,25 literes benzines, 73 lovas, az ugyanilyen hengerűrtartalmú dízel 62 lóerős. A sorhatos, 2,6 literes benzines 86 lóerős, míg a V8-as dízel 3,5 literes 91 lovas. A négysebességes kéziváltót egy kétsebességes „felező” váltó egészíti ki. Az összkerékhajtás hagyományosan manuális kapcsolású.

A Hollandus
Az EFSI-nél – szokás szerint – remek munkát végeztek. A platós LWB alváza és karosszériája is fémből készült, csak a plató ponyvája műanyag. Az eredetit hűen hozza és ha azt mondom, hogy „a beltér elnagyolt” akkor az teljesen rendben van, lévén az eredeti beltere megfelel a (nyilván fikcionális) Ókori Spárta 1.0 szabványnak. A minősége abszolút vetekszik a nyolcvanas évek Matchboxaival, vagy Majorette kisautóiéval.

A kék szín, amiben pompázik egyértelműen sötétebb annál a kéknél, ami a szervezet jelenleg használt hivatalos színe, de egyrészt ennyi elnézhető neki, másrészt meg egyáltalán nem lennék meglepve, ha az elmúlt pár évtizedben az UNICEF is változtatott volna és amikor gyártották ez lett volna a hivatalos árnyalat.

Bár a blister törött és megviselt, nem szándékozom kibontani. Ebben nem csak az vezérel, hogy így értékesebb, mint bontottan, hanem az is, hogy talán még soha ennyire nem volt fontos számomra a gyűjteményemben bárminek is a csomagolása – nem kell részleteznem hogy miért.

Nem először használjuk a Land Rover tag-et a címkefelhőben. A szerepelt már regular wheel, Safari-tetős, Series IIA és Defender 110 a Matchboxtól, az előbbinek a vékony-Superfast kerekű, transitional verziója, spéci kiadású Defender 110, másik spéci kiadású Defender 110, nagyon spéci kiadású Defender 110, nagyon tiszta Defender 110 és nagyon koszos Defender 110 is. Nem is beszélve a Defender 90-ekről!

Az EFSI bevallottan az egyik kedvenc gyártóm. Az, hogy egy gyermekvédelemmel foglalkozó világszervezet, pont egy csökkent munkaképességűeket foglalkoztató gyártóval készíttessen el valamit, szerintem elképesztően menő húzás volt. Hozzá még a produktum, a játékszer is kitűnő minőségű.

A folytatásért kattintsatok ide!

NRFB, az eredeti szöveggel. Nagyon halványan, alnyomatként egy Safari-tetős Series III Station Wagon orra van a kártyán.

Mindene fém, kivéve a ponyvát. A figyelmeztető jelzés nekem nem fáj. A blister alatt öt nyelven "Köszönöm!" felirat.

A blister sajnos repedt, de nagyon fontos nekem az eredeti csomagolás, ezért marad így. Az orrából egyértelmű, hogy Series III Landyvel van dolgunk.

Annyira tetszik a hullámvonal a ponyva alján, ami a karosszériához kikötözést hivatott mímelni! Játékautóra ennyire túlméretes vonóhorog való, különben lepotyog a vontatmány.

"Land-Rover EFSI Holland Scale 1:63". Ebből nem lettünk okosabbak a gyártás időpontját illetőleg.

Az EFSI készített vontatmányt is ami illeszthető a Landyhoz - amiből mint a mellékelt ábra mutatja, más verzió is létezik. A csónak megtévesztésig hasonlít a Matchboxéra! (Kép: eBay)

RMZ City Land Rover Range Rover Sport

A Matchbox értelmezés kapcsán már behatóbban foglalkoztunk a típussal, nézzük meg, hogy mit tud kezdeni a megmintázás feladatával egy másik gyártó!

Az RMZ City teljes joggal tekinthető olyan kínai márkának, ami még bőven abban a státuszban van, hogy a kisautógyártás alsóházában szokás őket számon tartani. Ilyesmit nagyon óvatosan merek mondani meg leírni látva, hogy például a Welly hová nőtte ki magát az évek során ugyanebből a megítélésből. Hébe-hóba beesett tőlük egy-egy autó és elnézve ezt a Golfot, meg ezt a BMW-t én látom a potenciált bennük. Amiért és amikor mi érdemben foglalkoztunk velük az akkor volt, amikor porsche kolléga rájött, hogy a Herpa, City diorámáinak ez a cég a beszállítója és RMZ City néven a Herpának címkézett cuccok árának a töredékéért elérhető ugyanaz AliExpressen. A felismerést tett – rendelés – követte, majd némi fúrás-faragás után remek, strapabíró fotóháttér kialakítása. Viszont a sors úgy hozta, hogy az egész cumót én átvettem, kivéve a mellékelt Porsche gépkocsikat, de a Range Rover Sportot igen.

Már nem rossz, még nem jó

A típusismertetőt úgy ahogy van ellóghatom, mert e post legelső mondatában lévő link arra mutat. A verdiktemet meg ellőttem az alcímben. Elég igényes a kialakítása ahhoz, hogy komolyan vehető legyen igényes kisautóként. Némi festék itt-ott egészen sokat tudna dobni rajta. Másfelől én nem sokra becsülöm az olyan kisautókat amiknek nincs beltere. Jó, nyilván nem a 60+ éves ős-Matchboxokra gondolok, hanem a „kortárs” termékekről. (Figyelem! A következő link a Szirszarjaim blogra mutat, melynek gazdája elvben már nem halmoz kisautókat!) Akkor sem, ha ilyesmit mostanában már a Hot Wheels is megenged magának, vagy jelen esetben sem, amikor az ilyen böhöm SUV-okra amúgy jellemző, hogy beláthatatlanra sötétített üvegezéssel közlekednek.

Meglepő módon egyáltalán nem mondanám, hogy az RMZ City, Range Rover Sportja rossz. A külső igenis akkurátus, bár az összes oszlopának feketének kéne lennie – ezt a Matchboxnak sem sikerült megugrania. Nem rugózik, de amúgy mint játékszer szerintem teljesen elfogadható minőséget produkál.

Természetes közegében lett megörökítve a háttér azokból a diorámákból készült, amik közül az egyikel érkezett.

Az oszlopoknak kivétel nélkül feketének kéne lenniük, de ezt a részletet a Matchbox sem tudta akkurátusan hozni.

Nem mondom, hogy nem férne el rajta még némi festék itt-ott, de játékszernek teljesen elfogadható.

Matchbox: 2007 Best of British - Land Rover Discovery

Néhány bejegyzéssel ezelőtt írtam már egy Discovery-ről, most itt egy másik változat. Sok különbség nincs a normál verzióhoz képest, lényegében csak a festés és a kerekek. 

Szóval szavak helyett beszéljenek a képek, melyek ugyanott készültek, ahol az előző poszt fotói is.

 A kerekek egy számmal nagyobbak lettek. 

Szerintem ront az összképen ez a méretnövekedés.

 Elvileg ez brit rendőrségi festés. 

A "Best of..." széria ellenére sincsenek kifestve a részletek.

 És persze ismét egy fényhíd nélküli rendőrautóval van dolgunk.

Az eredeti sem borulna fel ilyen helyzetben.

Matchbox MB-66: Land Rover Discovery

Mielőtt ennek a bejegyzésnek nekifogtam, végigpörgettem a blogot, hátha megspórolhatok némi gépelnivalót egy régebbi poszt linkjével. Sajnos összesen egyetlen egy korábbi bejegyzés van az oldalunkon, ami erről az autóról szólna és az mindemellett elég rövidke is.

Discovery

Az 1980-as évekre a Land Rover felismerte, hogy nem tud versenyezni a terjedő japán típusokkal (pl. Mitsubishi Pajero, Nissan Patrol), ha nincs hasonló méretű terepjárója. A fejlesztés lényege az volt, hogy a Range Rover hajtásláncát és futóművét egy kisebb karosszéria alá tudják betuszkolni, s a típus méretben, árban és használhatóságban is a Defender és a Range közé ékelődjön be. 1989-re ért révbe a projekt, s ez év októberében be is mutatták az új típust, mely a Discovery nevet kapta.
Motorválasztéka kezdetekben mindössze egyetlen benzinesből (a klasszikus 3,5 literes V8-as) és egyetlen dízelből állt (2,5 liter soros 4 hengeres), melyekhez kézi kapcsolású váltó tartozott, s a korai időkben háromajtós karosszéria is elérhető volt. 1992-ben jött az első frissítés, ez hozott egy automata váltót a dízel motorhoz és egy 2 literes benzinmotort a különböző piacok adózási normái miatt. 1994-ben a 3,5 literes benzines 3,9 literre hízott, a 2 literes erősödött néhány lóerővel, a dízel károsanyag-kibocsájtási optimalizálást kapott, elhagyták a háromajtós karosszériaváltozatot, valamint változtattak a lámpatesteken is. A következő nagyobb átdolgozás 1998-ban következett be, "720 módosítás"-sal, ahogy a gyár kommunikálta a külvilág felé. Valójában bevezették az európai piacra az USA-ban korábban forgalomba hozott 4 literes (eközben más piacokon már 4,6 literes volt a nagy benzines) V8-ast, reszelgettek valamit a dízel motoron és a hajtásláncon, farigcsáltak a karosszérián, majd innentől kezdve szinte minden évben történt valami fejlesztés, ezek már főként elektronikai téren. A típus gyártása végül 2004-ben állt le az utód megérkezésével.

Ugyanez kisautóként
Szeánszunk tárgya 2009-ben jelent meg és remek matt barna festéssel látták el. A dekoráció alapján erdei kisegítő autó, mely túrázókat menthet, illetve vadászokat szállíthat adott esetben. Hasmagassága megfelelő, kerekei terepjárósak.

 Köves talajon sem jön zavarba.

 A pótkerék egy kicsit kisebb a kelleténél.

Sajnos lámpafestést nem kapott.

 

A sziklmászás sem jelent problémát.