Matchbox MB-04 Checker Taxi

Olyankor döbbenek rá, hogy hogy száll az idő, amikor egy olyan autóról írok, ami már szerepelt e lapokon és rádöbbenek, hogy az nem hónapokkal ezelőtt volt, hanem évekkel. Konkrétan ez esetben két éve, hét hónapja és öt napja. Nagyjából ezóta vadásztam New York klasszikus taxijának, a Checkernek egy sárga változatára épeszű áron. A minap elejtettem a vadat!

Típustörténet és egyebek ügyében ajánlanám a zöld verzióról készült postot, bár ott is bátran ellustálkodhattam a típus történetét, mert Alecwolf az Autótörténelem blog pontifex maximusa kitűnő postot jegyez ez ügyben, tessenek a minőségi olvasnivalóért felkeresni az oldalt!

Az e lapokon korábban már szerepelt zöld változat a típus Matchboxként méltánytalanul rövid, az 1-75 szériában mindössze hároméves történetének utolsó verziója 2006-ból. Az előző két évben sárga volt a Checker, mint ahogy azt New York taxijaitól elvárná az ember. Az MB-04 számmal megjelent verzió a kettő közül a sonka a szendvicsben, tehát a 2005-ös és a két verzió közül a sötétebb, narancsabb sárga. Nagyjából ugyanazokat az erényeket és hátrányokat tudom róla felsorolni, mint a zöld testvéréről: Fáj a szabadjelző kifestetlensége, a csiricsáré kerekek, az elnagyolt belsőtér és a festetlen világítótestek, ugyanakkor nagyon jó az oldalsó festés, az első ajtókon a díjszabástáblázat, a pepita csík és a Checker logó. (Apropó, ti ismeritek a pepita szó történetét? Az apró, sötét és világos kockákból álló mintát a spanyol Pepita de Ortega táncosnőről nevezték el, aki 1853-ban ilyen mintájú kendőjében nagy sikerrel lépett fel Magyarországon.)

Ami a még létező verziókat illeti, amerikai Superfast kiadásokban létezik egy, kettő, három olyan változat, amit nagyon szeretnék birtokolni, mert nagyon jól sikerültek, leginkább a régi vékony, Superfast kerekek miatt.

Mázlim volt ezzel a példánnyal, mert szinte tökéletes állapotban van – a szabadjelzőjére ejthették egyszer – és nem is volt drága.

Az orra még elviselt volna egy kis festéket, mint ahogy a szabadjelző is.

A Checker embléma nagyon feldobja.

A csiricsáré diszkófelnik nem állnak jól nekik, de az első ajtókon lévő tarifatáblázatot imádom. Ciki, hogy én az ilyesmit már nem tudom elolvasni nagyító nélkül?

A hátsó világítótesteknek is jót tenne egy kifestés.

A beltér nagyon elnagyolt.

Három év alatt az 1-75 sorban háromféle számozása volt. Ebben a blisterben a bónusz a kincsesládában egy matrica. (Forrás: Index fórum.)

(Az eleje- és vége-főcímek, az 1978-ban startolt, egészen 1983-ig futó, remek, Taxi című sitcomból valóak. Ha belé botlotok és szeretitek az olyan szituációs komédiákat, mint a Cheers, vagy akár a Jóbarátok, akkor érdemes a figyelmetekre. Az outtróban vegyétek észre a sztáresőt!)

Matchbox MB-42 Checker Cab

Ennyire könnyű dolgom még talán sohasem volt típusismertetőt illetőleg! Alecwolf az Autótörténelem blog – tessenek látogatni és fogyasztani, mert abszolút megéri – gazdája felettébb élvezetes márka és típustörténetet jegyez a „New York-i taxi” néven ismert Checker ügyben! Olvassátok el, amit ír majd térjetek ide vissza az én mondókámért a Matchbox megtestesüléséről!

Az MB-42 Checker Cab zöld változata 2006-ban látott napvilágot. Az alvázon 2003-as keltezést visel, de az első verziója a 2004-es katalógusban bukkan fel először. Bevallom, a sárga változat áll legközelebb a szívemhez, hiszen az igazi New York-i Checker ilyen színű volt, de az Arehnél is megszemlélhető verziók közül mindegyik tetszetős. Két közös nagy bajuk van: a felnik és a szabadjelző! Az én csepp-alakú diszkó felnikkel megvert változatom talán mind közül a legbénább. Szerintem igazán jól egy olyan „telekerék” állna neki, mint ami ezen a Bogáron is van. Az pedig, hogy nincs kifestve a szabadjelző és egyszerűen csak a karosszéria színében pompázik, kifejezetten béna. Viszont nagyon szeretem ezeket a számomra már szabad szemmel olvashatatlan feliratokat az oldalán, nagyon feldobják. (BREAK: A tévében most mondták nagyon okosan, a kamion szinonimájaként, hogy „16 tengelyes”. Ááááááááááááááááááá!) A belső tér roppant elnagyolt, bár azt jól megmutatja, hogy mennyire elkülönül egymástól a vezető munkahelye és az utastér. Ezzel a darabbal valószínűleg egy percig sem játszottak, ezért tökéletes állapotban van. Legalább egy éve is van már annak, hogy először láttam az Autómániában az egyik polcon, de a legutolsó vizitemet nem úszta meg és elkísért haza. Szép modell, egy felspécizett, szépen kifestett verzióját szívesen látnám viszont, mondjuk „Best of USA”-ként.

Matchbox MB-42 Checker Cab. Ebből a szögből pont úgy tűnik, mintha Telefonos Csóka rajta könyökölne. Pedig nem.

Imádom ezeket az apró betűs feliratokat rajta! (Huhh, jó régen csináltam ilyen tré, zajos képet!)

Csak azt a színre fújt szabadjelzőt tudnám feledni!

Meg az ocsmány diszkófelniket!