Matchboxon kívüliek: Majorette - Citroën BX 4TC

Ha az ember a ralira gondol, elsősorban az jut eszébe, hogy sokszáz lóerős versenyautók hegyen-völgyön, erdőn-mezőn száguldoznak és két ember ül bennük. Ha egy autófil társaság kezd el raliról beszélgetni, előbb-utóbb a B-csoport irányába indul el a társalgás, hogy "Bezzeg akkoriban még nem elektronikus váltássegédlet volt, hanem kuplung és H-séma.", vagy "Egy Walter Röhrl-nél senki sem jobb.", meg "Úúúú, az Audi S1...". Ilyen és ehhez hasonló mondatok váltják egymást, ha szóba kerül a 80-as évek elejének ralija.

A legismeretlenebb B-s versenyautó

A 80-as években még nem dúlt akkora konkurenciaharc a PSA-n belül, mint manapság, így teljesen érthető volt, hogy a Citroen is szeretett volna harcba szállni a rali VB-n, akár a Peugeot ellen is. Első komolyabb raliautójuk, a Visa 1000 Pistes - mely  a BX 4TC elődjének tekinthető - is már B-s homologizációra készült, azonban sokkal kisebb és gyengébb volt, mint az újabb versenyautó. A BX 4TC első bevethető verziója az 1986-os világbajnokság Monte Carlo-i szezonnyitójára készült el. Homologizációját B279-es számmal a következő specifikációk alapján kapta meg:

• Motor: soros 4-hengeres, 8-szelepes, felülvezérelt, lánccal hajtott vezérműtengellyel, turbófeltöltővel, köztes hűtővel; elöl, hosszában beépítve; K-Jetronic befecskendező-rendszerrel
• Hengerűrtartalom: 2141 cm3
• Kompresszióviszony: 7:1
• Teljesítmény: 283 kW (380 LE) @ 7000 ford./perc
• Maximális forgatónyomaték: 460 Nm @ 5500 ford./perc
• Erőátvitel: Összkerékhajtás, 5-sebességes manuális sebességváltó, elöl-hátul állítható erősségű önzáró differenciálmű, hidraulikus működtetésű kéttárcsás tengelykapcsoló
• Fékek: elöl-hátul belső hűtésű tárcsafékek, nagynyomású hidraulikarendszerrel működtetve, utastérből állítható fékerővel
• Versenykész össztömeg: 980 kg

Mivel a megfelelő tesztek és a komolyabb nyúzópróba elmaradt, a konstrukció nem sikerült igazán megbízhatóra. Rögtön az első éles bevetésen, kiesett mindkét versenyautó. Jean-Claude Andruet baleset következtében, Philippe Wambergue pedig a futómű meghibásodása miatt volt kénytelen feladni. A következő futamon, Svédországban Andruet célba ért ugyan a 6. helyen, Wambergue azonban ismét kiesett, ezúttal motorhiba miatt. Portugáliában, a Safari ralin, valamint Korzikán nem indultak, az Acropolis Rallye-n pedig ismét mindkét versenyautónak fel kellett adnia a küzdelmet, ugyanazon okokból, mint Monte Carlo-ban. Az évad hátralévő versenyein már nem is indult a Citroen Competition egyetlen versenyen sem. Szóval nem termett babér a franciáknak, ráadásul az 1986-os korzikai események miatt a B-csoportot örökre be is tiltotta a Nemzetközi Automobil Szövetség. Így egészen 2001-ig kellett várnunk, hogy a Citroen visszatérjen a négykerékhajtású versenyautók porondjára, de ez már egy másik történet...

Franciát a franciától, avagy milyen is kicsiben?
Az 1/56 méretarányú, alján "BX 4TC" feliratot viselő kisautó pontosan olyan, mint amilyennek a 80-as évekből származó Majorette-eket ismerjük. Fém alváz, nyitható első ajtók (vagy motorháztető, netán csomagtérfedél) és úthengerkerekek jellemzik. A beltér kidolgozása ellenben egészen parádés. Bár bukókeret nincs, a hátsó ülések helyén a pótkerék foglal helyet, a kormány nem pizza, a miniatűr sofőr és navigátora pedig kagylóülésekbe huppanhatnak be.
Az 1987-es katalógusban találkozhatunk vele először 225-ös szám alatt, ekkor még Michelin feliratot visel a motorháztetőn, gyártásának következő éveiben, 1993-ig viszont már csak egy kék csíkot. Jelen bemutatónk tárgya ez utóbbi évekből származik (pontosabb beazanosításra nincs lehetőség), és Andrew kollégának köszönhetem, hogy hozzám került. Van két másik példányom is, az egyik az első gyártási évből származó Michelin feliratos verzió, de sajnos azt valaki elkezdte kicsit átfestegetni, én pedig nem mertem még nekiállni, hogy megtisztítsam, illetve van egy, aminek nem nyithatóak az első ajtajai, de ezt sem tudom, melyik évből származhat.

A részletek spiáterből vannak.

Az élesség elmászott, a rajtszám kék.

A hátsó lámpák a beltér fekete műanyagjából készültek.

Szétvakuzott fotó a kagylóülésekről.

Philippe Wambergue csapat a havon Jean-Bernard Vieu navigálásával az 1986-os Monte Carlo Rallye-n.

Ez pedig az 1986-os Rali Európa-bajnokság egyik állomása, a Critérium Alpin-Behra rali, ahol Olivier Tabatoni tereli a versenyautót Michel Cadier navigálásával. Nem meglepő módon itt is kiesett az autó.

Matchbox MB-21 Rod Roller

Baj van! Azt hiszem kezdek felnőni! Amit gyerekkoromban hihetetlen bénának gondoltam, elkezdett tetszeni. Nem tudok más magyarázatot, elkezdtem unalmas felnőtt lenni. Még kis idő és az lesz a vége, hogy elkezdek politikai vitaműsorokat nézni a tévében...

Versenyúthenger

Gyerekként voltak olyan Matchboxok, amiket hihetetlenül bénának gondoltam. Például a londoni emeletes buszok, amik döbbenetesen aránytalanok voltak az összes többi kisautómhoz képest és nem értettem, hogy a felnőttek miért gerjednek rá annyira. Közben ezek annyira ikonikus darabjai lettek a Matchbox univerzumnak, hogy a Mattel mostanában ismét elővette a témát.

Az 1973 és 1978 közt regnáló MB-21 úthenger is ilyen volt. Nem ment bele a gyerekkobakomba, hogy egy úthengernek miért van ilyen versenyülése, mi a túró az a lángnyelves csillag rajta, egyáltalán miért van repülőgép szarvkormánya. Ha akkor értem, hogy a neve „Mod Roller” egy nehezen fordítható, de amúgy „kacsacsacsacsa” szintű szóvicc az úthengerrel, meg a hot roddal, akkor még jobban utáltam volna. Nem volt ilyenem amúgy anno, szóval utálatom pusztán a gyerekember Playboya, a Matchbox Katalógus felett fejlődött ki.

A napokban a kezembe került fizikai valójában – ráadásul kettő is, a „játszottak vele” állapotút megtaláljátok a kereskedésben – és észlelnem kellett, hogy ez amúgy egy bitang jó, igényes kialakítású játékszer! Mindenekelőtt az első kereke kormányozható! A parányi szarvkormány mozgatja a tricikli elrendezésű holmi első kerekét, amivel kapcsolatban megkockáztatom, hogy manapság költség okokból elképzelhetetlen lenne. Másfelől a hátulján jókora kampó van, amivel remekül tudja vontatni az MB-02 Mercedes Trailert, amim ha szintén lett volna, elképesztően jókat tudtam volna játszani! Valószínűleg Robog az Úthengerest játszottam volna vele.

Ja, igen! A matricát a mostani fejemmel is bénának gondolom...

 Az első kereke kormányozható! Egy mai kisautón ez abszolút elképzelhetetlen lenne!

 A matricát még most is bénának gondolom ezen a masszív fémdarabon. A fém-műanyag arány valami ilyesmi szinten van rendben egy kisautón - szerintem.

 A vonóhorga ideális...

 ...a Matchbox MB-02 Mercedes trailer vontatásához! A képen amúgy csak Matchbox termékek láthatóak, igaz legalább 30 évet felölelnek.

Matchbox MB-19 '43 Jeep Willys

Az egyik legszebben sikerült, újkori Matchboxnak tartom a Willys Jeep-et, ami 2010-ben debütált. Közel sincs meg belőle az összes színváltozat, ami azóta megjelent, de – el ne kiabáljam – abbeli félelmem, hogy elrontják valami irtózatosan tré festéssel, eddig alaptalannak bizonyult. A 2013-as verzióba is abszolút bele tudom látni azt, aminek szánták, sőt!

FOLLOW ME!

A fentebb linkelt postokkal letudhatom a valódi autó történetét és a Matchboxnak univerzumba való kitüremkedésének jó részét is, ezért bőven elegendő a konkrét kisautóra koncentrálnom.

A Matchbox Jeep-ről tudjuk, hogy nem szimmetrikus a két oldala, a vezető ülése felől egy gyalogsági ásót és egy balta szerű eszközt is visel, így túl sok „vásznat” nem kínál valamiféle művészi festéshez.

A 2013-as verzión azonban nem a logikusan kínálkozó motorházfedélre került a festék, hanem az oldalaira és mint sejthető a festés sem szimmetrikus. Kezdjük a kevésbé nyilvánvalóval! Egészen apró részletek festetlen fém színt kaptak, a szélvédő zsanérjai, a gyalásó (!) meg azok a kapaszkodó szerű készségek is oldalt, amikről csak sejtem, hogy amúgy a ponyvatető rögzítésére szolgálhatnak. 

A napszítta-rozsdavörös nekem mint alapszín nagyon tetszik, olyan mint egy sokat látott, öreg, de azért a megfakult festés alatt még megbízhatóan működő igásló. Az oldalain végigfutó, pepita csík, az ugyanilyen színű, alig kivehető 25-ös szám, az MBX és F.D. feliratok, a pici lángnyelvek azt sugallják, hogy ez valamiféle tűzoltósági (F.D. = Fire Dept) jármű. A fantáziám készséggel meg is jelenít egy aprócska amerikai, vidéki repteret, nem túl hosszú, de már aszfaltozott kifutóval, ahol hasonlóan kivénhedt tartálykocsik, meg koros tűzoltószerek társaságában teljesít szolgálatot és annyi a feladata, hogy a tűzoltók az ő segítségével közelítik meg a bajba került gépet.

Tűzoltó Jeep. Jó, hát van rajta pár nem gyári extra, a Matchboxhoz képest.

De! Egyszer láttam egy képet ami a második világháborúban készült, egy angliai katonai reptéren, ahol ugyanilyen Jeep-et használtak marsallernek a bombázók terelgetésére. (Az alábbi kép nem AZ a kép.) Azonnal ez villant be az autóról – biztos a pepita csík, meg a kifakult piros szín teszi. Találtam is pár képet, melyekről egyértelműen érteni fogjátok, hogy miért volt ez a bevillanás.

Jeep B29-est vezet fel.

Jó, ez egy makett, de remek bizonyíték rá, hogy volt ilyen. A második világháborúban használtak az amerikaiak ilyeneket. Hivatalos nevük is volt "Előretolt Légi Irányító Jeep". Némelyikben rádió is volt, azokat korlátozott légi irányítási feladatokra is használták, nem csak felvezetőautónak. (Képek: Armor Artistry)

Tűzoltó vagy más, nekem tetszik ez a Jeep recolor is!

 Ebből a szögből a legszebb!

 Fire Dept.

 Kiemelések festékkel ott, ahol nem is gondolnánk! A képen amúgy elrejtettük a 25-ös számot.

Csak a pizzakormány, az ne lenne!

Matchbox MB-60 Express Delivery és MB-28 Express P500

Vannak estek, amikor nagyon szeretném pontosan látni a jövőt. Például a lottószelvény kitöltése pont egy ilyen eset. A Matchbox jövőjével való kapcsolatos találgatás annyiban más ettől, hogy ez esetben remélem, hogy nincs igazam, hogy tévedek.

Walk-in delivery, step van, multi-stop truck

Abszolút nem értem, hogy valami, ami ennyire hasznos, annyira nem terjedt el mifelénk, hogy még lefordított neve sincs nálunk, mi több egyenesen magyarázni kell, hogy mi fán terem. (Bár a fene megette ezt a név dolgot, minden zárt áruszállítót hajlamosak vagyunk furgonnak hívni, ami ugye fourgone és a franciából jön.)

Annyira nehéz dolgom van körülírni, hogy az a fajta kis- és közepes áruszállítók hogyan is festenek, hogy sokkal egyszerűbb képeket mutogatni róluk, mert aki már látott amerikai filmet amiben voltak autók, vagy legalábbis utcai jelenet, hétköznapi forgalommal, már látott ilyet.

Dr. Emett Brown, Chevy Step Van-ja, a Vissza a Jövőbe című örökbecsű műből. "24 órás tudományos szolgáltatások"

De a lényeg, hogy jókora, szögletes dobozok, aminek a vezetőfülkéjéből át lehet járni a rakterébe, hogy a vezető felkapjon onnan valamit, az oldalsó, jellemzően tolóajtón kiszállva besétáljon a ház bejáratához ami előtt megállt, leszállítsa azt a valamit, aztán hajtson is tovább néhány háznyit, hogy ott másvalamivel megtegye ugyanezt. Ha jó az idő, még az oldalsó ajtajait sem szokták bezárni... Oké, azt hiszem már tudom, hogy miért nem terjedt el ez a dolog nálunk!

Szóval ez a fajta holmi zseniális a kézbesítési munkákhoz, de a tágas, szögletes dobozforma meg ahhoz, hogy odabent mindenféle polcot, meg tartó alkalmatosságot alakítsanak ki tűzoltó, meg mentőfelszerelésnek, kommunikációs eszközöknek, fegyvereknek és ülőhelyeket az ez legutóbbiakat használó hölgyeknek-uraknak. A létező legigáslovabb igásló, ami csak van.

Egy másik Chevy Step Van, a Rolfe Önkéntes Tűzoltóság szolgálatában.

Azért is hívják ennyiképp, mint az alcímben, mert nem csak a funkcióját próbálták a nevébe foglalni, de annyira elterjedt, hogy a rá használt típusnevek is rajta ragadtak az aktuális gyártótól függetlenül. Olyan ez, mint a „Frigidaire” esete a jégszekrénnyel: Hiába a Step Van a Chevrolet márkaneve eredetileg, egy amerikai pontosan fogja tudni miről beszélsz, ha egy Fordot „sztepvanolsz le” és nem fog hülyének nézni. Merthogy ezt a fajta igáslovat gyártotta és gyártja mindenki, akit fel tudunk sorolni amerikai teherautó ügyben, még olyanok is, akiket nem. Úgyhogy egyezzünk meg abban, hogy mi is step vanként fogjuk emlegetni.

Az Egyesült Államok nagykövetségének volt egy kék Chevrolet Step Van-ja, ami már akkor megvolt nekik, amikor én még kissrác voltam és az nem egészen most volt. Amikor selejtezték, akkor maradt az országban és a tulajdonosa fogadkozott, hogy felújítja – legalábbis úgy 2010 decemberében ezt mondta. Hogy most mi lehet vele, meg a Chevyvel, azt nem tudom. Ezen a videón ez konkrétan az az autó!

Mérsékelten vicces, de remekül megmutatja, hogy milyen puritán is belül egy ilyen szállítóautó!

UPS, I did it again!

A step vanok ikonikus felhasználója az Egyesült Államokban a United Parcel Service, azaz „júpiesz” futárszolgálat. Ők egyenesen odáig mentek, hogy teljesen egyedi step vanjaikkal dolgoznak.

Az Egyesült Államok az a hely, ahol a magadról kialakított kép minden. A UPS-nél tudták, hogy hiába a barna-arany logó, hiába dolgoznak jól, esetleg jobban, mint a konkurensek – dunsztom nincs, nem vagyok az ügyfelük –, ők is csak egynek fognak tűnni az átlagos felhasználónak az olyan futárszolgálatok közül, mint a FedEx, TNT, DHL. Ezért – gondolom – megnézték, hogy mi az, amiben eltérnek a többiektől és rágyúrnak arra az imidzsre. Ez meg nem volt más, mint a nagy, barna teherautó. Jól megszponzorálták hát Dale Jarrett-et a 2000-es évek elején, aki már akkor sem volt akárki a NASCAR Sprint Cup sorozatban és e köré építettek egy kampányt egy rakás vicces reklámmal.

 UPS reklámok, a főszerepben Dale Jarrett és a nagy, barna UPS step van. Szerintem viccesek.

Merthogy a klasszikus, nagy, barna UPS teherautó tényleg egyedi, nem más, mint egy General Motors (Chevrolet / GMC) vagy Ford alvázra épített, kéziváltós, izomszervós dög, olyan világi hívságok nélkül, mint rádió, vagy légkondi. Az üvegszálas karosszériájukat még a Grumman Olson, vagy a Union City Body építette és nincs rajtuk semmiféle típusjelzés. Az újabb UPS teherautók már Freightliner, vagy Navistar alvázra épülnek és akár már automata váltójuk, meg szervókormányuk is lehet.

Érdekes, hogy az UPS nem adja el a használt járműveit. Jellemzően 20-25 év szolgálat után, egészen pontosan mikor már „a strukturális integritásuk veszélyeztetve van” – Kalifornia egy olyan hely, hogy előfordulhat, hogy egy-egy teherautó sohasem lát havat, ezért ott nem kizárt a hosszabb szolgálati idő –, leszerelnek róla minden még használható alkatrészt, eltüntetik róluk a céges jelzéseket és bezúzatják őket úgy, hogy jelen van egy UPS alkalmazott, aki meggyőződik arról, hogy tényleg megsemmisült a jármű.

Okkal tértem ki amúgy ilyen mélységben a UPS dolgaira, alább majd kiderül, hogy miért.

A jó...

Az köztudott, hogy a Matchbox Memories stábjának van ez a vanitisz nevű csúnya betegsége. Amikor 2010-ben, MB-60 jelzéssel, Express Delivery néven debütált ez a step van nem haboztam megvenni. Tetszett a nyitva lévő oldalajtaja, az áttetsző „üveg” teteje, a nyitható rakodóajtaja és ez egyszer az is, hogy a beltere egészen eltnagyolt, puritán. Az igazi step van-ok is ilyenek, arra szánták őket, hogy ütve-vágva lesznek egész életükben, azt meg nem lehet „kellemes tapintású puha műanyagokból” megoldani, ahhoz fém kell. Plusz a Matchbox újkori történelmének egyik legjobb kereke van alatta, ami minden autónak jól áll.

A rossz...

2011-ben ismét MB-60 a járgány, de az a világoskék alapú minta, amit kapott, nekem nem tetszett, így nem is tűnt fel, hogy alapvetően megváltozott ekkor. Nem csupán az oldalajtók „záródtak be”, de az addig fém felépítményt műanyagra cserélték – az addig műanyag alvázat meg fémre. Számomra mindaddig nem derült ki a váltás, míg meg nem vettem a 2013-as, MB-28-at, amit valamilyen rejtélyes oknál fogva Express P500-nak hívnak már. Az előző „apróságot” leszámítva megmaradt minden más tulajdonsága, így a nehezen, de nyitható hátsó ajtó is.

Nem akarok beleesni a „régen minden jobb volt” szajkózásának hibájába, de egyáltalán nem örülök annak a tendenciának, hogy mostanság minden olyan Matchbox, amely teste valamelyest nagyobbacska fémdarabból kéne álljon, műanyagból van. Említhetném itt baljós előjelként az egyik ilyen első fecske Ice Cream Cruiser-t 2010-ből, a szintén tavalyi 4x4 Scrambulance-t, ami határeset, ha nem emlékeztet annyira Unimogra biztos nem veszem meg, míg a Ford E-350 mentőt is amit már 2009 óta nem veszem meg, mert műanyag és még csak fényhídja sincs.

Afféle extraként az apró betűs feliratot a Keallahan's cégjelzés alatt is sikerült elrontani, az „On-Time Deliverables Guaranteed” ha még nem is ekkora gáz, mint ez itt, de legalább akkora, mint a „szolgálati mink csak”. Először azt gondoltam, hogy csak én nem ismerem a „deliverables” egy jelentését, de a Stretcha Fetcha kapcsán is már abuzált szakértő barátom Armitage megerősített, hogy itt valóban a „deliveries” lenne a helyes megfejtés.

Akkor ez most mi is?

Tény, hogy a step vanok egy kaptafára készülnek és az Express Delivery / Express P500 nagyon sok mindenre hasonlít, meg jó dolog nem fizetni licencdíjat egy-egy márka használatáért, ilyet láttunk már nem egyszer a múltban. De felhorgadt bennem a gyanú, hogy véletlenségből ez a modell eredetileg nem kifejezetten UPS van-nak készült-e, és csak az van a háttérben, hogy mégsem egyeztek meg végül? Merthogy mind közül amit mondjuk a Google képkeresője kiköp a step van kifejezés beírására, a nagy, barna UPS teherautókra hasonlít a leginkább. Aztán még az Express P500 név is gyanús, mert a UPS rendre P-500-nak, P-600-nak és P-800-nak hívja a járműveit. (Hogy ezek az elnevezések pontosan mit takarnak, sajnos nem sikerült kiderítenem.)

Nagyon örülök, hogy anno 2010-ben megkaparintottam a korai, fémkarosszériás verziót, merthogy a műanyagból nem fogok venni többet az nagyon valószínű – kivéve ha jön valamilyen átütő festésű verzió. Ne legyen igazam a Matchbox jövőjét tekintve, de nekem az a félelmem, hogy jön az „elműanyagosodás” kora.

 Nevesítve nincs, már csak a felépítménye miatt is az összes step van-ra emlékeztet, én mégis hajlamos vagyok belelátni a nagy, barna, UPS teherautót.

A nyitott oldalajtók biztos jelei annak, hogy ez a felépítmény még fémből van. Ezen kívül még egy fém változat létezik - ha minden igaz -, egy zöld egy 10-es pakkból.

 Nekem kifejezetten tetszenek az ezen szereplő feladatok, mert hangulatosak, de a "How is my driving?" telefonszám nélkül nettó hülyeség. Jól látszik, hogy mi tartja kinyitott állapotban a hátsó ajtót.

Persze a valóságban ezek az ajtók rolósak, de ne legyünk telhetetlenek, ma már szinte csodaszámba megy egy ilyen működő részlet.

Mögöttem az utódom. Erről a képről senki sem mondja meg, hogy az már bizony alapvetően műanyagból van. Meg a blisteren keresztül sem...

 Ez tulajdonképpen egy szép, részletes kisautó, de műanyag! Nektek belefér?

A csukott oldalajtó a műanyag felépítmény biztos jele. A felirat el van baszcsizva.

Játszószőnyeg: A 2013-as év Matchbox / Hot Wheels legjei

Nem tudom, hogy feltűnt-e nektek is, de Magyarország a méretéhez és lakosságához viszonyítva, kisautós blogokban igencsak jól ellátott területnek számít. Elég csak az amúgy önműködő, „Médiatámogató” rovatunkra vetni egy pillantást a jobb oldali hasábban, hogy hány hazai és hány külföldi kisautós blog az, amiről úgy gondolom, hogy érdemes a figyelmünkre.

Mint nem csak előállítója, de aktív fogyasztója is ezeknek, már régen dédelgetem azt a tervet, hogy a szomszédokat időnkét áthívom hozzánk egy-egy közös, virtuális játékra, hogy ugyanannál a játszószőnyegnél – innen a rovatcím is – beszélgessünk egy jót rajongásunk közös tárgyai felett.

Ez a post az első ilyen próbálkozás a részemről arra, hogy a hazai kisautós blogszcéna szereplőit megszólaltassam, bemelegítésként ezért két nagyon egyszerű kérdést tettem fel nekik, amikre rövid választ vártam. Nevezetesen:

1.) Melyik volt számodra a 2013-as évben legjobban várt Matchbox VAGY Hot Wheels és miért?

2.) Melyik volt számodra a 2013-as évben a legnagyobb csalódás Matchbox VAGY Hot Wheels és miért?

Nagyon örültem, hogy milyen gyorsan és sokan reagáltak a blogíró kollégák, még akkor is, hogyha a kérdésekben mire odaértek e-mailben a címzettekhez, valahogy a VAGY-ból, ÉS-lett és ennek megfelelően válaszoltak. ;-]

Mankónak, hogy miről is beszélünk javaslom a 2013-as Matchboxok és a 2013-as kiadású Hot Wheelsek listáját kéznél tartani. (Az alább olvasható válaszok a beérkezés sorrendjében olvashatóak. A képek forrása - ha nem sajátok, akkor: The Lamely Group)

Pittlaren

MATCHBOXADDIKT

1.) MB-18 '56 Buick Century Police Car. Túl azon, hogy rendőrautóról van szó, végre egy USA cirkáló az '50-'60-as évekből! Ez a szcéna mostanság amúgy is meglehetősen alulreprezentált a Matchbox-portfólióban, másrészt végre nem egy unalmas recolor. (A századik Sahara Survivor, vagy az utóbbi idők bizarr Caddy Ambulance variációi mellett kész felüdülés.) Ha már recolor: persze a 2012-es fekete/fehér variáció azért ütősebb volt vizuálisan (nem utolsó sorban autentikusabban is hatott) de ezzel együtt is, számomra kiemelkedett a mezőnyből. Recolor dacára nem egy unalmas, elkoptatott típus, így van bőven potenciál benne: jelenleg úgy tűnik a 2014-es év egyik legizgalmasabb darabja is ez lesz, a maga kék festésével. A BMW M1 is izgalmas – lehetett volna – még, de nem sikerült összefutnom egy árva darabbal sem, míg a Dodge Monacoból az évek során azért voltak szebb variánsok is. A Dodge Charger Police csak azért nem favorit most, mert a Buick inkább hat az újdonság erejével. Dacára annak, hogy sokat gyengült a brand az évek során, tavaly is volt néhány szép vonalvezetésű darab: a Fleetwood Caddy, és a kabrió Karmann, és pár rohadt unalmas ismétlés is, jelesül a százezredik Dodge Viper amiből lassan több variáció lesz, mint a hírhedt Ford A modellekből.

2.) Olyan opció nincs a témában, hogy en bloc az utóbbi év(ek) „Mattel üzletpoltika”? Fene tudja, lehet én lettem finnyás/sznob/felnőttebb, :) de a Quick Sander / Desert Thunder és társai nem igazán mozgatnak (már) meg. Az új(abb) jövevények – bár alapvetően kedvelem a fantázia szülte modelleket, hiába futurisztikusak – valahogy olyan torznak hatnak, non plus ultra, rusnya színkombinációkkal operálnak a designerek. Másik nagy csalódás számomra, hogy a Lesney Edition sorozat helyébe lépő 60. évfordulós téma (vagy ez már tavaly előtti búbánat kéne' legyen?) nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nem csak a műanyag túltengés miatt (de persze azért is) hanem mert – számomra – kevésbé izgalmas modellek érkeztek. (A Lesney Edition sorozat, Caddy Sedan DeVille-je, vagy Caddy mentője minden mérce szerint világbajnok, hol vannak ehhez képest a 60. évfordulós masinák?) Hot Wheels: érdekes, ami nem megy MB fronton, az működik a Forró Kerekeknél: izgalmas, hiánypótló autók, (zömében) ízléses megjelenés, visszaszorulóban a társzekér-szerű hátsó kerék őrület. Konkrét favoritot azért nem írok, mert próbáltam némi önuralmat gyakorolni, és a kisebb/kevesebb gyűjtemény mellett voksolva, tavaly a Matchbox vonalra fókuszáltam.

Andrew0807

MATCHBOX MEMORIES

1.) Az az igazság, hogy amit a legjobban vártam a Matchboxtól idén, arra még mindig várok. Az összes várt újdonság valahol elveszett félúton az üzletekben. Se (BMW) 1M, se (VW) Type 34, se (Dodge) A100. Hot Wheels téren azért szerencsésebb a helyzet! Azt kell hogy mondjam idén is erős felhozatalt tettek le az asztalra. Most, ahogy visszanézem a listát azok, amik elsőre nagyon megtetszettek be is kerültek a kosárba amikor láttam valahol. Üdvözölt dolog részemről, hogy folytatták a filmes autó sorozatot! Őszintén, eléggé nehezemre esik választani. Talán a legjobban sikerült darab a TA22-es Toyota Celica lett. Ott van persze a Toyota 2000GT is, de a szín nem lett az igazi. Mindent egybe véve a Celica számomra a befutó.

2.) A legnagyobb csalódást könnyű felidéznem, mert pont a napokban került újra a kezembe, holott amikor megláttam először egyből meg is vettem! Ez nem más, mint az új Charger Daytona, ami a legújabb halálos iramban is megjelenik. Pont ez a baj. Mert kihoztak egy autót, ami csak annyira hasonlít a filmben szereplőhöz, hogy hasonlít a színe. A kipufogó rossz helyen van. A lökhárító nem szürke. Azonban ezek eltörpülnek amellett, hogy hatalmas hátsó kerek kerültek alá. Ezt nem meglepő a Hot Wheelstől, de itt mégis fájó, hiszen az első Daytona kaszni, ami kifújt 2003-ban, tökéletes lett volna a célra. Ha nagyon kötekedni akarok tehettek volna még bele bukókeretet is. Az utóbbi időben ez sok autónál bevett szokás lett. Sőt! Vannak olyanok, ahol már beltér variációk is megjelennek. Itt is meghozhatták volna ezt az áldozatot. Azóta persze kiszedtem azokat a kerekeket és normalizáltam a helyzetet.

P porsche

MATCHBOX MEMORIES

1.) A Porsche recolorok, azaz a bordó Cayenne, 911 Cabriolet sárga 1-75-ben és 5 packban is, hatvanadik évfordulós GT3 és a normál fehér. No, meg Chevy Vanból is. Mondjuk ezeket minden évben várom. Az új modellekre csak kíváncsi voltam, de végül amit idén vettem azt mind el is adtam vagy fogom (például: 55-ös Caddy, fekete London taxi) A Dodge pickup és Charger rendőr, valamint a Karmann be volt tervezve megvételre, de a leépítésem miatt már nem lesznek meg, illetve szerintem itthon boltba még senki sem látott közülük (M1-et sem szerintem). A Földgyalu is tetszik, de arról is lemondtam. Hot Wheels-ből Porsche Carrera GT (piros és zöld), GT3 (fekete és narancs) recolor és a 918-as Spyder, ami új modell, aztán a 993 meg a 935-ös. Ha választanom kell akkor a 993-as, bár nekem egy kopott spoileres és egy öntéshibás darab jutott jó drágáért :-(((((((((((((((((((((((((. Amiket vártam, de nem vettem végül: 87 Toyota, '67 Chevy C10, FnF Daytona (ezzel nem is találkoztam) és amiket vettem: '55 Chevy Bel Air Gasser, FnF Charger és Supra.

2.) A legnagyobb Matchbox csalódás: az '76 International Scout 4x4. A beharangozó képe nagyon tetszett, jó az új kerék is, de szörnyen keskeny. Hot Wheelsből a C10 és a Supra. Utóbbitól többet vártam, mondjuk ez már egy lebutított darab, marad Tehát a C10. Nagy hátsó kerék, ormótlan sárvédőíves és króm platóbélés, illetve a motortér domborítást is elhagyhatták volna.

Rájen

SZIRSZARJAIM

1.) Az új MB-ok közül csak kettő van meg: A VW Type 34 Convertible és az International MXT. És nem véletlenül csak ez a kettő: BMW 1M és Dodge A100 kéne még, a többi nem tetszik. Ezt a négyet vártam, de legjobban (nyilván) a Karmannt. Mert VW, naná, azok a gyengéim. A másik meg katonai, és valós. Legkevésbé az összes fantáziamodellt és munkagépet. Ami a Hot Wheelst illeti, már eleve gazdagabb volt a lista is, amiről lehetett szemezgetni, és így a termés is. Celica, Hachiroku, Toyota pickup, Scion, Supra, 2000GT, Nova Wagon, C10, El Camino, Barracuda, Chevelle SS Datsun 620. A Hot Wheels listáját amúgy nem nagyon böngésztem előre, de a Celicát és a 2000GT-t nagyon vártam – és nem is okoztak csalódást. Szeretem ezeket a régi japánokat, azon belül is a Toyotákat. Írtam is több helyütt, hogy nagyon becsülöm ezért a HW-t, illetve az összes JNC-megjelentetésüket. A C10 lehetett volna szerencsésebb kivitelű, az tulképp csalódás, illetve a Hachiroku festési minősége, álló helyzetben is jön le róla a fehér festék a tetején. 2013-ból még a Retro Entertainment-es megjelenések tetszenek, szinte en block mind, kettő ugye meg is van (Magnum VW és Footloose VW), de ezekről nem nagyon írtam, és nem tudom, valójában 2013-asok-e egyáltalán...

 

2.) Gyakorlatilag a komplett Matchbox 1-120 sor!

Dancergee

MATCHBOXADDIKT

1.) Hot Wheels téren szerintem a cég nagy durranása a Retro Entertainment sor. Igaz nem mindegyik filmes autó jön be a sorból, de van pár favorit – KITT, KARR, Timemachine, Magnum VW. Szerintem ez a sor tartogat még meglepetéseket. Hátrány néhány autónál az öntőforma (pl. Herbie), nagyon béna a kasztni, nem is vettem meg, a Johnny Lightning megvan, az nagyságrendekkel veri. Matchboxból számomra 2013-ban kettő jött be igazán: A Ford Taurus Police Interceptor, a premier, demo sémás fekete autó, fehér felirattal. Autentikusabb a recolor daraboknál – mondjuk a GL "tesója" sokkal jobb/igényesebb, igaz az más árfekvés. Illetve a Dodge Charger City Police (fehér, fekete-kék csíkkal). Csupa pozítivum az előző generációs Chargerekhez képest, fényhíd, tolóvas, ettől rendőrautó egy autó igazán, játék vagy szekrénydísz kategóriában egyaránt.Igaz itt is van mit fejlődni a GL-hez képest, de örülök, hogy végre messziről is rikít, hogy rendőrautóról van szó.

 

2.) Csalódás: Nem nagyon tudok mit írni, mert eléggé szűk a gyűjtési profil.... Legyen a Matchbox Ford Explorer rendőrautó! A 3. recolor (fekete/fehér MBX County police festésű) elmegy, de a többi az siralmas. Nem is a szinezéssel van bajom, hanem a kidolgozottsággal. A sárvédők, a tetőcsomagtartó, a fényvetők... Mintha egy túraautó lenne!

Wmormo
MATCHBOX MEMORIES / MATCHBOXPARK 

Sajnos azonban nem tudok igazán jól válaszolni a feltett kérdésekre mivel én nem ilyen (évjárat, szín, hányadik megjelenés, módosulások, packok, kiadások, stb.) szempontból közelítem meg a kisautókat. Talán annyit azért elmondhatok, hogy a HW körben a BMW M3 nekem nagyon tetszik – azt hiszem ennek van idei kiadása is –, tehát akár ez lehetne a pozitív hős. Viszont akár ugyanennél, akár néhány másiknál a dekoráció méltatlanul gyenge a kocsihoz képest, ami számomra a sokadik csalódás. (Hamarosan poszt jelenik meg róla...) Aminek nagyon örültem, és nagyon tetszik az a Hot Wheels Herbieje.

Bágyi Balázs (Balu Kaptiány) 
MODELFREAKS 

1.) Nem volt, Talán csak a Matchbox 60th Anniversary sor, VW Samba Bus (a GL tanulhatna belőle) - bár kicsit túl cifrának érzem, ugyanonnan a Mitsubishi Lacer EVO X rendőrautó. Igényesebb hátsó lámpával, és fém aljjal ugorna egy kategóriát. Gumikkal meg pláne. Hot Wheelsből a Retro Entertainment sorozat, azon belül KITT, A-Team GMC Van.

2.) Hot Wheelsből csak csalódás volt. Egyre több lapos amorf gagyi, azon túl: Aston Martin DB5. Egyetlen jól tampon-nyomott példányt sem láttam. Matchboxból Buick Century és Ford Taurus Police Interceptror rendőrautó. Egyszerűen elnagyolt, igénytelen. International MXT - kijöhetett volna normál terepszínben is. A sor nagy része szintén gagyi.

Farkas Sándor (Alecwolf) 
MODELFREAKS 

1.) Nem igazán volt nagyon várt modell, a Matchbox az elmúlt két évben egyre kevesebb lelkesedéssel tudott eltölteni. A 60th Anniversary kiadás egyszerre volt várt és csalódást okozó. Vártam, mert reméltem, hogy valami átütő erejű újdonság jön vele. Csalódást keltett, mert csak a megszokott, és már többek által, többször is ostorozott extra fényezés + doboz = többszörös ár képletet követő kiadás született. Pozitív csalódás volt az Audi R8, hosszú ideje az első MB, ami izgalomba hozott. Hot Wheelsből egyértelműen a Jun Imai kreálta finomságok: a Toyota 2000 GT és a Datsun 620 kisteherautók voltak a legjobban várt újdonságok. Bónuszként év végére beesett, igaz már 2014-es modellként a Honda Civic és az Alfa 8C.

2.) Csalódások: a minőség és a tamponnyomások további romlása. Egyetértek Balázzsal, amekkora lehetőség volt az Aston DB5, annyira igénytelenné tették a gyatra tampózással.

Demjén Csaba 
MODELFREAKS 

1.) A legjobban várt Matchbox, a BMW 1 M Coupe. Hot Wheelsből legjobban várt darabok: Datsun 620 Pickup, Toyota '87. A Retro Entertainment Miami Vice Ferrari 365 GTS/4 Daytona, igazi pozitív csalódás.

2.) A Matchboxon egyre jobban érződik a Mattel hatása a giccses színkombinációkkal, kevesebb valós autóval. A régi szerszámokat bátrabban is le lehetne porolni, mert a gyűjtők még mindig potenciális vevői lennének a kis bliszteres Matchboxoknak. Nálam megállt az élet a Toyota 4Runnernél Matchbox terén. Azóta inkább csak kerékdonorként jöhetnek szóba a gyártó autói. A Hot Wheelsnél a Toyota '87-et a kerekekkel és a krómozással sikerült elrontaniuk. Jun Imainak köszönhetően vannak ugyan csemegék, de nem ártana még a Hot Wheels-nek magához csábítania pár Imaihoz hasonló autó-őrültet. A játékautók kategóriájában jön ki a legjobban az a negatívum, amikor a tervező csak a munkáját végzi és nem szenvedélyből dolgozik egy-egy autón. Így nem is képes megragadni igazán az adott autó legkülönlegesebb stílusjegyeit (pl. '92 BMW M3, Alfa Romeo 8C Competizione és még sorolhatnám).

Tommi
MATCHBOX MEMORIES

1.) Főleg a Matchbox kínálatából vártam inkább a megjelenéseket, melyekre még mindig várok. Előttem már elsorolták páran, de azért leírom én is: BMW 1M, VW Karmann Ghia Typ34, Dodge A100.

Amit sikerült megvásárolnom, annak örülök is: Dodge Charger Police, bár az enyémnek sajnos mozog a fényhídja, illetve a Mini Cooper S Cabrio, mindazok ellenére, hogy a hátsó lámpát szokásukhoz híven ...khm... elfelejtették kiemelni festékkel.

A Hot Wheels kínálatából pedig megvettem, ami tetszett, de különösebb várakozással nem tekintettem a 2013-as listában szereplő kisautókra. Talán a 92-es BMW M3 (E30) hozott leginkább lázba.

2.) Egyértelmű csalódás a rengeteg fantáziaszülte kreálmány, a festések csicsásodása és a minőség romlása. Ennél több szót erre azt hiszem, kár is fecsérelni.

 

Sam. Joe

MATCHBOX MEMORIES

1.) Ismételném a többieket: A 2013-as új modellek közül azokat vártam, amik valódi autókat mintáznak meg. Renault Master mentő, Dodga A100 pickup, VW Type 34 Karmann Ghia és a többi.

2.) A csalódás meg pont az volt, hogy ezek rendre nem érkeztek meg hozzánk. Dodge Chargert is most vettem pár napja abban a drogériában, ami mint azt pontosan tudjuk nem Magyarországon szerzi be a kisautós árukészletét. Változatlanul csalódás a Mattel üzletpolitikája: Abban az országban, ahol a köznyelv egyenlőségjelet tesz a kisautó fogalma és a Matchbox márkanév közé, a Hot Wheelst nyomják – nyilván az amerikai corporate felelős ezért a remek ötletért. Az eredmény, hogy bemész bármelyik hipermarketbe és azt látod, hogy hombárszám áll a Hot Wheels, a Matchboxok meg le vannak fosztva, jó ha találsz pár megrongált blisterű, vagy éppen teljesen érdektelen példányt. Pont a Renault Master kapcsán mondta Andrew0807 kolléga, hogy ne bánjam, hogy nincs meg, mert egy nagy darab műanyag. Az a baj, hogy igaza van, az „elműanyagosodás” nagyon jellemző betegség a Matchboxnál, ezzel kapcsolatban lesz is hamarosan egy összehasonlító post is nálunk.

Matchbox MB-21 Ford Mustang GT Concept

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy Ford Mustang ügyekben egészen jól állunk! Egyrészt helykitöltőnek – mert a mai Pónifuttató Szeánszunk alanyáról állati keveset tudok írni, amiről papírom van, hogy nem az én hibám –, másrészt hogy később hálás lehessek magamnak, hogy nem voltam rest összeszedni ezeket, szerepeljen a post végén Bubba-Gump ráklistába foglalva az, amit Mustang ügyekben eddig szövegszerkesztőbe róttunk!

Tehát mint az ott jól látszik, néhány foghíjjal, de egészen jól lefedtük a Mustang generációkat egészen az ötödikig. Persze aki ügyesen keres a blogon, az megtalálja ezt a zseniális darabot is, de tegyünk úgy, mintha ez nem is lenne, amúgy sem lesz soha szívem kibontani.

Ilyen bevezető után, nyilvánvalóan az ötödik generációnak kéne következnie. De nem fog. Merthogy az ezt közvetlenül megelőző tanulmányautóból is készült Matchbox. Látni fogjátok, hogy nem is akármilyen!

Showtime!

A Mustang ötödik generációja 2005-ben kezdte meg pályafutását, de ez előtt két évvel Detroitban, a 2003-as North American International Auto Show-n, a Ford Motor Company két Mustang koncepcióautót is bemutatott. Egy vörösszínű Mustang GT kabriót és egy Mustang GT kupét. Bennünket a Matchbox kapcsán ez utóbbi érdekel. A “volfram ezüst” színű kupénak üveg teteje volt és nem csupán imitáció, hanem valóban működő légbeömlői a motorháztetején. A vörös és faszén színű bőrbelsőhöz aluminium kiegészítőket kapott és egy 4,6 literes, feltöltős V8-as motort építettek belé, ami közel 400 lóerőt adott le a cég által kibocsátott sajtóanyag szerint.

Én kérek elnézést a prezentőr brit akcentusáért, de a Ford sajtóanyagból vágott videó nagyon sok részletet megmutat, ezért érdemes megnézni. A hang meg némítható!

A kétüléses koncepcióval kapcsolatban jó kérdés, hogy vajon teljesen működőképes volt-e, vagy nem volt több, mint a legtöbb koncepcióautó: csupán autónak látszó tárgy. Az biztos, hogy a Ford által 2004-esnek cimkézett koncepciók nagyon is emlékeztettek a 2005-ös modellévben piacra dobott széria Mustangokra és az is, hogy aztán 2009-ben a hetedik, Barrett-Jackson Palm Beach aukción, 175 000 dollárért – mostani árfolyamon kicsit több, mint 38 millió forint úgy, hogy nem túl erős a dollár – adták el darabját, de ez közel sem jelenti azt, hogy valódi működő autók voltak. De még ha teljes egészében működtek is, akkor sem biztos, hogy valaha is legálisan közútra lehet vinni őket az Egyesült Államokban. Régebben a kedvenc amerikai izomautós periodikámban azt olvastam, hogy az ilyen koncepciók nagy baja, hogy az érvényben lévő törvények szerint nem tekinthetők automobilnak, hiszen nem estek át azokon a kötelező, biztonsági minősítési vizsgálatokon, amin minden az országban forgalomba hozott autónak át kell. (Kínai autógyártók, szevasztok!) Az is rémlik, hogy volt valami fejtegetés arról is, hogy egyedileg épített autóként sem biztos, hogy vizsgáztathatóak, mert kortárs gépek, nem pedig korábban készültek mint – és innen hiányzik egy évszám amire nem emlékszem – ezért nem nyársalhatnak gyalogosokat, működő légzsák kell, hogy legyen bennük, meg hasonló efélék. Szóval ha az emlékeim nem csalnak, ennyire bődületes pénzért a tulajdonosuknak jó eséllyel csak két autónak tűnő szobra van.

 Ford Mustang GT Concept (Képek: FoMoCo sajtóanyag, ahonnan meg én beszereztem az ott van vízjelként.)

 Mögöttem az elődöm.

Itt nagyon jól látszik az üvegtető, amit nagyon jól sikerült elkapnia a Matchboxnak is.

A kicsi gyönyörű

Sokszor leírtam már, hogy a Ford az a márka, aminek a termékeiből a Matchbox a legtöbbet csemegézett. Nem kell hozzá Sherlock Holmes-nak lenni, hogy feltételezzük ezzel kapcsolatban, hogy a két cég jó kapcsolatot ápolhat. Újabb nyom a jó viszonny ügyben, hogy bár az 1-75 szériában csak 2005-ben jelenik meg a koncepcióautó, mint MB-06 – aztán 2006-ban, mint MB-16, majd 2007-ben mint MB-16 –, speciális kiadásokban már 2004-ben felbukkan! A legelső, Matchbox Collectibles 1:64 Models - 1997-2004 - Showcase modell nagyon is precízen hozza az eredetit színben és a ráapplikált kerekek terén is. Még ebben az évben két újabb spéci kiadásban is szerepel, de azok meg sem közelítik az előbb citált verziót már ami az eredetire való hasonlítást illeti. Maga a modell kialakítása nagyon is precíz – erről majd picit alább részletesen – de egészen ótvar kerekekkel és fura színekkel alaposan agyon tudják csapni. Nagyon erős a gyanúm, hogy a Collectibleshez készítették el a szerszámokat, de hogy a beruházás ne legyen masszívan veszteséges, úgy kötöttek szerződést a FoMoCo-val, hogy később elég tág határok közt használhassák fel a modellt. (Erről tudnának mesélni szerintem a Mattelnél, hogy mekkorát lehet szívni az ilyesmivel, ha nem figyelnek oda. Kapcsolódó történet részei itt, itt és itt.)

Ami nekem megvan, azaz a mai post tárgya, 2008-ból való, az aktuális, akkor már 1-100 amerikai sorból. A színe és a kerekei még csak nem is emlékeztetnek az eredetire, de a legeslegelső, Collectible szériást leszámítva amit nagyon szívesen látnék a gyűjteményemben, szerintem még így is az összes többinél messze jobban néz ki!

Méltatnám itt e helyütt még pár kibővített mondatban a kisautót. Mint azt fentebb írtam az eredetiről, annak üvegteteje van. Nem láttam sajnos az eredetit, ezért nem tudom, hogy ott mi a műszaki megoldás, de a képeken szemlélve úgy hat, mintha az A-oszlop aljától, a... Ööö... Mi a túró is az? C-oszlop alja? Vagy mi is az a pont egy fastbacknél? Szóval mintha egy teljes, összefüggő üvegfelületet látnánk tető helyett. A helyzet az, hogy a Matchboxnál ennek a visszaadását példásan megoldották! Csak a kisautót kézbe véve és lehetetlen szögekbe forgatva derül ki, hogy az öntvény úgy készült, hogy a kisautónak van ám rendes, fém teteje, csak éppen egészen „targásra” van szabva. Erre jön rá a műanyag „üvegtető”, ami átlátszatlan feketére van színezve ott, ahol a fém van alatta. Így tökéletesen rejti a szerkezeti integritást adó fémet! Azt nem tudom megmondani, hogy hogyan színezték meg a műanyagdarabot, de az eredmény mesés. Innen nézve – 2004-et írunk – szégyen, ahogy a Porsche 914-es tetejét, pontosabban az első szélvédőjét, 2010-ben kialakították!

Az üvegtető nagyon szép, részletes belteret takar – amit gondolom ismét csak annak köszönhetünk, hogy a spéci kiadást nagyon szépen akarták megcsinálni. Ezen a verzión a hátsó, nagyon látványos világítótest is kap festést, ami nagyon jót tesz a megjelenésének!

Nem vagyok különösebben rajongója a koncepcióautóknak, de el kell ismerjem, ez nagyon szépen sikerült! Természetesen a legelső, speciális kiadása jelenti a csúcsot, de a lényegesen gyakoribb, 1-75, illetve 1-100 szériában is lehet találni pofásat – legalábbis nekem sikerült.

 Az orra egyáltalán nem került a részleteket kiemelő festés, mert vannak a karosszéria anyagából kialakított részletek. Csak éppen ez a szín megeszi őket.

 A megfizethető sorozatokban megjelent Matchboxok közül nekem ez a verzió tetszik a legjobban mind a színét...

 ...mind a kerekeit tekintve.

 Az eredeti üvegtetejét briliánsan oldották meg a kisautón!

 Ez a kép sejtetni enged valamit abból, hogy milyen részletes a beltere és láttatja a festéssel kiemelt hátsó világítótestet.

A kis manók hangosan sírtak a fotóbirizgáló programban attól, amit ezzel az amúgy is szétvakuzott képpel műveltem. De legalább így látszik valami a beltérből, meg sejteni lehet abból valamit, hogy hogyan alakították ki a tetejét. Kár, hogy pár évvel később elfelejtették ezt a trükköt.

Végezetül pedig az eddigi, átfogó, Mustangológiai értekezéseink Bubba-Gump ráklistája:

Első generáció, első változat, Fastback:

• Matchbox MB-08 Ford Mustang Fastback, ami nem mellékesen a világ legjobb, háromhüvelykes méretarányban létező Mustang játékautója a maga kormányozható kerekével, 1966-ból!
• Matchbox MB-13 1965 Ford Mustang GT (Fastback), újkori Matchbox, értekezéssel a Pony Car fogalmáról.
• 1965 Ford Mustang GT (Fastback), az előbbi recolorja a kortárs Matchboxok egyik legszebb kerekeivel, egy párját ritkítóan igényes 5-ös csomagból.
• Matchbox MB-08 Wild Cat Dragster, az ős-Matchbox Mustang dragsterré átdolgozva.

Első generáció, első változat, kabrió (Convertible):

• Hot Wheels '65 Ford Mustang Convertible, Andrew0807 kolléga által romossá alakítva.
• Hot Wheels '65 Ford Mustang Convertible, a fenti változat Treasure Hunts verziója, gyárilag kisebb testi hibákkal.
• A Johnny Lightning, 1965 Ford Mustang Convertible értelmezése, ami az egyik legjobb ebben a méretarányban.
• Spéci kiadás, nem játékszer kategóriás Matchbox,1964½ Ford Mustang Convertible, ami szintén indul a „leg” címért a méretarányában.

Első generáció, második változat, hardtop (kupé):

• A köz valamiért mindig is sokkal többre értékelte a Fastback-et, de nekem mindig is sokkal jobban tetszett a hardtop. A kisautógyártásban is meglehetősen alulreprezentált a változat, de szerencsére van! Matchbox MB-25 1968 Ford Mustang GT California Special, ami ráadásul egy vendégpostban szerepel a Matchboxaddiktológus kollégáktól.

Első generáció, harmadik változat, Fastback:

• A tudományos mustangológia egy kalap alá, első generációsnak veszi az 1964-1973 közt gyártott Mustangokat, pedig markánsan eltérő kinézetű autókról van szó – ezért is ez a nagy faxni itt a változatokkal. A harmadikból verzióból is csupán egyetlen darabot tudunk felvonultatni, ami nem éppen a leggyakoribb kisautó, lévén a Matchbox 1970 Ford Mustang Boss 302 értelmezése egy beszélős sorozat, kettes csomagjából származik. Ez a nem beszélős része a csomagnak.

Első generáció, negyedik változat, sportsroof:

• A negyedik változata az első generációnak minden bizonnyal a legkevésbé népszerű, ezért érthetően kisautó fronton is alulreprezentált. A Matchbox úgy is készített ilyeneket, hogy nem is nevezte nevén a gyereket. Szerencsére Wmormo kolléga összehozott belőlük egy csomót egy felújítós-átalakítós kúra erejéig. Tehát: Matchbox MB-44 Boss Mustang, MB-10 Piston Popper és MB-67 IMSA Mustang

Második generáció, kupé:

• Látványosan nagyot égtem, amikor egy postban kijelentettem, hogy az olajválság szülte kis gyöszből kétlem, hogy készült kisautó. Készült. A Welly Ford Mustang II ráadásul a Tomica értelmezés másolata. Második generációs hatchbackünk azonban nincs, mert azt a karosszériaváltozatot is kevés gyártó dolgozta fel, egészen pontosan négy ilyenről tudunk, amik pont olyan gyakoriak, mint a holló nevű madár fehér változata.

Harmadik generáció, fastback:

• A Majorette Mustang SVO kissé bumfordi, de szerethető játékszer a maga úthenger kerekeivel. Ez már a ráncfelvarrás utáni verzió ebből a generációból.

Harmadik generáció, kupé:

• Szintén már a ráncfelvarrás utáni változat, a GreenLight egészen döbbenetes minőséget képviselő, értelmezése a New York State Police színeiben.

Negyedik generáció, kupé:

• A negyedik generációból is csak a ráncfelvarrást követő verzióink vannak, MB-17 1999 Ford Mustang a Matchboxtól.
• Egy másik a Hot Wheels, 2009-es 45-ik évfordulós, Anniversary Mustang 5 Pack-jéből - '99 Mustang.

Negyedik generáció, kabrió:

• Matchbox MB-36 1999 Ford Mustang Convertible, szintúgy a ráncfelvarrás utánról.