Videó: Matchbox Race n' Chase

Remek videót találtam arról a Matchbox slot-car szettről, amit a katalógust nyálazva soha nem értettünk a gyerekkori pajtikáimmal, hogy hogyan tud ugratni! A korabeli tévéreklámot is tartalmazó kicsomagolós-összerakós videó arra is választ ad, hogy van-e olyan remek játékszer, mint amilyennek a Matchbox katalógusban látszott.

Tévéreklámok: 1970 Hot Wheels Rod Runner Race Set

Azt hiszem nem én vagyok úgy egyedül, hogy a kisautó-versenypályákat automatikusan a Matchboxszal kapcsolom össze. Pedig a Hot Wheels sem szégyenkezhet e téren. Sőt, simán benne van a pakliban, hogy ez is a Mattel hatása volt a Lesneyre, csak éppen az utóbbi a mi földrajzi koordinátáinkon elérhető volt, a másik meg nem.

Az 1970-es tévéreklámban szereplő, teljesen mechanikus versenypályáról dobozfotókat is tudok mutatni - leginkább a rajta szereplő grafikág miatt. Nagyon szeretem ezeknek a stílusát, a Matchbox is nagyszerűeket alkotott e téren. A képek az eBay-ről valók.

Hot Wheels 1997 Volcano Blowout Track Set

Remek bemutató videót talált porsche a fenti nevű, 1997-es Hot Wheels autópályáról. Igazi "szülők kedvence", hangosan zörög és kisautókat köpdös minden égtáj felé!

FRISSÍTÉS: A videó készítője a post elkészülte után, de annak megjelenése előtt letiltotta a más oldalakon történő lejátszást. Természetesen a linkre kattintva a YouTube-on megtekinthető.

3Dbotmaker – Az ásító unalomból vegytiszta szórakozás

Vannak sportágak amik csak azok űzése közben szórakoztatóak. Hogy mi visz rá embereket, hogy ezek tévéközvetítését nézzék, arról elképzelésem sincs. Erre jön valaki, aki olyasmiből csinál sportágat ami nem is az, aminek űzése és nézése bizonyos kor felett kimondhatatlanul unalmas, de úgy tálalja, hogy oda szögez a képernyő elé és gyakran többet röhögsz rajta pár perc alatt, mint a hazai televíziózás teljes szilveszteri felhozatalán együttvéve.

Golf. Nem mondom, hogy nem sznob, meg elitista, de a szabad levegőn kell csinálni, lehet közben beszélgetni, sétálgatni, az igazán nagyon sznoboknak meg villanyautókkal jasszkarizni. Darts. Kocsmasport, teljesen rendben van, lehet a haverokkal dumálni, hülyéskedni, meg sörözni. Curling. Na, ez az amit egyáltalán nem értek. Elhajítani a teáskannát a jégen, annak még van valami élvezeti értéke, de azoknak mi ebben a móka, akik sikálják a jeget?! De mindezeket televízión nézni, hogy mások hogyan csinálják számomra teljesen értékelhetetlen. Oké, én a valóságshowkat sem értem, szóval csak bennem lehet a hiba, neo Cro-magnon, digitális őslény, ez vagyok én.

Fun, fun, fun

Azt hiszem hogy gyermekként mindannyian vágytunk autópályára a kisautóink mellé. Játszani a pajtikkal, gurítani a kisautóinkat, versenyezni, óriási móka... Egy bizonyos korig. Még azt is megértem, aki felnőttként jön össze ilyesmire a gyűjtő cimbikkel, mert bár a tevékenység rombolja a gyűjteményt, lehet közben beszélgetni, csereberélni, enni-inni, haverkodni. De hogy ezt én, önszántamból tévéközvetítésként nézzem... „Áh, nincs az az isten”.

Aztán a YouTube ajánlója elém dobta a 3Dbotmaker csatornáját és pontosan ez a tevékenység szippantott be annyira, hogy feliratkoztam a csatornára.

Attól zseniális amit művelnek, hogy bár ez egyáltalán nem érződik, elképesztően sok munka van benne. Nyilván nagyon klassz a már-már dioráma – vagy inkább terepasztal lesz ez, mert ugye kicsit sem statikus – megépített pálya. De a profi kamerakezelés, egyáltalán a több kamera használata a pálya mentén, a nem kevésbé professzionális vágás már magában egy új minőségre hozza az egész dolgot. Amitől viszont sportág lesz abból az ami nem is az, az a zseniális utóhang a tökéletesen adagolt effektekkel. Ami pedig a csúcsok-csúcsa az „élő” közvetítés. Nyilván egy része a szövegnek előre megírt, más része spontán, de egészen elképesztő szinten hozzák egy amerikai autóverseny közvetítésének hangulatát, nagyon gyakran már-már paródia szinten mímelve azt. Félek, hogy nyelvtudás nélkül a hangulat csak egy része jön át, de ha érted is a kommentátorokat, lehetetlenség hogy ne ragadj a képernyő alatt és ne vigyorogj – amikor nem hangosan röhögsz az egész őrületen.

Ma már ott tart a csatorna, hogy a rajongók küldik a gurítani valót. Legnagyobb meglepetésemre van magyar is az „indulók” közt. Ha „HU PolarBear” látja e sorokat – vagy valaki ismeri őt – legyen már olyan jó, hogy jelentkezik, egy Covid-19 kompatibilis távinterjú szerintem nem csak engem érdekelne! Aki hallja, adja át!

Oké, itt az ideje, hogy mutassam, hogy miről van szó:

  

Ilyen az, amikor nem magukat veszik komolyan, azok akik csinálnak valamit, hanem azt, amit csinálnak! Elképesztő mennyiségű, professzionális munka van ebben a cirka tízperces videóban. Az egyik induló valószínűleg magyar. HU PolarBear jelentkezz!

 

A kedvenc epizódom! Ilyen amikor - a létező legjobb értelemben véve - a készítőknek elgurul a tablettája. Félek, hogy nyelvtudás nélkül nem jön át minden a hangulatból.

 

3Dbotmaker történelem.

Katalógusok: 1972 Matchbox Superfast Tracks

Mára egy igazán különleges darabot tárunk elétek: Igazából az azonosításában több a találgatás, mint az igazolt tény. Játékdoki vásárolt egy internetes piactéren valamit, ami úgy érkezett meg hozzá, hogy tömőanyagként ezt a katalógust használta fel az eladó.

Az nyilvánvaló, hogy ez a katalógus a Matchbox autópályákról és azok kiegészítőiről szól. Az már csak valószínű, hogy ilyenekhez mellékelték. A keltezést pedig a ráfirkantott, "Árjegyzék kérve: 1972. 8. 5." következtetjük.

Az is érdekes, hogy ilyet - legalábbis szerintem - egy végfelhasználó nem valószínű, hogy ráír egy katalógusra, hiszen a szocializmus játékkínálatában hol voltak olyan üzletek, ahol árjegyzéket osztogattak volna? A magánkézben lévő, külföldre járó kamionosok által becsempészett árukészlettel operáló trafikok is jó egy évtizeddel később jelennek meg és hát ezek sem arról voltak híresek, hogy árjegyzékeket bocsátottak ki. Csak nem valamilyen szocialista kereskedelmi vezető íróasztaláról származik?

Matchbox T-900 Alpine Track

Gyuri barátommal már réges-régen megállapítottuk, hogy a Matchbox és Lego katalógusok a gyerekember Playboyai. Órákig képesek voltunk csurgatni a nyálunkat felettük, de azt hiszem ezzel mindannyian így voltunk akkoriban.

A PS-1 Container Port némileg lehűtött a Matchbox kiegészítőkkel kapcsolatban, de a másik nagy „libling” még mindig birizgálta a fantáziámat, nevezetesen a T-900-as Alpine Track. (A fenti képen a legkorábbi manifesztációja látható amit felleltem, az 1974-75-ös katalógusból.) Akkor elképzelni sem tudtam, hogy az hogy lehet, hogy a lift fölviszi az autót, az legurul, közben lejön a lift és viszi a következő fuvart. Csodás játékszernek tűnt, mit nem adtam volna érte! De nem lett és nem is lesz. Ezt azért jelenthetem ki ilyen kategorikusan, mert Maques cimbinek – mint teljesen véletlenül kiderült – volt és van is ilyen. Karácsony körül összerakta a kedvemért Maques 2.0 kedvéért, fotókat is készített és rövid beszámolót is írt róla! Vigyázat, illúziórombolás következik! Aki meg szeretné őrizni tudatában a T-900-ast úgy, ahogy azt gyerekkorában elképzelte, az NE OLVASSON tovább!!! Én szóltam! Át is adom Maques-nek a szót:

„Minthogy írtad, hogy nem voltál nagy sínpályás: A "normál" sínpályák, hajlékony, de vastag műanyagból készültek és azokat egy keményebb piros lapocskával lehetett összedugni. Ezek jók is voltak, ma is jók, semmi bajuk. (Hoppá! Ha ezt így vágja, akkor – ezek szerint – nem is csak ez az egy „sínpálya” volt/van neki? Ki kell erről is faggatnom! SJ.) A liftesben (Alpine 900), a „körgyűrűk” kemény és vékony műanyagból vannak, ami jobban törik, ráadásul egybe van öntve a "toldójával", ami aztán erősebb ránézéssel törhető. Nem volt olyan benne, amelyiket ne kellett volna ragasztani és egyhez még a letöredék sincs meg. Egyébként a körpályán gyakorlatilag beragad a kocsi, de legalábbis csúszik és nem gurul (a vékonykerekűek). A körpálya állványai önmagában nem állnak meg, elméletileg bepattintható bele a sin, de még ha nincs is letörve a pöcke, akkor is nehéz beletenni, aztán vagy szorul vagy lötyög. Szóval a szentlélek tartja össze. (Note: Szentlélek not included!) Az hiszem, hiányzik – vagy valahol máshol van – két rövidebb sínpálya, mert nem akart összejönni sehogy a két oldalon a megfelelő hossz. Ezért nem úgy néz ki, mint ahogy kéne, illetve összerakás után láttam, hogy hogyan kellett volna a körnek is mennie – a másik irányba. Minthogy ennek szétszedése valószínűleg töréssel járna, ezt kihagytam, így az elterelő „fordítva” van benne, de látványnak jó. A lift azt hiszem úgy működött, hogyha belegurult a kocsi, akkor az lenyomta a lift alját, és bekapcsolta a lift motort. Az felvitte, ott kiesett a kocsi, a lift meg a góliátelem súlyánál fogva lescrollozott. Igényes megoldás... Mellékelek pár képet, külön figyelmet érdemel a fentihez hasonlóan igényes „manuál szvicsing” megoldás amivel a lifthez sorban álló autókat lehet menedzselni.”

Matchbox T-900 Alpine Track. Na, ebből a szögből sem láttam még soha, lévén egyetlen katalógusban sem fotózták le így. Tükrözve van összerakva, de ettől még működik.

"Szentlélek not included." És ezt már (in)stabilan tudta 34 évvel ezelőtt is!

Kispajtások! Soha ne hagyjátok belerohadni a góliátelemet a játékaitokba! Értem? Amúgy lehet mégy ilyet kapni?

Az igazán impozáns doboz grafikán jól látszik, hogy mire gondolt Maques azzal, hogy tükrözve van összerakva a cucc.

Remek konstrukció! Az elemek összeillesztése merev és ezért törékeny. A javítás gyakorlatilag kizárt.

Ugyanez más szögből.

Sky-Jack - a lift flancos neve.

Ahaaa! Szóval oda megy be az elem! Sohasem gondoltam volna! Azért egy fedelet fabrikálhattak volna neki, mert így állati ronda.

És oda alulra megy be a verda! Már értem!

Forgalomirányító berendezés.

Egy közeli a forgalomirányító berendezés kezelőpultjáról.

Egy közeli az aljáról. Egyszerű mechanikus szerkezet - mint a szög -, de legalább nem romlik el, nem?

Az eredeti leírás oldalai. Micsoda? Hogy viaszozni kellene a szerpentint, hogy lejöjjenek az autók? Ööö... Vicces! És mi lesz, ha a kiccsávó játék közben belenyal? Ne már!

Hungarian user manual by Triál! A timeless piece!