Majorette Maersk Logistic Giftpack – Airbus A350-900

Szombat van és így „nem a mi szellemi termékünk” (katalógusok, reklámok, más videók) post ideje. Ez a mostani olyan post, amivel több okból sem dicsekedhetek, úgyhogy gondoltam itt sok szódával talán most kivételes elmegy.

A Majorette Maersk Logistic Giftpack előzményeit itt találjátok – némi érdekes céginfóval fűszerezve – de természetesen saját tag-et is kapott a címkefelhőbe.

A helyzet az, hogy bár rajongok a repülésért, nem szeretnék abban a szerepben tetszelegni, hogy érdemben konyítok is a repülőgépekhez. Ezért nyilván próbáltam „kiszervezni” a típusismertetőt, de magyarul csak a Wikipédia szócikket találtam róla. Tessenek kedves lenni igény szerint fogyasztani!

A képekre nincs mentségem, korábban már vázoltam, hogy miért nem akarom ennél jobban felbontani ezt a pakkot – mea culpa, mea maxima culpa!

Eddig nem volt még Airbus címkénk, most már van!

Rákerestem az OY-SYB, és OY-SYD lajstromjelekre is - mert nem tudom eldönteni, hogy melyik van ráfestve. Mind a kettő a Maersk flottájában repülő gépé, a festésüket is remekül hozza a kis Majorette, csak éppen az eredetiek Boeing 767-esek. Upsz.

Matchbox Skybusters SB-09/10 - G-10 Pan Am Action Pack Boeing 747-100

Egyszer olvastam egy felmérésről, mely szerint a VW Bogár az az autótípus, amit a legtöbb ember ismer fel, még azok is, akiket teljesen hidegen hagynak a gépjárművek. Biztos vagyok benne, hogy a repülőgépek közül az első Jumbo, a Boeing 747 kerülne ki győztesen egy ilyen felmérésből!

Az „Égbolt Királynője” a világ második legismertebb márkája színeiben
Irtózatosan nehéz dolgom lenne, mert egy olyan repülőgépről kellene érdekesen írnom, amit így vagy úgy mindenki ismer, a történetéről könyvek születtek. Hozzá egy olyan légitársaság színeit viselte, ami szintén legendás és a történetéről szintén könyvek születtek, de még egy kalandos-kémkedős tévésorozat is. Szerencsémre nagyon könnyű dolgom van a feladat kiszervezésében! Az Aeropark Budapest YouTube csatornája mindkét témában – amiről egyébként majd fogjátok látni, hogy szorosan összefügg – olyan minőségű videót jegyez, mely vetekszik bármely természettudományos tévécsatorna produktumával! A két videó együtt cirka egy órányi színtiszta szórakozás és azt javaslom, hogy ne hagyjátok ki őket!

Pan Am: A légitársaság, ami megváltoztatta az utazást

Boeing 747: A Jumbo-korszak

A 747-el kapcsolatban van még számos videó a csatornán, a „Jumbo Titkok” sorozatot is szívből ajánlom, szóval egy hétvégi délutánt tartalmasan el lehet ütni a csatornán, csak 747-es ügyekben.

A fenti információhegy után még rá tudok tenni egy lapáttal: Még a kalandozós korszakomban A Kézzel együtt felkerestünk a Hiller repülőmúzeumot San Carlosban, Kaliforniában. Ott kiállították egy korábban a Biritsh Airways színeiben repülő, 1971 márciusában készült, 747-100-as orrészét, mely látogatható. A Flying Tiger Line (úgy is ismert mint Flying Tigers) az első, menetrend szerinti amerikai cargo légitársaság volt – míg 1989-ben be nem kebelezte a FedEx. Ennek színeit azért viseli, mert az egész múzeumi projekt fő-támogatója ennek a cégnek dolgozott 35 éven át – mint az olvasható is a fenti linken. Mivel ugyanaz a sorozat, mint a kis Matchbox és nagyjából hasonló korú is, úgy gondoltam érdekes lehet látnotok az ott készült képeinket.

Ex-British Ariways Boeing 747-100 nózi a Hiller Aviation museum szabadterén. Nem volt benne hideg. Abszolút kortárs az Ocean Pearl-el.

Pratt & Whitney hajtómű. A háttérben egy Mig-17-es. (Nem tartozék.)

Kapitányi munkahely.

Az első tiszt munkahelye.

A kettejük feje felett lévő panel.

A fedélzeti mérnök posztja.

A 747-esek turistaosztályának jellemző beosztása. Az üléstámlákba épített képernyők sejtetik, hogy a kép sokkal később, 2008-ban készült a Japan Airlines egyik 747-400-asán. Tapasztalatból mondom, hogy a 3-4-3-as beosztás igazi büntetés már közepes távon is. (Kép: Wikipédia)

És a 747 sorozat turista osztály legalja: A Boeing 747-400 Combi elrendezése. A KLM olyan sűrűn rakta az üléseket az Ázsiába tartó járatain, hogy a majdnem 190 centimmel kalodának éreztem. Cirka egyharmadát a fedélzetnek raktérnek alakították át ezeken a gépeken. (Kép: Wikipédia)

Az Óceán Gyöngy(e)
Nem, nem az Óceán Szíve, a Titanic filmből, hanem egy valóban létező repülőgép a Pan Am flottájából az, amit a Matchboxnál megmintáztak – meglepő részletességgel az ici-pici méretarányhoz képest. Mivel egy konkrét-, ráadásul alaposan dokumentált járműről van szó, érdemes vele alaposabban is foglalkoznunk! Ha máshonnan nem, akkor a fenti videókból tudhatjátok már, hogy a Pan Am hagyományosan a 19. század gyorsjáratú teherhajóiról, a klipperekről nevezte el flottája tagjait. Az N740PA lajstromjelű 747-100-as, 1970 január 31-én repült először. A Pan Am 1970 február 24-én vette át, ahol először a „Clipper Rival” (Rivális, vetélytárs), majd – valószínűleg az új céges arculatra átfestésekor – a Clipper Ocean Pearl (Óceáni Gyöngy, de talán az Óceán Gyöngye szabadfordítás is belefér) nevet kapta.

A cég 1985-ben Florida felett légi felvételeket készíttetett a gépről, melyet hirdetésekben és promóciós anyagokban is használt az új, „hirdetőtábla” (bilboard) flotta arculatra festett gépről. Mi több, ezeket a felvételeket licencelték is filmekhez és tévésorozatokhoz. Meg nem erősített információk szerint az 1986-os, „Hotshot” című sport témájú filmben és az 1991-es „Hook” című mesefilmben is felhasználták.

A Matchbox ezt a konkrét gépet mintázta meg.

1987 március 10-én egy „majdnem baleset” részese volt. Londonból tartott New Yorkba a PA125-ös járatot repülve. 20 000 lábas (kb. 6100 méteres) magasságon a legénység nyomáscsökkenést tapasztalt. 15 000 lábra (kb. 4570 méter) ereszkedve a probléma megszűnt. Ismét emelkedni kezdtek, de 20 000 láb környékén ismét jelentkezett a nyomáscsökkenés. A gép visszatért Londonba, ahol a gépet ellenőrizve azt tapasztalták, hogy az első rakodótérajtó nagyjából 3,8 centis rést hagyva az alsó részén nem volt megfelelően bezárva. A rögzítőfülek nem voltak a helyükön, de a „kilincs”, „zárva” helyzetbe volt fordítva. A kabinban a nyitott ajtóra figyelmeztető fények nem gyulladtak ki. 1989-ben ugyanez a probléma 9 ember halálát és 38 sebesülését követelte az United Airlines egyik járatán. Csak ezután tervezte át a Boeing a csomagtérajtót. A Clipper Ocean Pearlnek szerencséje volt.

1990-ben a gépet eladják. Négy gazdát is megjár – két újabb regisztrációs szám alatt – míg végül 1993-ban elbontják.

Skybusters 747-100
Nem igazán használjuk túl ezt a tag-et a címkefelhőben, mert egyikünknek sem esik igazán az érdeklődési körébe a Matchbox repülőgépes sorozata, mint gyűjtő. Gyerekként nagyon szerettem volna SB-20-as helikoptert – bármilyen helikoptert –, amikor még rendeltetésszerűen, játékra használtam a kisautóimat. Gyűjtőként inkább „csak úgy véletlenül”, leginkább szettek részeként került Skybusters a kollekciómba. A széria 1973-ban startol el és mindenféle rendszert nélkülözve, kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen az 1990-es évekig készül. Felvonultak sport-, személyszállító-, katonai- – ezen belül vadász- és teherszállító- – utasszállító repülőgépeket és helikoptereket egyaránt. Erős a gyanúm, hogy a Lesney azért indítja el a sorozatot, mert a konkurenseinek is van, illetve hogy promóciós repülőgépmodelleket is értékesíthessen. A rossz nyelvek szerint a széria sohasem volt profitábilis, úgyhogy nehezen érthető, hogy a Mattel a 2000-es években ismét előveszi. Kézenfekvő lenne azt mondani, hogy ez megint a promócióról szól, de erről szó sincs, leginkább fantáziagépek készültek az utóbbi időben, mint például a 2022-es, „Airliner” nevű, Boeing 747-400-as testű, de hathajtóműves rémség, a „Matchbox Cargo Airlines” színeiben.

A Boeing 747-100-as 1973-ban debütál, mint SB-10. Az öntvényt egészen 1993-ig használják, SB-09, SB-10, SB-11 szám alatt, elképesztően sok változatban. 1989-ben debütál a 747-400-as, amit könnyű felismerni a wingtip-ekről a szárnyai végén. (Mi a csuda ennek a magyar neve?) Tehát párhuzamosan készül a kettő egy ideig.

A Pan Am festésű verzió 1986-ban debütál mint SB-10. Már korábban említettem, hogy a G-10 pakk keltezése szerintem a legtöbb forrásnál hibás és én a dobozon olvasható, 1986-os dátumhoz tartom magam. Nos, az SB-10 premieréve is ez. Később SB-09 is előfordul, de abban óriási a káosz a különböző adatbázisokban, hogy meddig készül. Az 1990-es dátumot valószínűbbnek tartom, mint az 1993-asat – különösen, hogy a légitársaság 1991-ben csődöt jelent.

Egy ennyire apró, egyes források szerint 1:635 (!) méretarányú játékszernél nagyon komoly elvárásaink nem lehetnek. Mivel nem makettnek, vagy modellnek készült a kerekei nem lehetnek méretarányosak, hiszen ki kell bírják, ha játszanak vele. A megfelelő méretűeknek nem is tudom miből kellene készülniük, hogy elviseljék a teljesen fém apróság súlyát – nemhogy a „kemény leszállásokat”. Megkockáztatom, hogy amit ebből ki lehetett hozni, azt bizony kihozták! A képeknél majd mutatom, hogy mire gondolok.

Egy Pan Am szettnek kötelezően része kell, hogy legyen egy repülőgép is. Nyilván nem lehet elvárás, hogy a háromhüvelykes, 1:65 körüli méretarányú kisautókhoz stimmelő repülőgép modell készüljék – érdekes lenne, de a 80-as évek minőségi színvonalán, strapabíró kivitelben megfizethetetlen. Ésszerű kompromisszum egy felnőttnek, én gyerekként biztosan nem lelkesedtem volna az ennyire aránytalan repcsiért – az osztálytársaimmal valahogy nagyon érzékenyek voltunk erre.

Elképesztően kicsi! Még az sem kizárt hogy a legkisebb méretarányú Matchbox.

"Az Égbolt Királynője".

A méretéhez és ahhoz képest, hogy a játékszer, a festés zseniálisan részletes.

Minden porcikája fém - kivéve persze a kerekeket.

Nem is olyan régóta tudom, hogy az amerikai zászlót úgy kell pozicionálni, hogy egy képzeletbeli zászlórúdon elhelyezve, hogy lobogna. Mivel a repülőgépek jellemzően előre haladnak, a zászló a függőleges vezérsíkon errefelé lobogna - a csillagok vannak a rúd felé.

Thaiföldön is készülhetett volna.

A G-10-es Pan Am szett.

Matchbox MC-15 Motorcity Fire Set 1990 – Második rész

Az első részében csupa olyan járművet láthattatok, melyek már vagy szerepeltek nálunk, vagy valamilyen változatuk volt látható. Ebben viszont azokat tárgyaljuk, amik még egyáltalán nem!

Fire Engine
Az 1-75 szériában 1984-ben debütál a fantáziadús „Tűzoltóautó” nevű jármű, aminek az alapjául a tudományos matchboxszexológia szerint egy 1976-os Oskosh, L-sorozatú tűzoltóautó szolgált. Ez a tudomány azt is tudni véli, hogy a méretaránya 1:92-höz. Én ez utóbbi adatot némiképp megkérdőjelezem, mert a köztudottan 1:90 körüli Convoyokhoz képest nagyon pici. Nos, az információ nem biztos, hogy hibás! Sikerült találnom képet róla és nagyon úgy néz ki, hogy ez egy olyan építésű holmi – lehet, hogy az „L” a nevében pont „low” azaz alacsony lenne – mint mondjuk egy reptéri vontató. A mellette álló másik tűzoltószer jó viszonyítási pont. Az 1-75 szériában 1984-ben debütál mint MB-18 és még 2003-ban is felbukkan. Természetesen kismillió változata van, hogy „nézni is tereh”. A csomagban szereplő verziója csak erre a pakkra jellemző. 

Picurka, de klassz dolgokat tud - mindjárt mutatom.

Ezzel a festéssel csak ebben a szettben szerepel, a szimmetrikus a dekoráció és a jármű oldalkiképzése is.

A gém körbefordul, a létra kihúzható!

Hátulról biztos nem láttátok még katalógusfotón. A nyolclyukú (8-dot) kerék mindennek jól áll. Na jó, traktornak találn nem.

Menetkész.

Cessna Float Plane
Az egyik legérdekesebb szerzet a csomagban, leginkább mert szinte egyáltalán nem gyűjtjük a Matchbox repülőgépes, Skybusters sorozatát – nekem van pár darab mutatóba, azok is leginkább azért, mert gyerekként nagyon szerettem volna az autóimmal arányos helikoptert. Nos, tehát a Matchboxnál 1973-ban jelent meg a Cessna 210 Centurion, mint SB-14, tehát az utolsóként a premiersorozatból. Meg sem próbálok úgy tenni, mintha értenék bármennyire is az eredeti, hatszemélyes repülőgéphez, úgyhogy típusismertetés gyanánt ajánlom a Wikipédia bejegyzést fogyasztani. (Magyar nyelven sajnos nem találtam róla semmit.) A három apró keréken guruló modell alapján 1981-ben jön ki az úszótalpas SB-26. Ami az MC-15-ben szerepel, az beszerezhető teljesen ugyanilyen festéssel Skybustersként is, tehát egyszerűen átemelték a modellt a csomagba – mit sem von le az élvezeti értékéből. 

Hidroplán.

Egyszerűen átemelték az SB-14 Skybusterst a csomagba, de ez mit sem von le az élvezeti értékéből!

36-os tűzmegfigyelő (felderítő) egység.

"Ég a város, ég a ház is... Tűz-tűz!"

Természetesen sem repülni, sem úszni nem tud.

Peterbilt Articulated Fire Ladder
A csomag legnagyobb darabja az oka annak, hogy ez a post „haszonjármű vasárnapra” került. A CY-13 Convoy az egyik legkisebb számban és legkevesebb változatban készült, ugyanakkor játékszerként a legizgalmasabb Convoy. Nagyon hamar kikerül a Convoy sorozatból és valószínűleg azért, amiért a lószállító, illetve a hajószállítók (egyik, másik) is: túl sok alkatrészből áll, ezért drága és lassú előállítani őket.

Igazából minden egyedi rajta. A kéttengelyes Peterbilt vontató a tűzoltó szerelvényhez készült, ezen kívül még Team Convoy és Motor City packokban fordul elő, mint földmunkagépek vontatója. (Van ilyenem, majd egyszer eljutunk addig is, hogy megmutassam.) Nem kell mind a tíz ujjunk hozzá, hogy a szóba jöhető verzióit megszámoljuk. A vezetőfülke mögött szivattyú található, a tetején pedig megkülönböztető jelzés. Ebben a formájában összesen háromféle festés verziójáról tudok – ez a motívum fehér és sárga feliratokkal, illetve egy neon-narancssárga festésű, teljesen más motívum –, a gyártás helye (Makaó, Tájföld) is kiad még pár verziót, de összesen ennyi. Létezik a szerelvény teljesen hagyományos csőrös Peterbilt és Kenworth COE vontatóval is, de ezek egyrészt nagyon ritkák, másrészt közel sem olyan vagányak mint ez – például megkülönböztető jelzésük sincs.

A félpótkocsi első ránézésre újabb lowboy derivátumnak tűnik, ami annyi más Convoynak is az alapját adta, de igazából a fém öntvény és a ráerősített, műanyag alkatrészek is egyediek. Kitűnő játékszer, a képeken jól látszik, hogy mennyi mindent lehet vele csinálni. Mi több, szerintem a dobogó legmagasabb fokán áll a Convoyok közt ebből a szempontból – kissé lemaradva követik a fentebb már említett csónak-, és paripaszállítók.

 

Szubjektív véleményem szerint egyetlen másik Convoy sincs ennyire vagány játékszer.
 

Nagyon-nagyon hiányolom a létrakezelő munkahelyéről az üvegezést. Ez a rész amúgy is inkább darus, a valóságban ilyen kabinja annak a tűzoltónak van, aki a félpótkocsi kerekeit kormányozza, hogy az be tudjon kanyarodni a szélesebb városi utcákba is - a keskenyebbekbe így sem igazán tud.

Az egyik legritkább Convoy vontató.

Kéttengelyes és a megkülönböztető jelzéssel ellátott nappali fülke mögött szivattyút visel.

Csak a tűzoltó félpót vontatójaként szerepelt, illetve spéci szettekben mint földmunkagépek szállítója. Nagyon kevés verzióban létezik.

A kunsztok, amiért a legklasszabb játékszernek tartom a Convoy szériában:

1. működő kitámasztó lábak.

2. Működő és kihúzható létra.

3. Körbefordítható gém.

Helyesbítek: 2. NAGYON HOSSZAN kihúzható létra!

Az oldalsó kitámasztók akkor sem érnek le a földre, ha félpótot lekapcsoljuk a vontatóról. Na bumm.

Itt bukik le, hogy teljesen egyedi a félpót és mennyi alkatrészből van. A felirat szerint a méretarány 1:80, amivel illeszkedik a csőrös Peterbilthez, ami szintén ekkora. (Csőrös Kenworth: 1:100, a COE 1:90, DAF Space Cab: 1:86, Scania T142: 1:90... Miért mondogatom én mindenhol, hogy 1:110 körüliek a Convoyok?)

Az 1990-es MC-15 csomag az egyik utolsó nagyon izgalmas tematikájú, működő alkatrészekkel felvértezett járműveket tartalmazó szett. Ami vetekszik vele az nagyjából ebből az időszakból származik, vagy sokkal korábbiak, még a hetvenes évekből. Ezek után is készültek nagyon jó tematikus szettek, de közel sem ennyi és ilyen nagyméretű járműből. Egyetlen helyen tudok belekötni: igazán változatos méretarányú dolgokat tartalmaz, de ilyesmin a gyermeki fantázia simán átlendül, csak minket unalmas felnőtteket zavar.

Matchbox Motorcity MC-12 Aerobatic Team Set

Szeretem a Matchbox készleteket a 70-es, 80-as évekből. Irtózatosan klassz játékszerek. Akkor a termékfejlesztési részlegükön olyanok dolgoztak, akiknek valahogy megmaradt a gyermeki fantáziája, emlékeztek arra, hogy egy gyerkőc számára hogyan lehet izgalmas szetteket rendezni egy téma köré. No, meg nem kötötte gúzsba őket az, hogy könnyen kiszaladhatnak abból a keretből, ami a vásárlók számára megfizethető. Az idők során a cég elég sokféleképp hívta ezeket a szetteket, tiszta véletlenség, hogy mind a kettő, ami most így hirtelen beugrik, hogy szerepelt már e lapokon, az Motorcity nevű. Ami viszont nem hirtelen ugrott be, hanem később, az bizony már Action Pack és a Convoy sorozatra jellemző (CY) kezdetű száma van.

Matchbox Flying Circus

A mai napra tartogatott Motorcity feliratot viselő dobozon 1987-es keltezés olvasható, de az első katalógus, amiben nyomát találtam, az bizony az 1988-as és ott a címben szereplő néven hívja a cég ezt a készletet. Pedig a Matchbox Repülő Cirkusza mennyivel jobb név lett volna, mint az Aeroakrobatikus Csapat Készlet! Ami a dobozban van, az javarészt szerepelt már e lapokon. De haladjunk az érdekességük növekvő sorrendjében!

MB-75 Helicopter (1982)

A bal felső sarokban az a helikopter helyezkedik el a dobozban, amit mint MB-75-öt ismerhetünk meg e lapokon. Akkor mindenre kitekintő, tudományos alaposságú kutatás után kijelentettem, hogy ez bizony fantázia szülte modell és ez a tézis azóta sem évült el.

MB-57 Mission Helicopter

A saját fabrikálású összeesküvés elméletem szerint, Kék Villámnak indult helikopter óriási kedvencem volt kölyökként. Még az sem tud érdemben elvenni az élvezeti értékéből semmit, hogy olyan valószínűtlen festésekben is létezik, mint például ez is.

MB-65 DAF 3300 Space Cab

Bár az 1-75 sorozatban is megjelent, ez igazából természetesen egy Convoy vontató. Rettentően sok mindent nem sikerült róla eddig sem kideríteni, de hát ez egy igásló, nem egy sportkocsi, nem jellemző, hogy valaki ilyesminek gyűjtse a katalógusait, meg érdemben foglalkozzon a történetével.

Na, de az összes többi!

Viszont minden más, ami a DAF traktor mögött található, az újdonság e helyütt. A vontatmány a jól ismert, low bed (low loader, low boy) trailer alapjain nyugszik. Kapott egy műanyag feltétet – ilyesmire láttunk már példát – ami a helyén tartja a szállítmányát és hipp-hopp, már kész is a repülőgép szállító.

Pont ez, a szállított repülőgép az, ami érdekes, a tyúk vagy a tojás elsőbbségét feszegető kérdéseket vet fel. Hangsúlyozni szeretném, hogy megint a saját, külön bejáratú összeesküvés elméletemet tárom elétek!

Még bőven arról az időszakról beszélünk, amikor a brit tulajdonban lévő márka jellemzően a hazai piacon néz körül amikor valamilyen témához hozzányúl. 1976-ban debütál a Matchbox Super Kings sorozatában a K-13 Aircraft Transporter. A jármű egyértelműen fantázia szülte, de a repülőgép, amit a hátán hord, egyértelműen nem. Illetve...

Charlie Mack – aki elvben minden enciklopédikus Matchbox tudás ura – összesen 8 verziót jegyez ebből, de nem különbözteti meg az általa hordozott repülőgép változatok szerint. Amit kezdetben használnak én szintén a fantázia szüleményének gondolom, mert irtózatosan sok mindenre hasonlít szubszonikus, kétüléses katonai kiképzőgép vonalon. Amik biztosan nem, de hasonlítanak, az a Folland / Hawker Siddeley Gnat T.1, BAE Hawk T1 trainer, vagy annak az amerikai változata a Boeing T-45 Goshawk, Dassault / Dornier Alpha Jet, ad abszurdum még az Areo L-39 Albatros is gyanúba keveredett nálam, de ezek a hajtóművek légbeömlőinek elhelyezkedése, a kabintető kialakítása, meg más hasonló részletek miatt bizonyosan nem stimmelnek. Igazság szerint a kérdést kiadtam tudományos alaposságú azonosításra repülőszexuális barátomnak, aki osztotta a véleményem, hogy ez bizony fantázia repülő. Szóval a verdiktem az, hogy ez valamelyik Matchbox tervező műve.

Viszont egy bizonyos időpillanatban, költséget nem kímélve a gépet lecserélik a fentebb már említett BAE Hawk T1-re. A műanyag modelltől minden makettező sikítva röhögne, mert azért – szerintem szándékosan –, játékszer szinten apróbbnak nevezhető pontatlanságok felfedezhetőek. De mi vezethette a kezüket ebben a költséges beavatkozásban?

Matchbox Super Kings K-13 Aircraft Transporter. A repülőgépet nem tudom azonosítani, de gyanús, hogy azt is a fantázia szülte, mint a hordozó járművet. (Kép: eBay.)

Sajnos nagyon kis felbontású a kép, de a lényeg talán kivehető: Ezeken a K-13-akon már más repülőgép csücsül, amit én Hawk-ként azonosítok. (Kép: eBay.)

Vörös Nyilak

A legtöbb fejlett ipari ország légi erejének van műrepülő csapata. E kötelékek nagyon sokat tesznek azért, hogy a fiatalok fejében már gyerekként elplántálják a katonai életpálya gondolatát, ami szerény, mérvadónak egyáltalán nem nevezhető véleményem szerint remek dolog! Bizonyára nektek sem cseng idegenül az Egyesült Államok haditengerészete Blue Angels csapatának, a Török Légierő, Turkish Stars-ának, az olaszok Frecce Tricolori-jának, vagy a franciák Patroulire de France-ának a neve. A brit, Királyi Légierő bemutató csapata a Red Arrows.

A Vörös Nyilak munkában. (Óvatosan a hangerővel! Én szóltam!)

Ők kezdetben a fentebb már linkelt Gnatokat, majd 1979-től a szintén linkelt, Hawk T1-eket repülték. Nagyon erős a gyanúm, hogy a Matchboxnál több okból is arra gyúrtak rá, hogy ők gyárthassák a csapat hivatalos ajándékait – már ami a játékszereket illeti. Ilyesmije természetesen ma is van a Red Arrowsnak, de mint az itt látszik, meglehetősen szegényes a kínálat a hajdani, Matchbox gyártotta holmikhoz képest.

Egyfelől nyilván ez nem rossz bolt, másfelől állati jó önreklám, hiszen az kétségkívül ad egy rangot egy játékgyártónak, hogyha egy ilyen lenyűgöző teljesítményt nyújtó csapat merchandiseingját ő állítja elő. Harmadrészt meg a nagy konkurensnek számító Corgi bizonyosan gyártott nekik Hawk miniatúrákat. Gondolom ez utóbbi tény vért kívánt – már ha az az időrend amit én feltételezek.

Szóval én arra gyanakszom, hogy egy nagy, átfogó offenzívát indítottak a Matchboxnál a Red Arrows megnyeréséért és így került a SuperKings K-13-ra Hawknak látszó tárgy (nem tudok Red Arrows festésű változatról), így került a SkyBusters sorozatba (lásd mellékelt kép), lett belőle modell kitt (lásd mellékelt kép, amúgy az üzletágat felvásárolta az amerikai AMT), illetve Convoy szériába Hawkot szállító szerelvény (ebből birtoklom a premierváltozatot is és ígérhetem, hogy egyszer lesz belőle post), de még egészen pofás játékszettek is, amely egyértelműen Red Arrows merchandise (lásd mellékelt képek).

Ismétlem, ezekre semmi bizonyítékom nincs, csak hát gyanús, ami gyanús!

Matchbox SkyBusters SB-37, Hawk T1, nem csak Red Arrows színekben, de Red Arrows csomagolásban is. Gyanítom ez officiális mörcsöndájz. (Kép: eBay)

Matchbox Hawk makett kitt. Ezt az üzletágat aztán felvásárolta az AMT. (Kép: eBay)

Matchbox Red Arrows szettek. A jobb alsó képen egyértelműen gyártóidegen dolgok is láthatóak, ami az eBay-en ezt árusító műve. (Képek: eBay)

Természetesen a Matchboxnál volt annyi eszük, hogy ne csak a Red Arrows cuccaihoz használják fel a szent cél érdekében bevetett, megtervezett és elkészített szerszámokat és persze a velük készült késztermékeket. Gyanítom, hogy a mai post tárgya, az MC-12 ennek egy folyománya.

Vörös Lázadók

Olyan nagyon sok fantáziát nem öltek bele ennek a szettnek a dekorálásába, de a csuda tudja, nekem tetszik! Az tulajdonképpen vicces, hogy annak függvényében „Rebels”, vagy „Red Rebels” a rajtuk olvasható felirat, hogy mennyi helyük volt. Az már csak érdekes összecsengés, hogy a Red Arrows beceneve egyszerűen csak „The Reds”, azaz „A Vörösök”.

 Matchbox Motorcity MC-12 szett a 80-as évek legvégéről. Szeretem ennek a korszaknak, meg a 70-es évekének a Matchbox készleteit, mert zseniális játékszer összeállítások. Az igényes grafikával feldobott dobozok még a 70-es évek hagyatéka, sajna ez után már nem sokkal ki is kopott ez a hagyomány.

MB-57 Mission Helicopter - született Kék Villám - balról, MB-75 Helicopter jobbról.

 Daf 3300-as vontató, ami ugyan szerepelt az 1-75 szériában is, mint MB-65, de tudjuk, hogy ez bizony Convoy!

Nyilván minden repülőgép makettező sikítva röhögne rajta, de a szétszedhető-összerakható, műanyag repülőgép - amit én BAE Hawk T1-nek gondolok - világbajnok. Gondoljunk bele, hogy ma már ilyen játékszer elképzelhetetlen lenne a "nehogy herpeszes Ödönke kárt tudjon tenni magában" szabályok miatt. Azért az sem kis teljesítmény, hogy egy közel 30 éves műanyag cucc még a ma is ennyire pontosan illeszkedjen, legyen összerakható, mutasson egyértelmű hajlandóságot az egyben maradásra, majd szét is lehessen szedni, hogy aztán ismételhető legyen a manőver ismét.

Menetkész szerelvény. Amúgy ha ez Convoy szerelvény lenne szólóban, akkor CY-21 lenne a száma.

Az összeállított Hawkot inkább homogén háttér előtt fotóztam le. Most őszintén! Hol van ma ilyen játékszer? És ha még tán' van is, van ilyen minőségű? Ennek fényében mennyire tűnik ócskának az a húsz évvel későbbi Matchbox, ami valószínűleg nem bír ki 5-6 rendeltetésszerű használatnál többet?