Matchboxon kívüliek: 2014 Hot Wheels HW Workshop #192 – Toyota 2000GT

Annyira kellett a Hot Wheelsnek, hogy a japán autók felé forduljon, hogy nem is tudok rá igazán jó hasonlatot eszkábálni. Most pedig elsült a kezük. Ez így, ebben az árfekvésben közel tökéletes.

„De hát ez egy koppintás!”

Toyota 2000GT. Jobbára csak a japánautó ügyekben jártasoknak mond az előző karaktersorozat valamit, pedig legendás járműről van szó. Ez volt a Toyota első... Áhh, hát mit is csinálok? Él köztünk valaki, akinek megvolt a legenda, aki kipróbálta, aki vezette és sokkal-sokkal többet tud róla, mint amit én valaha fogok! Ráadásul az illető úr egy internetes, autós periodika legszakavatottabb szövegszerkesztő-forgatója. Kötelező gyakorlatként tessék ellátogatni ide és elolvasni Csikós Zsolt írását és megnézni a kicsit remegős, kicsit életlen videót! Mondom, kötelező! Még akkor is, hogyha nem ismeretlen a Toyota 2000GT. Ilyen, élmény hajtotta, csodálat fűtötte írás nem mindennap születik a hazai szaksajtóban. (Viszont a cikk kommentjeire ne vesztegessétek az időt, nagy részük ostoba trollkodás.)

 Toyota brossúra, 1966

Majdnem jó, jobb, majdnem jó, most jó!

A Toyota 2000GT tavaly, azaz 2013 óta van jelen a Hot Wheels kínálatában. Örvendezék vala már a bevezetőben is a márka, japán autók felé fordulása felett, de azért le kell szögezzem: sok esetben nem tudnak kibújni a bőrükből, a szekérkerék és a csicsafestés fertőzi ezt a vonalat is. Az előbb citált Civic esetében ez védhető, hiszen streetracer és/vagy hülyegyerek autó lett szegényből mára, de pont a 2000GT az, aminél az ilyesmi érthetetlen és megmagyarázhatatlan lett volna.

A 2013-as premiermodell nagyon megfogott a formájával és a részleteivel – ha jól emlékszem kallasztok is belőle valahol egyet – de a csicsafelnije és a festése nem az igazi. Nem vagyok ezzel a véleményemmel egyedül, Andrew0807 kolléga nem véletlenül vett kezelésbe egy ilyet, adott neki fehér színt és egy kis rozsdát, tett alá szép kerekeket és nyitotta ki az egyik szemét.

A második inkarnációja szintén ebből az évből már sokkal jobb, de a fekete festése az övvonaltól lefelé nekem még mindig sok, viszont a kerekei gyönyörűek.

A 2014-es fekete szépség azonnal kéne, ha nem lenne rajta aranyozott felni – atyaég!

2000GT "robbantott" ábra. (Kép: INNEN)

Viszont az idei második, ez idő szerint legutolsó verzió – jelen postunk tárgya – az, aminél úgy éreztem, hogy ez az, megérkeztünk! A kék-fekete „menjgyorsancsíkok” Hot Wheels mércével nagyon visszafogottnak, közepesen kifacsart ízléssel mérve meg egészen pofásnak számítanak. A sötét, ötküllős kerekek is nagyon tetszenek. Persze a non-plus ultra egy hófehér lenne, a második változat kerekeivel.

Mint arra már utaltam, szerintem ez a kisautó a játékszer kategóriában, az egy dolláros – felénk nyilván több – ársávban tökéletesnek számít. Mintha visszaugrottunk volna a 80-as évekbe, hiszen a részletei nem festékből vannak, még az elején a két világítótest is a szélvédő anyagából van. A két visszapillantó tükröt imádom az első kerékjárati ív mögött – mint az eredetin! Simán el tudom képzelni, hogy a Toyota nem engedte kevésbé igényesen elkészíteni a legendát! Vagy a Hot Wheelsnél akarták megmutatni, hogy nem csak a Tomica tud hitelesen japán autót csinálni?

Abszolút olyan darab, amivel kapcsolatban azt kell mondjam, hogy ebben a változatában érdemes birtokolni és most, húsvét előtt nem is különösebben nehéz kitúrni a hipermarketek játékosztályán.

 Az első lámpák a szélvédő műanyagából. A menjgyorsan csíkok egészen visszafogottak.

 Az a kerék, az a kerék!

 A tükrök... Világbajnok!

 Mennyire kéne egy pici festék hátra a lámpákra!