Annyira kellett a Hot
Wheelsnek, hogy a japán autók felé forduljon, hogy nem is tudok rá
igazán jó hasonlatot eszkábálni. Most pedig elsült a kezük. Ez
így, ebben az árfekvésben közel tökéletes.
„De hát ez egy koppintás!”
Toyota
2000GT. Jobbára csak a japánautó ügyekben jártasoknak mond az
előző karaktersorozat valamit, pedig legendás járműről van szó.
Ez volt a Toyota első... Áhh, hát mit is csinálok? Él köztünk
valaki, akinek megvolt a legenda, aki kipróbálta, aki vezette és
sokkal-sokkal többet tud róla, mint amit én valaha fogok! Ráadásul
az illető úr egy internetes, autós periodika legszakavatottabb
szövegszerkesztő-forgatója. Kötelező gyakorlatként tessék
ellátogatni ide és elolvasni Csikós Zsolt írását és
megnézni a kicsit remegős, kicsit életlen videót! Mondom,
kötelező! Még akkor is, hogyha nem ismeretlen a Toyota 2000GT.
Ilyen, élmény hajtotta, csodálat fűtötte írás nem mindennap
születik a hazai szaksajtóban. (Viszont a cikk kommentjeire ne
vesztegessétek az időt, nagy részük ostoba trollkodás.)
Toyota brossúra, 1966
Majdnem jó, jobb,
majdnem jó, most jó!
A
Toyota 2000GT tavaly, azaz 2013 óta van jelen a Hot Wheels
kínálatában. Örvendezék vala már a bevezetőben is a márka,
japán autók felé fordulása felett, de azért le kell szögezzem:
sok esetben nem tudnak kibújni a bőrükből, a
szekérkerék és a csicsafestés fertőzi ezt a vonalat is. Az
előbb citált Civic esetében ez védhető, hiszen streetracer
és/vagy hülyegyerek autó lett szegényből mára, de pont a 2000GT
az, aminél az ilyesmi érthetetlen és megmagyarázhatatlan lett
volna.
A
2013-as premiermodell nagyon megfogott a formájával és a
részleteivel – ha jól emlékszem kallasztok is belőle valahol
egyet – de a csicsafelnije és a festése nem az igazi. Nem vagyok
ezzel a véleményemmel egyedül, Andrew0807
kolléga nem véletlenül vett kezelésbe egy ilyet, adott neki fehér
színt és egy kis rozsdát, tett alá szép kerekeket és nyitotta
ki az egyik szemét.
A
második inkarnációja szintén ebből az évből már sokkal
jobb, de a fekete festése az övvonaltól lefelé nekem még mindig
sok, viszont a kerekei gyönyörűek.
A
2014-es fekete szépség azonnal kéne, ha nem lenne rajta
aranyozott felni – atyaég!
2000GT "robbantott" ábra. (Kép: INNEN)
Viszont
az idei második, ez idő szerint legutolsó verzió – jelen
postunk tárgya – az, aminél úgy éreztem, hogy ez az,
megérkeztünk! A kék-fekete „menjgyorsancsíkok” Hot Wheels
mércével nagyon visszafogottnak, közepesen kifacsart ízléssel
mérve meg egészen pofásnak számítanak. A sötét, ötküllős
kerekek is nagyon tetszenek. Persze a non-plus ultra egy hófehér
lenne, a második változat kerekeivel.
Mint
arra már utaltam, szerintem ez a kisautó a játékszer
kategóriában, az egy dolláros – felénk nyilván több –
ársávban tökéletesnek számít. Mintha visszaugrottunk volna a
80-as évekbe, hiszen a részletei nem festékből vannak, még az
elején a két világítótest is a szélvédő anyagából van. A
két visszapillantó tükröt imádom az első kerékjárati ív
mögött – mint az eredetin! Simán el tudom képzelni, hogy a
Toyota nem engedte kevésbé igényesen elkészíteni a legendát!
Vagy a Hot Wheelsnél akarták megmutatni, hogy nem
csak a Tomica tud hitelesen japán autót csinálni?
Abszolút
olyan darab, amivel kapcsolatban azt kell mondjam, hogy ebben a
változatában érdemes birtokolni és most, húsvét előtt nem is
különösebben nehéz kitúrni a hipermarketek játékosztályán.
Az első lámpák a szélvédő műanyagából. A menjgyorsan csíkok egészen visszafogottak.
Az a kerék, az a kerék!
A tükrök... Világbajnok!
Mennyire kéne egy pici festék hátra a lámpákra!
1 megjegyzés:
Remek darab, hátulról némi lámpafestés azért hiányzik. (nekem a fekete variáció is bejön, érdekes mód, ott annyira nem zavaró a tamponozás hiánya)
Megjegyzés küldése