Matchbox MB-31 BMW 5-series

Itt volt az ideje, hogy sorra kerítsek egy személyautót, mert a Matchbox Memories súlyosan kezdett átmenni haszonjármű-blogba. Éppen ezért egy óriási kedvencemet vettem elő, ami ráadásul valamelyest ritka is.

Többször leírtam már, hogyha megnézzük, hogy a Matchbox mely gyártó modelljeit dolgozta fel a legnagyobb számban akkor egyértelműen a Ford a győztes. A Mercedes-Benz típusok is egészen előkelő helyen állnak a listán, legalább dupla annyi verdát mintáztak meg a stuttgarti márkából, mint a müncheni BMW-kből – de még így is kimaradtak óriási kedvenceim, a W115-ös állólámpások, ezért ezeket más gyártótól kellett őket pótolnom, meg a W123-as „zöldségesek”. (Tud valaki ilyeneket 1:60 körüli méretarányban más gyártótól?) A Matchbox újabb kori történetében kezdi bepótolni a lemaradást és egyre több BMW kerül be a kínálatba. A kék ég előtt fehér légcsavart mintázó logót viselő típusokból azonban szerencsére megvan a Matchboxnál kettő a kedvenceim közül, az E30-as 3-as – igaz csak a Baur kabriolet – és legalább egy a Cápa utáni 5-ös sorozatból.

A BMW 5-ös széria

A sorozat nevének egészen meglepő a története, az Ötös eredetileg úgy lett pont ötös, hogy ez volt az ötödik az „új szériák” képviselői közül a cég V8-as és Isetta korszaka után. Aztán persze idővel borult az egész számozás, ahogy a cég különböző más területeken is kibocsátott járműveket, bekerültek páros számok is a számozásba és már egyáltalán nem volt köze a számnak az eredeti koncepcióhoz. Viszont az Ötöshöz kötődik az, hogy a cég átállt a három számjegyből álló típusjelölésre. Így alakult az ki, hogy az első számjegy a modellt jelenti, a második kettő pedig (általában, kivéve amikor nem) a motor hengerűrtartalmát deciliterben. Ezt még követhetik bizonyos betűk, melyek kismillió dolgot is jelenthetnek, amibe most igazán nem szeretnék belemenni, mert ez a post akkor megközelítené a Háború és Béke hosszúságát és nagy valószínűséggel elszúrnék benne valamit amiért a BMW-szexuálisok – köztük a Kéz – elfogyasztanák a búrám reggelire.

Az Ötösből amikor e sorokat írom öt generáció létezik, amik között a karosszéria gyári kódszámával szokás különbséget tenni (Exx). Az első 5-ös generációt a bennfentesek E12-ként ismerik. A csak négyajtós szedán verzióban készülő, az orr-kiképzés okán Cápának is becézett autót 1972 és 1981 között készítik az öreg kontinensen, aztán még egy kicsit – 1984-ig – Dél Afrikában. 1982-ben jön a következő Cápa, az E28-as, melyet 1988-ig gyártanak. A második generáció – bár nyilvánvalóan új elemekre épül – nagyon emlékeztet az elsőre ezért már olyan kijelentést is hallottam, hogy „stilisztikai evolúciója” az E12-nek. (Nem, nem én találtam ki, ne engem üssetek kedves BMW-szexuális, nagy és erős bácsik!) 1987 közepétől következik a harmadik generáció, az E34, amit 1996-ig gyártanak. A sorozat történetében ez az első, amit kombi verzióban és készítenek és pont ezt mintázta meg a Matchbox.

BMW 5 E34

Az E34 számos díjat bezsebelt „uralkodása idején”. Egyrészt kategóriájában elvitte a legmegbízhatóbbnak járó díjat 1991-ben az Intellichoice-tól, de mind a mai napig minden idők egyik legmegbízhatóbb BMW-jének tartják. A maga idejében az egyik legbiztonságosabb autónak is számított. Ma már talán nem esünk térdre az ilyesmi hallatán, de a nyolcvanas évek végén a légzsákok, az ABS és a nagyon merev karosszéria ha nem is forradalminak, de mindenképp szokatlanul gazdag biztonsági felszerelésnek számított. A magasabb felszereltségű E34-esekben dinamikus stabilitásvezérlést (DSC) is találunk. Az E34 különlegesnek számított abban is, hogy nem csak menni tudott gyorsan, de megállni is. Óránként 60 mérföldes sebességről (97 km/h) 40 méter megtétele alatt tudott álló helyzetbe lassítani, ami 1990-ben a legjobbnak számított a szedán kivitelű sorozatgyártású járművek közt. Szerény és mérvadónak a legkevésbé sem mondható véleményem szerint az E34-es 5-ös BMW megjelenése az egyik legidőtállóbb, holott legalább 22 éves, ami fotómodellben pont jó, autóban azonban vén. Talán emiatt is használják a ZS-kategóriás bűnözők előszeretettel, mint szolgálati gépjármű: Még mindig elegánsnak és drágának hat, holott az általuk preferált – tökmindegy, csak olcsó legyen – állapotban már 300 000 forintért is köp ki találatokat a Használtautó.hu. Kár érte, de a német luxuslimuzinok sorsa már csak ilyen.

Amikor a Matchbox BMW-t mintáz

Azt hiszem, hogy nem is vitás, hogy az E34-es Ötöst meglepően rövid ideig tartják az 1-75 szériában. A járgány az alvázán 1989-es keltezést visel, de szokás szerint először az 1990-es katalógusban találjuk meg, mint MB-31. Ebben az elegáns – na jó, azért lássuk be, hogy kicsit „a maffia szolgálati gépjárműve” jellegű – fekete festésben pedig csak 1990-ben. 1991-ben kap egy szerintem meglehetősen idétlen versenyfestést, ami a túraautó versenyeken szokásos „racsingfestésre” hajaz, 1993-ban pedig végképp eltűnik az 1-75 szériából. Nagyon elégedett vagyok a kisautó kivitelezésével. Az első ajtajai nyithatóak, a belső tér ebben a méretarányban egészen remek, az alváz fém, a kerekek szépen rugóznak, vannak ablaktörlőlapátjai és hátsóablak fűtése is. Érdekes, hogy valamiért jobb kormányos verzióban készítették el. Az pedig még szokatlanabb, hogy nem konkrét modellváltozat számát kapja meg – ami a cég szokása szerint általában a csúcsmodellt szokta jelenteni – hanem csak úgy általánosságban „5-ös szériának” hívják. Valamivel nem voltak elégedettek a müncheniek és nem adták oda egy konkrét típusszám használatának a jogát? Az a példány, ami nekem van meg, egy 1994-es, „Motor Show” nevű spéci kiadásból származik – megtekinthető Arehnél eredeti állapotában! Ez annyiban tér el az 1-75 szériától – nyilvánvalóan a piros festést leszámítva – hogy kifestették az első-hátsó világítótesteket és a hűtőrácsot is. Egyáltalán nem értem, hogy miért ilyen rövid életű ez a modell Matchboxnál. Talán lejárt a licencük? Olyan nyilvánvaló ziccereket hagyott ki a cég, amik a német piacon remekül működtek volna: gondolok itt a nyilvánvaló zöld-fehér „Polizei” festésre, de lévén Angliában sem ritka, egy „Police” kivitel ott is működött volna. (Érdemes elnézni erre az oldalra szokatlan köntösbe bújtatott E34-es ügyben! Gondoltátok volna, hogy a Kaliforniai Autópálya rendőrség tesztelte a sportcsomaggal felszerelt E34-eket?)

Az MB-31 BMW 5-series kifejezetten jól sikerült darab, kár hogy olyan hamar kikerült az 1-75 szériából.

Matchbox MB-31 BMW 5-series. Pontosabban egy arra épülő darab egy spéci szettből.

Meglepő, de jobbkormányos.

Nagyon szépen kidolgozott modell, nem is értem, hogy miért tűnt el olyan hamar az 1-75 szériából.

A hűtőrács, a fényszórók és a BMW-vesék is kifestve, valószínűleg kézzel.

Itt pedig világítótestek kaptak utólagos festést.