A kerek, a negyvenedik
évforduló nem maradhat „igazi” K.I.T.T. nélkül, és csak
tavalyig kell „visszamenni” az időben a legközelebbi autentikus
és elérhető kisautóért.
Külön nem hiszem, hogy
a Kingt Ridert és annak négykerekű főszereplőjét be kéne
mutatni bárkinek is, de ha mégis akkor csak az előző postra kell kattintanotok.
Nos, a Hot Wheels annyira
sokszor megmintázta Knight Industries Two Thousand-et, hogy
összeszámolni is nehéz lenne őket. A zömük spéci kiadásokban
jelent meg. Csak széljegyzetként: A tápláléklánc csúcsán a
2021-es, San Diego-i Comic Con-ra kiadott verzió áll, aminek
működik a scannere, de már az eseményen is annyit kértek érte,
ami messze északra volt a józan ész határától – el tudjátok
képzelni, hogy mit kérnek érte a másodlagos piacon. Amúgy ez egy
teljesen új öntvény, nem a meglévőbe pattintotta be az
elektronikát a Mattel. Van egy olyan érzésem, hogy ez egy új
irány lehet majd gyűjtői modellek piacán ebben a méretarányban.
Hajrá ázsiai gyártók, hajrá!
Amit ebben a postban
láthattok, a tavalyi, azaz 2021-es Replica Entertainment sorozatból
van. Mondanám, hogy „szegény ember K.I.T.T.-je”, de ez csak a
Comic Con-osra lenne igaz. A nálunk hivatalosan nem forgalmazott
széria messze nem a játékszer kategóriában árazódik. A
legnagyobb attrakciója az eredetivel megegyező kerekek, a
részletes, kifestett műszerfal, ami az előző SPM verzióéval
amúgy azonos, mínusz ugye a festés. Az alváz azonban fém.
Igazán szép, prémium,
gyűjtői modell.
A Knight Rider főcim visszatérő motívumára (tüptürürű-tüptürürű, tüptürürüttű-tű) kell énekelni: "Villog a fény K.I.T.T. elején, minden részt megnézek én!"
Mintás abroncsok, gumiból!
Ahhh... A beltér megegyezik az SPM-ével, ami ott bukik le, hogy az ülések "nagyon előre vannak húzva",...
...de a szarvkormány és a műszerfal...
...ki vannak festve!
A kék-sárga, kaliforniai rendszámtábla a helyén! Elgondolkodtam rajta, hogy a hátsó lámpáknak nem kéne-e kifestve lenniük, de nem, azok ennyire le voltak sötétítve.
A Hot Wheels Entertainment sorozat 2013 óta létezik. Retro Entertainmentnek indult, 2014-2016 közt hívták Hot Wheels Entertainment-nek, 2017-óta pedig Replica Entertainment a neve. Mindegyik kártya egyedi, arról a filmről szól amiben a megmintázott jármű szerepel. A felhozatal nagyon széles, Star Trek, Battlestar Galactica, Pomádé, Toy Story és rengeteg más. K.I.T.T. töbször szerepelt már benne, ha jól számolom ez a 2021-es a harmadik inkarnációja - az SPM-eket nem számítva.
Az idén lett 40 éves a
Knight Rider sorozat és így nem humán főszereplője is, Knight
Industries Two Tousand. A Hot Wheels a mainline-ban egy olyan
verzióját hozza, amit bátran tekinthetünk egyedinek –
legalábbis más gyártótól nem ismerek ilyet ebben a
méretarányban.
Őszintén nem hiszem,
hogy a sorozat, vagy K.I.T.T. külön bemutatást igényelne, de ha
mégis, akkor innen
érdemes kezdeni az ismerkedést és itt
folytatni. Viszont gyanítom, a „Super Pursuit Mode”, azaz a
„Szuper Üldöző Üzemmód” nektek éppen úgy nem lesz meg,
mint ahogy nekem sem volt. Szerencsére a YouTube-on ott a
magyarázat:
Szóval az SPM az a
nagyon gyors fokozat és a fenti videó alapján úgy fest, hogy a
közelben lévő többi közlekedőre is hatással van.
Nagyon dicséretes, hogy
2022-ben az évfordulóra a Hot Wheels a mindenki által elérhető –
na erről majd kicsit alább még értekeznék – mainline-ban
nagyon apró részleteiben is az eredetit hűen hozni akaró modellt
hozott ki. A beltér csillagos ötös, a kültér rengeteg apró
részletét kialakították és festékkel is kiemeltek olyanokat,
mint a legendás szkenner az orron, vagy a „Knight”
rendszámtábla. Hozzá ez egy legitim, közben meg teljesen egyedi
K.I.T.T. Verzió!
Az öntvény azonban nem
új. 2014-ben debütált a Hot Wheels Entertainment spéci
sorozatban, eltérő kerékkel. 2020-ban a Replica Entertainment
szériához ismét előveszik, de a beltér már nincs kifestve, az
alváza más fekete árnyalat és nincsenek sötétítve az ablakai.
2021-ben is marad ebben a szériában, megmaradnak a fekete
dísztárcsás kerekei, de eltűnik róluk az ezüst „karima”.
Ugyanez a változat a 2022-es kiadásába is bekerül ugyanennek a
szériának. Amit a mainline-ban kapunk megegyezik az utóbbi
kettővel, a kerekek kivételével, amiket a képeken láthattok,
hogy milyenek lettek, illetve az alváz is műanyag, nem fém – nem érzem nagy érvágásnak azért
cserébe, hogy a normál sorba is bekerül.
Nem a Mattel hibája,
hogy a „mindenki által elérhető” kitétel – legalábbis
nálunk - nem teljesült. Én, ezt a járgányt boltban nem láttam,
csak neppereknél, vérmérséklettől függően háromszoros-ötszörös
áron. Az, hogy egyetlen példányom is került belőle, az
egyes-egyedül Andrew0807 kollégának köszönhető. Éppen ezért
marad a példány NRFB, amit nagyon bánok, mert pont ez az a
részletgazdag kisautó, amit felbontva kéne megmutatnom. Ha valaha
is kerül hozzám másodpéldány, ígérem bepótolom! FRISSÍTÉS: Rájen szomszédnak van bontott SPM-je, szebb részletekért tessék körülnézni nála!
Nagyon megdicsértem a
Mattelt ezzel a filmes autó feldolgozással kapcsolatban, de a
sztorinak itt még nincs vége, hamarosan némileg le is fogom szedni
róluk a keresztvizet egy a témához szorosan kapcsolódó járgány
okán! Tehát: FOLYTATÁS A KÖVETKEZŐ KÉT POSTBAN!
A teljesítményfokozás eszközei: nagy dudor a motorháztetőn, pörölycápa-orr,...
...kicsi szárnyacska az első kerekek előtt. Aprópó kerekek: Nem érzem nagy árnak a spéci kiadásokhoz képest, hogy ezeket kapta és így cserébe bekerült a mainline-ba.
Szép, részletes a beltér, bár nincs kifestve, mint az öntvény premierkiadásánál a drága, speciális szériában.
És a szarvkormány is megvan! Nagyon kiábrándító lenne itt is egy pizza. Viszont az első üléssor nagyon elől van - de tegyünk úgy, hogy csak előre vannak tolva!
Magasra kiemelt szárny és bindzsulák hátul. A legendás "Knight" rendszámtábla azonban mindent visz!
Kisebb csoda, hogy ez az egy példányom is került belőle - Andrisnak hála - úgyhogy marad NRFB.
Sokszor elmondtam már,
hogy sohasem értettem, hogy a Matchbox a
Volvo Container-, meg a Volvo
Tilt truckok után miért nem készítette el a nyergesvontatót
is belőle a Convoy szériába. Nos, az EFSI pótolja a hiányt. Ha
már itt tartunk: a
Majorette is, csak az EFSI sokkal részletesebb.
EFSI nyergesvontatóból
már több, teherautószexualitási szempontból jelentős és
hiánypótló is szerepelt e lapokon – gondolok itt az
MAN F8-ra, vagy a 143-as
Scaniára és még sorolhatnám – és ezt az F12-est is ide
sorolom. Ugyan mint azt már fentebb említettem, az Majorette is
feldolgozta, de az sokkal inkább játékszer mint ez. A
típusismertetőt a legelsőnek linkelt postban letudtuk egy jól
irányzott, gyári katalógussal.
Ami a szerelvényt
illeti, a szokásos szuperlatívuszokat tudom csak puffogtatni róla.
Az EFSI szeret csalni az általános alvázzal, de a kis Volvónak egyedi van, amire
bizony felrakott még olyan spéci, csak erre és a típusra jellemző
alkatrészeket, amik elfedik ezt! A három ablaktörlő lapátot sem
felejtették le róla, amiről egyébként szerintem mindenkinek az
ugrik be, hogy
az a DAF-ra jellemző.
A ponyvás pótkocsi nem
újdonság, pontosan ugyanilyen fut az előző linken található DAF
mögött is.
A Nippress Continental
egy brit szállítmányozó cég volt, melyet 1962-ben alapítottak
és talán 99-ig létezett és a Kingston upon Hull-ban székelt
Yorkshire-ban.
Igazolatlanul hiányzik a Matchbox Convoyból, de az EFSI megmintázta. A három ablaktörlőlapátot sem hagyták le róla.
Egyedi alvázat kapott, és az EFSI megfejelte még azt is ezzel a kis műanyag alkatrésszel, ami csak erre a típusra jellemző! Szép részlet. A pótkerék is ott hasal alatta.
Nyilván nem szimmetrikus.
Ezt a ponyvás pót verziót már láthattátok e lapokon - nyilván más színekben. A Nippress Continental egy brit szállítmányozási cég volt.
Ha van olyan Volvo, amivel úgy vagyok,
mint egyszeri parasztbácsi a zsiráffal az állatkertben, miszerint
„elnézem-elnézem, de otthonra nem kéne”, akkor ez az. De nem tudnám
megmondani, hogy miért.
Hányféle a C30-as, számold meg
fiam! Nem
tudom megmagyarázni, hogy mi a bajom vele, mert igazából szépnek
találom, de nem kéne. A 2006 és 2013 közt gyártott autóból
annyi motor és váltó kombináció létezik, hogy megszámolni is
nehéz őket. Amin igazán meglepődtem, hogy elektromos verziója is
volt, ami a gyári adat szerint 150 kilométert tudott egyetlen
töltéssel. Az Autonavigátor
rövid, tényszerű ismertetőjét épp annyira érdemes
típusismertető gyanánt fogyasztani, mint a
Totalcar egészen friss használttesztjét.
A
kettővel ezelőtti postban, Bolla Gyuri Volvo múzeumos videójában
ugyan C30-at nem mutat, csak utal rá, viszont az elődjeit, amik
ihlették a formát részletesen bemutatja, érdemes visszakattintani!
Hogy az ilyen anyagok miért mindig vacak felbontásban vannak a Youtube-on?!
Etalon Az a
helyzet, hogy afféle mércének gondolom ezt a Matchboxot, miszerint
legalább ilyen minőséget kéne képviselnie mindnek. Nem tudok
belekötni! Függetlenül attól, hogy az 1-75/100-sorban, ötös-,
vagy hármas csomagban jelent meg, vagy éppen spéci kiadás, mind a
11 létező színváltozata nagyon vonzó. Kívül-belül aprólékosan
részletes – egyedül a kormány van a Pizza Hut-ból. A hűtőrács
sem csak festékből van, mint ahogy a ködlámpák környéke sem,
de ami abból van – például a hátsó lámpák – az is nagyon
jól sikerült. Talán a Mini Egér és Daisy Kacsás, Disney 5
packban lévő verzió az, amit nem találok annyira vonzónak, de
még az sem rossz!
Ez a
Superfast sorozatban megjelent, ergo drágább kiadás nem nyújt
többet az 1-75/100-aknál, de ez a konkrét darab annyiban
különlegesebb, hogy létezik belőle egy ötlyukú felnis verzió
is. Nem csúnya az sem – sőt – de bár teljesen véletlenül
lett nekem pont ez, ezt szebbnek találom és talán-talán ez a
ritkább is a kettő közül.
A
2008-as, amerikai Superfast sorról megjelent postokat a
címkefelhőben található linkre kattintva tudjátok csokorba
szedni. Ha jól számoltam már csak három hiányzik a teljes
sorozatból.
Amerikai Superfast 2008-ból. Semmi különlegeset nem tud az 1-75/100 szériákban megjelentekhez képest, de ez csak annyit jelent, hogy minden kiszerelésben nagyon szép, részletes.
Minden megjelent színverziója telitalálat.
Ötágú felnivel is létezik ez a verzió. Ez, a postban szereplő a ritkább és szerintem a szebb is.
Ha már Volvo tematikus
hetet csapunk, akkor a Container Truck – fűggő vagyok, nem
tagadom, ne üssetek – nyilván nem maradhatott ki. Igen, tudom
hogy túladagolom, cserébe egy érdekesebb történetű darabot
tartogatok a hétre – ami viszont a megvalósítását tekintve,
háááááááát...
A Matchbox és a White
Rose (WR) kapcsolatát nagyjából minden olyan postban, ahol szóba
kerülnek taglaltuk, úgyhogy most ellustálkodnám a dolgot, a
részletekért kattintsatok
vissza mondjuk ide! Az teljesen változó, hogy Code 1-ként,
vagy Code 2-ként tekintünk a WR termékekre. Mai postunk tárgya
az utóbbi.
1993-ban készíti el a
WR a Reithoffer utazó vidámpark – ők amúgy mind
a mai napig megvannak, köszönik szépen – számára azt az
ajándékszettet,
amiből ez a Volvo is származik – lásd majd alább. Az európai
teherautó nagyon kilóg a készletből, amit az utazó vurstli
ajándékboltjában árultak. Sokszor használom hasonlatként, hogy
valami túl „vándorcirkuszos” az én ízlésemnek, de ezúttal
ez telitalálat és nem is biztos hogy pejoratív. A Reithoffer logó
a fülkén szitanyomott, de a konténeren már csak matrica van. Ezen
nem is lennék fennakadva, a Volvo Container Truckok közt szép
számmal vannak ilyenek, főleg
a Code 2-ők közt. De a motívum annyira hozza az utazó
vurstlik szín és stílusvilágát, hogy akár a 80-as évek hazai
kisipara is készíthette volna!
Mivel egy ilyen szettből
való, nem a leggyakoribb változata a Volvo Container Truckoknak.
A fülkén a logó szitanyomott...
...a konténer már matricázott. A szín- és stílusvilág tökéletesen idézi a bolygó bármelyik utazó vurstlijának a hangulatát!
Ha az elkészítést a 80-as évek hazai kisiparára bízza a Reithoffer, akkor valami egészen hasonló lett volna az eredmény!
Mindig mondom, hogy nincs ám ezekben aranyrúd eldugva!
Ilyen szettben lakott eredetileg. (Kép: eBay.com)
A hátulján némi infó a kibocsátóról. (Kép: eBay.com)
A legvonzóbb tégla Nagyon
szeretem a szögletes autókat. Nyilván így a nem annyira szögletes
200-as sorozatú Volvókat is, meg a nagyon szögletes 700-as szériát
is. Még az is lehet, hogy a
Volvo FH függőségem is ettől van. Nem csoda, ezek akkor
voltak új autók amikor még én is viszonylag új voltam – de már
közel sem garanciális.
A
760-as a 700-as sorozat zászlóshajója – bár ha valaki a 780-as
kupét tekinti annak, akkor nem fogunk rajta összeveszni – és 11
évvel ezelőtt egy Siku értelmezés kapcsán Tommi kolléga (Ő
kész. Kilépett, meghasonlott. Thoreau-t
olvas és nyers koszton él.) nyúlfarknyi
típustörténetet is mellékelt. Meglepetésemre sokkal
részletesebbet nem is találtam a hazai webűrben, de az előbb
linkelt postot, meg a
Vezess.hu, tíz évvel ezelőtti anyagát egymás mellé téve
szerintem a kettő már kiad egy tisztességes típusismertetőt.
Megvan a brit 760-as katalógus is a neten, de 36 oldal, ide
beilleszteni barokkos túlzás lenne, úgyhogy
javaslom fogyasszátok eredeti előfordulási helyéről!
760-ast csak nyomokban
tartalmaz, de Bolla Gyuri, Volvo múzeumos tárlatvezetése ide
kívánkozik az életérzésre ráhangolódás végett! Szerintem
minden perce arany, a teherautókat meg megígérte, hogy majd
pótolja!
Élt négy évet Egyáltalán
nem tudok belekötni, teljesen rendben van. Amit nem értek, hogy
miért ilyen rövid ideig használták az öntvényt! Négy lényeges
verziója van: a gyöngy-ezüst színű 1986-1987-ből, e post
tárgya, a bordó 1988-1989-ből – ezek mind MB-62-ők az 1-75
sorban. 1992-ben felbukkan a Graffic Traffic szériában – nyilván
hófehér színben. Utoljára 1997-ben bukkan fel az Ultra
sorozatban, ezüstben, gumírozott kerekekkel. Sokkal több lett
volna ebben a járgányban, én svéd rendőrségi verziót is
belelátok. A valóságban 740-es volt a „szolgál és svéd”
flottában, a Corgi csinált 760-asból rendőrségi verziót, szóval
kis hunyorítással a Matchboxot is el tudnánk fogadni, nemde?
Ez a
darab is az
MC-20 szettből való – ha megkattintjátok a linket, akkor az
összes eddig itt megjelent postot olvashatjátok, ez pont a
tizenegyedik.
A levegőmolekulák hosszasan töprengenek, miután ütköznek ezzel az orral: "Na, ez most az eleje volt, vagy a hátulja?"
Mindig is szkeptikus
voltam a csillagászati összegekért kínált, „pre-production”
azaz nagyjából gyártást megelőző, próba Matchboxokkal
kapcsolatban. Sokszor annyira könnyű ilyeneket hamisítani. Meg
persze felhorgad bennem a kérdés: Hogy kerültek ezek aztán ki a
gyárból? Ennyire könnyű volt lopni? Vagy kiszedték a szemétből?
Mindegy is. A lényeg, hogy e post tárgya egy olyan jól sikerült
módosított Convoy szerelvény, hogy borzasztó könnyű lenne
„pre-productionként” eladni.
Eredetileg ez a KitKat
csoki színeit viselte, de valaki igazán profin Coca-Cola motívumra
szabta át. A motorházfedélről eltüntette a logót, az amúgy
szitanyomott konténereket pedig átragasztotta két-két matricával.
Ami lebuktatja a beavatkozást, hogy nem tökéletes a matricák
illesztése, illetve azok le is fedik azokat a lyukakat, amik azért
vannak rajtuk, hogy a villástargonca meg tudja emelni őket – azaz
úgynevezett játszást lehessen velük végezni.
Az eBay-es eladó
becsületes volt, meg sem próbálta másnak beállítani mint ami,
az ár is reális volt, nekem meg tetszett az eredmény. A Coca-Cola
hivatalos színe egy árnyalattal élénkebb, mint a KitKat pirosa,
de ez csak akkor feltűnő, ha egymás mellé kerül a kettő.
Az első nyom, hogy ez mod: A Coca-Cola matricák rálógnak a konténerek, téglalap alakú lyukaira, aminél a Matchbox villástargoncák le tudják emelni azokat.
A második nyom: Nem pontos a matricák illesztése, illetve eleve az, hogy matricák, nem pedig szitanyomottak a konténerek.
A motorház tetejéről a modder eltűntette a KitKat-logót. A csíkok teljesen jól illeszkednek a Coca-Cola motívumhoz, azt nem bántotta.
Egészen 2020-ig kellett
várni arra, hogy az 1991 és 1996 között regnáló, félig
elszopogatott savanyúcukor formájú Caprice, ami rendőrautóként
és taxiként is része volt az Amerikai Egyesült Államok
utcaképének bekerüljön a Matchbox kínálatába. Addig be kellett
érnünk az ázsiai gyártók feldolgozásaival amik egyáltalán nem
rosszak, sőt! Mi több, taxi Matchbox mind a mai napig nincs.
Szeszély,
szeszélyeskedés, capriccio, hóbort A típusismertetőt simán
ellustálkodhatom, mert a Maisto értelmezése kapcsán – lelövöm
a poént, szerintem változatlanul ez a legjobb – megcselekedtem
amit megkövetelt a haza. (Oké, akkoriban megvolt még a
Matchbox csőlátásom, de már elmúlt!) Cserébe a premierév
Caprice katalógusát mellékelem ehhez a posthoz, lásd rögtön itt
alább:
Az eredeti a Wellytől Amennyire
én tudom, a Welly termékek semennyire sincsenek úgy dokumentálva,
mint a patinás kisautógyártók termékei, úgyhogy nem tudom
megmondani, hogy mióta van a Caprice a Wellynél, de az én
példányom abszolút kortárs – nem is olyan régen vásároltam a
Pepcoban.
Be
kell valljam, hogy felhorgadt bennem a gyanú, hogy egy tőről
fakadnak a Maistóval, de hosszú és tudományos összehasonlítás
után azt kell mondjam, hogy a benyomásom alaptalan. A Welly
értelmezés egyáltalán nem rossz, bár két helyen is bele tudok
kötni. Szerintem a tetővonalat túl magasra húzták, „púpos”
lett, a valóságban sokkal „laposabb az íve”. Mind közül –
ha idevesszük a fentebb már említett, de e lapokon még nem
publikált Matchbox Caprice-t is – szerintem a Maisto sikerült a
legjobban ebből a szempontból. Hiányt pótol ezért megbocsátom,
de szerintem a szabadjelző is túl nagyra sikerült. Ugyanakkor az
is igaz, hogy valamiért a hasonló méretarányú játékautókon az
összes ilyesmi – a megkülönböztető jelzések is – akkor
néznek ki jól, ha az autó karosszériájához képest aránytalanul
nagyok.
Jó
ez, ne hagyjátok ki!
A Wellynél is láttak már Matchbox kerekeket. A szabadjelzőt kicsit túlméretezték, de egy ilyen méretű játékautón pont hogy a túlméretes akszesszoárok mutatnak jól.
Nem feltűnő, de szerintem "túlhúzták" a tető ívét, púpos lett.
Nekem nagyon tetszik ez a félig elszopogatott savanyúcukor forma.
Kortárs, mint ahogy azt a NEX-es doboz is mutatja. Elvben fülön lehet csípni olyan üzletekben, ahol árulnak Wellyt. Szerintem ne hagyjátok ki!
Nos, a taxi verzió pont
olyan zseniális, mint a civil, vagy a rendőrségi, de talán pont
ez a legvalószínűtlenebb is, hiszen túl nagy, túl drága
megvenni és fenntartani is a bérfuvarozáshoz egy közel
hétliteres, 286 lóerős benzinmotorral szerelt borzalmas
csatahajót.
Ugyanakkor szívből
szeretem, gyerekként is nagyon szerettem volna ilyet – bár soha
sem volt. A jellegzetes, német taxiszínt majdnem tökéletesen
hozza – talán egy fél árnyalattal sötétebb, mint kéne, bár
lehet hogy ez csak így öregszik. A nyolcvanas évek egyik legjobb
Matchboxának gondolom – bár egyáltalán nem rugózik.
Az orr, amit semmilyen más márkáéval nem lehet összetéveszteni! Az megvan, hogy a három változat bizony három különböző öntvény?
Egészen sikerült hozni a jellegzetes, német taxiszínt, bár mintha egy picit túl sötét lenne. A szabadjelző zseniális.
A beltér színe harmonizál a karosszériáéval.
És persze a kormány sem csak egy pizza, mert #regenmindenjobbvolt
Természetesen a típus a legteljesebb mértékben valószínűtlen, mint taxi. Egyrészt túl nagy. Másrészt nincs az a hiéna, aki keresni tudna egy 40 liter / 100 km fogyasztású, közel hétliteres hengerűrtartalmú, V8-as bérkocsi üzemeltetésén. A vonóhorgot fogjuk fel benfentes poénnak!