A Halálos iramban - The fast and the furious - című filmet szerintem senkinek sem kell bemutatnom. Hiánypótló autós film, ami az első részével kétségtelenül fellendítette az autó tuningolás háttériparát. Ezzel azt is elárultam, hogy igencsak sikeres lett a film, ami adta magát a folytatásnak is. Tíz évvel az első rész után jelent meg idén az ötödik része a filmnek Fast five címmel. Sokan nem rajonganak ezekért a filmekért, én azonban szeretem őket, azok minden hibáival és túlzásaival egyetemben - van belőlük bőven. Számos klasszikus autótípus megjelenik a sorozat részeiben, ezek közül nem hiányzik a kedvenceim közé tartozó 1970-es Dodge Charger sem, ami az első és az utolsó két részben is felbukkan. A legfrissebb epizódban ezúttal Dominic Toretto - Vin Diesel - "rohangálós" autója szerepében bukkan fel, számomra igencsak tetszetős kivitelezésben. Minden krómozott elemet a kasztni színére fényeztek, ami matt szürke színt kapott, kivéve a géptetőt, ami fekete lett. Nekem régi kedvencem ez a színösszeállítás, amihez a fényes peremű fekete felni is tökéletes választás, bár valami klasszikusabb kisebb átmérővel közelebb állna a szívemhez, de így sem rossz. Nálam ez a külcsín volt a döntő érv a Greenlight Hollywood szériájában megjelenő kicsinyített Chargernek, nem pedig filmes mivolta - Lee Tábornok esetében nem így lenne, ha lenne.
A Greeenlight nagyon jó munkát végzett az autó megalkotásakor, igazán aprólékos, részletgazdag modell került ki a kezük közül. Kézbevételkor még sem ez tűnik fel az embernek először, hanem tekintélyes súlya, amire erősen rásegít az alváz fém alapanyaga. A matt fényezést több helyen kiegészítették extra pingálással, mind például a hűtőrács vagy a világítótestek. Viszont az ablakkeretek krómozását ezúttal elhagyhatták volna, helyette kaphatott volna mondjuk rendszámot. A külső mellett a belsőre is nagy gondot fordítottak, ráadásul a motorháztető is felnyitható, ami egy szép motort rejteget a szemek elől. A kerekek hűen tükrözik a filmbéli autón levőeket, ráadásul ezeken is valódi gumiköpenyt találunk. Gurulása ebből kifolyólag nem túl jó, de nem is tologatásra készült, ezért az sem zavar, hogy rugózása sincsen. Összességében egy szépen megalkotott kisautóról van szó, apróbb hibák persze előfordulnak, de például merőben más szisztémában készült, mint az első Greenlight modellem - ami erősen hasonlít erre.
Szeretem ezt a színösszeállítást
A felni is szinte ugyanolyan, mint a filmben
Egy rendszám még dobna rajta egy kicsit
Kicsit csúnya öntési hiba a hátsó oszlopon
Az ablakkeretek krómozását nyugodtan lehagyhatták volna
A motor is festett
Az alja is fém
Greenlight 1970 Dodge Charger – 2011 Fast Five: Dom's Charger
Részlet a filmből
A filmben hátulról nem nagyon láthatjukEz itt egy bihájndöszínsz videjó, hűdejó!
7 megjegyzés:
Nem akarok kákán is csomót keresőnek tűnni, de a Chargeren is ugyanazt a hibát látom, mint az én ezidáig egyetlen Greenlight kisautómon: Túl vastag a festése. Amúgy remek.
Nem rossz, bár igazat kell adjak, én ilyen "hibás" greenlighttal még nem találkoztam :( nekem elég sok példány megvan, pl. a klasszikus blues brothers autó, a dodge monaco is, de hibát nagyítóval sem találtam rajta... ja meg azon rajta van a filmbeli rendszám is.
Ezt én is megvettem, atom!
Bacsi: Jól értelek, szerinted is vastag rajta egy kicsit a festés?
A film nem, a járgány viszont tetszik!
Szép, szép, csak kár hogy az eleje egy 68-asé.
wookie: Egy átalakított autónál szerintem szükségtelen ilyenen fennakadni, főleg, hogy a filmbéli autón csak egy csirkeháló volt a műanyag betét helyett...
Megjegyzés küldése