A következő címkéjű bejegyzések mutatása: suv. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: suv. Összes bejegyzés megjelenítése

2025/03/04

HTI BMW X5 (E70)

Teljesen ismeretlen, kínai illetőségű gyártó, hiánypótló második generációs BMW X5 feldolgozását láthatjátok e postban. Hogy előre lelőjem a poént: sokkal jobb, mint várnátok, de azért ne várjatok túl sokat!

A második generáció
A BMW a 2007-es és 2013-as modellévekben – tehát ezekhez képest egyel kevesebb naptári években – kínálta a BMW X5-ös második generációját, gyári kódjelén emlegetve az E70-est. Az nem volt számomra újdonság, hogy a BMW a SUV-ok legnagyobb piacán gyártja ezeket az autókat, de hogy Mexikóban és Oroszországban is folyt összeszerelés, nekem újdonságként hatott. Bár a favoritom a sorozatból az első generáció, egy SUV-hoz képest igen jó megjelenésű autónak tartom, sokkal kevésbé drabális, mint a 2025 jelenjének hasonló modelljei.

A Totalcar 2007-ben közölt róla bemutatót, ami azért külön érdekes, mert összevetették az előd, E53-as X5-össel, javaslom igény szerint fogyasztani!


A fenti videó, a modell BMW kereskedésekben, végtelenítve futó demóanyaga. Sokkal érdekesebbnek találtam, mint a korabeli tévéreklámokat, ezért helyeztem el itt.

Nem maradok adós katalógussal sem, a 2009-ből származó USA brossúrát láthatjátok alább.































Igen, nem jellemző

Valamiért a második generációs X5 mostohagyerek a kisautógyártóknál – vagy a BMW nem osztogatta olyan könnyen a licenceket, esetleg jobban odakoppintott a nem licencelő gyártók orrára. Az első generációból tíznél több gyártótól származó feldolgozást ismerek – ebből mi is bemutattunk legalább négy és felet – az E70-ből a pedigrés gyártók közül csak a Siku készítette el. Ezen kívül három nevenincs kínai gyártótól származót ismerek, melyekből egy kimondottan jó, kettő meg nem annyira. Nos, a post tárgya is ebből az utóbbi halmazból származik a teljesen ismeretlen gyártótól.

Egyrészt vannak minőségi kifogásaim: A festés erősen hagy kívánnivalót maga után, elnagyolt részlet is akad és sír jobb kerekek után, de BMW emblémát és festékes kiemelést elől-hátul kapott. Közel sem jó, de mint fentebb már írtam: 1:64 méretarányban hiánypótló!

Hát olyan amilyen, na! De legalább van rajta BMW embléma.

A kéttónusú festés használata dicséretes.

A kerekek kicsik, keskenyek, a "felnik" egészen jók.

Hátulra is jutott festék.

Létezik nagyon is jó kínai E70-es. Ez nem az.

2024/10/07

Hot Wheels Car Culture Container Set - Strasse, Autobahn, Autostrasse – Negyedik rész: Lamborghini Urus

Régen rossz, ha egy kisautó bemutatót letudni akarok és nem elkészíteni. Jelen esetben ez a helyzet. „A csudának vetted meg akkor?” - kérdezhetitek joggal. Egyetlen mentségem van: része volt a szettnek, aminek a négyötöde tetszett.

Bikabölény
Latinul az „urus” bölény. Csak azért tartom ezt fontosnak megemlíteni, mert autósokoskodó körökből – tudjátok, „gardány”, „az első Ladákban még Fiat motor volt”, „a négy évszakos gumi semmirese' jó” stb. – hallottam már összekeverni a medvével, ami „urSus” ezen a nyelven. A többség kedveli ezt az autót, de az én álláspontom abnuiturus (ellene lévő, ellentmondó). Egyszerűen nem vagyok hajlandó szeretni valamit, ami egészen egyszerűen nem tetszik, csak azért mert drága meg státusszimbólum. Véleményem szerint a Lamborghini tervezőit a szépérzékük afuturus (cserbenhagy) amikor ezt alkották és pedig nem vagyok annyira adaptaturus (alkalmazkodó) hogy tessen az alkotásuk.

A fentiek okán nagyon örültem neki, hogy nem nekem kell megküzdeni a típusismertetővel, mert nem hogy legnagyobb meglepetésemre létezik ilyen magyarul, hanem Csikós Zsolt jegyzi, 2018-ból, még TotalCar színekben – az is meglepett hogy már ennyi ideje létezik.

Tudom, hogy rettenetes túlzás, de mellékeltem az aktuális Urus katalógust – kivágva a „dealer tegye ide a névkártyáját” oldalt és a fekete, Lamborghini emblémás hátsó borítót. Később lesz értelme, majd fogjátok látni!




























Koncepció

A Lamborghini Urus koncepciót a 2012-es Beijing Auto Show-n mutatták be Pekingben. A szériamodell értékesítése csak 2017-ben, azaz a 2018-as modellévben kezdődött meg. A Hot Wheelsnél 2015-ben debütál rögtön két változatban a mainline-ban az autó, ergo kézenfekvő, hogy a koncepcióautó alapján dolgoztak. Ez leginkább a motorháztető „kopoltyúin” érhető tetten, ilyenek a szériamodellen nincsenek.

Az öntvény 2016-ban még kétszer szerepel a mainline-ban, 2017-ben egyszer a nyolctagú Lamborghini sorozat része, illetve még egyszer multipack exkluzív. Megkockáztatom, hogy minden verziója vonzó, még a legutolsóként említett is, pedig már majdnem „OLYAN ZÖLD”. Az olaszok legendásan háklisak az ilyesmire, mindenki panaszkodik, hogy nagyon nehéz együtt dolgozni velük licencia fronton, mert ragaszkodni szoktak az eredeti színek használatához. Gyanítom a Lamborghini keze lehet a dologban, hogy emészthető színű változatok jelentek meg, borzasztó dekortól mentesen. A Hot Wheels Urus legutolsó verziója az, amit ebben a postban láttok, 2022-ből.

Tehát a Hot Wheels lehagyta a névből azt, hogy „concept”, pedig ez most azért fontos, mert az öntvény nagyon erősen hozza a koncepcióautó vonalait, míg a végleges, szériamodelltől már olyan sok ponton tér el, hogy nekem az fájjon. Leginkább a tetőnél jelentős a különbség: a kisautó a koncepcióautó, hátul nagyon csapott tetejének vonalát követi.

Természetesen a kerekek „hotvílszesen” túlzóan nagyra vannak véve, de ennek a konkrét változatnak a teljesen fekete felnijeitől nem olyan feltűnő a dolog. Az összes többi verzió különböző, de mind krómozott – legalább a perem – kerekei felerősítik a dolgot és nekem így sokkal inkább egy klasszikus görkorcsolya arányait adja ki.




Nem szoktam ilyet csinálni, de most nagyon kézenfekvő az összehasonlításhoz egy kupacba rakni képeket: A legfelső kép a Car and Driver fotója 2012-ből a Beijing Auto Show-ról a koncepcióautóról. (A könnyebb összehasonlítás végett megtükröztem, akkor sem hívták még Suru-nak.) A középső az én fotóm - nyilván. A legalsó pedig egy széria változatról készült és a Wikipédiáról való. Nagyon sok részleten nyomonkövethető, hogy a koncepcióautót vették alapul. Az első légbeömlő "kopoltyúk" a leginkább szembetűnők, de a szériaváltozat, A-oszlop alatti kis fekete háromszögei is. A tető íve is elég látványosan a koncepcióé - a szériába hátra csak 160 centinél nem magasabb emberek tudnának beülni. A leghátsó oldalablak az mind a kettőhöz viszonyítva rossz és a kerekek is túl nagyok, bár ezen a verzión pont a teljesen fekete felnik sokat tesznek azért, hogy ez a részlet ne legyen feltűnő.

Nem szeretem az eredeti autót, de a kisautó egyáltalán nem rossz! Hozzá mind közül pont ez az utolsó változata sikerült szerintem a legjobban. Nem mellékesen, az összes közül csak ennek a verziónak fém az alváza.

Ha kíváncsiak vagytok a pakk további tartalmára, akkor megtaláljátok a saját tag-jét a címkefelhőben, de innen is elkezdhetitek a túrát.

A kopoltyúkból nagyon látszik, hogy ez a koncepcióautó és nem a szériamodell.

Az összes verziója közül ezen a legkevésbé feltűnő, hogy Hot Wheels szokás szerint túl nagyok a kerekek.

A leghátsó kis oldalablak sehogyse jó. Ilyen dekorcsík egyik változaton sincs, de csak össze kellett hotvhílszezni valahogy, na!

Ez nem hátsó ablak, ez lőrés!

Ezen a képen látható talán a legjobban a koncepcióautó nagyon lapított tetővonala.

Nagyon jó a fekete felnik és a narancssárga kasztni kontrasztja. Kevés autónak áll jól a fekete kerék. El kell ismernem, hogy nem rossz kiállású ez a kis gyösz, pedig nem tetszik az eredeti.

Fém az alváza, az összes változata közül csak ennek.