Majorette Serie 300 No.324 - GMC Brigadier Semi Gas Tanker

Régi vágyam teljesült, sikerült beszereznem egy korai Majorette nyergesvontató szerelvényt, mely olyan tartálykocsit vontat, aminek egy enyhén módosított változatát a mai napig használja a cég.

Brigadéros
A GMC Brigadierről már egy korábbi bejegyzésben értekeztünk egy ritka, cseresznyeszedő változat kapcsán. Sok újat nem tudok hozzáfűzni az ott megjelentekhez, ezért engedtessék meg egy teljesen szubjektív megjegyzés: Ha az Opelnek lehetett tengerészeti rangok után elnevezni a személyautóit, a világ legsikeresebb, nyolc bites otthoni számítógépének gyártója is kaphatta így a nevét, akkor egy amerikai teherautót is lehet Dandártábornoknak hívni, szóval nem ér kinevetni!

Öreg tartály, nem vén tartály!
Egy tavalyi postunkban láthattátok azt a tartályos félpótkocsit, aminek a jelen bejegyzésben látható az eredetije. Egyrészt nyilván költségcsökkentettek, ugyanakkor modernizáltak is rajta akkor, amikor elhagyták róla a világoskék hőpajzsot, betöltő nyílásokat helyeztek el rajta és a hátulján hozzájuk vezető lajtorját. Mint helyi, országúti szállítmányozási és nehézgépjármű szakértőmtől – a sógorom – megtudtam, teljesen helyénvaló volt a feltételezésem, hogy az a kék akszesszoár ott hőpajzs és azért nem látunk manapság már ilyesmit, mert annyit fejlődött a szigetelési technika hogy nincs szükség ilyen önsúlyt növelő kiegészítőkre.

Nos, jelen bejegyzés sztárját 1983-1988 közt gyártotta a Majorette. Kétféle verzióban létezik, melyeket az ad ki, hogy hogyan helyezték fel a matricát a tartály oldalára. A logó a menetirányhoz képest előre, illetve hátulra is kerülhetett az adott oldalán. Léteznek színárnyalatbéli eltérések is, de ezek egyáltalán nem szándékosak, ahogy a Matchboxnál Festékkeverő Johnynak, úgy a Majorettenél unokatestvérének, Festékkeverő Jeannak is voltak jobb és rosszabb napjai.

A felirat szerint ez a szerelvény nem folyadékot, hanem folyékony levegőt szállít – mármint a Google Translate szerint. Gyanítom inkább oxigén lesz az, de a francia nyelvet illetőleg még találgatni is csak óvatosan merek.

Nem makulátlan példány, de nagyon örülök neki!

Nem a leggyakoribb, de amerikai motorsátras nyergesvontató, rövid távú fuvarokhoz, hálóhely nélküli nappali fülkével!

Az egyetlen komolyabb hibája, a kipufogócsövének a vége letört ezen az oldalon.

A "Folyékony Levegő" (oxigén?) matrica felhelyezésének módja adja ki a két változatát a gyártás öt éve alatt.

A tartályt modernizálva és költségcsökkentve a mai napig használja a Majorette.

A frissített változat ide, a fehér műanyag alkatrészre kapott egy létrát...

A kék hővédő lemezt betöltőnyílásokra és hozzájuk vezető taposólemezre cserélték - mint a fenti linken az jól látható.

Tehát a logó a matricán eshet a hátulja felé is, attól függően, hogy Matricázó Francoise szerint melyik volt éppen a balos és melyik a jobbos.

Majorette No. 321 Mercedes Travaux Publics + Cabine de chantier 1981-1982

Egészen elképedtem azon, hogy mennyire régen, 15 éve tárgyaltuk e lapokon ennek a Majorette szerelvénynek az édes tesóját. Már az is felvetett érdekes kérdést, de ez továbbiakkal tetézi! Vigyázat, félig sem komoly post következik!

A „tyúk volt előbb vagy a tojás” kérdést – mármint azon túl, hogy nyilván a kakas – ezúttal könnyen eldönthetjük. A bevezetőben említett, Majorette No. 382 Mercedes Travaux Publics + Compresseur-t abban a színkombinációban 1979-1982 közé datálja a Majorette biblia, e bejegyzés tárgyát pedig 1981-1982 közé.

Az alapvető különbség szembeszökő. A gigantikus méretű kompresszort – mely a Száztagú Légkalapácszenekar hangszereit volt hivatott működtetni – új vontatmányra cserélték. Illetve... Az egész történet 1978-ban kezdődött, amikor a No. 321 szett mindkettőt megelőzve már ilyen utánfutót vontatott. A biblia úgy hivatkozik rá, mint „construction van” azaz kb. „építkezési utánfutó”. Az a szett szenzációs, a járművek teste citromsárga, a megkülönböztető jelzés borostyánsárga, hozzá piros ponyvával, illetve tetővel az utánfutón.

Jelen bejegyzés tárgya azonban zöld. Egyértelműen német rendőrségi, mintsem khaki. Kék megkülönböztető jelzései vannak – jó, hát ezt a kompresszoros szerelvény is tudta. Kérdem én: Mi szüksége van egy rendőrségnek egy közepes méretű, duplakabinos, ponyvás teherautóra, egy teljesen zárt, apró ablakos utánfutóval?

Bár sem a brit, sem a francia tudósokat nem sikerült bevonnom a rejtély megoldásába, azzal a teóriával jönnék elő, hogy ez kérem egy taktikai mobillatrina szerelvény! Területbiztosítási feladatoknál – sportrendezvények, tüntikézés, zavargás – ahol nem megoldott az állomány szükségleteinek ellátása, ezt a taktikai egységet vetik be!

Klassz játékszer, mind légsűrítővel, mind mobilbudival vannak még remek változatai, remélem sikerül őket beszerezni.

A komplett szerelvény. Hozzám már sajnos így, leszakított első futóművel érkezett.

A német rendőrségi-zöld szín és a kék megkülönböztető jelzés felveti a kérdést: Milyen célt szolgál?

Nagyon sajnálatos, hogy le van szakadva az első tengelye, így olyan, mint az égbe emelt popójú, brazil teherautók.

Mire kell egy rendőrségnek egy jelöletlen, duplakabinos, közepes méretű, ponyvás teherautó? A Majorette gondoskodott arról, hogy játék közben ne hagyjuk el a vontatmányt, mikor játszunk. #regenmindenjobbvolt

A Majorette biblia szerint ez (szabadfordításban) "építkezési utánfutó".

Az apró, már-már lőrésszerű ablakok azonban más célt sejtetnek!

Viszonylag apró ajtó...

...ami befelé nyílik, hogy akinek sürgős, gyorsan be tudjon rontani! Ez kérem nem más, mint taktikai mobillatrina!

Győzzetek meg, ha szerintetek másra való!

Majorette 331 Levelling Scraper

Mikor a Matchbox Ground Grinder modelljét mutattam, szándékosan nem tettem említést a konkurencia termékéről, pedig mint a képekből láthatjátok, már akkor is birtokomban volt.

A Majorette 1994-ben dobja piacra a saját földgyalu elképzelését Levelling Scraper néven, mely 1998-ban volt utoljára a kínálat része. Jóval komolyabb, mint a Matchbox hasonló gépei, de mivel nem a normál - értsd nem az 1-75-nek megfelelő -, hanem 300-as szériába került bele. Matchbox nyelven ez nagyjából a Convoy és Twin Pack sorozatnak felel meg, ezért nem is éreztem helyénvalónak az összehasonlításukat. Ezt inkább a Working Rigs szériával lehetne párba állítani, de mivel olyanom továbbra sincsen így marad szólóban. Röviden összefoglalva: úgy tudnám jellemzi, hogy ez minden olyat tud, amit egy ilyen gépnek tudnia kell és amit hiányoltam a Ground Grinder-ről. Mozgathatók a toló/lehúzó lapok, illetve a csuklós kormányzást is megvalósították rajta. Mit ne mondjak, tökéletes játékszer a homokozóba! Kinézetét tekintve nem vitték túlzásba a részletek kidolgozását. Egy pár stilizált munkahenger az elején, a szellőzőrácsok hátul, egy kipufogó és gyakorlatilag ennyi. A vezetőfülke ugyan kapott üvegezést, de azon kívül teljesen üres, még egy ülés sincs benne. Olyan mint egy igazi munkgép, lényegre törő kivitelezés és semmi sallang.

Forgatható a simító lapja

Emelhető az első tolólap

Csuklós kormányzás

Láthatóan más ligában játszik, mint a két hason szőrű Matchbox, amiből ráadásul az egyik félig Hot Wheels és így már akkor mindjárt három gyártó terméke van a képen

 

Matchboxon kívüliek: Majorette No. 367 – Renault Semi-Covered Trailer

Hűséges látogatóinknak nem mondok újat azzal, hogy a Matchbox kínálatából nekem a Convoy sorozat a kedvencem. Sajnálatos módon a Mattel évek óta jegeli ezt a szériát, ami miatt kénytelen vagyok más gyártóknál keresni 1:110 körüli méretarányú kamionokat.

Ritka és fura

Igyekszem mindig azt a módszert követni, hogy először bemutatom az eredeti járművet és csak aztán térek rá a konkrét kisautóra, de ez alkalommal nem tudom a jól bevált sémát követni, mert szerintem az, amit a Majorette készített el, a valóságban nem is létezik.

Mivel doboz nélkül került hozzám ez a Majorette szerelvény, sem a doboz, sem a nyergesvontató alvázán található nem vezetett nyomra azzal kapcsolatban, hogy pontosan mivel van dolgom. Azt magamtól is tudtam, hogy ez egy Renault tehergépjármű – és ebben nem csak a jókora felirat vezetett nyomra a ponyván –, de azt, hogy ezen belül milyen típus, azt nem tudtam.

Túrtam a Majorette katalógusgyűjteményem is, mert elég sokszor előfordult már a múltban, hogy a katalógusban szereplő elnevezés több információt szolgáltatott. Ez a vontató először 1982-ben bukkan fel először, de ott a felettébb lakonikus „Nyergesvontató” megnevezés szerepel, egy évvel később meg már mint „Nyergesvontató, ponyvás trélerrel” aztán soha többé sincs nyoma. Hmmm... Érdekes!

Maga a vontatmány is 1981-ben bukkan fel először, egy csinos, Michelin témájú szerelvényen, aminek külön érdekessége, hogy egyáltalán nem tudom azonosítani a vontatóját – az biztos, hogy nem ilyen mint a jelen post tárgyánál – és az soha többé nem bukkan fel a katalógusokban. Az is érdekes, hogy a Majorette-nek van más, hagyományos, ponyvás félpótja a 300-as sorozatban, ez a „lépcsős” kivitelű csak ennél jelenik meg, szóval még ez is – ezek szerint – ritka.

Ilyen állat pedig nincs is!

Tehát semmivel nem lettem beljebb az ügyben, hogy mi ez a Renault, de a fülke formája, a hűtőmaszk, illetve a hűtőmaszkon belül a fényszórók helyzete alapján odáig eljutottam, hogy ez a Renault, S Midliner, vagy a Saviem felvásárlásából származó J szériájából lehet valami. Viszont semmiféle információt nem leltem a neten arról, hogy ezeket mettől-meddig gyártották, milyen motorokkal szerelték és milyen kivitelekben készültek. Viszont nyergesvontató verziókról egyáltalán nem találtam képet!

Renault S180 Midliner billencs. (A kép innen származik.)

Renault J széria, ami még Saviem örökség. A fülkét elnézve szerintem ez a helyes megfejtés.

Erős a gyanúm, hogy ilyen Renault nincs, ezért egyáltalán nem véletlen, hogy sehol nincs típusjelzés a nyergesvontatón, illetve hogy ilyen rövid idő után lekerült a palettáról.

A vontató amúgy kissé csenevésznek tűnik a jókora félpót előtt és igazából az egész szerelvényből nekem ez utóbbi tetszik igazán, de mégis van valami, ami miatt az összhatás szerintem jó. Például a nyolcvanas évek európai vontatóira annyira jellemző jókora légterelő a kabin tetején.

Érdekes vadhajtás, nemde?

 Abszolút 80-as évek, szögletes fülke, jókora légterelő a tetőn.

 Ez valami Renault, vagy Saviem, de gyanús, hogy nyergesvontatóban ilyen SOHA nem létezett.

 Ez a "lépcsős" kivitelű félpót tetszett meg. Érdekes, hogy a Majorette-nek van hagyományos, síkplatós félpótja is. Ez - ha jól láttam a katalógusokban - mindössze három évet szolgálhatott.

 A ponyva elvben levehető, de nem kísértettem a sorsot, nem molesztáltam.

A hátsó ponyva feltekerve, így be lehet pakolni ide mindenfélét, ami egy játékszernél nem éppen hátrány!

Matchboxon kívüliek: Majorette No. 343 - Renault 25 V6 et bateau

Egy új típus bemutatása sosem egyszerű dolog, hiszen utána kell járni az eredeti autó történetének, főleg az érdekes részleteknek, városi legendáknak, amiket nem mindenki ismer. Néha jobban szeretem az "Update"-bejegyzéseket, amikben alig kell valamit írni, hiszen egyik-másik kolléga már megtette azt a szívességet, hogy utánanézett minden fontos és érdekes tudnivalónak. Mindezt azért írtam le, hogy kicsit belelássatok, mit gondol a blogíró, miközben sorait gépeli.
Jelen esetben úgy hozta a sors, hogy a Renault 25-ös típusát nekem kell majd bemutatnom, mivel egyik kollégának sem tetszenek úgy a 80-as évek autói, mint nekem.

A Renault zászlóshajója

Közhely ide, vagy oda, az "unásig ismert" kifejezés bizony tökéletesen illik jelen bemutatónk tárgyára. Bár nem tud olyan sikereket felmutatni és közel sem olyan robusztus, mint elődje a 20/30 sorozat - annak egy átalakított példányával 1982-ben egy francia testvérpár, Claude és Bernard Marreau megnyerte a Dakar ralit -, ettől az autótól ez nem is elvárható. A 25-ös gyártása 1983-ban kezdődött a franciaországi Sandouville-ben és egészen 1992-ig tartott. Az eltelt 9 év alatt egy modellfrissítést élt meg 1988-ban, melynek során az eredeti szögletes első lámpák egy kicsit ívesebbek és csíkszerűek lettek. A motorválaszték 2-től 2,9 literig terjedt. Ebből két 2,1 literes dízel volt, a többi mind benzines, melyek közül a legérdekesebb a csúcsmodell motorja, a 2,5 literes V6-os Turbo, mely 182 lóerőt volt képes kipréselni magából. Sajnos mára a 25-ösökből nagyon kevés maradt fent. Rendkívül bonyolult autók voltak a maguk idejében, így nem csoda, hogy főleg hazánkban rengeteg a kóklerek által kókányolt, kidobásra vagy jobb sorsra érdemes példány.

Renault menni Amerika!
Biztos vagyok benne, hogy kevesen, talán még az USA lakói közül sem sokan tudják, hogy az Eagle Premier műszaki alapjai bizony a 25-ös Renault-n nyugszanak. Olyan ez, mint manapság a VW-konszernnél a Volkswagen Polo-Seat Ibiza-Škoda Fabia trió esetében. Tehát a padlólemezt, a motorokat, a váltókat, és az egyéb műszaki dolgokat a Renault biztosította, az Eagle pedig egy saját karosszériát kreált.

R25 kicsiben
Először 1987-ben jelenik meg Majorette katalógusban a csúcs Renault szólóban. Sajnos elég gyatra minőségben mintázták meg az első generációs változatot, ugyanis az 1/63 méretarányú kisautó csak nyomokban emlékeztet az eredetire. Valahogy tömzsibbnek tűnik, de a legnagyobb hiba szerintem az első fényszóróknál érhető tetten: sokkal kisebbek, mint lenniük kéne. Ha megnézitek majd az eredetiről készült képeket, szerintem Ti is egyetértetek majd velem.

 

Szemből. Alapvetően nem lenne rossz, de később mutatok majd egy sokkal jobb megoldást is.

 Hátulról. A vonóhorgot felejteném, de megvan az oka, hogy ott van.

Az eredeti a frissítés előtt...

...és után.

Et bateau

A Majorette 300-as szériaként kínálja azt, amit a Matchbox "900 Series", "Hitch ’N Haul" aztán végül "Twin Pack" néven. Ez jellemzően valamilyen utánfutós szerelvényt, pl. nyergesvontatót, vagy valamit szállító nagy teherautót, esetleg személyautót jelent valamilyen vontatnivalóval. Ezekhez a normál - 200-as sorozat - szolgáltatja az alapokat, 300-asként így baromi jó összeállításokat is találhatunk szép számmal.

A mostani szett is ilyen utánfutós szerelvény és az "Et bateau" pont az, aminek látszik, azaz "és csónak". Ehhez a 25-öshöz ugyanis tartozik egy csónakszállító utánfutó is, rajta egy motoros gumicsónakkal, ami itt most műanyag a változatosság kedvéért. A kidolgozása egyébként egészen rendben van, de lebegni nem azért fog a vízen, mert olyan jó az úszóképessége, hanem azért, mert olyan könnyű. Mivel ez a pakk is exkedvesem gyermekkori gyűjteményéből származik, természetesen nem próbáltam ki, hogy meddig úszik a csónak.

 

Így néznek ki együtt.

 Innen is jól látszik, mennyire egyszerű,...

...de azért a kapaszkodókat és az evezőket, melyeket motorhalál esetén kell bevetni, szépen kidolgozták.

 Az alja lyukas, tehát biztosan elsüllyedne, de szerintem könnyű tömege miatt mégis lebegne. Valaha biztosan rászorult a rögzítőfülekre, ma már csak ragasztóval lehetne fixálni.

Matchboxon kívüliek: Majorette No. 340 – Volvo Semi-Container

Nem most volt, amikor a Matchbox Crookes Healthcare Set kapcsán azon keseregtem, hogy a Matchbox, Volvo F-sorozatának az érelemezése csak két-, és háromtengelyes teherautóig jutott, a Convoy szériába sohasem került be, mint nyerges szerelvény. Pedig az arányai, a fülke kidolgozottsága abszolút érdemesítette volna erre és hát lássuk be, nem is lett volna olyan nagy meló elkészíteni a nyerges traktort belőle. Persze nem tettem le arról, hogy nekem kell Volvo F kamion, csak vártam, hogy értelmes áron elém vesse magát egy valamikor. S lőn!

Simple
Azt tudtam, hogy a Majorette megmintázta ezt a jókora, szögletes dobozt, de nagyon meglepett, hogy milyen későn tette ezt. Annak a fényében, hogy a valóságban ez a széria a Volvónál 1977 és 1993 közt regnált, egészen meglepő, hogy az első katalógus, amiben felbukkan, az az 1990-es. Nem kapkodták el francia barátaink, hogy megmintázzák. Vagy csak megvárták, míg a svédek olcsón adják a licencet?

Kézenfekvő az összehasonlítás a Matchbox értelmezéssel, mert a méretarányuk egészen hasonló. Sajnálatos módon a Majorette itt alul marad. Az ő Volvójuknak nincs beltere és úgy általában sokkal kevésbé részletes a fülke kidolgozása. Kár érte, mert hiányt pótol.

A dobozos félpótot amúgy a cég időtlen idők óta használja, először a hetvenes években bukkan fel náluk és számos más traktor mögött megjelenik. A hátsó ajtaja nyílik, ami egy játéknál – úgy gondolom – igencsak fontos, de természetesen nem lelni benne aranyrudat. Később a Volvo kap maga mögé tartálykocsit is. A régi vontatmányt és az új traktort nem igazán szabták össze egymáshoz. A doboz ugyan nem üt bele a vontató fülkéjébe, de túlságosan közel van ahhoz, lényegesen közelebb, mint a való életben, ami picit bénácska. A Chronopost International – mely egy francia futárcég – festéssel két változatban is elkészült ez a szerelvény. A másik verzió némileg díszesebb. Elsőre hajlamos voltam arra gondolni, hogy ez valamiféle promóciós ajándéknak készült, de leltem róla a neten bontatlan, blisteres fotókat is, melyek biztossá teszik, hogy ezek bizony üzleti forgalomba kerültek így – ha Matchbox lenne, akkor code 1-nek hívnánk.

Minden elnagyoltsága ellenére nekem ez tulajdonképpen tetszik, ésszerű áron a tartályos kivitelt is – úgy gondolom – be kell szereznem!

 Majorette Volvo F10 értelmezés. Hát beltere az nincs.

 A kidolgozottsága közelében sincs annak, amit a Matchbox produkált.

 Viszont a méretaránya 1:100, egészen Convoy közeli, szóval hiányt pótol.

 Ha már webcím van az oldalán, nem lehet túl régi ez a Majorette szerelvény, bár a vontató 1990-ben debütált a játékgyártónál.

 A doboz nyitható, ami egy játéknál fontos, de persze nem jár hozzá semmiféle rakomány.

Matchboxon kívüliek: Majorette No. 382 Mercedes Travaux Publics + Compresseur

Talán emlékeztek még a Mercedes-Benz T2 alapokon nyugvó Majorette tűzoltóautóra, amit még április végén mutattam be. Be kellett szereznem, mert gyerekkoromban megvolt, de a mostani gyűjtő énemnek is tetszik – minden hibája ellenére. Ebből kifolyólag nem bírtam otthagyni egy tesóját, haza kellett, hogy kísérjen.

Hogy a tyúk volt előbb, vagy a tojás, azt nem tudom, mert így kombóként az 1979-es katalógusban leltem meg először, viszont szólóban a Mercedes Travaux Publics, alias Mercedes Utility Truck, alias platós Mercedes T2 már korábban is kapható volt. Tehát csak gyanítom, hogy a platós volt az alapmodell, a tűzoltó jött később. A történet egyszerű, a fülkéig ugyanaz, onnan tovább plató és rajta egy műanyagból készített ponyva. Ez utóbbit két izmos fémfül tartja a helyén, melyektől még le lehet operálni őket, de én nem kockáztattam meg, mert nem akartam szilánkos törést okozni neki és amúgy is iszonyú bután festene a plató két oldalán felmeredő izé. Az első tengely rugózása változatlanul kitűnő, a hátsó azonban teljesen merev. Az eltérő mintázatú keréktárcsák gyári extrák. Fene tudja, valamiért nem zavar, de persze szépnek sem nevezném. A két kék megkülönböztető jelzés helyett én szívesebben látnék borostyánsárgát, még a narancssárga kasztni mellett is.

A Compresseur, alias Kompresszor, alias Kom Pressz úr, már szerepelt Rájen kollégánál egy Toyota Pickup társaságában. Ez a kombó is megvan nekem, csak más – szerintem emészthetőbb – színben és az a sanda gyanúm, hogy arányaiban inkább ahhoz való. Egyrészt mert ha a Merci T2-höz arányosnak tekintjük, akkor egy ekkora bazi nagy légsűrítő olyan nehéz, hogy azt nem egy szál tengelyre eresztik rá, másfelől el nem tudom képzelni, hogy utcai munkák szinten mi a bánathoz kell annyi sűrített levegő, amit egy ilyen behemót előállít. Bár... Lehet, hogy a száztagú légkalapács zenekar felszereléséhez tartozik.

"Mercedes Travaux Publics" Hát nem gyönyörű ez a nyelv? Még egy ilyen nagy darab vasat is ilyen szépen hív.

A fülkéig ugyanolyan mint a már itt szereplő tűzoltó. A ponyvát két izmos fémfül tartja a helyén.

Legjobb barátjával, Kom Pressz Úrral. A három tengelyen három mintázatú kerék. Juhé!

Le Compresseur. Finoman szólva is bazi nagy ehhez a teherautóhoz.

Hát ezzel játszottak. A vonóhorogból csak egy csonk maradt, de a keret a helyén tartja a vontatmányt.

Matchboxon kívüliek: Majorette 327 Oil Tanker+Trailer – Ford Cargo

Szerepelt már itt nálam egészen hasonló szerelvény a Majorette-től és mivel tetszett az, nem tudtam ezt Ikarus 256 kolléga eladó cuccai között otthagyni. Először az 1988-as Majorette katalógusban szerepel ezzel a Shell festéssel a szerelvény, 327-es szám alatt. Az előző két évben tejszállító festéssel jelent meg ugyanez. A katalógus nemes egyszerűséggel "olajszállító + utánfutónak" nevezi, az hogy ez egy Ford, csak és kizárólag az alvázról derül ki. Az előbb linkelt, 366-os szám alatt futó szerelvénnyel sincs ez másként, azt csak "teherautó + utánfutónak" hívja. Pedig ez egy Ford Cargo, amiről bővebben az első szerelvény kapcsán értekeztem bővebben.

Majorette 327 Oil Tanker + Trailer, 1988-ból.

Nem rossz, de helyenként elég részletmentes, például a tartály hátsó részére igazán ráfért volna egy létra, az alvázra meg zárófények, vagy valami...

Az alváz feliratán kívül semmi sem utal arra, hogy ez egy Ford Cargo.

Matchboxon kívüliek: Majorette Ford Cargo Truck

Mindenképp csak az MB-1- MB-2 Mercedes Truck és Mercedes Trailer páros ismertetője után jöhettem elő ezzel a Matchboxon kívülivel, lévén pont azért döntöttem amellett, hogy megtartom, mert „minden Convoyok mamájára” emlékeztet. Egy kupac mindenféle részeként került a birtokomba, amit azért vettem meg a Vaterán még jó régen, mert volt egyetlen egy valami ami kellett a halomból és végül olyan áron jutott hozzám, hogy az az egy vonzó darab többet ér. Igen, néha az ember jól is tud járni ilyen helyeken. Szóval az enyém lett és megtartottam.

Francia barátaink amit megmintáztak, az a Ford Cargo teherautó. Eredetileg 1981-ben dobta piacra a könnyű teherkocsit a cég az Egyesült Királyságban. A külső megjelenéséért egy Patrick le Quément nevű úr volt a felelős. Bevallom nekem nagyon tetszik a kabin, melynek sajátossága a mélyre lenyúló oldalablakok, amik nagyban megkönnyíti a járda mellé parkolást a sofőr számára. A teherautó annyira sikeres volt, hogy Braziliában is gyártották, illetve Sterling és Freghtliner néven az Egyesült Államokban is forgalmazták. 1986-ban a Ford európai teherautó gyártása az Iveco-hoz került. Egy darabig ezek a teherautók Iveco Ford emblémát kaptak, aztán Angilában is az Iveco típusokat gyártották, majd 1997-ben leállították az egész Langley-beli gyárat. Jelenleg a brazil Ford mellett a török Ford Otosan és az indiai Ashok Leyland is még mindig gyártja.

Az eredetiről meglévő személyes emlékeim és a netről beszerzett képek alapján a Majorette-féle értelmezés egész pofásnak tűnik. Érdekes hogy sok részletben sokkal finomabb mint a jócskán idősebb Matchbox Mercedes Trailer, máshol meg sokkal elnagyoltabb. Tetszenek a ponyva gyűrődései, de az nem, hogy nem lehet levenni azt sem az utánfutóról, sem a teherautóról. Mondjuk így elveszíteni sem könnyű. A vonóhorog feletti műanyag idom kizárttá teszi, hogy szerelvény véletlenül szétakadjon, de szándékosan szétszedni is nagyon nehéz. Rendszám, TIR tábla csak az utánfutóra jutott, de gyanítom ez annak szólt, hogy ez egyben egy szerelvény. A vezetőfülke belsejéből csak az ülések támláját dolgozták ki, de aztán ennyi. Sem műszerfal, sem kormány, se más. Vicces.

Klassz játékszer, egyre nőnek a szememben ezek a francia cuccok!

A Ford Cargo Truck eredetiben.

Francia Ford Cargo katalógus - a Majorette gyártmányhoz stilszerű.

Megtetszett mert emlékeztet a Matchbox-féle Mercedes Truck szerelvényre.

A vezetőfülke belseje elnagyolt de legalább van bent valami.

Véletlenül biztos nem akad szét. Sőt! Készakarva is nehéz szétszedni.

A pótkocsi hátulja a kidolgozottabb.