Majorette No. 293 Jaguar XJ6

A közelmúltban foglalkoztunk a Matchbox Jaguar XJ6 értelmezéseivel. A Majorette is elkészítette a saját verzióját, nagyjából ugyanakkor és ők is remek munkát végeztek!

Uralkodói
Az eredeti autóról szóló részhez csak egy linket kell szolgáltatnom, hiszen a Matchboxok kapcsán kimerítően foglalkoztunk a témával – egészen pontosan nem mi, hanem Bolla Gyuri, aki elvégezte helyettem a munkát. Már mentegetődztem egy sort az ügyben, hogy fordított lett a logikai sorrend, de az összehasonlítást megkönnyítendő, álljon itt a civil Matchbox verzióra is egy link.

Tehát az első hiperhivatkozással elérhető postban látható katalógus alapján bizton állíthatjuk, hogy a Majorette a csúcsragadozót, a „kockalámpás” Sovereign felszereltséget mintázta meg. Osztom Bolla Gyuri véleményét, a négy ikerfényszórós sokkal szebb, de akkoriban ezek már nem voltak menők, a „kockalámpa” – téglatest az inkább – volt az aktuális divat. A szó számos jelentése közül szerintem az „uralkodói” és „legmagasabb” lehet a helyes megfejtés – találó egy luxusautó a csúcsot jelentő felszereltségének.

1989-es Jaguar XJ40 Sovereign (Kép: Wikipédia)

1990-1997

A Majorette szinte ugyanakkor készítette el a saját XJ6-osát és azt kell mondjam, hogy simán felveszi a versenyt a Matchbox értelmezéssel. Négyféle színben készült az évek alatt, az én ezüst színűm csak a gyártás legutolsó évében 1997-ben. A megelőző, fekete, sötét metálzöld, világos metálzöld sem rossz, de valahogy sikerült olyan árnyalatokat választani, hogy közel sem olyan elegánsak mint ez. Ha már „dobozlámpa”, akkor legalább a szélvédő anyagából képezték ki, ami mindig nagyon szép részlet. A legelső fekete verziónak világos-borostyánszínű a szélvédője és így a lámpája is, az összes későbbié olyan színtelen mint ez is. Ez utóbbit tartom szebbnek. A hátsó lámpák pedig a beltér anyagából kerültek kialakításra, ami nem túl gyakori, de annál klasszabb részlet! Ez okból a létező összes változatának piros a beltere. Érdekes, hogy a franciák is „nyolclyukú felnit” választottak és nyitható első ajtókat kreáltak az XJ6-osra, mint a Britek, úgyhogy még ezek a részletek is igencsak kompetitívvé teszik a két értelmezést.

Az már csak hab a tortán, hogy a Majorette is elkészítette a rendőrségi verziót, ami bár 205-ös szám alatt futott 1994 és 2003 közt, annyira ezen a civilen alapult, hogy a 293-as alvázával szerelték és annak a száma volt feltüntetve az alkatrészen. A rendőrségi verziók ajtajai nyithatóak, de létezik belőle megkülönböztető jelzéses és anélküli verzió is. A Matchbox fényhíddal operált, a Majorette két olyannal amit a rendőrök is cicinek becéznek. A dekor mindegyik változatán ugyanolyan, a brit rendőrségi színeket mímelő. Kivéve a 94-95-ös, megkülönböztető jelzés nélküli változaton, amin egy apró eltérés van.

Remek kisautó, abszolút felveszi a versenyt a Matchboxszal, bizonyos részleteiben még jobb is annál.

Manapság már ritka, egy időben sokkal gyakoribb, de mindenképp klassz apró részlet: Az első világítótestek a szélvédő anyagából vannak.

A franciák balkormányos verziót készítettek, a Matchbox jobbkormányosat. Mindkettő érthető.

A kerekek mindkettőn "nyolclyukú felnit" kaptak és az első ajtók is nyithatóak mindkettőn.

A kormány részletes. #regenmindenjobbvolt

A hátsó lámpák a beltér anyagából kerültek kialakításra. Ezért minden Majorette XJ6-os beltere piros. Ritka és nagyon klassz megoldás. #regenmindenjobbvolt

Ami nem látszik, hogy a felfüggesztés remekül rugózik.

A beltér amúgy eléggé elnagyolt.

Ebben a színben csak az utolsó gyártási évben, 1997-ben készült. Szerintem ez a legszebb változata.

A legelső változata világos-borostyánsárga üveggel készült, ami a lámpákon remekül mutatott, az ablakokon borzasztóan. Gyorsan váltottak is az olyan átlátszóra, mint ezen.

Majorette No. 251 Ford Capri

Ritkán esik úgy, hogy egy típus generációit azok időrendi sorrendjében tudjuk bemutatni – a kisautógyűjtés nem ez a sport, ahol ez könnyen megy – de úgy alakult, hogy a Ford Capri mindhárom generációjából rendelkezem remek kisautókkal, úgyhogy sikerült őket a megjelenésük szerint rendezni! Ez már a második generáció, ez úttal a Majorette-től.

Mk. II.
Miután 1,2 millió példányt értékesített a Ford a Capri első generációjából, 1974 február 25-én a cég bemutatta a második generációt. A sportos megjelenésű autót a mindennapos használat követelményeihez szabták át. A motorháztető rövidebb lett, az utastér nagyobb és ferdehátú kialakítású (hatchback). Így a második generációs Capri a Ford első hatchbackje. Szerintem ritka az, hogy egy típus generációi egyre szebbek legyenek, de megkockáztatom, hogy a Capri pont ilyen! Mind a három nemzedéke nagyon tetszik, nehezen tudnék választani közülük. (A korábbi Capri értelmezések ügyében errefelé tessenek kedves lenni megkezdeni a barangolást!)

Már leírtam korábban, de a Capri az európai ember pony car-ja! A motorválaszték – nyilván a különböző piacokon eltérően – a szolid munkába járóstól, az európai mércével sportos, kvázi muscle car-rá konfigurálhatóvá tette a járgányt. A négyhengeres blokkjainak hengerűrtartalma és teljesítménye rendre a brit piacon: 1,3 literes, 55 lóerős, 1,6 literes 72 lovas, 1,6 literes GT, 88 lovas, illetve 2 lityis, 99 lóerős. A csúcsot a 2,3 literes, 108 lórerős, illetve a háromliteres, 140 lóerős V6-os jelentette. Váltóból négysebességes kézi kapcsolású, illetve háromsebességes automata volt a választék. Érdekes, hogy az automatát a legkisebb motorhoz választották a legtöbben.

Apró érdekességek: 1976 októberében a Capri gyártását a Ford németországi üzeme vette át. Mint ahogy az első generációt, a másodikat is forgalmazták Japánban, igaz kevés sikerrel. Annál jobban fogyott azonban az Egyesült Államokban! 1977 volt az utolsó modelléve az USÁ-ban, akkor 513 500 példányt értékesítettek belőle.

Az 1976-os, német prospektust tudom megmutatni. A fentebb citáltakhoz képest tapasztalható teljesítménykülönbség szerintem onnan jön, hogy éppen HP, vagy BHP (lóerő / mechanikai lóerő) a mértékegység.

Hú, ez mai szemmel is mennyire egy kívánatos autó! Azt a műszerfalat nagyon sokáig el tudnám nézegetni amögül a kormánykerék mögül!

Francia Ford
Emlékszem, hogy amikor gyerek voltam, abszolút Matchbox csőlátásunk volt. Minden az alatt a „futottak még” kategóriába esett, a valódi minőségétől függetlenül, ami persze óriási marhaság volt a részünkről. Amit ebben a postban láthattok, az a Majorette 200-as szériából való, ami nagyjából a Hot Wheels mainline-nak, Matchbox 1-xxx sornak felel meg.

A Majorette 1978-ban dobja piacra a második generációs Caprit a 251-es számon és 1983-ig gyártja nagyjából 13 változatban, ha a 300-as sorozatban megjelenő verzióit is ide számítjuk – ami a Matchbox Twin Pack szériájának a megfelelője. Ott lakókocsit vontat.

Ez a változat 1979-ből származhat, amikor is két verziója regnált hivatalosan: Narancssárga karosszéria, az oldalain fekete menjgyorsan csíkokkal és fekete vinil utánzatú tetővel, illetve ugyanez csíkok nélkül, de fehér tetővel. Tehát az én példányom vagy gyári hibás, amiről lemaradtak az oldalsó csíkok, vagy afféle átmeneti verzió, még fekete tetővel de már csíktalanul. A holnapi post pont az 1979-es Majorette katalógus lesz – egyáltalán nem véletlenül –, abban megtaláljátok a csíkos verziót!

Szemlátomást játszottak vele és ez csökkenti ennek a konkrét példánynak az élvezeti értékét, de minden más tekintetben nagyon tetszik. Eleve nekem a nagyon tetszenek az eredetihez jobban hasonlító, arányosabb, keskeny kerekek a kisautók alatt. Pont ezért nagy kedvenceim a vékony kerekű Superfast transitional Matchboxok. A Majorette pont ezt tudta nagyon sokáig. Ezen kívül rengeteg apró részlete sokszor aprólékosabban kidolgozott, mint a kortárs Matchboxoké. Nézzétek csak meg a szélvédő műanyagjából kialakított első lámpákat, vagy az oldalsó díszléceket, emblémákat! A Matchbox sokszor már ebben az időszakban sem ennyire míves és később még kevésbé lesz az.

Klasszak a Majorette-ek ebből az időszakból, egyre jobban tetszenek!

Abszolút felveszi a versenyt a kortárs Matchboxokkal, amit mi kissrácként a játékautók origójának tartottunk. Sőt, sokszor az apróságokban még részletesebb! Első lámpák a szélvédő anyagából, lökhárító rendszámmal a hűtőrácséból, ami a műszerfalat és a kormánykereket is adja.

Szeretem ezeket a keskeny kerekeket, sokkal jobban idézik meg az eredetiket. A Matchbox transitional sorozatát sem véletlenül kedvelem.

"Vinil tető" utánzat. A következő postból, ami ez után a bejegyzés után egy nappal élesedik majd, látni fogjátok, hogy "ilyen állat pedig nincs is"!

Sajnos a kosz az belül van, nem tudtam eltüntetni az ablakokról. Nini, nem pizza a kormány! #regenmindenjobbvolt

Jókora vonóhorog, amiről egy korábbi tulajdonosa letörte a Majorette-re annyira jellemző "nyuszifüleket" - amik ugyan tényleg nem szépek, de biztosították, hogy az úgynevezett játszás során a vontatmány a helyén is maradjon. Márpedig vontatmány volt, a Majorette 300-as sorozatában lakókocsikat vontat a Capri.

Sok apró részlet a helyén, fémből!

Lehetne feladvány is: Fedezze fel az apró eltéréseket a másik oldalához képest! Nem csak az üzemanyag betöltő nyílás fedele a helyes megoldás, hanem az apró embléma az A-oszlop alatt-előtt. Az eredetin is csak ezen az oldalon volt a hengerűrtartalomra és a felszereltségi szintre utaló jelzés!