Matchbox Swop Tops: Ferrari Testarossa

A kilencvenes években sorra halmozta a Matchbox a különféle újdonsül termékeit, hozzáteszem inkább kevesebb, mint több sikerrel. Itt van egy kisebb összefoglaló ezekről a teljesség igénye nélkül. Kicsit lehet még bővíteni azt a listát - idővel fogom is -, illetve a mai alanyunk is teljesen oda illő darab.

Kupé vagy kabrió?
Swop Tops sorozat - nem elírás, tényleg így hívják - 1993-ban debütál a Matchbox kínálatában és sok másikhoz hasonlóan a következő évben már el is tűnik onnan. Nem tudom, hogy az érdeklődés hiánya vagy a talán a gyártási költségek miatt lett elmeszelve, de én azt mondom, hogy kár érte. Az alapötletet és még a megvalósítást is zseniálisnak tartom, hogy egy kisautót pár mozdulattal zárt tetősből nyitottá tudunk tenni. Bele se merek gondolni, ha felnőtt fejjel ennyire tetszik, akkor gyerekként mennyire imádtam volna. A játékélményt nagymértékben növeli ez a tulajdonsága, még ha az itt megjelent hat autó többsége nem túl szerencsés festést kapott - lásd a katalógusoldalt alább. A gyártásba kerülő modellek festésén kis mértékben, de módosítottak ehhez képest. Az ablakok színe egységesen fekete lett. A Porsche 968-as vászon teteje festett kemény tetőre módosult, a karosszéria pedig nem piros, hanem zöld lett. A féltucat autóból a Mercedes kiemelkedően jó lett, amihez szolid festése nagyban hozzájárul.

Ha nincs ló, jó lesz a paripa is
Természetesen a radaromon a Porsche 968-as szerepel, de eleve a sorozat nem túl gyakran bukkan fel, illetve ha mégis akkor elképesztően magas áron cserél gazdát. Fentiek tükrében - amellett, hogy semmi szükségem sincs rá - nagy örömmel hoztam el az egyik börzéről ezt a Ferrari Testarossa-t, miután kiváló ár-érték aránnyal rendelkezett. Szerettem volna a két kezemmel megtapogatni, hogy tényleg olyan jó, mint ahogy az a képeken látszik. Lelövöm a poént: igen. Zárt állapotban a fekete ablakok némileg rontanak a kinézetén, de a műanyag piros festése jól passzol a fém karosszériához. A hátsó légterelőt megemelve tudjuk átfordítani az utasteret, hogy azt nyitottá "varázsolhassunk". Ebben az állapotban már átlátszó szélvédőt kapunk és egy egész elfogadható belteret. Az ülések kicsit vaskosak és magasak - a többinél is -, valószínűleg ez azért van, hogy fejtetőre téve azon és ne az ablakon támaszkodjon.

Összességében véve egy fantasztikus játékszer, sajnálom, hogy ilyen rövid életű volt, illetve, hogy manapság már elképzelhetetlen egy ilyen sorozot bármelyik gyártótól.

A fekete ablakok mögött ott bújik a beltér, igaz nem a szokott formában

Ennyi az illesztési hézag a funkciója miatt, nem szép, de ennyi azért még belefér

Innen nézve már egyértelműen látszik, hogy valami turpisság van a dologban

A légterelőt könnyen felhúzhatjuk, ami után szabadon átfordítható az utastér

Majd visszatolva rögzíti azt

Nyitott tetővel talán még jobban is néz ki

Tekintsük el attól, hogy az igaziban nem így néz ki a nyitott Testarossa

A belső tér is teljesen rendben van

A Matchbox 1993-as katalógusának idevágó oldala