Soha nem
vettem meg egy kisautót csak azért, mert tudtam, hogy értékes, de nem
tetszett. (Na, olyan viszont már annál inkább volt, hogy megvettem
egy kisautót, mert tetszett, pedig nem volt olcsó.) A Matchboxnál a
Regular Wheel modellek a legértékesebbek, már
egyszerűen csak a koruk miatt is, de mivel nekem gyerekkoromban
javarészt kimaradtak, nem igazán birizgálják a fantáziámat –
egy-két kivétellel persze, például a Studebaker
Lark Wagonaire-t bevenné a gyomrom, csak hát az
áruk ugye. Regular Wheel ügyben anno a
PS-5 Army Set beszerzése kozmikus méretű mázli
volt. Viszont mióta megvan, elkezdtem figyelni a
„kortárs”, katonai témájú modelleket.
Nem mondom, hogy hajtok rájuk – ahhoz sokkal több pénzre lenne
szükségem, mint amit jelenleg a hobbimra tudok áldozni –, de
felkerültek a képzeletbeli radaromra. A közelmúltban sikerült egy
újabb ilyenre szert tennem.
K9
Nem
szokatlan a Matchboxnál, hogy a típus meghatározása pontatlan, vagy
hiányos. Az 1959-ben debütáló MB-68-nál sincs ez másként. Amit
megmintáztak az az 1952-ben debütáló, Austin K9-es katonai teherautó
– nem a világon semmi köze a névnek a
rendőrségi K9 kódhoz
– „dobozos”, rádióadó felépítményt hordozó
változata. A Matchbox által használt „MK2” a névben azt
jelenti, hogy a K9 „második kiadása”. A K9 az
Austin civil, Loadstar sorozatának
összkerékhajtású, szélesített futóművű és emelt hasmagasságú
verziója. Képekről nagyon nehéz megítélni, hogy a K9 valójában
mekkora, én a
mifelénk sokkal jobban ismert GAZ-66
méretűre saccolom. Érdekes, hogy a szakirodalom azt mondja, hogy az 1
tonnás hordképesség nagyon alulbecsült és az is alátámasztani tűnik
ezt, hogy az 1953-1955 között forgalmazott civil változatokat 1,5
tonnásra taksálják. A katonai változat létezett egyszerű ponyvás,
mentő és vízszállító – ez utóbbit is megmintázta a Matchbox
ugyanakkor, mint a rádióst – kivitelben is, de a leggyakoribb a
rádióskocsi volt. A teherautót az Austin saját, 3993 köbcentis,
hathengeres benzinmotorja hajtotta, ami 90 pacit préselt ki magából.
(Ha valaki tudja, hogy mi az oka annak, hogy rengeteg háború utáni
katonai nehéz járművet benzinmotor hajt és nem dízel, akkor bátran
írja le kommentben, mert nekem bizony fogalmam sincs! Annál nincs
jobb ötletem, hogy így csak egyféle üzemanyagot kellett
logisztikázni.) Mi van még? Izomszervós fékek, 12-, vagy 24 voltos
elektromos hálózat, kapcsolható összkerékhajtás, négy előremeneti
sebesség – tulajdonképpen egészen hasonló, mint a már említett
GAZ-66.
Egy
darab vas
Az MB-68 1959 és 1964 között szerepelt az 1-75 sorozatban és nem
igazán léteznek belőle verziók, bár a nyakamat teszem rá, hogy a
khakizöld különböző árnyalataiban lelhető fel és a változatok csak
úgy különböztethetőek meg, ha egymás mellé állítunk belőle egy
tucatot. Arról már nem is beszélve, hogy 53 év alatt azért a festék
is változtatja a színét, annak a függvényében, hogy mennyi UV-fényt
kapott ennyi idő alatt. Az eredetihez szerintem pont annyira
hasonlít, mint amennyire az ebben a méretarányban elvárható. A
kerekei lehetnének „terepesebbek”, de hát ez ugye a
regular wheel éra gyermeke, akkor azért nem létezett még olyan
borzalmasan sok kerékverzió. Ha objektívan szemlélem, mint
játékszert, nem nagy szám. Sem a vezetőfülke, sem a puttony nem bír
beltérrel, vagy szélvédővel, nem nyílik semmije, nem tud semmiféle
kunsztot. De! A korabeli brit gyerkőcöknek biztosan nagy szám
lehetett, hogy olyan teherautóval brünnyöghettek a szőnyegen, amilyet
láttak a katonabácsikkal az utcán, urambocsá, amin apuka is
szolgálatot teljesített akkor éppen. Nagyjából azt jelenthette nekik,
mint amit a mai 30-asok és 40-esek számára gyerekkoruk szovjet
katonai jármű játékszerei. Hogy ne menjek messzire, mint amit
a GAZ-66-ra hajazó teherautó. Ha objektívan szemléljük,
játékszerként ezek sem valami nagy durranások, viszont a tömegük
miatt kitűnőek dobás által történő, nyolc napon túl gyógyuló
sérülések okozására – vagy ugyanerre rálépés által.
Ennek a példánynak – meg a másiknak, mely az alábbi fotókon
szerepel – némi belterjes története is van. A megviselt
példányt anno Tommi kollégától kaptam, aki lomispiacon szerezte be
egészen bruhaha kategóriás összegért, és úgy gondolta, hogy a fentebb
már említett Army Set kapcsán nálam jobb helye lenne. A szebbik –
mondhatni közel hibátlan – példányra már porsche kolléga
figyelt fel egy aukciós portálon és dealerkedte le nekem egy egészen
jutányos áron. Mikor a birtokomba került, nem volt pofám megtartani
az első példányt, így az visszakerült Tommihoz.
Még egy gondolat ennek kapcsán: Régen a Matchbox kínálatában bőven
szerepeltek katonai témájú modellek. Jó ideje azonban már szinte
egyáltalán nincsenek ilyenek, még azokból a járművekből is egészen
civil kinézetűt faragnak, amiknél kézenfekvő
lenne egy a valóságot utánzó, katonai megjelenés. Mit gondoltok
erről? Lenne ilyesminek helye az 1-120 sorozatban?
Brit katonai teherautó. Hát beltere, meg szélvédője az nincs.
A kor nem múlt el felette nyomtalanul, de azért az nem mondanám meg, hogy 53 éves.
Érdekes a helykihasználás az alvázon a két fülke közt.
Nem nevezném a legizgalmasabb Matchboxnak.
Nem nagyon látom hibáját az eredetihez képest, melyről összeszedtem...
...egy csokor képet a netről.
A teljes neve Austin K9 MK2.
Megszavaztátok! Válaszaitok arra a kérdésre, hogy "Kellenének katonai témájú modellek a Matchbox kínálatába":
Nem, semmiképp!
|
5
(21%)
|
Nekem mindegy.
|
6
(26%)
|
Igen, mindenképp!
|
12
(52%)
|
6 megjegyzés:
Szerintem nagyon szép! Tele van részletekkel úgy ahogy kell! Bejövős!
Szép és kedves darab. Azért a real working sorban már a harmadik katonai jármű szerepel, az aknaszedő, egy szállítójármű, és a tank. Mivel ezek méretben kicsit tekintélyesebbek, a fősorban kapható jeep-el kiegészítve már komoly haderőnek számítanak a szekrényemben. Még örülök is neki, hogy nem az alap 120-as kínálatban jöttek, különben az 1:100, vagy 120 méretarányával a teherautók és tűzoltók sorsára jutottak volna, tehát nem tenném a normál autók mellé. Köszi a cikket. Lorn.
Szép darab! Egyszerű, mint a faék, mégis nagyon tetszetős. (Az én példányom is a lomis piacról van, úgy látszik, országos a jelenség, hogy időnként kincseket lehet lelni.)
Az Army Set-re pedig nincsenek Is szavak, sárgulok...
Lorn: Igen, a RWR-ben tényleg, ezért is írtam kifejezetten az 1-120-at. Régen egy csomó jó dolog volt benne - pl. tábori ágyú, katonai vezérkari kocsi, stb. - szóval én ilyenekre gondolok. De a nem olyan távoli múltban - tán Tyco-éra - is voltak figyelemre méltó dolgok. Shermann tank, az az amerikai páncélozott csapatszállító, aminek nem jut eszembe a neve, de a "mi" BMP-nk megfelelője. Nekem ezek hiányoznak.
Pittlaren: Áhh, ilyen csak egyszer volt, megismételhetetlen. Bár egyszer már sikerült börzén is lőni komoly dolgot, amiről sem az eladó, sem az ott megjelent kollégák nem tudták, hogy gyémánt - igaz nagyon réteg dolog volt, mást nem is tudom, hogy rajtam kívül gyűjti ezeket.
Sam Joe: a Bradley M2-re gondolsz? ("mi" BPM-nk)
Ha nem titok, mi az a rejtett kincs? :)
pittlaren: Azaz! Egy ritka Convoy.
Megjegyzés küldése